Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
1965. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Önállóan gondolkodva Régen elvetett szokás az, hogy egyeseket előre megtervezett „szempontok” alapján felkészítsenek egy- egy tanácskozáson való lel szólalásra. Ha valakit felkeresnek választói vagy munkatársai és megbízzák, hogy közérdekű kérdéseket falujukról, munkahelyükről, vagy éppen mozgalmi életükről alkalom adtán a nyilvánosság előtt elmondjon, az jó. Az is helyénvaló, hogy ha valaki nem biztos saját szónoki képességeiben, papírra veti azt, amit elmondani akar. Mostanában egy-két esetben ismét találkozni azonban az előkészítésnek azzal a régi módszerével, hogy a felszólaló mondanivalóját felülről igyekeznek megszabni. A minap az MSZBT egy intsruktorától hallottam a jótanácsot: akik részt vesznek a közelgő megyei konferencián, azok közül jónéhánnyal beszéljék meg előre, hogy szólaljanak fel és azt is, miről beszéljenek. Nincs erre szükség, mert számtalan megyei vagy helyi rendezvényen elhangzott felszólalás igazolja: a meghívottaknak legtöbb esetben van önálló véleménye, ami mindig életszerűbb és hasznosabb a legtöbb előre szájbarágott mondanivalónál. Szó sincs arról, hogy az említett eset veszélyeztetné. visszafojtaná általában az önálló véleménynyilvánítást. Attól sem kell tartani, hogy ezt a régi, helytelen módszert, sok helyen elevenítenék fel. De jobb, ha egyetlen taggyűlésen vagy más rendezvényen sem mosolygurak senkin azért, mert saját gondolatai helyett esetleg másokét mondja eL (BE) Vonattal bejáró dolgozók figyelmébe A MÁV Vezérigazgatóság felhívja a dolgozók figyelmét, hogy a heti- és havijegy váltására, illetőleg a dolgozók menettérti jegyének váltására jogosító, 1966 évre érvényes igazolványok nyilvántartásba-vételét a vasútállomások december 1- én kezdik meg. A nyilván- tartásbavétel december 31- ig tart. A dolgozók birtokában lévő 1965. évre szóló igazolványok 1966. január 5-én 24 óráig érvényesek. A vezérigazgatóság a torlódás elkerülése érdekében kéri az érdekelt dolgozókat, hogy lehetőleg már december elején gondoskodjanak igazolványuk kicseréléséről. A szükséges nyomtatványok bármely állomáson beszerezhetők. (MTI) Elegendő liszt, cukor, zsír, citrom, rizs a FŰSZERT raktárakban A Szolnok—Békés megyei Fűszer és Édesség Nagy kereskedelmi Vállalat néhány raktárában alig férünk a mennyezetig rakott ládáktól, zsákoktól. Az egyik helyiségben vagonszámra van a liszt, a másikban cukroszsákok, a következőben zsír vagy só vár szállításra. — Ezekből az árukból tavaly is volt elég. Az idén még több lesz. A legfontosabb közszükségleti cikkekből nem lesz hiány. Az utóbbi mondatot olyan hangsúllyal ejti ki Pozsonyi Miklós, a vállalat igazgatója, mintha más árucikkeknél már nem lenne kedvező a helyzet. De a látottak is ezt bizonyítják. A konzervraktárbam például alig van áru. A készlet egy kisváros heti szükségleteit sem elégítené ki, nem a megyéét. Ebből bizony az idén sem lesz jobb az ellátás. A következő helyiségben több, mint egy vagon citrom van a dobozokban. A tájékoztatás szerint hamarosan újabb szállítmány érkezik. Más déli gyümölcsből azonban kevesebb lesz, mint tavaly. A narancs és a banán karácsonyra, a füge a jövő héten kerül a boltokba. Decemberben megkezdődnek a disznóvágások. VaVálogatják a citromot, A zöldeket külön rakják, érlelik. s csak azután szállítják ki az fizietekbe jón lesz-e elegendő fűszer és rizs? — Rizs már több vagonnal érkezett. Mivel a harmadik negyedévi rizskeretünket nem kaptuk meg, decemberben egy negyedévi keretnek megfelelő mennyiséget oszthatunk ki a boltoknak. A fűszerárukról mérnem nyilatkozott ilyen kedvezően Pozsonyi Miklós. Igaz, bors és majoránna korlátlan mennyiségben van. de csupán december 13-ig elég a köménymagkészlet, törött paprikát pedig még mindig nem szállít folyamatosan a gyár A disznótoron kívül az ünnepekre is fokozottabban kell felkészülnie a FÜSZÉRT-nek. Kalácssütéshez több margarin van, mint tavaly. Tölteléknek való nincs: sem dmbél. sem mák. Anná] több az édességáru. Minden igénvt ki tudnak ebből elégíteni. — Nem így a befőttekből. Bár a raktárban jelen'eg is heeyet n'kotnak a Iá- I dák. de csak a most érkezett