Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. november 21. Hetenként cg\f új On %gepro gesz Csöblcenti-e a t3j a kávé koffeintartaSmát? Ha a szomszédos bolygók lakói Földünket alaposan szemügyre vennék, hogy életünk titkait kifürkésszen elsőként fényárban úszó vízierőmű-óriásokat pillán tanának meg. A villany fény földi csillogásánál nincs fenségesebb látvánv Az elmúlt évben a Szovjetunióban óriási mennyise gű, 459 milliárd kilowattom elektromos energiát termeltek. Az erőművek kapacitása egy év alatt több mint 10 millió kilowattal nőve kedett. Hogy érzékelhessük eze két a számadatokat, ugorjunk vissza az 1920-as évbe. Körös-körül sötétbe burkolódzott városok és falvak, pislákoló petróleum- lámpák és kezdetleges mécsesek. Minden erőt leköt az intervenciósok és a fehérgárdisták elleni harc, de Lenin már a GOELRO-n, az ország villamosításának tervén dolgozik. Az egész világot meghökkentette ez a terv, mely szerint 30 szovjet erőművet kell felépíteni. Külföldön kevesen hittek e terv realitásában. A GOELRO tervet 10—15 évre dolgozták ki. Az azóta eltelt idő bizonyította be hogy a bolsevikok megtartották adott szavukat, a külföldi jövendőmondók pedig ezúttal is kudarcot vallottak. 1935-ben a Szovjetunióban nem 30, hanem 40 erőmű adott áramot. A hajdani Oroszország a villamosenergia termelés tekintetében is hátul kullogott, most pedig túlhaladta Angliát. Franciaországot, Olaszországot és Japánt, Európában a második, a világon pedig a harmadik helyet foglalta el. Idáig a múlt. a jelen pedig azt mutatja, hogy a fenti számadatok teszik lehetővé a XXII. pártkongresszus eszméinek megértését. Ez a kongresszus az ország villamosításának lenini meghatározását úgy jelöli meg. mint a kommunista gazdasági építőmunka pro? ramjának lényegét. Most pedig nézzünk a jövőbe: 1970-re a Szovjetunió 800—1000 milliárd kilowatt villamosenergiát termel. vagyis annyit, amenv- nyit ielenleg az USA állít elő. 1980-ban a Szovjetunió villamoseneríiatermelése eléri a 2700—3000 milliárd kw-órát. Ez másfélszer több, mint amennyit jelenleg Földünk összes többi erőműve együttesen termel. Jelenleg nagyon fontos feladat a Szovjetunióban nagyteljesítményű hőerőművek létesítése. A most előállított villamosenergia négyötöd részét hőerőművek adják. A számítások és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy hőerőműveket rövidebb ,dő alatt lehet üzembe állítani, mint vízierőműveket, építésük pedig az előregyártott elemek felhasználása következtében sokkal gyorsabb és gazdaságosabb. A hőerőművek építési ütemének további növelése a folyamatos termeléssé érhető el. A modern erő művek előregyártott vasbetonelemekből készülnék. A legutóbbi időkig 600-féle konstrukciót tipizáltak. Az elmúlt évben az „Erőterv” intézetben kidolgozták a nagyteljesítményű erőművek univerzális tervezetét, melyben a tipizálás mintegy 100-fajta konstrukcióra terjed, ígv válik lehetővé az erőműépítés korábbi 4— 5 éves határidejének 29—30 hónapra történő lerövidítése. Mindez lehetővé teszi, hogy 1980-ra 200 kerületi hőerőmű és 260 nagyteljesítményű hőközpont épüljön. Az elmondottak egyáltalán nem csökkentik a vízi- erőművek jelentőségét. Annak ellenére, hogy a vízierőműépítés sokkal több időt vesz igénybe, mint a hőerőműveké, és az építési költségek tetemes összeget tesznek ki, mégis a vízierőmű által termelt energia rendkívül olcsó. A vízierőműépítés fejlesztése mellett szól az is, hogy a Szovjetunió a vízienergia tartalékok tekintetében első helyen áll a világon. Amióta az amerikai „Grand Kuli” vizierőmű második helyre szorult a Volgái Lenin Vizierőmű mögött, a szovjet villamosipar szilárdan tartja elsőségét a nagyteljesítményű vízierőművek és gépegységek