Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-27 / 280. szám
Vi*äß proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEEYjEl (a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI évfolyam, 880. szám. Ára 50 fillér 1965. november 27, szombat. Exportban csak egyfajta minőség van : a lehető legjobb A megye gépipara és a hű Ih ereske delem Veres József munkaügyi miniszter a Munka Törvénykönyv módosításának eredményeiről, a munkafegyelem megszilárdításáról, a létszám- gazdálkodás anyagi ösztönzéséről Munkatársunk felkereste Veres József elvtárs munkaügyi minisztert, az MSZMP Központi Bizottsága tagját. Az újságíró kérdéseit és a miniszter válaszait az alantiakban közöljük: Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága mellett működő exportbizottság az „Exportfejlesztési hónap” keretében újabb ankétot rendezett. Ezúttal a megye gépipari üzemei, valamint a tanácsi és szövetkezeti vasipari üzemek vezetői találkoztak és folytattak élénk eszmecserét a KGM, valamint a külkereskedelmi vállalatok képviselőivel. A jászberényi tanítóképző intézetben november 25-én délelőtt 9 órakor kezdődő tanácskozáson a többek közt megjelent Ba- gi Mihály, a KGM Általános Gépipari Igazgatóságának igazgatója, Tóth János, a megyei pártbizottság ipari- osztályának vezetője, a NIKEX külkereskedelmi vállalat képviselője és körülbelül száz meghívott vendég. A tanácskozó terem előtti folyosórészen a két jászberényi üzemnek, a Hűtőgépgyárnak és Aprítógép- gyárnak export termékeiből, s azok modelljeiből rendezett ízléses kis kiállításban gyönyörködhettek a vendégek. Az ankétot Keresztes János, az Aprítógépgyár miniszteri biztosa nyitotta meg, utána Bagl Mihály, a gép- és vasipari export időszerű kérdéseiről, s az ezzel kapcsolatos további feladatokról tartott előadást. Beszédében többek között ezeket mondotta: Ne a raktárkészletet növeljék — Országunk adottságát figyelembe véve a Központi Bizottság határozata nem egy évre vonatkozó feladatokat jelölt meg. A határozat azt célozza, hogy a terven felüli termelés az exportot növelje és ne a raktári készleteket, a hite« leket ne a folyó termelésre, hanem a népgazdaság fejlődésének gyorsítására, — műszak! színvonalunk jelentős emelésére vegyük Igénybe, rövid lejáratú hiteleinket fokozatosan hosz- szúlejáratúra váltsuk át. külkereskedelmi forgalmunk aktív legyen, export- többletünk fedezze az áruforgalmon kívüli fizetési kötelezettségeinket. Változik az export összetétele, s nemcsak a tőkés, hanem a szocialista piacon is. exporttermékeinknek erősödő versennyel kell megküzdeniük. Nőnek az igények, a korszerűség, a minőség, a szállítási határidők stb. tekintetűben. Ma már a gépipari exportnál sem egyszerűen a mennyiségi tervek teljesítésén. hanem a minőségi mutatók javításán van a hangsúly Általános észrevétele a külkereskedelemnek az elmúlt években, hogy az ipari vállalatok által elkészített ajánlatok — ezen belül a gépipari is — sok esetben nem versenyképesek, részben műszaki tartalmuk, részben a határidók szempontjából. A világpiaci ár A külkereskedelem észrevétele egyes esetekben jogos, azonban figyelembe ln»11 »»nni. hoev adott ipari termelő vállalat mennyire tájékozott az általa megajánlott gyártmány világszinten is elismert paramétereiről, s ennek legalább hozzávetőlegesen a világpiaci áráról! A következőkben a gépipari expont gyártmányok minőségével kívánpk foglalkozni, annál is inkább, mert az utóbbi időben a A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendele-' tét alkotott a középfokú oktatási intézményekről, valamint a