Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

1965. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL JOGI j 111! 111 tanácsadó A házastársi tartás Olvasóink írják Úttörőkhöz méltón Kellemes meglepetésben volt a napokban részem. — Az Újvárosi iskola mellett lakunk, özvegy Császár Jánosné és én. Mindketten idősek vagyunk már. — Egyikünk téli tüzelőjét szállították haza a TÜZÉP- től, amikor úttörők jöttek ki az iskolából. — Mikor meglátták a fát és a szenet, oda álltak elébünk és fel­ajánlották segítségüket. A tüzelőt behordták, s köszö­nő szón kívül más egye­bet nem fogadtak el, — A A jászberényi úttörők két levelet is írtak szer­kesztőségünkbe. Az 1575. sz. Kossuth Lajos úttörő- csapatból Kisnémeth Má­ria arról ír, hogy az Úttö­rők a hazáért mozgalom keretében kerékpártúrát rendeztek a város melletti fenyves erdőbe. — Túra közben szabályos közleke­dési versenyfeladatot is meg kellett oldaniuk. Eb­ben a lányok győztek. Az erdőben rendezett számhá­ború viszont döntetlen lett. A másik jászberényi paj­tás, Vígh Márta őrsvezető­helyettes arról számol be, hogy a János Vitéz raj tag­jai nagy lelkesedéssel kap­csolódtak az Úttörők a hazáért mozgalomba. Rá­dióláncot készítettek, őrsi indulót írtak. A raj gyűj­tötte a legtöbb hulladékot, s legközelebb a kis óvodá­sok elromlott játékait ja­vítják meg. A túrkevei fiúiskolából Debreczeny Sára az általuk négy kislány Hegedűs Mag­dolna, Major Margit, Récz- kai Ágnes és Mészáros Er­zsébet úttörőhöz méltóan viselkedtek. A következő héten ugyan­így jártunk, amikor három úttörőfiú — Barócsi Ferenc, Borsányi Rezső és Csordás Ferenc — segítettek a fát behordani. Mind a hét kis úttörőnek ezúton mondunk köszönetét. özvegy Balogh László"5 Szolnok rendezett akadályverseny­ről ad hírt. Mint érdekes­séget említi meg, hogy a versenyt a mezőtúri kato­nák és a helybeli munkás­őrök irányították. Még a főzésben is segítettek. — A legjobb eredményt a Jele- na őrs érte el. Az úttörők segítséget ad­nak az iskolai munkában is. Törökszentmiklóson a Zója őrs tagjainál elég sok baj van a helyesírással. — Ezért helyesírási versenyt rendeztek — írják a Zója őrs tagjai. Munkájuk ered­ményét bizonyára tükrözi majd az évvégi bizonyít­vány. A fegyveres erők napjá­nak ünnepségeiről ír Drá­vái Mária Tószegről. — Az úttörők az ünnepség után vendégkatonákkal és rend­őrökkel beszélgettek el. Az ötödikeseknél például Zsi- dai százados, a kiegészítő parancsnokság tisztje be­szélgetett el az úttörőkkel. zására a járási tanács vb igazgatási osztályától, a pénzügyi osztályától és a titkárság szervezési cso­portjától kaptunk segítsé­get. A tett intézkedések után a cikkben is említett 250 elintézetlen ügyiratból ed­A fenti című írásban Tö- rökszentmiklós ivóvíz ellá­tásával foglalkozott a Nép­lap. A közéltekhez az aláb­biakat fűznénk: Törökszentmiklósi városi tanács vb-nek egy tájékoz­tató jelentést adtunk az ivóvízellátás helyzetéről és közöltük, hogy további há­lózatbővítéshez nem tudunk hozzájárulni. Nem érthe­tünk egyet azzal a gyakor­lattal, hogy a vízműfejlesz­tés ötletszerűen, reális kö­rülményeket és lehetősége­ket figyelmen kívül hagy­va történjék. Feltétlenül szükség van arra, hogy a reálisan kidolgozott fejlesz­tési terv előírásainak meg­felelően történjen meg Tö- rökszentmiklós esetében is a vízmű fejlesztése és to­vább építése. A vb felé adott tájékoztatónk is ezt a célt szolgálta, kérve a vb-t arra, hogy a kérdés­dig 120-at érdemben elin­téztünk. Előreláthatólag a többi ügydarabot novem­ber végére továbbítjuk il­letékes helyekre, illetve el­intézzük. Keresztes Péter osztályvez. Kunszentmárton ben ennek megfelelően jár­jon el. Szükségesnek tartunk még egy megjegyzést, mely sze­rint az ivóvízellátás bizto­sítása nemcsupán a vízbe­szerzésen múlik. Hogy egy település vízellátása meg­oldott-e vagy sem, az nem attól függ csupán, hogy