Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
1965. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 AZ ÜNNEP TISZTELETÉRE Művelődési házat avattak Kisújszálláson MtUer be múlnál ő a Szíglígelí Színházban ző „színjátéka”, amelynek mozgatója Abigél, eszköz csupán a hatalmasok kezében, amellyel mindenkit megsemmisíthetnek, aki útjukban áll. (4. kép, Szekeres Ilona, Tóth Gabriella, Gyöngyössy Katalin, Mile- tics Mária és Krasznói Klára.) — rg — lomást követel az elítéltektől, tettének igazolására. Tét az életük, amelyet egy ilyen hazugság árán megválthatnak. Célja elérése érdekében eszközként használja fel az igazságra rádöbbenő, „vérengző” hitével meghasonlott ördögűző papot, Halét, aki arra igyekszik rábírni Eliza- bethet, győzze meg férjét, „az élet a legdrágább ajándék”, amelyért nem nagy váltságdíj maga a becsület sem. (Első kép, Upor Péter és Hegedűs Ágnes). John Proctor (Mádi Szabó Gábor, 2. kép) leikéért folyik az alku, aki hitérői, amely megcsúfolta emberségét, már lemondana, hogy mentse életét, a becsületét viszont nem képes odadobni prédául a hatalmasságoknak. Emberségében megtisztulva, társai sorsát osztva indul a halálba. Fizikailag ugyan megsemmisül, de ami örök és halhatatlan benne, a közösség sorsát vállaló ember humanizmusa, egyénisége, amely megtalálta elhivatottságát, diadalmaskodik. Salemben a rettegés lett úrrá, a bosszüállás pusztít. Minden vádaskodó szent és minden becsületes ember bűnös. A salemi lányok gonosz szellemet idé. Tegnap adták át Kisújszálláson a több, mint egymillió forintos költséggel felújított és megnagyobbított művelődési házat. A felújítás során három klubhelyiségnek megfelelő új helyiséggel bővült a művelődési ház. Az épületnek ezt a szárnyát a fiatalok kapják. Nagyszerű kárpótlás ez a közelmúltban megszüntetett ifjúsági házért. Ennek tudatában remélhetőleg nagyon vigyáznak majd otthonos hangulatot idéző épületszámyukra. Az átadással a jó munka személyi és tárgyi feltételei megteremtődtek a művelődési házban. Megszűnt a felesleges rivalizálás az ifjúsági ház és a kultúrotthon között. Együtt, közös erővel dolgozhat ezután a KISZ és a művelődési ház vezetősége a fiatalok neveléséért, gondolat- világuk, ízlésük formálásáért. Közel másfél évi „intervallum” után kinevezték a művelődési ház új igazgatóját: Várnai Jenőnét, s Galambos Zoltán személyében — több színház tagja A tiszaszöllősi Petőfi Tsz-nek ebben az évben 18 vagon almája termett, melyből 12 vagont a tiszafüredi gimnázium diáklányai szedtek le a magas törzsű gyümölcsfákról. Tíz napon át érkeztek nótaszóval, vidám hangulatban a tiszaszöllősi állomásra és vonultak ki fegyelmezett menetben á leemel&wöveMwwet gyümöl. csösébé. a munkahelyre. — Sokan voltak közöttük volt már — hozzáértő vezető foglalkozik majd a színjátszókkal és az irodalmi színpaddal. Első lépésként vonzó klubéletet akarnak teremteni a művelődési házban. Az ifjúsági-, a nyugdíjas-, a zenei-, a mezőgazdasági klub mellett létrehozzák a fiatal értelmiségiek klubját Pénteken délelőtt zsűrizték a Szolnok megyei képzőművészek Téli Tárlatának anyagát. A zsűri, — amelynek tagjai: Boros Géza, Nagy Károlyné, Konstantin László, Gácsi Mihály, Meggyes László és Horváth Ferenc voltak tizennyolc művész hatvannyolc művét válogatta be olyan környékben lakó lányok, akik már reggel öt órakor indultak, hogy társaikkal együtt időben érkezhessenek meg. Egymással vetélkedve dolgoztak s örvendeztek a megtelő kosaraknak és ládáknak. Az eredményes munkában a III B és é 1V/B osztályok jártak az élen, példát mutatva a fig- , ' fcailabbaknak. Nagy Gáspár szakvezető is. November közepén megkezdik at nyelvtanfolyamokat, s a munkásakadémia első foglalkozását is megtartják. Alakulóban van az irodalmi színpad is. Sok jó elképzelésről lehetne még számot adni, — de arról majd a lehetőségek kiaknázása, a munka eredményeinek mérlegelésekor írunk. a decemberben nyíló kiállításra. A hatvannyolc képzőművészeti alkotás között tizenöt grafika, tizenhét szob- rászi alkotás, — valamint harminchat festmény található. A művek beküldési határideje 1965. október 31-e volt és a kiállítás meghirdetése értelmében Szolnok megyéből mindenki küldhetett be képet vagy szobrot. Ennek következtében nagyon sok olyan mű akadt, amely nem éi*te el azt a minimális művészi színvonalat, amelyet e hagyományos téli képzőművészeti seregszemlén megkövetelhetnek. A zsűri döntése értelmében most decemberben egy viszonylag kis, de igényesen összeválogatott