vízgazdálkodási társulatokról. Az Elnöki Tanács Gödöllő községnek járási jogú várossá szervezését és az aszódi járás megkül kereskedelemmel igen komoly viták folynak. Miért veszik el a piac ? A külkereskedelem véleménye szerint az egyes tér mékek nem ütik meg a világszínvonali kívánalmakat, sem korszerűségben, sem minőségben. Sokszor (Folytatás a 2, oldalon) szüntetését rendelte el. — hozzájárult továbbá — a legfőbb ügyész javaslatára | — a sümegi és a tapolci járási ügyészségnek, valamint a pécsváradi járási és a pécsi városi-járási ügyészségek összevonásához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Újságíró: Milyen tapasztalatai vannak a minisztériumnak a januárban életbelépett módosított Munka Törvénykönyv alkalmazásával kapcsolatban; kihasználják-e eléggé az üzemekben, a vállalatoknál a munkafegyelem megszilárdítását célzó, a korábbinál bővebb lehetőségeket? Miniszter: A Munka Törvénykönyv módosítása mind a fegyelmi, mind az anyagi felelősség területén lényeges változásokat hozott. Ezek a változtatások orvosolták a gazdasági vezetőknek azt a régi panaszát, amely szerint azért nem tudnak fegyelmezni, mert nem állnak rendelkezésükre' megfelelő, differenciált fegyelmező eszközök. Tapasztalataink szerint a vállalatoknál az elmúlt évhez képest valami javulás mutatkozik a felelósségrevo- nás .tekintetében. Erre mutat az is, hogy a múlt év- hasonló időszakához mérve a fegyelmi felelósségrevo- nások száma mintegy 15 százalékkal, a kártérítésre Karcag városában hat kisipari termelőszövetkezet tevékenykedik. Közülük az Általános Szerelő Ktsz termelési érték tekintetében, de gyártmányainak technikai színvonalával is kiemelkedik. A szövetkezet termelésének nagy részét a Hajó és Darugyár részére közvetett exportként szállított elektromos hajóvezér- tő-pultok, hírközlő és világítóberendezések teszik ki. A hajógyárral fennálló kooperációs szerződéseknek a karcagi szövetkezet még minden esetben eleget tett Olyankor is, amikor már- már úgy látszott, hogy a rövidre sikerült határidők miatt talán a szerelő ktsz miatt később készülnek el az export vízijárművek. De végül is, több éves együttdolgozás után — büszkék lehetünk rá — a szövetkezet a legrövidebb határidők alatt is pontosan és jó minőségben szállította a kért berendezéseket. Nem véletlen az, hogy ahol ilyen jól mennek a dolgok, ott nagyon lelkesen működő szocialista brigádok vannak. Tizenkét szocialista és egy export brigád százhuszonnégy taggal a ktsz létszámának majdnem felét öleli fel. A brigádmozgalomban szerzett jó tapasztalataik arra bátorították a mozgalomban résztvevőket és a szövetkötedezések száma pedig 25 százalékkal emelkedett. Újságíró: Az új Munka Törvénykönyve életbelépése óta általában milyen módon sértik meg a rendelkezéseket? Gondolunk itt mindkét félre — a vállalatokra és a dolgozókra — egyaránt. Miniszter: Számos helyen tapasztaljuk, hogy a vállalatok a munkaviszony megszűnésekor a dolgozók munkakönvébe a valóságnak nem megfelelő bejegyzést tefeznek, s a kilépéskor a személyi alapbér és átlag- kereset rovatokat nem, vagy hiányosan töltik ki. Ez megnehezíti az új munkahelyen fizethető bérekre vonatkozó rendelkezések.' betartását. Tapasztaljuk azt is. hogy „felmondás a dolgozó részéről” és „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel munkaviszonyukat megszünte- tők részére — tilalom ellenére — magasabb bért fizetnek belépésükkor, mint ami előző munkahelyükön volt E szabálytalanságok akadályozzák a rendelkezékezet gazdasági és mozgalmi vezetőit, hogy a többi öt — a ruházati, a vegyesipari, az építőipari, az agyagipari és a háziipari — szövetkezetnek is segítséget nyújtsanak a szocialista munkaverseny megszervezéséhez. Néhány nappal ezelőtt a Déryné Művlődési Házban a fenti hat ktsz-ből harminc-harmincötén gyűltek össze, s élénk eszmecserét folytattak a brigádmozgalom kezdeti nehézségeiről. Az Általános Szerelő Ktsz háröm szocialista brigádvezetője az értekezleten felajánlást tett. hogy mindenütt segíteni fognak, ahol új brigádok alakulnak, s ahol a legjobban általában a „papírmunkától'’ irtóznak. A ktsz-ek vezetői örömmel vették a három brigád önzetlen segítségét és erre a jövőben igényt tartanak — mondták — felajánlásukra. A szocialista munkaverseny kiszélesítésének érdekében tartott ankét hangulata és a résztvevők érdeklődése arra mutat, hogy a jövőben Karcag város minden kisipari szövetkezetében élénkülni fog a szocialista brigádmozgalom. Ez jó kihatással lesz a termelésre és a szövetkezeti tagság tudatának fejlődését 's elősegíti majd.- bj — 6ek maradéktalan végrehajtását. Ez viszont, végső fokon a munkaerő vándorlás növekedését eredményezheti, s így visszaüt a szabálytalanul eljáró vállalatokra is. A dolgozók szabálytalanságai között egyik legsúlyosabb az igazolatlan mulasztás, illetve a munkahely felmondás nélküli elhagyása. Újságíró: A takarékos létszámgazdálkodás anyagi ösztönzéséről milyen tapasztalatok vannak? Miniszter: A népgazdaság egészét tekintve, az idén a tervhez mérten elég jelentős lesz a létszámmegtakarítás. A megtakarítás egy része létszámhiányból adódik (pl. az építőiparban), illetve elmaradt munkákból (pl. a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban). A megtakarítás fennmaradó része a takarékos létszám- gazdálkodás eredménye, jórészt úgynevezett tartós megtakarítás. Ennek fejében a minisztériumok és vállalatok terven felüli átlagbéremelésben részesültek. Igen jelentős például a megtakarítás a vasút területén; a felszabaduló béralap egy részéből több munkakörben fel tudták emelni a béreket. Ez a példa és a többi ágazathoz tartozó vállalati tapasztalatok bizonyítják, hogy van lehetőség a saját erőből történő béremelésre, csak ehhez megfelelően fel kell kutatni és fel kell tárni a belső tartalékokat. Ügy látjuk, hogy az említett ösztönzési rendszer eredményei fokozhatók. amennyiben a béralapmegtakarítás vállalatnál maradó hányadát felemeljük. A Munkaügyi Minisztérium a társszervekkel együttműködve, jelenleg foglalkozik az 1966. évi bérgazdálkodás irányelveinek kidolgozásával, ezen belül a létszám megtakarításra ható fokozottabb ösztönzés megoldásával is. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a vázolt munkaügyi eredmények nem születhettek volna meg a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek hathatós támogatása nélkül. Amennyiben a munkaügyi kérdések továbbra is az érdeklődés középpontjában maradnak, a. következő években további eredményeket érhetünk eh A MSZMP Szolnok megyei Bizottságának kibővített ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei bizottsága tegnap kibővített ülést tartott. Az ülésen tájékoztató hangzott el az MSZMP Központi Bizottsága 1965. november 18—19—20-án tartott üléséről. Előadó Csáki István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára volt. Az ülésen részt vett és felszólalt Czinege Lajos elvtárs, a párt Politikai Bizottságának póttagja honvédelmi miniszter. A tanácskozásra rendezett kiállítás anyagából: Szovjetuniónak készülő görgősor. Az Eínöki Tanács ülése Egy szövetkezel ötnek segít A szocialista brigádmozgalom felélénkülése várható Karcagon
