Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-12 / 240. szám
1965. október 12. SZOLNOK MEGYEI NEPLA1 3 Szép az üzem, korszerű termékeket A kenyérgabona vetésében a hét végéig elérhető a 80 százalék ÍJlést tartott a megyei operatív bixottság láttunk V. Ji Nyekrasxov a Sxovjet Ossxövetségi Tudományos Társaság vexetőjének nyilatkozata (Tudósítónktól.) Hétfőn, a kora délelőtti órákban népes szovjet turistacsoport érkezett Szegedről Martfűre, a Tisza Cipőgyárba. A Szovjet Össz- szövetségi Tudományos Társaság (Obsesztvo Znanie) 43 tagja — mérnökök, tudományos kutatók, orvosok, tanárok, mezőgazdasági szakemberek, V. J. Nyekra. szov gépészmérnök, a társaság elnöke tagjának vezetésével már 10 napja tartózkodnak hazánkban, s Budapesten kívül Dunaújvárosban, Kaposvárott, Pécsett és Szegeden jártak. A Tisza Cipőgyár műszaki tanácstermében Márton József, az üzemi párt vb titkára köszöntötte á vendégeket, akik Németh István, az MSZBT Szolnok megyei titkára kíséretében érkeztek a gyárlátogatásra. A rövid ismerkedés után a küldöttség kisebb csoporMM ilyen könnyen át- lendül az ember egy másfél méteres akadályon, ha szabad keze- lába. De milyen komikusán hatna, ha ugyanezen a gáton hátra kötött kézzel próbálna keresztül jutni. Pedig a gyárigazgató, vagy annak a közvetlen felettese gyakran így próbálkozik... De említsünk példákat erre. Tavaly az év elején jelent meg az élelmiszer- ipari miniszter rendelete a sütőiparban a munkák és munkások besorolásába teendő bérügyi intézkedésekről. A szolnoki Sütőipari Vállalat vezetői is sürgősen a felügyeleti szervükhöz fordultak, hogy a rendelet végrehajtásához szükséges 106 ezer fórint többletbér kifizetését a megyei tanács ipari osztálya engedélyezze. Az eredeti béralap túllépését nem en- gelyezte, mivel a miniszteri rendelet megjelenésével egyidőben az ipari osztály is csak erősen korlátozott lehetőséget kapott a felmerült többletbérek biztosítására. z Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete azonban a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, minden rendelkezésre álló eszközzel annak betartását követelte a vállalattól, E?v máisik, egymásnak homlokegyenest ellentmondó két rendelet: Az Élelmiszeripari Értesítő 34. számában rendelet jelent meg a péksütemények szállításáról. Eszerint a szállító köteles a legkorábban nyitó bolt nyitásától számított félórán belül a sütemény 50 százalékát az árusító helyre juttatni. A második felét pedig másfél órán belül kell az üzletbe szállítani. Ez így nagyon jó. A nehézség ott kezdődik, hogy nem sokkal később megjelent az ÉDOSZ új megállapodása a pékek munkakezdéséről. E szerint a sütőipari dolgozókat a rendelet szerint hajnali négy óra előtt nem lehet a munka megkezdésére kötelezni. Wf égeredményben w mindkét intézkedést örömmel üdvözölhetjük. Az előbbi azt jelenti, hogy az egyműsza- kos üzletekben már fél hétkor lehet majd friss süteményt kapni. Az tokban tekintette meg a gyár termelő egységeit, a tervező műhelytől a gumigyári előkészítőig. Meglátogatták a konfekciós műhelyeket is, s megszemlélték a gyár 1965-re tervezett termékeit. A gyárlátogatás után az üzem művelődési házának könyvtártermében V. J. Nyekraszov nyilatkozott tudósítónknak. — Küldöttségünkben képviselt valamennyi szövetségi köztársaság tudományos testületé, s érdeklődési körünk ezért is szerteágazó. őszintén megmondom, felejthetetlen élménynek tartom a martfűi cipőgyár megtekintését. Baráutóbbi viszont azt, hogy a rengeteget éjszakázó sütőipari munkások munkakörülménye végre va- lahára megjavul. Csupán a két rendelet végrehajtása körül támadnak majd bonyodalmak. A kereskedelem ragaszkodni fog a szállítási, a szakszervezet pedig a munkásvédelmi rendelet betartásához. Minden bizonnyal