Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-04 / 260. szám
Világ pro leiárjai egy es üli eie lel SZOLNOK M i GYEI ÍA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA / XVI. évfolyam, 260. szám. Ara 50 fillér 1965. november ‘L, csütörtök. Úgy dolgozzunk, hogy munkánk milliókban keltsen visszhangot Javult a falusi kereskedelem Bővült az áruválaszték § Kulturáltabbalt a» egységek 9 Jobb a szolgáltató munka • Nehézkes a zöldség-gyümölcs ellátás Megtartották a megyei nőtanács küldöttértekezletét Tegnap reggel 9 órakor kezdődött Szolnokon a Ság- vári művelődési ház színháztermében a megyei női küldöttgyűlés, amelynek két feladata volt: meghallgatni és megvitatni a megyei nőtanács végrehajtó bizottságának beszámolóját és megválasztani a megyei nőtanács tagjait, valamint a közelgő nőkongresszus küldötteit. A megye asszonyainak lányainak küldötteit Paílai Sándorné köszöntötte, s külön üdvözölte a nőgyűlés vendégeit: Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Vngor Tibort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Kovács Dezsőnét, az országos nőtanács vb-tagját, Kossuth-díjas pedagógust, Antal Imrénét, az országos nőtanács osztályvezető helyettesét, valamint a párt és a tömegszervezetek, tömegmozgalmak több vezetőjét. Javaslata alapján a nőgyűlés elnökséget, valamint )elölőbizottságot választott, majd meghallgatta a megyei végrehajtó bizottság beszámolóját, amelyet Borsányi Jánosáé, a megyei nőtanács titkára terjesztett elő. Borsányi Jánosné beszámolója A beszámoló méltatta azokat a körülményeket, eseményeket, amelyek közben erre a küldöttértekezletre sor került. — Az utóbbi 2« év gazdag volt az ország fejlődését meghatározó eseményekben, s ez az időszak döntő változást is hozott nemzetközi tekintetben és országunk életében is — állapította meg —, majd a nőknek a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség útján tartott kapcsolatait méltatta. A nőmozgalom megyei helyzetét elemezve elmondotta: — A tavasszal megtartott választásokkal megerősödtek a nőtanácsok. Felélénkült a mozgalmi tevékenység. A választott testületekben a sok tapaszalattal bíró, fáradhatatlan női vezetők mellé fiatalabbakat Is bevontak. nő kapott kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. Mindez az elismerés is hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista címet nyert brigádoknak '1300 nőtagja volt tavaly. — A termelőszövetkezetekben is közel 20 ezer nő dolgozik a megyében — hangzott tovább a beszámoló, s a tsz-ek, a mező- gazdasági nagyüzemek sem tudnának eredményesen működni a női tagok, a női munkások nélkül. Tavaly a megyében összesen hatezer nő versenyzett, közte például nyolcvanhét baromfitenyésztő munkacsapat. Ebből eredően a nőmozgalomnak is jelentős feladatai vannak falun, — amiket a legtöbb helyen eddig el is végeztek a nőtanácsok, nőbizottságok. — Találkozókat szerveztek a falusi asszonyok különböző rétegei között. A tsz-ben dolgozók találkoztak azokkal, akik nem közeledtek a szövetkezethez. Az eredmény nem maradt el: nyáron, ősszel mindig voltak női brigádok, akik a legnagyobb munkaidőben segítették a gyors betakarítást. A szervezést ma már legtöbb helyen a szövetkezeti nőbizottságok végzik. — Több helyen azért dicsérhetjük az aszonyokat, mert bátrak, kezdeménye- zőek voltak. Tiszaszentím(Folytatás a 3. oldalon.) Az utóbbi években megjavult a falusi lakosság áruellátása is. A felszabadulásunk 20. évfordulójára kezdeményezett versenymozgalom pedig újabb lendületet adott ennek a fejlődésnek. A minél jobb áruellátás mellett az egységek korszerűsítésében, a kulturált kiszolgálásban tett vállalások és azok teljesítése megváltoztatta falusi boltjaink képiét. Eddig több mint 2 millió forint értékű társadalmi munka hozzájárulással külső és belső átalakításokkal újjávarázsolták a régi boltokat. Eredményes munkájukkal a versenyben az ország 19 November első napjaiban országszerte megkezdődött az őszi fásítási kampány. Fekete Gyula főmérnök, aki az Országos Erdészeti Főigazgatóságon a fásítás „főparancsnoka” tájékoztatásul közölte, hogy az erdőn kívüli területeken évente tízezer hektárt ültetnek be erdei facsemetékkel, részben tavasszal, részben lombhulláskor. A fásí- tanivaló bőven van, hiszen csupán az egyéb művelési ágak számára nem, vagy | alig alkalmas úgynevezett megyéje közűi a legutóbbi értékelés szerint a hetedik helyen álltak. A kereskedelmi hálózat lényegesen fejlődött, gyarapodott 72 községben 945 áruház és bolt biztosítja a lakosság igényeinek kielégítését, s csaknem 350 ezer embert lát el áruval. Persze ezek a számok nem mondanak el mindent. Azt azonban sejtetik, hogy az üzletek számának szaporodásával egyidőben nőtt a választék, jobb lett az ellátás, melyet az évenként 1400 millió forint forgalom is bizonyít Igaz azonban az is, hogy több helységben jelentkezik az igény újabb boltok létesítésére. S a kopárosok bői 130 000 hektárt kell beültetni a közeli években. Az erdőn kívüli fásítás idei őszi kvótája 5500 hektár, amelynek nagy része a termelőszövetkezetek területéhez tartozik. Ezen kívül 2000 hektárnyi területet fásítanak pótlólag, kisebb „foltokban” a korábban fásított területeken. Az 5500 hektárból 2000 hektárt gyorsannövő nyárfafajokkal ültetnek be, a cellulóz- és papírgyártás nyersanyagellátásának javítása érdekében. Megkezdődött az őszi fásítás SO millió facsemetét ültetnek el a kővetkező hetekben ök még nem elég Jártasak ebben a munkákban, de szívesen, örömmel dolgoznak, ha segítjük őket. — Ezért innen is kérjük asz- szonytársainkat: fogadják szívesen a mozgalomban a kezdőket, őket pedig arra kérjük, dolgozzanak lankadatlanul. Majd példákat említett arra, hogy összefogással milyen eredményesen dolgozhatnak. Szólt a szolnoki jogi és pedagógiai bizottság, a kunszentmártoni pedagógiai bizottság eredményes tevékenységéről. Arra bíztatta a küldötteket, hogy miután ilyen és ehhez hasonló lehetőségek máshol Is megvannak — használják fel a nők táiékoztatására, nevelésére. Ezek után a nők új társadalmi szerepéről és anyai hivatásáról beszélt Borsányi Jánosné. — Ma megyénkben több mint 26 ezer a bérből és fizetésből élő nők száma — hangsúlyozta —, s a legutóbbi négy évben 7 ezerrel dolgozták többen állandó munkahelyen, mint az előző években. 1962-ben a munkára jelentkező nők 50 százalékát tudták elhelyezni a megyében, tavaly már 68 százalékát. A tapasztalatok igazolják, hogy a nők többsége megállja helyét a munkában. Bizonyítja ezt az a tény is* hosr tavaly csaknem ea*sr jelenleginél többet kell törődni a külterületekkel, nagyobb helységek peremrészein lakókkal. Ismerve i. terveket, az fmsz-ek erről nem is feledkeztek meg, s törekednek a gondok enyhítésére. Dicséretes például, hogy a régi falusi kocsmák helyett kulturált szórakozóegységeket alakítanak ki. Jelenleg 340 vendéglátó hely — köztük ötven cukrászda és eszpresz- szó — biztosít kulturált szórakozási lehetőséget. Többször hallani, hogy a földművesszövetkezetek jól dolgoznak. Ezt az elismerést nemcsak a kereskedelmi tevékenységükkel vívták ki, hanem azoknak a lehetőségeknek állandó ke- j resésével is, melyeikkel segítik a termelést, az emberek munkáját. Ami a termeléshez adott segítséget illeti, érdemes megemlíteni azt a csaknem 100 ezer gyümölcsfacsemetét, 100 ezer málna és 200 ezer szamóca szaporító anyagot, valamint a több mint kétmillió naposbaromfit, melyet a lakosságnak juttattak. Az emberek munkájának megkönnyítésére szinte a legkisebb helységben is megtalálhatók a különböző szolgáltató egységek, a kölcsönzőbolt. Javító-szolgáltató egységeik évente több mint 50 millió forintot forgamaznak. Külön szolgáltató kombinátot építettek Jászapátiban, s a tervek szerint az első újabbak követik majd. A jövő évi tervből nem hiányzik a hálózat további bővítése és korszerűsítése sem. Mezőtúron például több millió forint költséggel áruházat építenek. A megyében összesen több mint 30 millió forintot fordítanak erre a célra. A napokban több mint 100 ezer földműves ^vetkezeti tag tanácskozik megyénkben a közgyűléseken. Javaslataikkal, elgondolásaikkal segítik tovább tökéletesíteni a falusi kereskedelmet. Van min javítani. Különösen vonatkozik ez a zöldség-gyümölcs ellátásra. Bár évente mintegy 80 ezer vagon zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak fel az fmsz-ek, ez a mennyiség kevésnek blzonvul. A szerződéskötések szorgalmazásával. a megfelelő térítési módszer megtalálásával, s nem utolsósorban az áru útjának megrövidítésével az eddigieknél is nagyobb gonddal kell, hogy foglalkozzanak. Köztudott, hogy évről évre nő az fmsz-ek zöldség-gyümölcs export kötelezettsége. Ez minőségi árut igényel. Érthető tehát a szabvány méretekhez való ragaszkodás. Az viszont már kevésbé, hogy inkább hagyják megromlani az árut. ha az a szabványminőséget nem éri el,1 mintsem azt átvennék és eljuttatnák a lakossárhoz. A lelenlegi közgyűlések résztvevői is érzik ennek hátrányát, s megyénk lakossága ioggal várja: az fmsz-ek, mint eddig *s, most is mestalí’iák annak módját, hogyan leh^'ne ezen változtatni. ■— ml — A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja.
