Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK NEMI 1A MEGYEI PÁRTBIZDTT5ÁB E5 A HEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillór 1965. október 12. kedd Őszi MOZAIK CIBAKHÁZÁN, A KARCAGI MÁJUS 1 ÉS A JÁSZ- SZENT ANDRÁSI HALADÁS TSZ-BEN ELVETET­TÉK A BŰZÁT A cibaüoházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet táv­iratban értesítette szerkesz­tőségünket arról, hogy ok­tóber 10-én befejezte az őszi kenyérgabona vetését. Kenyérgabonát 1600 holdon tettek földbe Cibakházán, s 530 hold őszi árpát vetet­tek még el. Ugyancsak távirati érte­sítést küldött a karcagi Május 1 Termelőszövetke­zet párt és gazdaságvezető­sége bejelentve, hogy 3100 hold kenyérgabonát vetet­tek el. Ennyi volt a szövet­kezet vetésterve, s azt tíz nappal korábban teljes'tet­te, mint ahogyan a bánhal­mi nagyaktíván vállalta. A jászszentandrási Hala­dás Termelőszövetkezetben pedig vasárnap este ért vé­get a búzavetés. Az öröm­hírt telefonon közölték ve­lünk a jászszentandrásiák. JÓL SIKERÜLT AZ ŰJ ESZTENDŐ ELSŐ DEKÁD- JA A SZOLNOK MEGYEI ERDŐGAZDASÁGBAN Hazánk erdészeteiben köz­tudomásúan másféle nav- tárt használnak. A közig iz­gatást naptár január 1-el kezdődik, az erdészek gaz­dasági éve viszont szeptem­ber 30-ával zárul. Megyénk erdőgazdaságában sikert hozott a múlt esztendő. Sőt az új év — október 1-töl számítva — első dekádja is u^ranilyen eredményes volt. A megye erdői a ti­szafüredi, a szolnoki és a jászberényi a motorfűrészek berregésétől hangosak. — Terv szerint 24 ezer köb­méter fát vágnak ki a Szolnok megyei erdőmuv- kások. Mint hírül vettük, a slá­ger faféleség ezidőszerint a. papírfa és a keverőfa. A keverőfa hat méter hosz- szú, 16 centiméter átmérőjű fatörzset jelent, amelyet a csepeli martinászok hasz­nálnak. Keverő fából '00 köbméter szállítását vállal­ták a Szolnok megyei érdé. szék. MEZÖHÉKEN SOLTÉSZ GÁBOR ÉS PATKÓS JÁ­NOS A LEGJOBB VETŐ A hagy gabonatermesztő gazdaságban ,a mezőhéki Táncsics Tsz-ben többezer holdon földbe került a ve­tőmag. A vetésben Soltész Gábor és Patkós János jár élen, de társaik szorgalmát is dicséri az 1098 hold őszi árpa, s a 2165 hold búza elvetése. Az erőgépekkel dolgozó traktorosok eddig 3541 holdon végeztek vető­szántást, jelenleg is kész a magágya 250 hold búzának. A tavasziak alá végzendő mélyszántást 2900 holdon tudták le, istállótrágyával 650 holdat terítettek meg. A dolgos szövetkezeti gaz­dák ée az őket segítő csa­ládtagok — többszázan — a cukorrépát szedik és a háztáji kukoricát törik. CSAKNEM NÉGYSZÁZAN TANULNAK A TIT NYELVTANFOLYAMAIN SZOLNOKON Az idén igen nagy érdek­lődés nyilvánul meg a TIT nyelvtanfolyamai iránt. Ti­zenhárom csoportban há­romszáznyolcvanöt en tanul­nak különböző nyelveket, öt német kezdő tanfolyam Indult százhetven résztve­vővel. Hatvanan járnak a két német haladó tanfo­lyamra. Két angol kezdő és egy haladó csoport működik, ezenkívül egy francia, egy olasz és egy eszperantó kur­zus kezdők számára. Eddig hiányzás jófor­mán nincs, a hallgátók nagy aktivitást mutatnak. A tanfolyamokat a szolno­ki középiskolák nyelvtaná­rai vezetik. Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a parlamentben értekezletet tartottak a megyei képviselő csoport- elnökök és az országgyűlés állandó bizottságainak el­nöke. A tanácskozáson részt vett Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, dr. Beresz- tóczy Miklós és Pólyák Já­nos, az országgyűlés alel- nökei. Dr. Molnár Erik, az In­terparlamentáris Unió Ma­gyar Csoportjának elnöke tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a nemzetközi testület legutóbbi Ottawá­ban tartott konferenciájá­ról és a magyar delegáció munkájáról. Vass Istvánné az országgyűlés legutóbbi két és fél esztendő óta vég­zett tevékenységéről szá­molt be. — A mostani ciklus ed­digi időszakának mérlege egészében véve pozitív — hangsúlyozta többek között Vass Istvánné. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne látnánk a javítanivaló­kat, a megoldásra váró fel­adatokat. Arra kell töre­kednünk, hogy az ország- gyűlés ülései a jövőben még színvonalasabbak le­gyenek, fokozottan érvé­nyesüljön a parlamenti élet demokratizmusa. Az ország- gyűlési bizottságok, a kép­viselőcsoportok és a képvi­selők területi munkáját is tovább kell fejlesztenünk, hogy észrevételeikkel, indít­ványaikkal még konkré­tabb segítséget adjanak a problémák orvoslásához. Vass Istvánné beszámolt arról is, hogy az utóbbi években szélesedtek a magyar országgyűlés nem­zetközi kapcsolatai. — A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa 1955-ben fordult » különböző országok tör­vényhozó testületéihez az­zal a felhívással, hogy de­legáció-cserékkel, egymás munkájának közvetlen meg­ismerésével járuljanak hoz­zá a békés egymás mellett élés elvének megvalósításá­hoz. Ez idő alatt 21 ország­ban járt magyar parlamen­ti delegáció. A jövőben az országgyűlés tovább kíván­ja ápolni, fejleszteni a par­lamentek közötti nemzet­közi együttműködést. A beszámolókat követő véleménycserében Galló Er­nő, Nagy Károly, Papp La­jos és Vida Miklós képvi­selők szólaltak fel. MA s Szélmalom-harc * Népi műemlék kutatás Szolnok megyében * Bírósági jegyzetek „Elúszott64 az utolsó szállítmány A tiszafüredi erdészet idei utolsó tutaj szállítmánya leúszott a szegedi falemez­árugyárba (Marton Tipor felvétele) A maqycr-szovjet barátság legyében: 192 ezer forint értékű munka A csapokat is szeretnénk megnyitni Bürokrácia „nyet“ A vastaps nem csak a művésznek szólt Nagy gondban voltak szeptember elején a beseny- szögi községi vezetők. A Vízgépészeti Vállalat kezd­te volna a vízvezetókháló- zat csöveinek a lefekteté­sét, sürgősen el kellett vol­na végezni a földmunkákat. Vállalkozó kedvben nem is lett volna hiány, hjszen a községbeliek 300 000 Ft értékű társadalmi munkát vállaltak, — de az időpont az őszi betakarítás miatt nem kedvezett. Magától ért­hető, nem mondhatták az1 a gazdáknak: hagyjátok kint a földeken a termé­nyeket, s gyertek árkot ás­ni. Valami más megoldási kellett találni. így jutottak arra az el­határozásra: segítséget kér­nek a szovjet műszaki ala­kulatoktól. Az egyik szerdai napon látogattak fél Pestre. A parancsnok bólintott: le­het róla szó, majd intéz­kedik. — Aztán mibe kerül a munka? — érdeklődtek a beeenyszögiek. — Semmibe — hangzott a válasz —, elvégezzük a magyar—szovjet barátság jegyében. Ezek után — nehogy sür­getésnek vegyék a dolgot — nem érdeklődtek a köz­ség vezetői az iránt, mikor kezdik a munkát. De nem is kellett a sürgetés, kide­rült: a szovjet alakulatnál bürokrácia „nyet”. A mun­kára kijelölt parancsnok már másnap megjelent Be- senypzögön, megnézte, mit kell csinálni, s harmadnap már ott dübörgött a hatal­mas árokásó gép a község utcáin. Néhány nap alatt majd­nem tízezer köbméter föl­det mozgatott meg — fo­rintértékben 192 ezer forint hasznot hajtva a falu népé­nek. A szovjet katonák segít­ségét megköszönni gyűltek egybe vasárnap este a mű­velődési házban a beseny- szögiek. Szurmai elvtárs a községi tanács vb-elnöke telt ház előtt köszöntötte t> műszaki alakulat parancs­nokát, annak helyettesét, a munkában résztvevő kato­nákat, s szívből fakadó me­legséggel megköszönve fá­radozásukat, ajándékokat nyújtott át nekik. A katonák nevében a parancsnak helyettese vá­laszolt, mondván, hogy „a csapokat is szeretnénk majd megnyitni”, — más szavak­kal: remélhetőleg tovább fejlődik, nem szakad meg az alakulat és a község lakói között kialakult ba­rátság. Az ünnepség a hejyi tánc­csoport, az úttörők kamara­kórusa és a szovjet katonák soraiból alakult együttes kedves műsorával zárult. A zúgó tapsviharból mindun­talan érződött: nem csak az énekeseknek, táncosok­nak, zenészeknek szólt, ha­nem elsősorban az igaz ba­rátnak. (S. BJ , Öl év alatt 32 százalékkal növekedett a textilipar termelése A második ötéves terv a könnyűipar számára a tex­tilipar termelésének 30—32 százalékos növelését írta elő. Ezt a feladatot