Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-15 / 243. szám
1965. október 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A PÁRTÉLET FÓRUMA Szinte a semmiből teremtik meg a sportolás feltételeit HÓRUKK! A 300 kilóa „babakocsi“ ^ Kiesi a bora, de erős Eszenyi Kálmán elvtarssal, a tiszafüredi járási pártbizottság titkárával a járás sportéletéről beszélgetett lapunk munkatársa. A beszélgetés alkalmával Eszenyi Kálmán a következőket mondta el: — A sportköröknek tömegszervezetté szervezése óta egyik alapvető törekvésünk volt: az eddiginél jobban kihasználni azokat a nevelési lehetőségeket, amelyeket a sportmozgalom nyújt. Különösen fontosnak tartottuk ezt azért, mert a fiatalok jórészéhez a sport révén tudunk közelebb kerülni. A mi járásunkban a sportolásnak sajnos komoly akadályai vannak. Szinte a semmiből kell feltételeket teremtenünk. Mondhatom, hogy sportszakember — néhány testnevelő tanár kivételével — nem volt a járásban. Az utóbbi 1—2 évben növekedett a számuk. Ugyanakkor nincs minden községben — sőt két év óta itt a járási székhelyen sincs — kultúrház, ahová befészkelhetnék, magukat a sportkörök. Helyenként a mozitermekben tudunk vetítési szünnapokon összejöveteleket tartani. — A legnagyobb nehézség talán mégis az, hogy a tiszafüredi járásban nincsenek hagyományai a sportágaknak. Szinte kizárólag csak az iskolákra alapozhatunk. Ez viszont azt is jelenti, hogy az iskolai sportolásra nagy gondot fordítunk. Az egyetlen régebbi középiskolánkban, a tiszafüredi gimnáziumban tanuló fiatalok ugyanis a járás különböző községeiben élnek, ök a gimnáziumból viszik haza magukkal a sport szeretetét. Segítenek otthon a szervezőmunkában is. Tiszaőrsön például az újonnan alakult kézilabda csapat törzstagjai a Füreden tanuló diáklányok. — Nehézségeinkhez tartozik viszont az is, hogy a községi pártszervezetek vezetőségei nem tudnak most még olyan segítséget, útmutatást adni a sportköröknek, mint általában más tömegszervezeteknek. — Bár a pártszervezetekben egyre inkább azt tartják: ha valaki sportkörben tevékenykedik, azt ne terheljük meg más munkával. Külön gondja volt a járási pártbizottságnak arra, hogy ezt a ténykedést mindenütt elismerjék pártmunkának. A sportsegítő és nevelőmunka eredményei most már sok konkrét dologban megmutatkoznak. Eddig a sportolók például természetesnek vették, hogy készen kapják a sportolás feltételeit. Most viszont egyre több példa bizonyítja, hogy maguk is igyekeznek megteremteni maguknak a jobb feltételeket. — Társadalmi munkát végeznek, rendben tartják a pályákat, kerítést építenek, gondozzák a felszereléseiket, Tiszafüreden segítették az uszoda építését, így az idén megalakult a füredi úszószakosztály. Már ebben az évben százhúsz fiatal tanult meg A nevek nem, de a történet sajnos igaz. Azon sem lehetne azonban csodálkozni« ha valakik magukra ismernének benne. vezérigazgató, meg a tröszt főmérnöke is. Majd az igazgatód — mondták —, majd ő orvosolja a panaszod. — Voltam nála. Érdekes beszélgetés volt, nagyon érdekes. S végül tudja mi maradt az egész tárgyalásunkból? — Egy hámozott léggömb. — Elhiszem Szegedi elvtárs — mondta —, megértem, jogos a kérése. De hál mit csináljak? Van ennél sürgősebb is. Hogy mi nem becsüljük meg magát? Azt ne mondja, hiszen nagyon fontos munkákkal bízzuk meg. Egyébként nagyon sajnálom, nem tudok mit tenni. Na ezt kaptam tőle. Mondtam neki, az ilyen megbecsülésre a közértben semmit sem adnak. Pedig én tisztelem őt. Nem lenne rossz vezető, csak... Beszéltem vele, amikor még csak néhány napja volt nálunk. Kértem, óvakodjon attól, az ötventöl. Azokra hallgasson, akiknek a szavára lehet adni. Hiába, befonták. Már a markukban van. Nagyon erősek, még a párt- szervezet és a szakszervezet sem független tőlük, azt is befolyásolják, lyiost már azt csinál a mi igazgatónk, amit a tanácsadói mondanak neki. Sajnálom. — Ez a megváltoztathatatlan. Egyes emberek ott maradnak, örökre, ahova először kerültek. Ezért végeztem egyetemet, ezért a tizenöt éves gyakorlatom, hogy innen e mellől az asztal mellől menjek' nyugdíjba? Hát nem. Az ember nem szívesen mozog tizenöt év után, de erre is rákényszerítik. Tavaly nem mentem el, mert