Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-15 / 243. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Termelők és fogyasztók érdeke szerint W? VRŐL ÉVRE vissza- térő jelenség, hogy éles viták keletkeznek a termelőszövetkezetek vezetői és a zöldség-gyü- mölcsfelvásárlást bonyolító szövetkezeti vállalat a MÉK között. Milyen kifogásaik vannak a termelőszövetkezetek vezetőinek? Első helyen emlegetik az áru késedelmes ávételét. Valóban gyakori látvány, hogy egy-kétna- pos „friss” zöldségféle leszedve, ládákba vagy kosarakba rakva a szabad ég alatt várja az elszállítást. Az is gyakran előfordul, hogy a paprika, paradicsom., uborka vagy más termék még a MÉK gyűjtőtelepein, majd ezt követően a nagy- és kiskereskedelmi elosztóhelyeken fonnyad s csak több nap után kerül a fogyasztókhoz. Gyakran és jogosan kifogásolják a termelőszövetkezetek az áru minősítésében elkövetett hibákat is. Ismeretes, hogy árrendszerünk más tételeket szab meg az export és különféle belföldi osztályba sorolható zöldségfélékért. * — Ilyenkor az történhet, hogy a MÉK átvevő másod-, vagy harmadosztályú árat kínál, a termelőszövetkezet pedig ragaszkodik az elsőosztályú árhoz. Míg a vita tart, a termék gyakran valóban másod- vagy harmadosztályúvá válik. Ha összevetjük a termelők és felvásárlók közötti vitát a fogyasztók panaszaival, akkor kitűnik, hogy milyen és hányféle fogyatékossága van a zöldségfelvásárlás és értékesítés rendszerének. Hiszen a fogyasztók is leggyakrabban a minőségre panaszkodnak; arra, hogy gyakran törődött, hosszú ideig és rosszul tárolt gyenge minőségű árut kapnak. És ezt az árut a legtöbbször alig olcsóbban vásárolhatják meg, mint az igazán szép, jóminőségű zöldségfélét. IZöZISMERT, hogy a ■**- zöldségfélék termesztése, szedése, tárolása, szállítása nagy körültekintést és hozzáértést igénylő munka. A zöldségtermelő szövetkezetek szakemberei „kényes kultúrádnak nevezik. Lehet jól és sokat termelni egy- egy területen, de könnyen rá is lehet fizetni. Sok függ az időjárástól, » szakértelemtől és sok múlik a lelkiismereten. — Ugyanakkor az is közismert, hogy a zöldségfélék milyen fontos szerepet töltenek be hazánk exportjában és a közélelmezésben. Éppen ezért jogosan merül fel a kérdés; mi az oka annak, hogy a zöldségfélék felvásárlása és értékesítése körül oly sok a megoldatlan kérdés? Az egyik vélemény szerint elgondolkodtató, hogy a zöldségféléket felvásárló szövetkezeti szervek jelenlegi anyagi ösztönzői nem ves2ik eléggé figyelembe a termelők és fogyasztók érdekeit. Egy- eqy MÉK vállalat ugyanis akkor tud nagyobb nyereséget, jobb gazdálkodást kimutatni, ha aránylag olcsón vásárol fel és minél drágábban adja tovább o nagy- és kiskereskedelemnek az árut. Mások vélekedése szerint az is súlyos gondokat okoz, hogy a jelenlegi felvásárlási ée értékesítési rendszer nehézkessége miatt gyakran a termelőknél megy veszendőbe sok értékes zöldségféle, ugyanakkor, amikor az ország más vidékén — vagy esetleg a közeli nagyobb városban — az illető áru hiánycikk. Ilyen esetben kerülnek szóba a szállítási, rakodási, tárolási és egyéb nehézségek, ám ez a helyzeten mit sem változtat. Az idei nyáron a felvásárlást és értékesítést irányító szövetkezeti szervek néhány eredményes kísérletet tettek az említett bajok megszüntetésére. Több esetben alkalmazták azt a módszert, amikor — MÉK-diszpozí- ció alapján — egy-egy zöldségermesztéssel nagyobb méretekben foglalkozó tsz közvetlenül és rendszeresen szállított árut kiskereskedelmi szerveknek. A végleges értékelés szerint ez a módszer továbbra is alkalmazhatnak látszik. Másutt meghonosodott, hogy a termelőszövetkezetek közvetlen elárusító helyeket tartanak fenn s azok áruellátását ők maguk oldják meg. A vásárlók szerint ezekben az áru- dákban mindig friss és jóminőségű zöldségfélét lehet kapni. Ez utóbbi tény bizonyítéka annak, hogy a