botoár szilvát tudtuk ajánlani. Más nincs. Lesz mee meggv és cseresznye ^ is. de hogv miké- arra nem kaptunk választ. Befeiezésül més egy hír: sa van véső er sajnos kevés lesz az idén. j — Dl' — I NVITOJT KAP A VILÁGPIACRA Korlátlan lehetőségek a népművészeti cikkek exportálására A napokban két alkalommal tartottak ankétot az exporttermelés növelésének lehetőségeiről, melyen a háziipari szövetkezetek vezetői és a külkereskedelmi vállalatok szakemberei jelentek meg. Jászárokszállá- son a népművészeti cikkek termelési és értékesítési problémáiról volt szó. Szolnok megye népművészeti termékei rendkívül keresettek a világpiacon. Bár a háziipari szövetkezeteink. az országos népművészeti árutermelésből 14,5 százalékban részesednek, még nem tudják kielégíteni a külkereskedelem igényeit. Ez vonatkozik egyrészt a készített áruk meny- r.yiségére, másrészt a szállítási határidőkre — jelentette ki Kánicz József, a MODEX Külkereskedelmi Vállalat osztályvezetője. A háziipari szövetkezetek képviselői elsősorban azokat az akadályokat tárták fel, amelyek hátráltatják exporttermelésünk növelését. Főképpen azt kifogásolták, hogy a külkereskedelem nem biztosít folyamatosan rendelést. így a kapacitás hol kihasználatlan, hol elégtelen. Erre a következő eset jellemző. — (Gajka Pál, a fővállalkozó Békéscsabai Szőnyegszövő Htsz elnöke mondotta el.) Szeptember közepéig a megyei szőnyegszövő szövetkezetek, mint alvállalkozók folyamatosan kapták a megrendelést exportárura. Aztán nem jött rendelés, tehát szerződést kötöttek belföldi száll íásra. Most a napokban jelentős export- rendelést adott a külkereskedelem, melyet azonban nem teljesíthetnek, hiszen a kapacitásukat már lekötötték. A felszólalások nyomán kiderült, hogy a külkereskedelem nem veszi figyelembe a háziipari szövetkezeteknek azt a sajátosságát hogy az első és a negyedik negyedévben rendelkeznek a legnagyobb kapacitással. Az asszonyok, akik a termelőszövetkezeKét*?áiesye*ep hold a megye I enyérgabonm vetése A Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán végleges adatot közöltek az idei kenyérgabonavetésre vonatkozóan. Eszerint Szolnok megyében az idei őszön egész pontosan 201 160 holdat vetettek be kenyérgabonával. Természetesen a teremlöszövet- kezetek és az állami gazdaságok együttes vetésterületéről van szó. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya egyébként felmérte a kenyérgabona vetés állapotát. Eszerint a gabona 45 százalékát igen jó minőségben vetették el, 20 százaléknyi gyengének mondható, a többi pedig közepes minőségű. Ebben az évben kezdődött meg a vetőmag felújítás új módszere, a körzetesítés, amelyet már most az őszi vetésnél alkalmaztak is. Ennek értelmében Karcag, Kisújszállás, Tűr- keve, Mezőtúr és Jászberény városok termelőszövetkezetei mintegy 180 vagonnyi mennyiségben másodfokú vetőmagot kaptak az államtól. Ebből aztán további szaporítással maguk a termelőszövetkezetek állítják elő saját részükre a szükséges vetőmagot. Jövőre Törökszentmiklós város és a szolnoki járás termelőszövetkezetei következnek a soron. Maid a jászberényi és a kunszentmártoni, végül pedig a törökszentmiklósi és a tiszafüredi járás zárja a sort. tekben is dolgoznak, tavasszal és nyáron kevesebb munkát vállalnak a háziipari szövetkezetben. — Ugyanakkor a külkereskedelem éppen ebben az időszakban rendel a legtöbbet, ráadásul szoros határidőre. Nincs nagy kockázat, érdemes tárgyalni Többen azt kívánták, hogy bizonyos és feltétlenül eladható mennyiségben raktárra is termelhessenek. így a külkereskedelem igényeit zavartalanabbá kielégíthetnék. Kánicz József, a MODEX osztály- vezetője szerint ezt különösebb kockázat nélkül vállalnák, sőt a külföldi vevő előtt még szimpatikus is lenne —, hogy gyorsan, meglepő gyorsan szállítunk árut. A bökkenő csupán az, hogy szigorú rendelkezés tiltja a raktárra való termelést. Nincs szükség az eladhatatlan készletek növelésére. A háziipar azonban eladható árut termel! Az óriási kereslet ezt igazolja, tehát érdemes lenne a bankszervekkel tárgyalni erről a problémáról. N ircs elegendő tűzvessző A tiszafüredi tanácskozáson a kosár és fonottáru exporttermelésben érdekeltek találkoztak. A kiindulópont itt is az volt, hoey