hány mélyfúrású kút van, s mennyi annak vízhozama. Ez csak egyik feltétele. — Meg kell oldanunk a kutak által szolgáltatott víz ki­termelését, esetleges táro­lását és a fogyasztóhoz va­ló eljuttatását. A fentiek összhangja, arányos és meg­felelő kialakítása határoz­za meg a vízmű kapacitá­sát. Törökszentmiklóson ez az arányosság nincs meg, s az egységes fejlesztési terv kidolgozása azt a célt szol­gálja. hogy ezt az arányos­ságot megteremtse. A Szolnok megyei Viz- és Csatornamű Vállalat igazgatója. A felszabadulás előtt hatályban volt há­zassági törvény csak a nő­tartást ismerte, amelyet a férj a nő vagyoni és ke­reseti viszonyaitól függet­lenül volt köteles adni. Az 1953. január 1-én életbelépett Családjogi tör­vény az Alkotmány ren­delkezéseinek megfelelően e téren is érvényesítette a férfi és nő teljes egyenjo­gúságát, ezzel megszűnt jo­gunkban a nő- és férj tar­tás külön fogalma, és lét­rejött az egységes házas­társi tartás intézménye. Az általános munkaköte­lezettség elvénél fogva a házastársat illető tartás feltételei közé a Családjogi törvény szabályozása felvet­te a rászorultságot. — A házastársat (tehát nemre való tekintet nélkül) csak akkor köteles eltartani a másik házastárs, ha az a tartásra hibáján kívül rá­szorul. Kizáró feltételként az érdemtelenség jelentkezik. Az egyébként rászoruló há­zastárs nem érvényesítheti sikerrel a házasság felbon­tása után tartási igényét, ha arra érdemtelenné vá­lik, vagyis ha a házasság erkölcsi alapját, annak fel­bontására is közreható ma­gatartásával olyan súlyo­san sértette, hogy tartása házastársára nézve — a szocialista társadalom fel­fogása szerint — méltány­talan terhet jelentene. E kérdés elbírálásánál jelen­tősége van annak is, hogy az érdemtelenséget érvé­nyesíteni kívánó házastárs milyen magatartást tanúsí­tott. Ezzel a szabályozással a házastársi tartás jogintéz­ménye is szocialista tar talmat kapott. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a volt Harsányi László. Jászdózsa: Kérdésére, melyben a 33/1964. sz- rendelet ismertetését ké­ri, illetve azt, hogy e ren­delet vonatkozik-e a ktsz-ek dolgozóira', a következőket »válaszoljuk: A 33/1964- (XII. 18.) korm- sz. rendelet a Munka Tör­vénykönyve végrehajtási uta­sításának módosítása. — A Munka Törvénykönyve és végrehajtási utasításának ha­tálya kötelező minden mun­káltatóra és minden munka- viszonyban álló dolgozóra, — így a) a vállalati dolgozóra; b) a közszolgálati alkalma­zottakra, ideértve a néphad­sereg, a rendőrség, a tűzol­tóság, a hivatásos légoltalmi szervek, a pénzügyőrség, a vámőrség, a büntetésvégre­hajtási szervek, valamint a fiatalkorúak intézeteinek pol­gári alkalmazottait is, c) a MÁV és Győr-Sopron- Ebanfurti vasút dolgozóira, d) a Magyar Posta dolgo­zóira; e) a társadalmi szervek dolgozóira^ f) a földművesszövetkeze­tek, továbbá a kisipari és mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alkalmazottaira. g) a magánmunkáltatóknál alkalmazott dolgozókra. A Munka Törvénykönyve és végrehajtási utasításának hatálya nem terjed ki a kis­ipari, továbbá a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csopor­tok tagjaira. A fenti rendel­kezésekre figyelemmel, ha tagként dolgozik a ktsz-nél a Munka Törvénykönyve ren­delkezései önre nem vonat­koztathatók. ha alkalmazott­ként dolgozik, akkor igen­B- L- Jászberény: Olvasónk az iránt érdeklődik, ha a nyugdíjazása után rögtön et­házastárs a tartásra hibá­ján kívül rászorul-e, a bí­róságok gondosan vizsgál­ják a tartást igénylő volt házastárs egészségi állapo­tát, családi viszonyait, va­lamint életkörülményeinek alakulását. Ha a tartást igénylő volt házastárs megélhetését biz­tosító munkaviszonyt nem létesít, ennek okait is vizs­gálni kell. Az, aki a házas­sági életközösség megszű­nése óta eltelt hosszabb idő alatt munkaviszonyt nein felróhatóan nem létesített, a