gyártásában. A volgai óriások kivételével (Kujbisevnél és Volgográdnál) a vízienergetika kolosszusai Szibériában vannak. Lenin szavai beteljesedtek. Az angarai óriás már a kommunizmus építésének szolgálatában áll. a Bratsz- ki Vízierőmű 16 gépegysége 3,6 millió kw-os teljesítményével ellátja a k-szibériai energiarendszert. Befejezték a kísérleteket és elkezdték az angarai vízilépcső harmadik szakaszának, az Uszty-Ilimszkij Vizierőmű építését. Tervezett kapcdtása 4,3 millió kw-o. A Szovjetunióban folyó építkezések közül különösen nagy jelentőségű, a Szibériában létesítendő Krasz- nojarszki Vízierőmű, melynek 10 gépegysége 500 kw- os teljesítménnyel évente 20 milliárd kwo villamosenergiát képes szolgáltatni. Egyedül ez az erőmű hatszor több energiát szolgáltát, mint a Dnyeprogeszi Erőmű. A távlatok még grandiő- zusabb óriásokat ígérnek. Felépül a Száján—Susensz- kiji erőmű 235 m-es gátmagassággal, 6 millió kwo. teljesítőképességgel, a Nyizs- nyij—Obi 7 millió 400 ezres, a Nyizsnyij-Tugunszkiji 10 milliós, a Nyizsnyij—Lénái 20 millió kilowattos teljesítménnyel. Ha az Angará- nak és a Jenyiszejnek is íasznosítják az energiatartalékait, még a nyerhető évente több mint 200 milliárd kwo. villamosenergia. Ez több mint kétszerese a Szovjetunióban 1950-ben termelt villamosenergiának. Az új módszerek teszik lehetővé, hogy 1980-ra 180 nagyteljesítményű vízierö- műt építsenek fel. Röviden ennyit a szoviet energetika fejlődéséről. Szinte hetenként kapcsoló dik be az energiatermelésbe egy-egy új erőmű, melyek kapacitása felér a dnyeprogeszi erőmű teljesítményével. Ilyen a fejlődés üteme, ezt diktálja az élet N. Szaprikin Általánosan elterjedt felfogás, hogy a kávéban lévő koffein izgató hatását mérsékelni lehet tej vagy tejszín hozzáadásával. Nálunk már csaknem kiment a divatból a „kapucíner”, melyet tejjel együtt szolgáltak fel és amelynek népszerűségében nagy szerepet játszott az az elképzelés, hogy a kávé sokkal „egészségesebb”, ha tejjel együtt iszszák. K. Neumann német tudós állatkísérletei ezt a hitet azonban megcáfolták. A kísérleti patkányok egyik csoportját tiszta koffein oldattal, a másik csoportját ugyanannyi koffeinoidathoz kevert 5 százalékos kondenzált tejjel, a harmadik csoportot pedig 20 százalék teljes tej hozzáadásával táplálta. Mindhárom csoportban a hatás teljesen azonos volt, így megállaLeningrádi orvosok megfigyelései szerint a legtöbb halálos kimenetelű szív- infraktus az év első és negyedik negyedében észlelhető, a legkevesebb pedig ősszel. — Megállapították, hogy a halálozás összefüggésben van a mély ciklonokkal, amelyeket a nap aktivitásának változása hoz létre. Hangsúlyozzák, hogy szív- és érbetegségekben A turisztika híved és a műszaki körök egyaránt nagy érdeklődéssel figyeltek fel arra a hírre, hogy a Mont-Blanc egyik festői csúcsára, a 3843 méteres „Aiguille du Midi”-re a jövő években már belső szikla-lift fogja felszállítani a hófedte panorámában gyönyörködni vágyókat. Az „Auiguille de Midi” festői csúcsa jelenleg kötélvasút segítségével közelíthető meg. Ennek az 5 cm-es kábelen függő vasútnak teljesítménye nemzetközi viszonylatban is pítható, hogy a tej nem befolyásolja a koffein toxikus hatását. Érdekes a kísérletsorozatnak az a megállapítása, hogy ha az állatokat előbb kiéheztetik és azután táplálják a fenti oldatokkal, a tejjel kevert oldatoknál a pusztulási arány nagyobb volt, mint azoknál, amelyek a tiszta ,vof- fein oldatot ették. Ez a jelenség arra vezethető visz- sza, hogy a koffein a zsír jelenlétében a belekben gyorsabban felszívódik. Bár a tej és a tejszín, mint láttuk, nem csökkenti a kávé izgató hatását, mégis sokan vannak, akik tesznek a kávéba néhány