a külkereskedelem több árura tart igényt, mint amennyit kap. A megyei szövetkezetek szinte koriát. lanu] növelhetnék exportjukat: munkaerő és igyekezet bőséges. A fejlesztésnek csupán egyetlen akadálya van: rossz az anyagellátás, nincs elegendő mennyiségben fúzvessző. Az idei termeléshez szükséges anyag mennyiségének csupán felét sikerült megyén belülről biztosítani, a többi központi készletből, illetve egyéb úton juttatják a szövetkezeteknek. Az anyage”átás jövőre sem javul. Nyilvánvaló tehát, hogy előbb a fűzvessző termelést kell fokozni, mert csak így várható az export jelentős növelése. lévén, hogy a fűzterme- ’ésre alkalmas területek elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. kisebb részében a VT7TG és a Szolnoki megye' állami Erdőgazdaság tulaidonát képezik — csak segítségükkel lebet az alanvető problémákat megoldani. Az a célszerű, ha a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, a VÍZIG és az erdőgazdaság hosszúlei ára tű haszonbérleti szerződést kötne a kosárfonó szövetkezetekkel, s így átadná fűztermeiésre kiválóan alkalmas területeket. Segítség és megértés sikerhez vezet A tiszafüredi járási párt- bizottság és a járási tanács dicséretes és példamutató segítségével a helyi kosárfonó szövetkezet több tszszel jutott ilven egyezségre sőt: amilyen arányban növeli termelését, olyan arányban biztosítják számára a további területeket. A népgazdasági szemlélet gyakorlatba való átültetéséből vizsgáztak jelesre a tiszafüredi tsz-ek, párt és tanácsszervek. A tiszafüredi háziipari szövetkezet előtt már nincs akadály: amint termőre fordulnak a füzesek, növeli exportját. Lesz anyag bőségesen. Úgy véljük, hogy a szolnoki járási párt és tanácsszervek is hasonló segítséget adhatnának a vezsenyi és tószegi kosárfonó szövetkezeteknek. Reméljük, az ottani mezőgazdasági termelőszövetkezetek sem vizsgáznak rosszabbul, mint a tiszafürediek. Gyorsan lecsaptak az ajánlatra A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kénviselője a következőt kérte: az érdekelt háziipari szövetkezetek készítsenek térképvázlatrajzot azokról a területekről, amelyekre szívesen telepítenének fűzfát. A vízügyi igazgatóság — amennyiben a tulajdonában lévő területekről van szó — készséggel ad segítséget. Nos, amennyire kellemes volt ezt hallani, — ugyanolyan megnyerő volt az a gyorsaság, amivel a termelők „lecsaptak” erre a javaslatra: 1965. december 15-ig megkapja a VÍZIG a kért vázlatrajzokat Az állami erdőgazdaság is bejelentette segítségét Jövőre tíz vagon fűzvesszőt ad a háziipari szövetkezeteknek ezenkívül telepítésre alkalmas területeket bocsát rendelkezésükre. — Egyszóval a jövő feltétlen biztató. Valóban a jövőről kell beszélni, hiszen a termőre forduláshoz legalább két-három év kell. Ám a célszerűség, a népgazdaság érdeke azt kívánja, hogy a közvetlen feladatokat is jól oldjuk meg; Éppen ezért tanácsos megvizsgálni, hogy a háziipari szövetkezetek 1966—67-ben hogyan fokozhatják exportjukat. Véleményünk szerint ennek az a módja, hogy a termelésen belüli exportrészarányt kell növelni. A tiszafüredi Kosárfonó Szövetkezet az idei termelésének mintegy 75 százalékát külföldi eladásra adja át. Ellenben a tószegi már csak 0.2 százalékát, a vezsenyi 60 százalékát, a törökszentmiklósi ennél is kevesebbet. Ha csupán _ azt mondjuk az utóbbiak érjék el a tiszafüredi arányt, — máris jelentős exportnövekedéssel lehet számolni. — Mindenesetre az 1966. évre előzetesen előirányzót' 600 ezer forintnál nagyobb felfutásra. Közvetlen és kiaknázatlan lehetőség to- M az, hogy a házi ipari szövetkezetek a gyengébb minőségű. de gazdasági kosárfonásra jól merte1 elő fűzvesszőüiket eevelőre nem tud'ák elcserélni a tsz-ek kiváló minőségű. exportáru készítésére alkalmas fűz- anya pávai. ÍA tsz-szek ugyanis ebből is butvkos- fonatot. kosarat stb. csinálnak.) Hasonmód be lehetne gvűiteni a termelő- szövetkezetek sesédüzorné- ben keletkező hulladékot is. Ebből például evnort- képes kenyérkosarat lehet készíteni. (Az Egyesült Államok korlátlan mennyiségben venne, ha kapna.) Érdemes gondolkodni: nyitott a kapu a világpiacra. F. P. Métin vezeti* érnek n ládák n»eeért-~7„ff a bolgár szilva és hamaiosan a boltokba kerül