anyag kerül a szolnoki közönség elé. Jól dolgoztak a gimnazista lányok Egy kiállítás előkészületei Tiszajenő nótafája Fázósan kuporog a házikó az esőverte őszi szélben. Aprótermetű, öregasszony matat az eresz alatt, jöttünkre megáll a kezében a seprű, nézi kíváncsian a jövevényeket. Unokája, aki idáig kísért bennünket, valamit súg a fülébe, amitől nagyanyja arcán széles mosolyba futnak a ráncok, s máris szíves szóval tessékel konyhába, mert ott jó meleget ad a kemence. — Mindjárt csinálok világosságot — mondja, s fürgén fellép a kanapéra, hogy levegye a színes kartonterítöt az ablakról. Az asztalon, a háziszőttes abroszon szép sárga színű lebbencstészta szárad, arról kezdi a legyeket hajtani, ahogy letelepedünk a szobában. Előkerül a jegyzettömb a zsebből: — Hallottuk, hogy Rebeka néni sok szép nótái tud... — Tudok, bizony lelkem, az igazgató úr az iskolában meg is ígérte, felvesz magnetofonyra. de aztán nem jött. pedig vártam, — lengeti szüntelen a légycsapót a tészta felett, csak megszokásból, hogy ne maradjon tétlen. — Szívesen énekelnék én a rádióban is — mondja, s a szemében nevetős fények gyúlnak. — Szoktam a régi nótákat hallgatni. olyanokat én is tudok. — Énekeljen egy néhányat nekünk, jó, ideüljön a néni — tolom közelebb hozzá a széket. Kicsit sza- bódva ül le, igazítja a fejkendőjét, s máris kezdi: —- „1887. évben mi törmártoni emberről, aki „tüzes gépet" akart vásárolni, de Kasza Jóska, s Doktor Pista megsejtvén nála a pénzt, megölték, a kocsmárosékkal együtt. Es sorra megszólalnak a tragikus históriák Rebeka néni dalaiban. A kis fehérfalú konyhába behallik a betyárok lovainak dobogása, anya siratja a katonafiát... — Kitől tetszett ezeket a nótákat tanulni? — kérdezem. — Nagyanyámtól. Az nagyon szépen tudott énekelni, meg az ö édesanyja is. Nem mondom, a fiaim is szeretnek énekelni, hegedül is az egyik. Énekes família vagyunk. Most is danolok én, hatvankét esztendeje az uram mellett — mosolyog a tekintete, ahogy odaveti a kemence felé. A köténye ráncát simogatja: — Mint gyerekek is, őriztük a bürgét. közbe danoltunk. Jánykorom- ban kendertilolásnál. a dörzsölőben, vagy szőlői- kötözés közben mindig nótáztunk. Tizenhat esztendős koromban férjhez mentem. Két évre rá már két fiam volt. Nekik da- nolhattam eleget a bölcsőnél. Dóaoztam, meg énekeltem. Ez volt az én életem. — De hallgassanak csak meg vidámabb nótákat is, fiataloknak valót, „Csoda történt...’’ — énekli Rebeka néni csúfondárosan a vezsenvi bíró szerelmi históriáját, s a taktust kopogja fáradhatatlan öreg kezével. A kemence mellől vastagon bodorodik a pipa füstje... Muraközi Ágota tént a dizsai szölőskertbe’ Farkas Julcsa fellépett az osztagra, egenyesen beleesett a dobba. Amint eztet Farkas István meglátta, azt kiáltja, álljon meg a masina — öreg, sötéteres keze levegőbe lendül — Gépész uram álljon meg a masina, Julcsa húgom beleesett a dobba...” — Rebeka néni hangja jajong, a testvárbáty siratja szép fiatal húgát a balladában — ujjai, mint a vén fa ágbogai összefonódnak, majd lassan szétválnak, s megpihennek az öreg szürke kötény ölében. Ahogy abbamaradt a dal, nagy csöndesség támadt a kis szobában. — Sepsi bácsi, Rebeka néni férje szólal meg a kemence mellől: — Hallod, a Pápai nótát is eldanolhatnád. — „Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út” — 02 egykori Pápai kocsmában lejátszódott gyilkosságról szól a ballada, a szentPénteken este nagy sikerrel mutatták be a Szigligeti Színházban Arthur Miller A salemi boszorkányok című drámáját. A premieren a darab fordítója Hubay Miklós is jelen volt, aki nemrég tért haza Franciaországból. — Avignonban találkozott Arthur Millerrel és most a színház együttesének a szerző személyes jókívánságait tolmácsolta. A szolnokiak, e kedves megemlékezés viszonzásaként elhatározták, hogy az előadás képeiből, díszlet és jelmezterveiből egy albumot állítanak öss,e, melyet eljuttatnak Arthur Millerhez. A salemi boszorkányok az amerikai drámaíró egyik legnagyobb hatású műve, 1692-ben egy amerikai'kisvárosban játszódik. A tiszta emberség, a becsületesség és a gonosz butaság, a kegyetlen hatalom ösz- szeütközésének költői megfogalmazása ez a darab, amely éppen ennek révén túllép a történelmi dráma korlátain. A salemi gyülekezet legbecsületesebb, legjámbo- rabb tagjait vetik börtönbe boszorkányság vádjával. A társadalom „rendje” felett őrködő hatalom és annak salemi képviselője Damforth kormányzó helyettes (Tallós Endre, harmadik kép) beismerő val