nézeteltérések keletkeznek a sütőipar, a kereskedelem és a szak- szervezet között, s ennek előreláthatólag a vásárlók isszák meg a levét, szikkadt péksütemények formájában, ha a rendelet életbelépéséig — 1966. január 1-ig — nem születik valamilyen megegyezés a három szerv között. TJ gyancsak szélma- lomharcot eredményez a tanácsi vállalatok — enyehe kifejezéssel élve — túl merev bérgazdálkodása Is. Az egyik vállalat például három új tehergépkocsit kapott, de az üzemeltetésük éppen a személyzet bére miatt, szinte megoldhatatlan probléma. Nem azért, mintha a béralapon belüli variációk ezt nem tennék lehetővé. Csupán azért, mert a variációkra nincs lehetőség. A kisegítő állománycsoport — ahova a gépkocsivezetők és rakodómunkások tartoznak — adott, teljes egészében felhasznált, s ezzel minden további ésszerű megoldásra való törekvés teljesen kilátástalan. Béralap túllépés esetén viszont az igazgató kerül kellemetlen helyzetbe. Marad: a megoldást nem hozó veszekedés. A rendeletek végrehajtását végző vezetőktől rengeteg energiát rabolnak el, az emberek idegeit rongájlák az ilyen és ehhez hasonló össze nem hangolt intézkedések. tP zek eddig sem segj- tették, de most már egyre jobban hátráltatják a termelő munkát. A legfőbb ideje, hogy fokozatosan változzon a jelenlegi helyzet, finomodjanak a gazdasági irányítás módszerei s felső szinten pedig fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy összehangolt rendeletás szülessenek. B. J. taim főleg a gondos tervezést, az ütemes termelést, a munkafegyelem valóságát dicsérték az üzemrészek látogatásakor. Mint gépészmérnök, örömmel láttam, hogy jól gépesített az üzem, tehát gondoskodnak a fizikai munka könnyítéséről. — örömmel nyugtázzuk elismerő szavait, szívesen vennénk azonban, ha lapunk olvasóinak arról is beszámolhatnánk, hogyan élnek, dolgoznak a szovjet tudósok? — Sokoldalú, szerteágazó a mi munkánk. Általában azon fáradozunk valameny- nyien, hogy a tudomány eredményeit gyümölcsöztes- sük a gyakorlatban, a termelő munka különböző ágaiban. Rendkívül széles propagandatevékenységet fejtünk ki ennek érdekében, s tulajdonképpen mostani utunk a 20 napra tervezett magyarországi tapasztalatcsere is e munka szerves része. Mint már mondottam, küldöttségünkben valamennyi szövetséges köztársaság képviselteti magát. A tudományos társaság a demokratikus centralizmus elvének alapján végzi tevékenységét, s kapcsolatainkra a baráti, kölcsönös segítési szándék jellemző. Sóskúti Júlia Most is jó szolgálatot tesznek a kombájnok A Mesterszállási Gépállomás kombájnjai közül jó- néhány még dolgozik. A község közös gazdaságában, az Úttörő Tsz-ben két kombájn a napraforgó, egy pedig a maglucema betakarításában segít. A 240 hold rizs aratásában, cséplésé- ben is hasznát veszik a három kombájnnak. Az öcsödi Szabadság Tsz- ben is jó szolgálatot tesz a három gépállomási kombájn a napraforgó és a maglucerna betakarításában. Tegnapi ülésén a megyei operatív bizottság értékelte hol tartanak megyénk gazdaságai a betakarítással, vetéssel. Megállapította, hogy a vetésben megyei szinten elérhető a heti 20—25 százalékos növekedés, s ezt a korábbi héten teljesítették is a közös gazdaságok. Figyelmeztető jel azonban az, hogy járásonként, városonként, sőt szövetkezetenként is nagy az eltérés a munka ütemében. Karcagon három tsz befejezte a vetést, s városi szinten is több mint 85 százalékát letudták ennek a munkának. A mezőtúri, túrkevei tsz-ek viszont még a megyei átlagot sem érték el. Kisújszálláson a Dózsa Tsz-ben 70 százalékát letudták a vetésnek, a Búzakalász Tsz- ben viszont még a felét sem. Megyei szinten a kunszentmártoni Zalka és a túrkevei Búzakalász Tsz a sereghajtó a vetésben, aminek oka a helytelen szemlélet és a