textilgyá­raink sikeresen hajtották végre, termelésük öt év alatt 32 százalékkal emel­kedett. A tervtörvény elő­írta, hogy a pamutszövő- dékben az automata gépek részarányát az 1960. évi 10 százalékról 25—26 száza­lékra kell emelni. Ez az arány az év-végéig eléri a 28 százalékot, tehát a ter­vezett mértéket is vala­melyest meghaladja. Tárlatvezető s o tsz elnök S Miért virulnak a rózsák ? g] A karám előtt Most még van kampány, de meddig less ? Vasárnap délelőtt a kiál­lítási terem sarkában meg­kérdezte a muzeológust: — Tessék mondani, jól csináltam? — Ragyogóan. Nem volt semmi túlzás a válaszban, hiszen Bódi elv­társ, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke valóban frap­pánsan nyitotta meg a szö­vetkezetük fejlődését be­mutató kiállítást. Tömören, figyelmet-keltően szólt, — akárcsak a köszöntő szava­kat mondó házigazda; Bárt- faí Sándor bácsi, a karcagi Lenin Tsz köztiszteletben álló elnöke. A tiszaföldvári múzeum tulajdonát képező, — dr. Varga Lajos és Szlankó Ist­ván munkájának köszönhe­tően — a szövetkezet fej­lődését híven ismertető tab­lókat a karcagi művelődé­si házban állították ki. — Azokat szemlélve és Bódi elvtárs szavait hallgatva örömet keltő tényekkel is­merkedhetett meg a hall­gatóság. így például azzai, hogy az idén több mint kétezer holdon 24 mázsát meghaladó átlagtermést ér­ték ed búzából, s kukorica­termésük átlaga holdan­ként 29—30 mázsa körül alakul májusi morzsoltban számítva. — Főleg a tagok meg­változott szemlélete, mun­kaszeretete érdemel emlí­tést, — mondotta Bódidv- társ. — Az adottságok ugyanis többé-kevésbé ré­gebben is megvoltak, az öt­venes években mégis na­gyon rosszui gazdálkodott a szövetkezet. Most már jól megy a munka, bár ilyen­kor, ősszel, ha kétszer eny- nyien volnánk, akkor is ke­vés volna a munkáskéz. — máskor meg nem tudjuk foglalkoztatni az embere­ket. Ez arra int bennün­ket, hogy belterjesebbé keli tennünk gazdálkodásunkat. A kiállítás megnyitása után Bellon Tibor, a karca­gi múzeum vezetője meg­invitálta a földvári gazdá­kat: nézzék meg a régi pa­rasztéletet bemutató kiállí­tást is. — Te, — bökte oldalba társát az egyik műhely­munkás a nádból font ka­rámot mustrálgatva — emlékszel milyen építke­zést láttunk Leningrádban? Az ebédidőt a karcagi Lenin Tsz székházában töl­tötték a vendégek, — fi­nom birkapaprikást fo­gyasztva. Papp Illés bácsit, a földváriak tanyagazdáját ugratták a vendéglátók: — Illés bácsi, ugye azért nevel annyi szép rózsát a tanyaközpont körül, hogy azokkal kedveskedve köriil- udvarolhassa a menyecské­ket. Az öreg legyintett, s rög­tön kész volt a válasszal: — Nem lehet ott semmit csinálni, mindig ott az el­nök. Gondoltam a múltkor; na kifogok rajtad, hajnal­ban kezdem a munkát. Hát mit látok, az elnök már járja a gazdaságot. A tagok szorgalmáról, munkaszeretetéről mondot­tak jutottak eszembe, meg az a mondás, hogy „gazda szeme hizlalja a jószágot”. — Simon — Megkezdődön a fácánvadászai Róka is került puskavógre megyénkben vasárnap — Cserkeszöllőre olasz «fegyveresek" érkeztek hétién Vasárnap ismét feltűntek az országban a puskás em­berek. Véget ért a vadá­szati szünet, s a fácánozás­sal kezdetét vette a vadá­szati idény. Arról kaptunk hírt, hogy ezen a vasárna­pon az alföldi „kőolajos” vadásztársaság negyvennyi „fegyverese” a szajoli ré­szen tevékenykedett. Nagy­körűig vonultak le, s az első nap eredményeképpen nyolcvan fácánkakassal ke­vesebb a megye apróvad állománya. Ugyancsak az előbb em­lített vadászok ejtettek el egy rókát is vasárnap. A ravasz állatra Sükösdi Géza húzta meg a puska rava­szát. A megye vadászai különben /árják október 24-ét, amikortól kezdve a nyulakat is lelőhetik. Egyébként máris megér­keztek a megye első kül­földi vadászvendégei. Hét­főn Cserkeszöllőn táboro­zott le négy olasz. Fácán kilövésre jöttek a vadász- társaság örömére, mert mint hírlik, nagy pénzzel fizet­nek az apró vadért a ven­dégek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom