Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-23 / 276. szám
1965. november 23. SZOLNOK MEGYEI NEPLA1 3 3000000000000 Csecsemő a sártenoerhen Szombaton reggel Jacz- kanin József né munkahelyére menet óvatosan | lépkedett a sártengerbe ; lerakott kis betonlapo- ! kon, miközben féltőn szorította magához hathónapos kisfiát. — Az egyik csúszós ferde betonlapon — elvesztette egyensúlyát és térdre bukott. Ha nem ügyes vagy fizikailag gyengébb, a kisbaba bizony ívben repült volna ki a kezéből. A fiatalasszony hétfőn reggel már nem mert egyedül elindulni a gyerekkel. Férje jött haza rövid időre munkahelyéről, hogy elkísérje őket. ötvenhárom család lakik Szolnokon a Vosz- tok úti tízes tömbben és rövid idő múlva a vele szemben lévő hasonló házba is beköltözik ötvenhárom család, jórészt fiatal házasok kisgyermekekkel. A helyszín: sáros út, építőipari gépek sokasága. Az úttól a házig mintegy negyven méteren keresztül deszkák, betonlapok, jórészt vízbe és sárba süllyedve. (Ezeket a betonlapokat egy este tizennégy lakó rakta le, mert már nem bírták a képtelen állapotokat.) A házba október 12-én költöztek be a lakók. — Jaczkanin József a lakásért 113 ezer forintol fizet ki összesen, ezenkívül havi negyven forint házmesterpénzt és ugyanennyi, úgynevezett közületi díjat. A lakás szép és jólsikerült. De az a bizonyos negyven méter megkeseríti az ötvenhárom család életét. Telefonon beszéltünk Szigeti Lászlóval, a városi tanács vb elnökhelyettesével. Megígérte: Ma, azaz kedden reggel kimegy a helyszínre és azonnal intézkedik, hogy valami ideiglenes gya- logutat építsenek addig Is. amíg a kivitelező a végleges járdát el nem készíti. A gyors intézkedésnek örülünk. Annak, hogy az építőipar elnézte, miként vergődnek felnőttek és gyerekek a sártengerben mindmáig, —■ már nem. Épül a 10-es- sel szemben az új ház, épülnek az új lakótömbök városszerte. Őszintén reméljük, hasonló gondatlanságról nem kell többé beszámolnunk. — HT — Tanácskozás az üzemi népművelésről (Tudósítónktól) Az elmúlt napokban a Ságvári Endre Megyei Művelődési Ház vezetői tanácskozást szerveztek a járműjavító művelődési házában az üzemi népművelés kérdéseiről. Meghívták a tanácskozásra mindazokat, akiknek valamilyen formában közük van az üzemekben folyó kulturális munkához, a szakszervezeti művelődési házak munkatársait, a városi népművelési felügyelőket, a nagyüzemek szakszervezeti bizottságainak illetékeseit. Kár, hogy éppen ez utóbbiak, kik leginkább tehetnének az üzemi népművelés javítása érdekében valamit, távolmaradtak a tanácskozásról. A bevezető előadást Kál- ló Sándor, a Ságvári Endre Megyei Művelődési Ház igazgatója tartotta. Hangsúlyozta, hogy az üzemekben folyó népművelési munka nem elég rendszeres, sok még benne az esetlegesség. A szakszervezeti kultúrfelelősök magukra • maradnak, nem sikerül megfelelő segítőtársakat köréjük gyűjteni. Elég szűk még az üzemi népművelés hatóköre, a munkások kis százalékára terjed ki, kevés embert sikerült még bevonni a népművelés valamelyik formájába. A későbbiekben a házigazda, D. Nagy János, a járműjavító művelődési házának igazgatója számolt be tevékenységükről, majd Kertész Walter, a jászberényi Déryné Művelődési Ház igazgatója a Hűtőgépgyár szocialista brigádjai kulturális életéről adott tájékoztatást. Végül Bálint Istvánná, az SZMT köz- ■nti könyvtár vezetője a önyvtári munka és az egyéb népművelési ágak kapcsolatáról beszélt. A beszámolók után a tanácskozás résztvevői üzemlátogatásra indultak. A különböző osztályokon találkoztak a szocialista brigádok tagjaival, beszélgettek velük kulturális tevékenységükről. A tapasztalatcsere élénk vitával zárult. A hozzászólók jó része a szocialista brigádok kulturális vállalásaival foglalkozott. Általános még az a kép, hogy míg a termelési vállalások konkrétak, pontosan mérhetőek, addig kulturális felajánlásaik eléggé általánosak. Ezért a helyzetért felelősség terheli a népművelőket is, hogy a lehetőségek * megmutatásával nem sietnek a brigádok segítésére. Szemléletbeli fogyatékosságot takar az is, hogy a vállalások értékelésénél nem egyenlő súllyal esnek latba a termelési és a kulturális felajánlások. Sőt előfordul, hogy odaítélik a szocialista címet akkor is, ha a kulturális vállalást nem teljesítették. A tapasztalatcsere résztvevői közül többen részt vettek dr. Karsai Elek történész-íróval rendezett íróolvasó találkozón is. Az író a második világháborúról szóló könyvei anyagából és eddig még meg nem jelent levéltári kutatásaiból mondott el érdekes történeteket, melyeket szép számú hallgatóság feszült figyelemmel hallgatott meg. — sp — Minden erőt a mélyszántás befejezésére Üléat tartott a megyei operatív bixottság A Szolnok megyei mező- gazdasági operatív bizottság Fodor Mihálynak, a megyei tanács vb-elnöké- nek vezetésével tartotta meg soronlévő ülését. Elsőnek jelentést hallgatott meg a mezőgazdasági munkálatokról. Ebből derült ki, hogy a megye mélyszántási tervének teljesítéséből 70 ezer holdnyi hiányzik még. Ez azt jelenti, jobban állunk a tavalyihoz mérten. A múlt év azonos időszakában még 87 ezer hold szántatlan föld volt a megyében, s tavaszra maradt annyi, mint amekkora területet nem járt még az eke most. Az eddigi ismeretek szerint tíz termelő- szövetkezet — a tiszainokai Szabadság, a törökszentmiklósi Petőfi, a kunhegye- si Vörös Csillag, a beseny- szögi Rákóczi, Dózsa Népe, Szőke Tisza, a szolnoki Vörös Mező, a tószegi Dózsa, a kőtelki Hunyadi és a csataszögi Szebb Élet poi kő A Baromfiinari Országos V általat törökszentmiklósi gyáregységében október ele !én kezdődött meg a libaszezon és december közepéig tart. — Ez idő alatt mintegy 160—170 ezer libát dolgoznak fel. A libafeldolgozó szalagon az idén á Hitették be a dörzs^épet, s így a toll eltávolítása kézi erő helyett géppel történik GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI 8. Gazdasági módszerek — Adminisztratív módszerek A gazdaság irányítási rendszerének fejlesztése a szocialista országokban előtérbe helyezte, illetve helyezi az olyan közgazdasági kategóriák szerepét, minta pénz, az ár, a hitel, a kamat, a nyereség, a bér stb. Ezeket a kategóriákat — összefoglaló néven — gazdasági emelőknek, gazdasági eszközöknek nevezzük. Az utasítások, rendeletek ugyanakkor a gazdaságirányít ás adminisztratív módszerei. Magyarországon és az iparilag fejlett szocialista országokban most az irányítás gazdasági módszerei kerülnek előtérbe. Az hogy milyen arányban alkalmazzák az adminisztratív és a gazdasági módszereket nem szubjektív elhatározáson múlik. Hazánkban is volt olyan Időszak, amikor a belső- és a nemzetközi munkamegosztás alacsony színvonalon állt a gazdasági káderek képzettsége és gyakorlati tapasztalata meglehetősen elégtelen volt, a rendelkezésre álló javak szűkösek voltak stb. és ezek a körülmények indokolták a gazdaságirányításban az adminisztratív módszerek (elosztás, keret- kiutalás, tervutasítások stb.) szélesebbkörű alkalmazását. A fejlettség mai fokán a gazdasági kapcsolatok a korábbinál sokszorosan bonyolultabbak a belső- és a nemzetközi munkamegosztás elmélyült, a szükségletek differenciálódtak, a gazdasági káderek rendelkeznek az alapvető szak- képzettséggel és tapasztalattal. Ezért egyrészt nem is lehetséges többé mindent előírni, de nincs is rá szűk-, ség. A bonyolult ágazati, sőt termékkapcsolatokat lehetetlen — és ma már felesleges is lenne — minden részletében adminisztratív módszerekkel szabályozni. Elnnél hatékonyabb módszer a gazdasági eszközök alkalmazása. A jól megválasztott és „betájolt” gazdasági módszerek — például az árak, a kamatok stb. — messzemenően helyettesíthetik a részletekre kiterjedő adminisztratív előírásokat, sőt nélkülöz- hetővé teszik a pótlólagos információ kérést és ezáltal a döntések „átfutási” idejét csökkenthetik, hatékonyságukat többszörösére növelhetik. Az ösztönző ár például egyaránt érdekeltté teheti a termelőt és a felhasználót egy új termék termelésében és felhasználásában. Nem biztos, hogy ugvanez a hatás utasításos módszerrel is elérhető. Ha ez így van, — márpedig így van — akkor a termelő és a felhasználó is gondoskodik — a maga hatáskörében — azoknak a kooperációs kapcsolatoknak a kiépítéséről, amelyek az új termék elő- állótását és felhasználását biztosítják. Ezzel szemben nem valószínű, hogy a sokrétű kapcsolatokat utasításokkal rendezni lehet. A gazdasági eszközök ereje éppen abban rejlik, hogy az — embercsoportok — érdekeire apellál és ezért bizonyos — tudatosan irányít ott — „automatizmus” módjára hat. Ezzel szemben az adminisztratív módszerek feltételezik, hogy az irányító szervek újból és újból beavatkozzanak a gazdasági élet menetébe, ami elkerülhetetlenül a tervmutatók számának és a rendeletek tömegének növekedéséhez vezet. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy ezek után a népgazdaság irányítási rendszerében teljesen nél- külözhetővé válnak az adminisztratív módszerek. A szocialista tervgazdálkodás — de még a fejlett tőkés országok gazdasága sem — nem nélkülözheti az állami beavatkozás különféle adminisztratív módszereit. Az állam adminisztratív úton is gyakorolja igazgatási funkcióját. Csakhogy — mivel az adminisztratív irányítás köre szűkül — a jövőben az adminisztratív beavatkozás hatékonyabbá válik, az érdemi döntésekre koncentrálódik. Ezért a gazdaságirányítás rendszerét mint komplexumot kell felfognunk. amelyben a különféle módszerek egymással összehangoltan érvényesülnek. Dr. Varga György közösgazdaság fejezte be a mélyszántást. A múlt héten 15 500 holddal kisebbedet a szántani- való. A Szolnok megyei Pártbizottság első titkára és a Szolnok megyei Tanács vb-elnöke levélben fordult a termelőszövetkezetek vezetőihez. kérve őket, tegyenek meg mindent á mélyszántás befejezéséért. A megyei operatív bizottságnak is az a véleménye, még jó minőségben elvégezhető a szántás. Ezért újólag javasolja, minden gépállomáson, termelőszövetkezetben külön beszéljék meg az ebbeli teendőket a traktorosokkal, és a lehetőséghez mérten dolgozzák ki a premizálási rendszert is. A tiszafüredi járásban egyébként azt vezették be, hogv a traktorosok minden hold felszántott terület után 10 forint jutalmat kapnak. Az ilyen módszer serkentően hat a munka menetére. A megyében 85 holdon van még a cukorrépa földben, elsősorban a kunhe- gyesi Vörös Október, a mesterszállási Úttörő, a kunszentmártoni Zalka Máté, az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezetben. Kukorica 2000 holdnyi töretlen még. A jászladányi Petőfi, az újszászi Szabadság, a mesterszállási Úttörő, a nagyrévi Béke és Barátság Termelőszövetkezetben. Az állami gazdaságok között a Csorbái Állami Gazdaság „dicsekedhet” töretlen kukoricával. Az operatív bizottság értesülése szerint a kenderes! Haladás