csöppnyit, mert véleményük szerint jobban „Kihozza” a kávé izét, aromáját. Ez azonban már ízlés dolga és nem egészségi probléma. lecsökken a szervezet alkalmazkodási képessége az időjárási tényezők következtében. A meteorológiai hatások gyakran okoznak kríziseket és szövődményeket ezeknél a betegségeknél. A súlyos komplikációk megelőzése érdekében ajánlatos a meteorológiai állomások és kórházak szorosabb együttműködése. rekordszámha vehető. A kötélvasút Chamonix-ból indul és az 1050 méteren fekvő „Plan d’ Aiguille” átszálló állomásig viszi a turistát; ez az út első szakasza. Innét egy másik járat viszi fel az utasokat a 3843 méteres magasságba. A közel 3 kilométeres utat a kötélvasút viszonylag rövid idő alatt (16 perc) teszi meg. A végállomáson az utasok kiszállnak és egy 14 méteres kis alagúton keresztül kijutnak egy teraszra, ahonnét déli irányben gyönyörű kilátás nyílik. Tudományos információk automatizálása A periodikusan megjelenő tudományos publikációk nagy tömegére való tekintettel a tudósok ma már alig képesek áttekinteni a szakterületüket érintő valamennyi megjelent munkát. Megnehezíti az irodalom feldologzását annak a néha túlságos „ballasztnak” a terjedelme is, amelyet egy- egy fontos szakterület iránti keresés közben át kell nézni. Az adatfeldolgozó berendezések lehetővé teszik a tudós tehermentesítését és egyben biztosítják az ellátás teljességét és megbízhatóságát az őt érdeklő szakanyagokkal kapcsolatban. Az amerikaiak olyan elektronikus számológépet szerkesztettek, amelyek az egyes munkatársak „érdeklődési profilját’' lyukkártyákon rögzítik és azokat a beérkező publikációkkal és információkkal összehasonlítják. Az összehasonlítás alapján rendszerezik, illetve összegezik a témákat az egyes tudományos munkatársak számára. Ilyen módon az összefoglalások lehetővé teszik az érdekes munkák azonnali megrendelését anélkül, hogy sok időt rabló kereső eljárásra lenne szükség. * Kötelező a mesterséges madártelepítés A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1964. évi 17. sz. törvényerejű rendelete kötelezően előírta a mesterséges madártelepítést — fészekoduk kihelyezését, etetők állítását — minden kertben, gyümölcsösben, parkban és erdőben. A rendelet azt is pontosan meghatározza, hány odút, etetőt kell kihelyezni ka- tasztrális holdanként és ismerteti a használandó eszközök típusait is. * Hogyan juthatunk aVénusra? A csütörtöki Krasznaja Zvezda a Venus—2 és a Venus—3 szovjet automata űrállomások tudományos berendezéseiről és feladatairól ír. A cikk megemlíti, hogy az 1961-ben fellőtt szovjet Venus—1 és az 1963-ban felbocsátott amerikai Mariner—2 a Venus több titkáról lebbentette fel a fátylat. A tudósoknak a többi között sikerült bizonyos következtetéseket lev ni arra vonatkozólag, hogy milyen hosszú egy nap a Ve- nuson. A Földtől a Venusig az út nemcsak hosszú, (több mint három hónapot vesz igénybe) hanem nehéz is — hangsúlyozza a cikk. Az út legnehezebb szakasza: a Föld felületének elhagyásától az atmoszféra sűrűbb rétegeiből való kijutásig tart. A repülés tehát két szakaszból áll és az űrállomás rajtja közbenső pályán történik. Pontosan be kell tartani az állomás megfelelő repülési sebességét és irányát, valamint a megadott pontra történő kivezérlés időtartamát. Ellenkező esetben a pálya végén többtízezeu kilométer lehet az eltérés«-------------------------------j?vs -sisawiHjasa, < wmmí 1 A festői „Aigwille de Midi” csfics Vlenleg még kötélvas úttal közelíthető meg. A hármas energiablokk szerelése a Taskent! Vízi erőmű ben. Magasfeszültségű kísérleti laboratórium csarnoka. mm mm tornác iiiiiiiiüiiiiiiníif p7 WW Az időjárás hatása a szív- és érbetegségekre LIFT a Móni Blancoii