termelőszövetkezetek saját kereskedelmi tevékenységében van fantázia. Nemcsak a termelőszövetkezetek szempontjából, hanem a fogyasztók jobb ellátása, valamint o felvásárlásban és értékesítésben eddig meglévő hibák megszüntetésének lehetősége miatt is. P' TAPASZTALATOK ellenére a termelőt szövetkezetek közvetlenül értékesítő tevékenysége rendkívül lassan bontakozik ki. Ennek egyik oka. hogy számos MÉK vállalat vezetője úgy véli: ha a zöldségfelvásárlás és értékesítés nem egy kézben összpontosul, abból piaci anarchia támad. Indokolatlanul félnek a jó és nemes versengéstől, hogy ki tud gyorsabban, folyamatosan jobb és olcsóbb áruval megjelenni a piacon. Ily módon számos esetben a termelő- szövetkezetek helyes elképzeléseit, kezdeményezéseit gátolják. Az idei zöldségszezonnak a végéhez közeledünk. A mostani és a múlt években szerzett tapasztalatok alapján lehetőség van/ arra. hogy a még vitás kérdéseket tisztázzuk a termelők, a fogyasztók és az egész népgazdaság érdeke szerint. A tanulságok elemzése nyomán meghozandó intézkedések lehetnek csak biztosítékai annak, hogy a termelőszövetkezetek termelési és értékesítési tevékenységét az eddigieknél jobban felkarolják: és ilyen módon is több és jobb minőségű áru kerüljön exportra és a hazai fogyasztóknak egyaránt. Horváth László A Minisztertanács ülése A kormány Tájékozatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a magyar párt- és kormányküldöttség mongóliai tárgyalásairól. A földművelésügyi- és az igazsgügyminiszter közös előterjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy a mezőeszdasági rendeltetésű földek fokozott védelmének és hasznosításának céljából javaslatot tesz az Elnöki Tanácsnak egyes törvényerejű rendeletek módosítására. A földművelésügyi miniszter beszámolt a mező- gazdasági munkák menetéről. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette. Az építésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács — a Balaton környéke regionális tervének bővítéseként — jóváhagyta Hévíz gyógyfürdő és Keszthely komplex fejlesztésének irányelveit, majd napi ügyeket tárgyalt Különböző fokozatú oktatási formák a mező- gazdaságban SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA ß Az előzetes tervek szerint 52 000 felnőtt mező- gazdasági dolgozó vesz részt 1965—66-ban szakmai oktatásban. Közülük 32 ezren — akik az idén kezdik meg tanulmányaikat — új képzési rendszerben tanulnak. Az új képzési rendszer különböző fokozatú oktatási formákat vezet be és mind ezzel, mind a tananyag korszerűsítésével jobban figyelembe veszi a mezőgazdasági nagyüzemek tényleges szakember-szükségletét. Az immár hagyományos, de most szintén új alapokra helyezett szakmunkás- képző tanfolyamoknak 26 ezer hallgatójuk lesz. A mezőgazdaságban eddig csak a traktorvezetésre képeztek betanított munkásokat. Most további 30 munkakörre terjesztették ki ezt a képzési formát. A jelenlegi szükségleteknek megfelelően az idén 8 munkakörben 3000 betanított munkást képeznek, a traktorvezetői tanfolyamokra pedig 12 000 résztvevőt várnak. * Befejezték a vetést a karcagi Lenin Tss-bcn, Kőtelken és Huny ad falván Bártfai Sándor, a karcagi Lenin Tsz elnöke tegnap táviratban közölte szerkesztőségünkkel, hogy befejezték az őszi kalászosok vetését. A kőtelki Ady és hunyadfalvi Hunyadi Tsz gazdái is letudták ezt a fontos munkát. — Az előbbi közös gazdaságban 1617, az utóbbiban 400 holdon került földbe a vetőmag. XVI. évfolyam, 243. szám. Ára: 50 fillér 1965. október 15„ péntek. (Tudósítónktól) Befejezéshez közeledik a mezőtúri új közúti Berettyó híd építése. Az építők már az állványok bontását és a hídtartó cölöpök kiemelését végzik. — A régi szükséghidat már eltávolították, s így lassan kibontakozik az új híd szépen ívelt körvonala. — Minden remény megvan arra, hogy még a rossz idő beállta előtt az építők elkészítik a hídfő burkolatát