szövetkezetben zöldség van még a földben, a jászberényi Március 15. Termelőszövetkezetben pedig cékla vár még megmentésre. Sok, még mindig 126 000 köbméter siló hiányzik a megye tervének teljesítéséből. Néhány termelőszövetkezet, mint a csépai Petőfi és még más közös gazdaságok is megfelelően gondoskodnak a silótakarmány készletről. Az öcsödi Szabadság és más szövetkezet is — viszont hihetetlen keveset tett mindezért. Az operatív bizottság a cukorgyári melléktermékek silózását szorgalmazza. Felhívja a figyelmet — elsősorban a kunszentmártoni, a jászberényi és a szolnoki járás szövetkezeteinek — a bizottság arra, hogy a szőlő takarását is most kell elvégezni. Jóllehet a szőlő fedéséhez, különösen a jászsági részen még hozzá sem kezdett egy pár szövetkezet. Az operatív bizottság igen jónak tartja, hogy a munkát elvégző gazdaságok segítenek a lemaradottaknak; Példás segítséget ajánlott fel a kugyalui Zöld Mező Tsz a kunszentmártoni járás lemaradóinak. A megye állami gazdaságaiból már eddig is mintegy 100 erőgép segítkezik máshol: Az operatív bizottság elsősorban a gyenge termelőszövetkezetek szemel őtt tartását igényli. Ax osxi mexőgaxdasági munkaverseny legjobbjai A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya e héten is értékelte az őszi mezőgazdasági munkaversenyt. A verseny sorrendjébe az számított, hogy a szövetkezet hol tart a mélyszántás, az istállótrágyázás, a ku'-oricaszár letakarítás, a silózás tervének teljesítésében. Az összeredmény alapján az alábbi sorrend alakult ki. I. kategória A 7000 hold felett gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. tiszaföld- vári Lenin Tsz, 2. karcagi November 7 Tsz, 3. tószegi Dózsa Tsz. II. kategória Az 5—7000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. mezőtúri Béke Tsz, 2. cibakházi Vörös Csillag Tsz, 3. törökszentmiklósi Aranykalász Tsz. III kategória A 3500—5000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csoporté: 1. tiszaszent- imrei Ezüstkalász Tsz, 2. 3, szászbereiki Béke Tsz, jászkiséri Kossuth Tsz. IV. kategória A 3500 hold alatt gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. tiszainokai Szabadság Tsz, 2. törökszentmiklósi Petőfi Tsz, 3. mezőtúri Új Reménység Tsz. V. kategória A gyenge termelőszövetkezetek csoportja: 1. tisza- szentimrei Ezüstkalász, 2. kunhegyesi Vörös Csillag Tsz, 3. mezőtúri Új Élet Tsz. Megjegyzés: A tiszaszent- imrei Ezüstkalász Tsz kétszer szerepel a sorrendben. Ez azért van, mert a gyenge termelőszövetkezetek csoportjába tartoznak, de résztvesznek a birtoknagyság szerinti csoportmegoszlású versenyben is. Az állami gazdaságok sorrendje A megye tizenhárom állami gazdaságának versenyében a következő a sorrend: 1. Középtiszai, 2. Szenttamási, 3. Héki Állami Gazdaság. Itt tartunk az őszi mezőgazdasági munkálatokkal A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS V. B. MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÁN Járás, város neve 3 fi 15 03 á W 03 co'rt o « 'cS . 'S® -0 Ssfá 1 CJ | «Oűc 03 S-i ifi* 55 S » 55Ei,s tt'O) a cí W fcí ß oo tervének teljesítése százalékban Szolnoki j. 91.5 91.2 9.1 6.9 2.6 Karcag 86 — 64.8 12.2 6.8 3.7 Jászberény 85.3 74.5 11.5 6.4 3.1 Mezőtúr 78.4 100.0 11.0 10.5 1.3 Töröksztmiklós 78.2 92.0 8.9 7.5 3.7 K-mártoni j. 76.— 70.4 9.1 9.1 1.8 Kisújszállás 75.3 76.8 10.4 7.3 4.8 Tiszafüredi j. 67.— 81.9 9.— 6.— 1.5 T-sztmiklósi j. 63.7 76.6 8.7 8.3 2.6 Túrkeve 59.1 72.9 6.3 5.2 0.9 Jászberényi j. 52.5 69.5 10.5 6.9 1.2 Szolnok megye tsz-ei átlaga 72.— 78.9 9.6 7.2 2.2 Szolnok megye állami gazdasági átl. 93.2 98.1 17.— 8.3 -r
