Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-31 / 257. szám
1965. október S. £ Ra .hé . tá . val a rakéta ellen A szovjet rakétatechnika új eredményei A szovjet rakétavédelml berendezés egyik hatalmas rádiólokátora, amely nagy távolságban észreveszi, követi a támadó rakéta robbanófejét, majd rávezeti a* ellenrakétát. Az újabb rakétafegyverek, különösen a nagy ható- távolságú, messzehordó rakéták megjelenésével Igen fontos kérdés került előtérbe: e fegyverek elhárításának problémája. A haditechnika történetének évezredes tanulsága, hogy a támadó eszközök fejlődését mindenkor nyomon követte az elhárító fegyvereké. — Hogy csak az utóbbi félévszázadot tekintsük át: a repülőgépek és a légvédelem, a harckocsik és a páncélelhárítás fejlődése párhuzamosan haladt. A rakétaelhárítás eszközei az elmúlt két-három évben jelentek meg. Előbb a Szovjetunió alakította ki az úgynevezett ellenrakétákat, melyeket a moszkvai díszszemléken a nyilvánosságnak is bemutattak, majd az Egyesült Államokban készültek el a „Nike-Zeus” elnevezésű rakétaelhárító rakéták. A technika mai állása mellett az atomtöltetű, messzehordó rakéták elhárításának egyetlen eszköze csakis az ellenrakéta lehet. Az ellenrakétát olyan pályán kell vezetni, hogy találkozzék a támadó rakétával, s ha nem is ér el közvetlen találatot, pusztítsa el, vagy tegye ártalmatlanná. A rakétaelhárítás ezért az alábbi feladatot foglalja magában: a támadó rakéta felderítését, pályaelemeinek meghatározását, a leküzdésre szolgáló eszköz — az ellenrakéta — harcbavetését, végül a támadó rakéta leküzdését. Mivel a ballisztikus pályán a cél felé közeledő támadó rakéta már nem irányítható, ezért a felderítés után a pályaelemekből igen nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy milyen cél elpusztítására indították útnak. Az elhárítás sikere döntő mértékben a korai felderítések, a pályaelemek gyors kiszámításán s az ellenrakéta késedelem nélküli bevetésén múlik. A nehézséget fokozza, hogy a rakéta nagy sebessége miatt minderre rendkívül rövid idő áll rendelkezésre. Példaképpen megemlíthetjük, hogy egy 8000 km- es távolságról kilőtt támadó interkontinentális rakéta összesen 29 percig van úton. A ballisztikus pálya csúcspontja 1270 km magasságban van. Ez a rakéta a céltól elvben 4200 km távolságból deríthető fel, feltéve, hogy a rádiólokátor képes teljesíteni ezt a feladatot. Ez esetben is mindössze alig egy negyedóra van az említett műveletek elvégzésére. Ma már a messzhordó rakéták felderítésének céljaira kialakított, néhány ezer kilométer hatótávolságú, különleges lokátorok is vannak. Előretolt bázisokról, tengeri hajókról és repülőgépekről a rakétát még korábban is észlelhetik. A felderítés céljaira különlegesen felszerelt űrkutató eszközök: felderítő műholdak vagy űrhajók is alkalmasak. Mint ismeretes, az amerikaiak számos kísérletet végeztek Ilyen felderítő eszközökkel. A támadást indító fél természetesen mindenképpen arra törekszik, hogy rakétája célba érjen, s ezért iparkodik a felderítést a lehető legnagyobb mértékben megnehezíteni. A ballisztikus pályán repülő rakéta-robbanófej maga amúgy is sokkal kisebb célfelületet nyújt a lokátoros felderítés számára, mint a repülőgép. A szokásos lokátorzavarási módszereken kívül a felderítés leginkább a támadó rakétát mintegy „kísérő”, megtévesztő lövedékkel lehet megzavarni. Ezek sokaságából a valódi támadó rakéta már csak a pálya utolsó szakaszán választható ki, azonosítható, s így az elhárítás szempontjából igen értékes percek mennek veszendőbe. Az azonosított támadó rakéta pályaelemeinek meghatározását igen gyors működésű elektronikus számológépek végzik, melyek másodpercenként több százezer számtani műveletet végeznek el. Ugyancsak a számolórendszer feladata meghatározni a legkedvezőbb pontot, ahol a támadó rakéta megsemmisíthető, — más szóval megállapítani az ellenrakéta pályáját. Az előbb említett zavarások miatt a támadó rakéta azonosítása annyira elhúzódik, hogy végül is az ellenrakéta elindítására és a találkozási pontba való juttatására nem marad több idő 1—1,5 percnél. Már csak ez a körülmény is szükségessé teszi, hogy az elhárító rakétát állandóan harc- rakész állapotban tartsák: Itt szükségszerűen tehát szilárd hajtóanyagú rakétákat kell alkalmazni. A szilárd hajtóanyagú rakéták irányítása sokkalta körülményesebb, mint a folyékony hajtóanyagúnké, de megoldottnak tekinthető. — További feltétel, hogy az ellenrakéta gyorsulása minél nagyobb legyen. Rakéta- technikallag ez azt jelenti, hogy a rakéta indítási tömegének a tolóerőhöz képest minél kisebbnek kell lennie. Az olyan elhárító rakéta, melynek gyorsulása eléri a nehézségi gyorsulás húszszorosát, az elindulástól számított 30 másodperc alatt mintegy 90 km magasságba jut. A támadó rakéta elpusztítására ez a magasság a kedvező, ui. az itt létrejött atomrobbanás alkalmával nem lép fel olyan sugárveszély, amely éppen a védendő területet fenyegetné. Az elmondottakból némi képet alkothatunk arról, hogy a rakétaelhárítás milyen hatalmas technikai felkészültséget igénylő feladat. A szovjet ellenrakéták a „Krasznaja Zvezda” legutóbbi közlése szerint az ellenség támadó eszközeit bármely magasságban el tudják pusztítani. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy ezek a kiváló haditechnikai konstrukciók nemcsak a támadó ballisztikus rakéták ellen vethetők sikeresen harcba, hanem adott esetben alkalmasak lehetnek az ellenség egyes űrhadviselési vagy felderítő eszközeinek leküzdésére is. Nagy István György Szovjet ellenrakéta Indulásra készen. Célpontja e*»v stratégiai ballisztikus rakéta robbanófeje GUTA ÚJJÁSZÜLETÉSE Csehszlovákia legnagyobb falujának tragédiája 1965. június 25-én 1 óra 20 perckor kezdődött. Egy héttel azután, hogy a Duna féktelen vize Cslcsó mellett átszakította a fő gátat és a nyíláson át betört a védtelenül maradt területre. Guta lakosainak ember- feletti igyekezete és áldozatkészsége ellenére, meg nagyarányú segítséggel sem sikerült a falut megvédeni. Ezen az éjszakán senki sem hunyta le a szemét. A víz csak ömlött, zúgva emelkedett a község utcáin. A kiürítés folytatódott, a több mint 11000 lakosból reggelre csak 650 maradt a faluban. Azusán hosszú csendes nappalok és éjszakák következtek. ötszázhuszonhárom ház teljesen összeomlott, több mint 1200 házat a víz áramlása erősen megrongált A pusztulás lassan betetőződött. Az volt az ember első és legértékesebb győzelme az elemekkel folytatott harcban, hogy az árvíz sem Gután, sem pedig a Csallóköz más helyén nem követelt közvetlen emberáldozatot. A másik győzelemért most folyik a harc. A tervezők és építészek voltak egész nyáron a legelfoglal- tabb emberek Csehszlovákiában! Lázas munkával A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai Guta útépítésén dolgoznak birtokok pedig saját legelőiken helyezték el a szarvasmarha, sertés és juhállományt. Így születtek meg az árgyermekek ugyanis tanítóikkal a tátrai, javomiki és más üdülőkbe kerültek. A Csicsónál átszakadt gátat újra elzárták. A károGuta egyik «teája hat héttel a katasztrófa után készítették elő a Csallóköz megsemmisült községeinek és helyiségeinek újjáépítését. Áz eltelt időt az emberi szolidaritás jóleső érzése jellemzi. Egyének és kollektívák jelentkeztek, hogy segítő kezet nyújtsanak. Szakembereket építőipari és egyéb gépeket, szivattyúkat küldtek. Üzemek, intézetek, iskolák önként felszabadították intemátusai- kat, üdülőközpontjaikat, úttörő-, sátor és faházakból álló táboraikat és saját költségükre helyezték el és táplálták Dél-Szlovákia árvízkárosultjait. A földművesszövetkezetek és állami víz sújtotta községek védnökei; A védnökök képviselői meglátogatták „községeiket” és a romokon írták alá azokat a seerző- déseket, amelyekben vállalták a községek komplex újjáépítéséhez szükséges hosszúlejáratú segítséget. Gutát például a legnagyobb csehszlovák városok: Prága, Brno, Bratislava, Olumouc és Tmava patronálják. Ezenkívül a Cseh- szlovák Ifjúsági Szövetség elhatározta, hogy Guta felépítésére brigádokat küld. A víz visszavonult, a lakosság — a gyermekek kivételével — visszatért. A kát felmérték és a kártérítéseket kifizették. Az elöntött területet fertőtlenítették, a megsérült épületeket lebontották s előkészítették az építkezések helyét Mindezt könnyű megállapítani, de mennyi fár radság és igyekezet rejlik a felújítás minden egyes szakasza mögött! A vasút- és úthálózat amelyek részben három hónapig le voltak zárva — újra használatban vannak. Különleges tehervonatok és nehéz teherautók közlekednek rajtuk, amelyek elképzelhetetlen mennyiségben öntik magukból az építőanyagot. A község közepét teljesen újonnan kell felépíteni: korszerű, parkírozott és magas házakkal körülvett teret fognak kialakítani. Lesz kultúrház, egy épületben összpontosított szolgáltatások, egészségügy? központ, 18 tantermes iskola, központi élelmiszerbolt étteremmel, adminisztrációs épület, sporttelep — s mindezt és még sok mást is belerajzoltak az új területi tervbe. De elsősorban a lakások újjáépítésére összpontosítják az erőket, lakásokra van szükség, mert jön a tél és sok családnak még nincs megfelelő otthona. A katasztrófát nem lehetett elhárítani. Guta Csehszlovákia legnagyobb faluja június 25-én hajnalban elpusztult. De Ou» ta lesz a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfiatalabb városa. Vladimír Babot« Szovjet elienrafcétávai eltalált és megsemmisített ballisztikus rakéta robbanófeje.