is és akkor a forgalom valóban zavartalanul bonyolódhat az új hídon. — (Füstös J.) Á tsz-ek egyenrangúságáról, a szövetkezeti tagok nyugdíjáról, a terméseredményekről Jászapátiban tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja tegnap Jászapátiban tartott ülést. A képviselők tanácskozásán részt vett Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Szekeres László, a jászberényi járási párt- bizottság első titkára, Dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője, Szentesi László, a jászberényi járási tanács vb-elnöke, valamint Oömöri Károly, a helyi Alkotmány Tsz elnöke, Fügedi János, a tsz párttitkára, Tóró Zoltán főagronómus és Mudri Mihály főállattenyésztő. A képviselő csoport e tanácskozása alkalmával megköszönte Oláh György elvtársnak, az MSZMP Heves megyei bizottsága első titkárának az országgyűlési képviselők megyei csoportja elnökeként végzett ténykedését, s mivel 6 most már Heves megyében tevékenykedik, Oláh János elv- tásat, az MSZMP törökszentmiklósi járási bizottságának első titkárát választotta meg a képviselő csoport megyei elnökévé. A tanácskozás második napirendjeként Gömöri Ká_ roly, az Alkotmány Tsz elnöke mondott beszámolót a képviselő csoport előtt. — Megtiszteltetésnek vesz- sziik — mondta bevezetőjében —, hogy az orszáq- g^tűlési képviselők megyei csoportja ilyen behatóan érdeklődik szövetkezetünk helyzete iránt. — Majd részletesen ismertette szövetkezetük alakulásának körülményeit, fejlődésének szakaszait. Később bemutatta jelenlegi gazdasági helyzetüket, majd elmondott néhány olyan problémát, amelyek a gazdasági sikerek mellett, azokkal egyidőben érzékelhetők a szövetkezetben. A szövetkezet fejlődését lassító, olykor kimondottan gátló problémák közül elsősorban ezeket említette: — Nem vagyunk egyenrangúak a vállalatokkal — hangsúlyozta —, mert ha például ,,csak” 60 mázsa terményünk van bent fedezetre, 70 mázsa tápot már nem kapunk. A MÉK-hez, a konzervgyárakhoz mi 10 vagon árut is beszállítunk azzal a feltétellel, hogy majd kifizetik, de. mi egy 10 forintot érő ládát sem kaphatunk tőlük fedezet nélkül. — Sokszor elkerülhetetlenül megsértjük a szövetkezeti demokráciát is — mondta —, mert a tanácsoktól kapunk értesítést: Akarunk-e építtetni va>la- milyen épületet. Ha igen, másnap küldjünk közgyűlési határozatot. Ha nem küldjük, odaadják más szövetkezetnék. Ilyen esetben lehetetlen a szövetkezeti tagok megkérdezése. Ismertette még a tsz elnöke a képviselőcsoporttal gépesítési gondjaikat, majd a szövetkezeti tagok véleményét a nyugdíjazásukat illetően. A tsz-elnök beszámolóját követő felszólalásaikban az országgyűlési képviselők főleg ezekre a gondokat okozó kérdésekre válaszoltak. Ragó Antal például nem támogatta a szövetkezetieknek azt a beszámolóban kifejtett álláspontját, hogy szüntessék meg a földjára- dék fizetését. A nyugdíj kérdésről szóló eszmecserét viszont Z. Nagy Ferenc és Nánási László javaslatára azzal zárták le, hogy foglalják a csoportülés jegyzőkönyvébe a nyugdíjrendszer egységesítésének szükségességéről szóló megállapításukat. Bihari Lajos ezt a gondolatot azzal egészítette ki, 'hogy a tsz-tagok nyugdíja jelenleg nem fejezi ki sem a szövetkezetben munkával töltött idő tartamát, sem az ott végzett munka mennyiségét. Z. Nagy Ferenc azt a helyesés már sok helyen „be- vált”-módszert említette, hogy a szövetkezetek adnak nyugdíjkigészítést nyugdíjas tagjaiknak. E napirend után dr. Kasza Béla, a megye mezőgazdasági helyzetéről mondott beszámolót a képviselő csoportnak. Számokkal érzékeltette a tavaszi elemi károk okozta termelési kieséseket, majd a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ismertette a kalászosok termésátlagát. A napirendek lezárása után az Alkotmány Tsz vezetői meghívták vendégeiket, akik a meghívást köszönettel véve ellátogattak az Alkotmány Tsz I-es és Il-es üzemegységébe. B.E.