szervezetlenség A megyei operatív bizottság fő feladatként határozta meg a talajelőkészítésben és vetésben az előrehaladást úgy, hogy hét végére mindenütt elérjék a magágykészítésben a 92—95 százalékot, a vetésben a 80 százalékot. A munka minőségére, többek között a műtrágyázásra, a vetőmagnorVasárnapi szállítási hajrá — zökkenőkkel A szolnoki AKÖV-lől nyert értesüléseink szerint ezen a vasárnapon is 350 gépkocsi dolgozott. Ez azt jelenti, hogy az üzemképes gépkocsiállomány 80 százaléka fuvarozott. A nap ttl- jesítményét véve 18 ezer tonnával csökkent a mező- gazdasági és egyéb szálií- tanivaló ezen a vasárati- pon. A teljesítmény még nagyobb is lehetett volna, — amennyiben a fuvaroztatók mindegyike precízen felkészül. Vonatkozik ez a Szolnok és Vidéke Körzeti Föhl- művesszövetkezetre. Telepükről szalmát szállítottak a papírgyárnak, ám a g ív- kocsik csak hosszas keresgélés után találtak rá a fe'rakóhelyre. Az állami építőipari vállalat azt telezte, hogy Tiszaugon 150 tonnányi követ kell elszállítani. A tétel sokkal kevesebb volt — végülis —, s így felesleges járműveket is kiküldött az AKÖV. Szaval ártó szövetkezetek a karcagiak A Bánhalmán tartott Szolnok megyei mezőgazda- sági nagyaktíván szót kért Fábián Márton, a karcagi Május 1 Termelőszövetkezet elnöke. Szövetkezete megbízásából elsőnek csatlakozott a Szolnok megyei őszi vetési versenyhez, amelyet ezen a tanácskozáson hirdettek meg. Fábián elvtárs azt vállalta, hogy október 20 utánra befejezik közös gazdaságukban a kenyér- gabona vetését. A határidőt mindenki korainak tartotta, s végül is a verseny végső határideje október vége maradt. És mi történt? A karcagi Május 1 Termelőszövetkezet olyan komolyan vette adott szavát, hogy a saját maga diktálta igen korai határidőt még tíz nappal megrövidítette. A szövetkezet már befejezte az őszi vetést. Sőt még csak nem is elsőnek a városban, mert a Dimitrov nevet viselő termelőszövetkezet megelőzte, követte viszont a November 7 Tsz. öt termelőszövetkezeti gazdaság mhködik Karcagon, közülük három teljesen kész a kenyérgabonavetéssel, s a másik kettőben is a munka utója járja. A Lenin Termelőszövetkezetben ugyancsak egy-két nap múltán véget ér e munka. S ugyanígy a Béke Tsz- ben is. A vetést bevégző három termelőszövetkezet ugyanis most e másik kettő megsegítésére sietett, mint § azt a városi pártbizottságon megtudtuk. Karcagon 87 százaléknál tartanak a kenyérgabona : vetésében. Szavatartó szövetkezetek a karcagiak. Nagy 5 becsületet szereztek adott szavuknak. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXSOOCXSOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOk Szélmalomharc mára sitb. az eddiginél is nagyobb gondot fordítsanak a vezetők és szakemberek. A betakarításnál az legyen a fő szempont, hogy ami megtermett, az semmiképpen se vesszen kárba. Az idő hidegebbre fordult, s ez különösen a kertészeti növények szedését sürgeti. Ebben nagyon sokat segíthetnek az iskolások, s erre lehetőség is van. Érthetetlen, hogy több helyen — ahol különben is kevés a munkaerő — mégsem igénylik a fiatalok munkáját. Vagy pedig nem gondoskodnak kellő időben a határba való kiszállításukról, a szükséges munkaeszközökről, s emiatt értékes órák vesznek kárba. Megyénk középiskolásainak még a felét vonták be a munkába, s csak a tiszafüredi és törökszentmiklósi járásban biztosították számukra a feltételeket ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassanak. Állást foglalt az operatív bizottság abban is, hogy a kukorica törésével — elsősorban a háztájival — igyekezni kell, mivel a búza 10—15 százaléka már ennek a helyére kerül. Jelenleg több mint 16 ezer holdon a kint lévő szár gátolja a traktorok munkáját. — Szükséges tehát, hogy mindenütt szervezetten és megfelelő körültekintéssel dolgozzanak a szövetkezeti gazdák és állami gazdasági dologzók, mert egyik másik helyen már az lassítja a vetés ütemét, hogy nincs szabad terület. A cukorrépa prizmázása megkezdődött, ez minden bizonnyal kedvező lesz a szedésre, lehetővé teszi e munka gyorsítását. A tárolóhelyeket lehetőleg úgy jelöljék ki — tanácsolta az operatív bizottság —, hogy onnan a szállítás ne okozzon felesleges kiadást. A gazdaságok közötti együttműködés és segítség- nyújtás is nagyjelentőségű. A jászberényi járásban például, ahol az utóbbi hetekben szervezettebb lett a munka, már van olyan tapasztalat, hogy a jászszent- andrásd termelőszövetkezetek, amelyek befejezték a vetést átadták gépeiket a jászdózsai tsz-nek. Az ősz- szefogás és a szervezett, gondos munka biztosíthatja, hogy a hétre kitűzött feladatokat is sikerrel valósítsák meg mezőgazdasági üzemeink. Az őszi mezőgazdasági munkaverseny legjobbjai A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán ismét értékelték az őszi mezőgazdasági munkaversenyt. A verseny sorrendjét az döntötte el, hogy a termelő- szövetkezet hol tart a vetőszántás, a kenyérgabonavetés, a mélyszántás, az istállótrágyázás és a kukoricatörés tervének teljesítésében. Az összeredmény alapján az alábbi sorrend alakult ki. I. kategória. A 7000 hold felett gazdálkodó termelőszöve1 kezetek csoportja: 1. Karcagi November 7 Tsz, 2. Karcagi Dimitrov Tsz, 3. Karcagi Május 1 Tsz; A kenyérgabona vetését mindhárom termelőszövetkezet befejezte. II. kategória. Az 5—7000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. Cibakházi Vörös Csillag Tsz, 2. Kőteleki Adv Tsz, 3. Jászapáti Velem! Endre Tsz. A kenvérgabona vetését a cibakházi Vörös Csillag Tsz befelezte, a kőtelki és a jászaoáti termelőszövetkezet 98, illetve 78 százaléknál tart. III. kategória. A 3500—5000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csonertia: 1. .Tászszent- andrási Haladás Tsz, 2, Tiszaszentimrei Ezüst Kalász Tsz, 3. Kunhegyesi Vörös Csillag Tsz. A kenyérgabona vetését a jászszentandrási Haladás Tsz befejezte, a tiszaszent- imrei és a kunhegyesi termelőszövetkezet 85, illetve 80 százaléknál tart; IV. kategória. A 3500 hold alatt gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1; Jászszentandrási Petőfi Tsz, 2. Tiszafüredi Üj Erő Tsz, 3. Mezőtúri Új Élet Tsz. A kenyérgabona vetését értesülésünk szerint a jászszentandrási Petőfi Tsz is befejezte, a tiszafüredi és a mezőtúri szövetkezet 81, il; letve 78 százaléknál tart; V. kategória. A gyenge termelőszövetkezetek csoportja: 1. Kunhegyesi Vörös Csillag, 2; Mezőtúri Új Élet, 3. Jászberényi Március 15. A kenyérgabona vetésében a kunhegyesi termelő- szövetkezet 80, a mezőtúri 78 és a jászberényi 72 százaléknál tart. Megjegyzés: A kunhegyesi Vörös Csillag és a mezőtúri Üj Élet Termelőszövetkezet kétszer szerepel a sorrendben. Ez azért van; mert a gyenge termelőszövetkezetek csoportjába tartoznak, de részt vesznek a birtoknagyság szerinti cso- r'nrtmegoszlású versenyben ÍS; Itt tartunk az őszi mezőgazdasági munkálatokkal A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VB MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÁN Járás, város neve: ’ V. Kenyérgabona vetési ■ kil i „i 3 0 »-• tervének teljesítése százalékban Karcag 85,1 95,4 9.1 Jászberény 68,2 86,6 23,7 Jászberényi j. 63,7 79,6 12,1 Törökszen'miklós 62,5 72.3 24.0 Szolnoki j. 60,8 84,0 35.7 Törökszentmiklósi ,j. 58,1 78,8 21,1 Tiszafüredi j. 57,2 81,1 11.5 Kisújszállás 56,8 75,7 16,1 Mezőtúr 51,4 83,9 52,9 Túrkeve 50.7 75,3 23.0 Kunszentmártoni j. 50,5 75,1 31,5 Szolnok megyei átlag 60,4 ' 81,0 23,5 A sorrendet az őszi munkák haladásának figyelembevételével állapította meg a megyei tanács mezőgazdasági osztálya.