tartásra hibáján kívül rászorultnak nem tekinthe­tő. A házastársi igény el­bírálásánál ugyanis figye­lembe kell . venni, hogy szocialista államunk min­den munkaképes polgárnak biztosítja a munkához való jogot, és ugyanakkor köte­lességévé is teszi, hogy — a maga és a társadalom érdekében — képességének megfelelő munkát végez­zen. Tartást csak olyan mér­tékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastárs és annak megélhetését, akinek eltar­tására a volt házastárs a tartást igénylővel egysor- ban köteles. A házastársi tartási kötelezettséget meg­előzi a gyermektartási kö­telezettség. Az összegszel ú- ség helyes megállapításá­hoz a tartásra kötelezhető és a tartást igénylő kere­seti, jövedelmi viszonyait kellő alapossággal fel kell deríteni. A házastársi kötelék fennállása alatt is lehető­ség nyílik házastársi tartás iránti igény érvényesítésére akkor, ha a különélés io- gossága megállapítható és a tartást kérőnek megélhe­tési költségei a közös va­gyonból nem fedezhetők. Dr. V. N. helyezkedett havi 500 forin­tos állásba, jár-e a régi szol­gálati éved után megszerzett pótszabadság? A havi 500 forintért dolgo­zó nyugdíjasokra a folyama­tos munkaviszony megállapí­tásával kapcsolatban — en­nek alapján állapítják meg a pótszabadságot — ugyan azok a szabályok vonatkoz­nak, mint a rendes dolgozók­ra. Ha tehát munkaviszonya nyugdíj ázás címén szűnt meg és azt követően harminc na­pon belül állt munkába, mint 500 forintért dolgozó nyugdí­jas, akkor munkaviszonyának folyamatossága fennmarad, és jogosult a régi szolgálati évei alapján is a pótszabadságra­T- N-, Karcag: Olvasónk kérdése: a munkáltató helye­sen járt-e ed, amikor egy na­pi bérét levonta és a rendes szabadságából is egy napot levontak azért, mert családi okok miatt elmaradt munka­helyéről, anélkül, hogy azt előre bejelentette volna? Ha a dolgozó engedély nél­kül távolmarad munkahelyé­ről és utólag sem tudja elfo­gadhatóan igazolni távollé­tét, akkor mulasztása igazo­latlan. Ilyen esetben alkal­mazni kell az igazolatlan mu­lasztás következményeit, ami azt jelenti: a mulasztott nap­ra bér nem jár, a rendes szabadságból le kell vonni a mulasztott napot, továbbá az igazolatlan mulasztás hónap­jában nem jár a munkaköri szünet (ebédidő) díjazása, a túlmunka idejéből a legma­gasabb pótlékkal fizetett órákból le kell vonni a mu­lasztott időt és ha az igazo­latlan mulasztás a fizetett ünnepet megelőző, vagy kö­vető hat-hat napba esik. ak­kor az ünnepnapra díjazás nem jár, Hozzászólás cikkeinkhez A panaszok« kórelmek intézése a tanácsoknál A panaszok, kérelmek intézése a tanácsoknál cí­mű cikk megállapításaival egyetértek. — Azóta a jobb ügyintézés érdekében történt néhány intézkedés Az osztály igazgatási cso­portja az ügyintézés mun­kakörülményeinek megja­vítására egy megfelelő he­lyiséget kapott. A cikk megjelenése után a járási tanács vb igazgatási osz­tálya megvizsgálta a pa­naszok és kérelmek inté­zését, feltárta a hiányossá­gokat, azok megszüntetésé­re megfelelő intézkedést tett. Az összegyűlt sok ké­relem ém panasz feldolgc­A megyei Víz- és Csatornamű Vállalat válaszle­velében mindent megmagyarázott, csak cikkünkben leírt kérdésekre nem válaszolt. Továbbra is fenntart­juk véleményünket, melyet a népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálatára alapoztunk. — A vizsgálat szerint ugyanis elegendő a vízmennyiség, s a vízműfejlesztés­nek különösebb akadályát a vizsgálat szerint — nem látjuk. Megjegyezni kívánjuk még, hogy Törökszent- miklós vízműfejlesztése nem ötletszerű, a város veze­tői a reális körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve rögzítették tervükbe a lakosság ivóvízigényének kielégítéséi. (A saerkj Október 24-én rendezték meg Jászapátiban a már hagyomá­nyossá vádit öre­gek napját. Az ünnepség jól si­került, s a mű­velődési otthon zsúfolásig meg­telt idős embe­rekkel. A mint­egy négyszázöt­ven jelenlevőt Kövér József, a Hazafias Nép­front járási tit­kára üdvözölte. Az öregek ne­vében Szabari Vince mondott köszönetét. Ez­után a művelő­dési otthon mű­kedvelő csoport­ja, népi zeneka­Orrkarika disznósaitban Dávid városából az Alkotmány telepre Fontos esemény történt a múlt hónapban Jászapá­tiban. Kállai Antal hét családjával elköltözött a Dá­vid városából (cigánytelep) egy szép, téglából épült, saját tulajdonát képező új házba, az Alkotmány telepre. Nem lenne ebben semmi különös, hiszen egymás után épülnek az új házak Jászapátiban, de ez eset­ben olyan család költözött saját házába, amelynek azelőtt nem tellett építésre. Kormányunk és a helyi szervek támogatásával most ez sikerült. Kállai Antal 1950 óta termelőszövetkezet­ben dolgozik. Jó munkásként tartják nyilván. Csa­ládját rendes, dolgos emberekké neveli, s ehhez új lakása, az új környezet minden bizonnyal még az ed­diginél is több segítséget nyújt. A tanácstól ingyen házhelyet kapott és 62 ezer forintos költséggel melynek egy részét az OTP-tő1 vette fel s= új házat épített. Urbán István . Jászapáti Öregek napja Jászapátiban , A fenti című -ikk október 13- án jelent meg a Néplapban. Ko­vács István, Szandaszöllős, Bé­ke út 5. sz. alat­ti lakos panasza­ként. A kérdéses panaszt megvizs­gáltuk és megál­lapítottuk: a cikk Írójának igaza volt, a vásárolt disznósajtban va­lóban disznóorr- karikát találtunk. A disznósajtot a szolnoki vágó­híd október 8-án szállította a bolt­ba. Erről a vá­góhidat értesítet­tük és kértük, hogy vizsgálja ki: hogyan tör­ténhetett ez meg. Egyébként mi magunk is nehez­ményezzük, hogy a vágóhíd árui­nak egyrésze mi­nőségileg, higié- niailag nem meg­felelő és a vásár­lók jogosan tesz­nek panaszt. Kü­lönösen tapasz­talható ez a disz­nósajton kívül az étkezési tepertő­nél, melyben sok­szor szőrpama­csokat találunk. Erre vonatkozó­lag többször rek­lamáltunk már a vágóhíd felé ered­ménytelenül. Sárosi Béla Szolnok és Vidéke Körzeti FMSZ ig. elnöke Gombot csak kabáttal együtt? Fenti című cikkünkben többek között kifogásoltuk, hogy a szolnoki Utasellátó egységeiben csak pohár sört lehet kapni. A MÁV Utas­ellátó Üzemi Vállalat meg­vizsgálta az ügyet, s a kö­vetkező választ küldte szer­kesztőségünkbe: „Az üveg­ipar sajnos, korsót belföldi felhasználására csak igen keveset ad ki, mert export­ra szállítja azt. Ilyen kö­rülmények között nemcsak a szolnoki egységekben, de másutt is kevés a korsó. Amennyiben az üveggyárak belföldi eladásra elegendőt készítenek, a korsókat azon­nal beszerezzük és egysé- ségeinket el fogjuk látni. Addig is a fogyasztók szí­ves türelmét kérjük. Urbán Szabó Béla MÁV Utasellátó Üzemi V. igazgató” ra, az újszászi fmsz tánccsoport­ja szórakoztatta a közönséget. Az úttörők virággal, a termelőszövet­kezetek és üze­mek szendviccsel és sörrel kedves­kedtek a község veteránjainak. U. I. Jászapáti Úttörő levelekből Postai fíókbérlő javaslata A Néplap október 27-t számában megjelent „Postai fiókbérlő javaslata” című írásban fogjaltqkkal kap­csolatban a következő tájékoztatást adhatom: A Posta­üzleti Szabályzat 67. §ra 1»■ pontban foglaltak szerint a felek közvetlenül, vagy e célra meghatalmazottjuk út­ján az általuk feladott, vagy a címükre érkezett postai küldeményről felvilágosítást kaphatnak. Az, hogy valamelyik postafióknak ki a tulajdonosa, vagy ki a bérlője, nem titok. Éppen ezért a postafiók számmal történő érdeklődése ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha a fiókbérlők nevének közlésével történne az. Távbeszélőn való érdeklődésnél viszont nem tud­juk azt, hogy a jogosult érdeklődik-e a küldemény után, vagy sem. Ezért nem nyújthatunk felvilágosító Riegler László megyei postahivatal vezetője Szerkesztői üzenetek A botcsinálta hidrológusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom