Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
1985. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kísérlet, tapasztalatgyűjtés, új tantárgyak Az Országos Pedagógiai Intézet munkájáról Budapesten, a Gorkij-fa- eor egyik nagy épületében — 1962-ben — új Intézmény kezdte meg működését: az Országos Pedagógiai Intézet. Az Országos Pedagógiai Intézet azért született meg, hogy az oktatási reform gyakorlati megvalósítását szolgálja: kidolgozza az új tanterveket és nevelési terveket. irányítsa a pedagógusok továbbképzését, bábáskodjék a reform-tan könyvek világrajöttén, tudományos kutatómunkát folytasson, s figyelemmel kísérjen minden bel- és külföldi pedagógiai újdonságot. érdekes kísérletet. — Nagy örömömre szolgál, hogy az intézet munkájáról beszélhetek... —■ mondta Bodó László, igazgatóhelyettes. — A pedagógusok országszerte általában tudnak létezésünkről, de nincsenek kellőképpen tisztában azzal, hogy mivel is foglalkozunk, s miben kérjük támogatásukat, segítségüket... Intézetünk tanszéki rendszerben dolgozik. Tizenhét tanszékünk van: marxizmus—leninizmus, pedagógiai, felnőtt-oktatási, munka-oktatási, didaktikai, alsótagozatos, 9 ezeken az alaptanszékeken kívül a szaktanszékek, amelyek felölelik az iskolákban tanított szaktárgyak összességét... Nincsen olyan hét, hogy külföldi vendég vagy vendégcsoport ne érkezne hozzánk, s valamennyien elmondják, hogy hazájukban milyen nagyra értékelik a magyar pedagógia eredményeit Ezzel párhuzamosan munkatársaink is járják a nagyvilágot s gyűjtik a nálunk is hasznosítható tapasztalatokat Az intézetben két évvel ezelőtt készült él az általános iskolai, tavaly pedig a középiskolai tanterv és utasítás. Kidolgozták már az általános iskola és a középiskola nevelési tervét. Előkészületben van az általános iskolai felnőtt-oktatás tanterve is. Ez utóbbi előrelátható megjelenési ideje a következő év. —- Bár a szakszervezettel és a minisztériummal közösen gyakran rendezünk pályázatokat, s ezeken szép számban vesznek részt a pedagógusok, mégis kevés közöttünk a „párbeszédes” kapcsolat. Szeretnénk, ha minél többen elküldenék véleményüket az új tantervekről, nevelési tervekről, tankönyvekről. Szeretnénk, ha a viták hangja a tanári szobák és az igazgatói irodák négy fala közül gyakrabban jutna el hozzánk is! Körülbelül úgy, ahogyan nagy és jó visszhangot váltott ki a középiskolai osztályfőnöki kézikönyv megjelenése, vagy ahogyan tavaly a jánoshalmi általános iskola tantestülete bőséges anyagot küldött a közösségi nevelés helyi tapasztalatairól A tanszékek munkájáról Érdemes bepillantani az egyes tanszékek munkájába... A pedagógiai tanszék a közösségi nevelés problematikájával foglalkozik, s a nevelési tervekhez kidolgozza a módszertant is. A didaktikai tanszék munkatársai a tanulói aktivitást elősegítő, korszerű módszerek — nálunk is megvalósítható — útját keresik. A programozott oktatás, az egyszerűbb és bonyolultabb oktatógépek és vizsgáztatógépek területén végeznek felmérő és tájékozódó jellegű kísérleti munkát. —- M: az iskolában folyó Mbb és jobb tanulásért dolgozunk, s azért, hogy minden egyes diákot fel lehessen emelni saját teljesítményének csúcsáig! — fogalmazta meg röviden dr. Kiss Árpád. — A programozott oktatás iránt érdeklődők száma napról napra emelkedik, de ez a helyeslés nem mindig jár együtt a kísérletező kedvvel, vállalkozó szellemmel. Több segítséget várnánk ezen a téren a pedagógus-társadalom egészétől! A magyar nyelv és irodalom szaktanszék irányítja a filmesztétikai oktatás országszerte folyó kísérleteit. Több mint negyven osztályban — Budapesten, Szegeden, Pécsett Kecskeméten és másutt — iskolai tananyagként