bajban volt a gyár. Szerintem nem lett volna becsületéé dolog- Most nincs baj, rendben van minden, majd most. Tizenegyediknek. Bognár János úszni. Tavaly még kettő volt, az idén nyolc kézilabdacsapat van a járásban. — A KISZ szervezetekkel együtt akarjuk tovább segíteni, hogy a sportkörökben működő KISZ-cso- portok is jobban működjenek. A járási párt vb a közeljövőben meg is vitatja a sportkörök helyzetét. Már eddig is javaslatokat tettünk, hogy télire újabb fellendülést érjenek el főleg a teremsportok, az asztalitenisz, sakk, stb. Ezzel is biztosítjuk, hogy a sportsegítő munkánk meghozza a megfelelő eredmény. Üzemeinkben már nem jelent különösebb eseményt a messze országokból érkező fiatalok munkába állása. Azzal a céllal jönnek hozzánk, hogy itt jó felkészültségű szakemberekké képezzék őket. Nem kevés azoknak a magyar todósoknak, mérnököknek a száma sem, akik afrikai, ázsiai, délamerikai országokban nyújtanak segítséget egy- egy iparág megteremtéséhez, illetve fejlesztéséhez. Az utóbbi években mind jelentősebb szerepet kapnak hazánk nemzetközi együttműködésében a szellemi export különböző formái. Nemrég például magyar küldöttség járt Ghánában, majd meghívásukat ghanai delegáció viszonozta hazánkban. hogy e kölcsönös látogatás alapján mérjék fel: milyen segítséget nyújthatunk a ghanai egészségügy részére. A két ország orvosi egyetemei között közvetlen együttműködés létesült, s megállapodtak abban, hogy Magyarország egészségügyi szakembereket és műszereket küld Ghánába. E fiatal afrikai államban sok magyar orvos igen eredményesen tevékenykedett. Kölcsönös látogatásra került sor a két ország építőipari delegációi kö— Melyik részlegünkre kíváncsi? — Ahol a legnehezebb alkatrészeket emelik. — Akkor talán kezdjük a szerkocsisoknál — javasolja Feke János főművezető. A járműjavító mozdonyosztályának fülsiketítő zajában alig hallok valamit. Az itt dolgozók is inkább a szájmozgásról olvassák le, hogy kit keresek. A szerelés alatt álló kocsik közül Zathora Ferenc bukkan elő. Ennél a részlegnél negyedmagával cipeli ide-oda a nehéz alkatrészeket. — Az anyagmozgatók szállítják a szükséges nyersanyagot, — zött, s ennek során magyar építészmérnököket hívtak meg Ghánába. Ugyanakkor több ghanai szakember hazánkban vett részt továbbképzésen építőipari és közlekedési szakmákban. Az Egyesült Arab Köztársaságban két tudósunk — Rusznyák István és Gangl Boldizsár — tanácsadásával alakítják ki az EAK textilipari kutatóintézetét. Algériából a már ott működő magyar egészségügyi csoport munkája alapján most újabb orvosokat kértek, s ezek közül négy szakorvos hamarosan elfoglalja beosztását Algériában. Kórházi főorvosok, illetve egyetemi előadók lesznek, s közvetlenül résztvesznek az ottani egészségügyi szervezet kialakításában. Jelenleg több mint kétszáz külföldi fiatal tanul szakmát ösztöndíjjal hazánkban. Legtöbben Ghánából, Guineából, Kubából és Algériából érkeztek. Különösen nagy számban tanulnak a mezőgazdasági gépiparban, a járműiparban és a műszeriparban. Mind jobb hírre tesznek szert belső építészeink. Ezt bizonyítja, hogy Norvégiába, Dániába. Finnországba és Ausztriába exportálnak vendéglátóipari tervagy az elhasznált alkatrészeket viszik az ócskavasgyűjtő helyre. Ha a munka úgy kívánja, egyik részlegből a másikba szállítják a megmunkálásra váró alkatrészeket. Argentin tangó „jármű»“ módra Ismerve a mozdonyok súlyát, nem nehéz elképzelni, mennyit nyomhat egy-egy darab is. — A kapcsolószekrény például 150 kilogrammot Ekkora darabot ketten még felemelünk a kiskocsira — mondja Sebestyén István, az egyik anyagmozgató veket. Svédországból precíziós, igen kis méret-tűré- sű szerszámok tervezése iránt érdeklődnek, mivel több külföldi cég megrendelései közül Magyarországról érkeztek a feltételeknek legjobban megfelelő minták. Az Egyesült Államok bőripari kutatások, Olaszország pedig a magyar formatervezés iránt mutat beható érdeklődést. csoport vezetője. -— De vittünk már 300 kilós terhet is. Az anyagmozgatók termetét látva hitetlenkedve ráznám fejemet, ha nem látnám, valóban felemelik az említett súlyt. Ügy látszik, itt maradéktalanul érvényesül a „kicsi a bors, de erős” közmondás. Szinte dobálóznak a szavakkal, amikor a megemelt súlyokat említik. Kimondva könnyűnek is látszik. Azonban egy pillantást vetve a szerteszét heverő vasdarabokra és a szerelőcsarnokot, valamint az udvart behálózó sínekre, könnyen meggyőződhet bárki, mit jelent anyagot mozgatni. — Az itt dolgozók is megmosolyognak néha, mikor a kocsival „tangózunk?’. — ? — Tudja, kettőt előre, egyet hátra. Az utóbbit azonban nem jószántunkból tesszük, hanem a kocsirúddal repülünk ide-oda. — Bizonyára nagyétkűek? — Szó sincs róla. Egy-két kivételtől eltekintve a magunkkal hozott szalonnából falatozunk. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az üzemi konyha adagja nem megfelelő. — Sportolnak? — Á —mondják nevetve— Nekem már egyszer szóltak — meséli Sebestyén János — volna-e kedvem birkózni. Természetesen az alacsonyabb súlycsoportban, hiszen aprótermetü vagyok. Jólesett az érdeklődés, de úgy érzem, hogy nyolcórai alkatrész emelge- téS' után nem lenne erőm még két-háromórás edzésen résztvenni. — Ha már a ^levezető” mozgásokról van szó, akkor otthon is van mit csinálni — folytatja Zathora Ferenc. — Egyikünk kertet ás, a másik a ház körül tesz- vesz, én pedig vasárnaponként a falumban az egyik kőművesnek segítkezem. Nincs „kisebbségi* érmésük A szerkocsi részlegtől nem messze mozdony hajtókarok sorakoznak a sín mellett. Ha melléjük állok, el sem hiszem, hogy egy-két ember elmozdíthatja. A főművezető szalagmércét húz ki zsebéből. — Kettőszáznyolcvan centiméter hosszú — mondja a mérés után. A Tamás-brigád aprótermetű brigádvezetője hitetlenkedésemet látva, azonnal bizonyít. — Először a daru megemeli és lefekteti a földre, innen tesszük rá a kiskocsira. Azután már könnyen boldogulunk. Felettünk sínen guruló daru csörömpöl. Hatalmas kampója könnyedén emeli fel a keresett alkatrészt é< leteszi az elszállításra váró kiskocsi mellé. A földet- érés után már az anyag- mozgatóké a szó, akik ismerve a mozdonyok közötti mozgás csínját-bínját, látszólag könnyedén szállítják el rendeltetési helyére. Tóth László N. L. A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VASIPARI VÁLLALATA azonnali belépésre keres 1 fő időelemzőt és 1 fő gyártástechnológust 5 éves szakmai gyakorlattal. Fizetés a 132/1961 MüM. számú utasítás szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, — Szolnok, Hunyadi János u. 4. Útiköltséget csak felvétel esetén térít. ______________________________________ I (B . E.) Ebédszünet a szolnoki Damjanich rsz cukorrépa földjén Szellemi exportunk Svédországtól Afrikáig (i) 200 külföld! fiatal tanul ösztöndíjjal szakmát hazánkban 1 Magyar tervek szerint épül az algíri Sportstadion A fizeneßxjedik — Azt mondja, hozzám küldték? Értem. Azért, mert nincs bent az üzemvezető. Akkor hát tessék, kérdezzen. Negyedik hete tart a kóficszáritás. — A tavalyi eredményeket magasan túlszárnyaltuk. Abban a „szerencsés” helyzetben vagyunk, hogy az elmúlt év nagyon rosszul sikerült, s a jelenlegi termelést ehhez viszonyítani igazán nem nehéz. A minőség is javult. Az idén már szép fehér a kófic. Tessék, ezeket a szár mókát felhasználhatja, frissek, a legújabb jelentésből valók. Nem, én kófic vizsgáló vagyok, persze ilyenkor, ha nincs itt az üzemvezető, az ő munkáját js ellátom. Igen elég sűrűn. Tanul, egyetemre jár. Hogyan bírom? Egyszerűen. Ha nem' futja ki a nyolc, kifutja tizenhat óra. Nem, ez nincs benne a munkaköri leírásomban. Sőt az sincs benne, amit ezenkívül rendszeresen nekem kell csinálni. Mennyit? Egy fillért sem kapok ezért. — Kétezerhatszáz a fizetésem Mérnök vagyok, tizenötéves gyakorlattal, öten élünk belőle. Kevesellem. — öt év alatt tíz mérnök hagyta itt a gyárat. Volt olyan is, aki huszonötéves múltat számolt fel. Ugye csodálkozik? Innen el kell menni. Persze nem mindenki panaszkodik. A kiválasztottak biztosan nem. — Van itt egy ötven-hatvan főből álló „kollektíva”. Havonta megvan a három- ezernyolcszázuk. Fizikai állományban. Erős társaság ez. Még az igazgató sem mert ellentmondani, amikor egy napra huszonöt sima túlórát számoltatott el egyikük. Nézze, nem sajnálom tőlük, nem az ő pénzüket sokallom. Voltam kérem, hogyne, voltam már mindenhol. Ismerik a kérésemet a feletteseink. A