ismerkednek a diákok a filmművészet érdekes kifejező eszközeivel, s válnak tudatos filmértő közönséggé! A filmesztétikái oktatás iránt óriási az érdeklődés. A gazdagon illusztrált tankönyvet szinte szétkapkodták! Ezeknek az óráknak szemléltető anyagáról a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága gondoskodik: részlet a görög „Elektra”, a szovjet „Szállnak a darvak”, a magyar „A tizedes meg a többiek” és más ismert filmalkotásokból— Új tantárgy a gimnáziumban A marxizmus—leninizmus tanszék is egy új tantárgy bevezetésén fáradozik: ez a Világnézetünk alapjai. Elkészült a kísérleti tankönyv, s megindult a kísérleti oktatás. A tanszéken elmondták: a „Világnézetünk alapjai” az oktatási reform által életrehívott tantárgy. A gimnázium IV. osztályában — heti három órában — tanítják s a tervek szerint az 1968/69-es tanévben válik általánossá. Addig azonban még nagyon sok a tennivaló, hiszen ez a tantárgy még teljesen járatlan út előtt áll. Űj módszereket kíván a megkövesedett régi helyett... önállóságot igényel: tanártól és diáktól egyaránt. •• Alapja: az egészséges és elemző vita... Kötődnie kell a hagyományos iskolai tantárgyakhoz és a napi élet aktualitásaihoz... Üj osztályozási normát kíván... Az óra középpontjában nem az anyagot leadó pedagógus, hanem a problémákat vitató, feladatokkal birkózó osztály közössége áll, amelyet a tanár nem csupán tanít, hanem szervez, ösztönöz, irányít, segít és bírál is— Az Országos Pedagógiai Intézetre most új feladatok várnak. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakának napirendjén az oktatási reformtörvény továbbfejlesztésével kapcsolatos problémák szerepeltek. Az új feladatok gyakorlati megvalósításán az Országos Pedagógia Intézet tanszékei Is munkálkodnak majd. Megalakult a TIT Szolnok megyei szervezetének hadtudományi szakosztálya (Tudósítónktól) Csütörtökön este a TIT- klub ruhatárában a „civil” kabátok helyét katonai köpenyek foglalták el, tulajdonosaik egy új szakosztály megalakítására érkeztek. Néphadseregünk tisztjeit — a megyében lévő alakulatok képviselőit — dr. Schlammadinger József, a TIT megyei elnöke köszöntötte. Ezután „A honvédelmi ismeretterjesztés tartalma, módszerei és szervezeti kérdései” címmel Nagy Gábor ezredes, a TIT Országos Hadtudományi Választmányának titkára ismertette az új szakosztály feladatait: „A honvédelmi nevelés, a szocialista nevelés, ezen belül is elsősorban a szocialista erkölcsi és világnézeti nevelés szerves része, melynek egész társadalmunkra ki kell terjednie. A honvédelmi ismeretterjesztés megnövekedett feladatai tették szükségessé tehát a TIT hadtudományi. szakosztályának létrehozását. A szakosztály megalakulása után közvetlenül megkezdte működését. A megyéből beérkezett igények alapján már Tiszavárkony- ban megtartották első előadásukat Háború hadüzenet nélkül címmel. Szolnokon a kertészeti vállalatnál december 1-én, december 14-én pedig Ujszászon tartanak előadásokat. A szocialista nemzeti egység és a munkástály 4 szocialista nemzeti egység értelmezése körül sok még a félreértés, s nem ritka a félremagyarázás. A vitatottak közül két kérdést kívánok kiragadni: a szocialista nemzeti egység és az osztályharc, illetve a szocialista nemzeti egység és a vezető erő kapcsolatát Vannak, akik az osztályharc napjainkban való „ei- csendesedéséről”, „elhalásáról” beszélnek. Az osztály- harcnak olyan éles, „látványos” megnyilvánulásai, mint 1945—53 között vagy akár az ellenforradalmat követően, valóban nem tapasztalhatók. Ma — mondják e hibás nézet vallói — csak akkor van szükség osztályharcra, ha az ellenség támad. A másik álláspontot vallók azt panaszolják, hogy a szocialista nemzeti egység politikája voltaképpen az osztályharc kiiktatását jelenti a munkásosztály politikai fegyvertárából. Ami mindkét nézetben közös, az annak meg nem értése, hogy a történelmi fejlődéssel az osztályharc tartalmi vonatkozásokban — feladataiban — is, de főleg területét és formáit tekintve változik. Súlyos politikai hibák származhatnak abból, ha nem Ismerjük fel idejében: azosz- tályharcnak mikor, milyen formáiét kell alkalmaznunk. A szocializmus teljes felépítéséért végzett tevékenység: harc. Mi ellen? A gazdaság területén: a kapitalizmusból ránkmaradt módszerek, a kispolgári szűklá- tókörúség, „üzemi sovinizmus”, az egyéni előnyök hajszolása, a közösségi szempontok háttérbe szorítása ellen. A kapitalizmust véglegesen legyőzni csak a kifejlett szocialista termelő- és társadalmi viszonyok talaján lehet. Igaz, ez a harc nem személyek, s nem egy konkrét osztály tagjai ellen irányul, hanem a múltból ittmaradt — és sajnos, a szocializmus talaján is vadhajtásként újból felbukkanó — visszahúzó tulajdonságok éllen. (Csak bonyolítja a dolgot, hogy néha olyanoknál is megtalálhatók e tulajdonságok, akik magukat a szocializmus híveinek érzik.) Az említettek érzékeltetik, milyen szövevényes ez; belső tartalmát tekintve mégsem nevezhető másnak, Pénteken este mutatták be a szolnoki Szigligeti Színházban a Nyírségben és a megyében már játszott Nem élhetek rom’s’kasző né't ül címíi Móricz darabot. Képünkön az előadás két fős?"repítije: — A-'takázv Margit — Pólika és Kozák András — Balázs a harmadik felvonás egyik jelenetében mint az osztályharc új formájának. m világosabban szétváV laszthatók a frontok az ideológia terén. Közgondolkodásunkban a burzsoá ideológiának még számottevő maradványai lelhetők fel. Csak példaként említjük a két társadalmi rendszer erőviszonyainak bizonytalan megítélését, a nacionalizmust, a klerikaliz- mus felbukkanását, a szellemi életünkben olykor tapasztalható behódolást a burzsoá kultúra előtt, az egoizmust és más hasonló, ismert jelenségeket. Mindezek éreztetik hatásukat a társadalom arculatán, s létük igazolja az ideológiai harc szükségességét. Az ellenük való — valóban nem könnyű, de szükséges fellépés: osztályharc. A nemzeti egység szocialista jellegét nem lehet másképpen biztosítani, mint a szocializmus fejlődését gátló — s fentebb csak vázlatosan említett — jelenségek elleni harccal: osztályharccal. A szocialista nemzeti egység politikája nem az osztályharc megszüntetését, hanem annak új, formáiban változott szakaszát jelenti. A történelem tanúsítja: minden társadalmi rendszernek meg van a maga vezető osztálya. Ez az osztály az alapvető termelőerők tulajdonosa. A termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista társadalomban a munkás- osztály, szúkebben a nagyipari munkásság a vezető erő. Olyan osztály ez, amely a kor legmodernebb termelőerőivel van kapcsolatban, a termelési folyamatban megszervezett és így politikailag is leginkább szervezhető, olyan osztály, amely — elég az utolsó évszázadokra gondolnunk — számszerűségében, társadalmi súlyában is folyamatosan nő s amelyet — nem utolsó sorban — semmiféle érdekszál nem fűz a kizsákmányoló társadalomhoz; Oktalanság leime ezt • vezető szerepet éppen n szocializmus építésének időszakában elvitatni. Vannak, akik azt mondják, hogy a munkásosztály egy része — öntudatát tekintve — nem feltétlenül alkalmas e vezető szerep betöltésére. A döntő az osztály objektív helyzete, mert ugyan kétségkívül kihatott a munkásosztály politikai arculatára, hogy az utolsó két évtizedben nagy volt a „beáramlás” a munkásosztályba, s a régi osztály-tudatos munkások egy része különböző irányító funkciókba került, de ne feledjük el, hogy az utóbb említettek a maguk helyén éppen a munkásosztály vezető szerepét erősítik! £ gyesek azt is felvetik, hogy a munkásosztály vezető szerepe „elvileg” ellenkezik a nemzeti egység gondolatával. Az ilyet, felfogás éppen a nemzeti egység legbelső, lényegi tartalmát: szocialista jellegét szorítaná háttérbe. Mint ilyen, ellenséges álláspont: s a társadalmunkban még elég jelentős polgári befolyást tükrözi. — Vajon nem az értelmiség hivatott a társdalomve- -etésére? — mondják mások — a tudomány és a technika gyors fejlődésére hivatkozva. Az értelmiség nem csak a polgári társadalomban. hanem nálunk s eredetében, összetételéber., ideológiai arculatában mér igen tarka képet mutat. Különböző osztályokból eredő közbülső réteg. Wright. Mills amerikai író ..Fehér- gallérosok Amerika középrétege” című könyvében így ír róluk: „Ha van valami,- amire törekednek, akkor ez a középút, márpedig ez elérhetetlen, vagyis nem más, mint egy képzeletbeli társadalom illuzórikus útja. Belsőleg szétforgácsoltuk, nem egységesek, külsőleg pedig hatalmasabb erőkiől függnek”. Az értelmiségnek számottevő szerepe volt és van a társadalmi átalakulásokban — mint valamelyik társadalmi osztályhoz csatlakozott erőnek, érdekei kifejezőjének. Szerepe nálunk is ez. Nagyra becsüljük a munkásosztály történelmi hivatásának teljesítésében, a szocializmus építésében végzett munkájáért. Milyen érdekek is lennének azok, amelyeket az értelmiség a munkásosztály érdekeitől eltérően, esetleg azokkal szemben érvényesítene? Nyilvánvaló, hogy csak a szocializmussal ellentétes érdekek lehetnének ezek. JfJg < az, ami a vezető sze- /Wg rep kérdésében félreértésre adhat alapot? Régebben sokan a munkás- osztály vezető szerepét kizárólag „káderkérdés n£k” tekintették. Természetesen ma is az arra alkalmas munkások vezető helyi« kerülnek, de a munkásosztály vezető szerepe nem csökken azzal, ha más osztály vagy réteg tagja vezető posztra jut, hiszen — ott a munkásosztály politikáját érvényesíti! A ma vezető szakemberének elengedhetetlen jellemzője kell, hogy legyen a szocializmus ügyéhez való hűség. „Nem arról van szó, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség helyeit követeljük a szakismeretet* hanem arról, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás eUő követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése” — mondotta Kádár János a párt Vili. kongresszusán. A munkásosztály vezető szerepe tehát ma új módon érvényesül. Fő vonalakban ugyanezek érvényesek a munkásosztály forradalmi pártjára is. Az egyes társadalmi osztályok szerepe — akár kapitalista, akár szocialista társadalomban — általában az osztály vezető csoportjának tevékenységében fejeződik ki. Ez a vezető csoport — a politikai párt. ja»em véletlen tehát, /V hogy a szocialista nemzeti egység kapcsán ellenfeleink a páirt vezető szerepét támadják a „nemzeti egység”, a „szövetségi politika” jelszavait használva spanyolfalként. Sokan az eddigi „mellőzöttség” jogán követelték a pártonkívüliek vezető pozícióba helyezését. Itt ismét a nemzeti egység szocialista jellegének érvényesítéséből van szó: a politikai hűség — főkövetel ményl A szocializmus építése egyre újabb, s egyre bonyolultabb feladatokat teremt. Milyen más erő lenne alkalmas e nehéz, tudományos felkészültséget, egyöntetű szemléletet és józan előrelátás: követelő feladatok megoldásának irányítására, mint a munkásosz+ály forradalmi pártja? A munkásosztály és élcsapata, a párt tehát a szocialista nemzeti egység megteremtésének döntő tényezője. ‘ szövetségeseivel, a társadalom más rétegeivel összefogva ennek az egységnek követke-r,*«) megvalósítója. Farkas Sándor
