Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK HEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 239. szám. Ara 80 fillér 1965. október 10. vasárnap A helytállók dicsérete A z éjszakai határban. " a holdvilágtalan, koromsötét éjszakában itt is ott is találkozni fénycsóvával, amely meg­világítja a barázdát, s messzire hirdeti a szor­galmas ember hősiessé­gét, helytállását. Egyáltalán nem túlzás a megjelölés: hősiesség, helytállás. Hiszen nem­csak szorgalom, igyekezet kell ahhoz, hogy valaki az egymást követő éj­szakák során — akkor, amikor mások alszanak — magánnyal, hideggel, nem egyszer esővel, sár­ral dacolva, rója a ba­rázdát. Nagyon is érthető és helyes, hogy a gépál­lomások és állami gazda­ságok traktorvezetői az éjszakai műszak teljesít­ményei után ötven száza­lékkal nagyobb fizetést kapnak, mint ugyanolyan nappali teljesítményért. Akik rendesen dolgoz­nak, azok nagyon is meg­érdemlik. S helyesen cselekednek azok a szö­vetkezetek is, amelyek az éjszakai műszakban dolgozó traktorvezetőiket fokozottabban megbecsü­lik az anyagi javadalma­zással Van aki azt vallja: semmi pénzért sem vál­lalná; A munkájukat be­csülő traktorvezetők kö­zött kevés az ilyen em­ber. ök vállalják. Hiva­tástudatból is, emberség­ből is, a szövetkezet ér­dekeinek — tehát száz és száz ember közös érde­keinek — megértéséből is. S ez már több mint egyszerű munka, az ilyen ember már több mint egyszerű átlagember. Va­lóban hősiesen dolgozik, s tettei, cselekedetei a helytállást tanúsítják, mert kedvezőtlenek a kö­rülmények, az átlagosnál jóval fárasztóbb a mun­ka. Az őszi hetekben, hó­napokban mindig nagyon bőségesen kijut a mun­kából a mezőgazdaság dolgozóinak, s azoknak, akik ilyenkor különböző irányító posztokon igye­keznek segíteni. Az idén a szokásosnál is több tennivaló torlódott össze így aztán nemcsak azért vár jóval több egy-egy emberre, mert az ősz* munkákhoz — minde­nekelőtt az őszi betakarí­táshoz — nincs elegendő gép, hanem azért is. mert az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dolgo­zók aránya, s közben a termelés belterjes fejlő­dése következtében na­gyobb területről, nagyobb mennyiségű terményt kell biztonságba helyezni. Az idén mindezt tetézi, hogy az időjárás alakulása miatt azoknak a mun­káknak a zömét, amelyet egyébként szeptemberben szoktak elvégezni, októ­berben lehet csak „le­tudni”, S a szokásos ok­tóberi, november eleji munkák már nem húzód­hatnak tovább. így tehát a fagyokig rengeteg, oly sok a tennivaló, hogy azt egyik-másik esetben szin­te képtelenségnek tűn'k rendjén elvégezni. Ennék ellenére nem vél lahatja azt egyetlen szövetkezeti közösség ve­zetősége. s tagsága sem hogy tetemes károk ke­letkezzenek a nagyon ne­héznek mutatkozó ősz, s a közelgő tél miatt. Nem vállalhatja, s nem is akarja vállalni. Ezt nem a szavak, hanem a tettek igazolják. Azoknak a tét- tei. akik két műszakban üzemeltetik gépeiket, s az éjszakákat is végig dol­gozzák, azoké, akik a nappalok minden percéi kihasználják, s nagy tel­jesítményekkel teremtik meg az alapját az őszi vetésnek, vagy a gyor­sabb ütemű betakarítás­nak. A gépekkel dolgozók helytállása minden gaz­daságban az egyik leg­fontosabb feltétele a si­kernek. A traktorvezetőkre, a munkagépkezelőkre vár a vetés élőkészítés talaj­munkája, a vetés, az őszi mélyszántás csaknem tel­jes egészében, rájuk vár az ezer és ezer mázsa termény elszállításának jelentős hányada. Nagy­értékű, nagy - teljesítmé­nyű gépekkel dolgoznak. Nagy a felelősségük is, hiszen a gondjaikra bí­zott gépek teljesítőképes­ségének maximális ki­használása az egész szö­vetkezet sorsára, helyzeté­re kihat. Nem kisebb a felelőssé­gük azoknak sem, akik dolgos két kezükkel fára­doznak az idei termés biztonságba helyezésén, s nem kisebb jó helytállá­suk fontossága, jelentő­sége sem. A cukorrépa- ásás, fejelés, a kukorica- és burgonyaszedés rend­kívül nagy fáradsággal jár. Idősebbek, fiatalab­bak — mint eddig na­gyon sok példa mutatja — korántól későig fá­radnak azért, hogy ami megtermett, valóban az embert gyarapítsa. Meg­értették, megértik: saját boldogulásuk szorosan összefügg a szövetkezet helyzetének alakulásával, s a már késztermények gondos betakarítása je­lentősen befolyásolja az egész szövetkezeti közös­ség helyzetét. Társadalmunk minden ' elismerését megér­demlik azok, akik a mos­tani nehéz, sok munkát adó hetekben szorgalmuk­kal bizonyítják: mindent megtesznek, hogy idejé­ben végezzenek vala­mennyi őszi teendővel. A jól végzett munka tudata megelégedéssel tölti el az embert — jóleső érzés. A munka zöme. nagyobb hányada még hátra van. Valószínű, hogy a későb­bi hetekben a mainál is kedvezőtlenebbek lesznek a munkakörülmények, s még nagyobb szükség lesz a helytállásra. Az őszi munkákkal nehéz évet zárnak a gazdaságok, ne­héz munkakörülményeket hagynak maguk mögött. A sok nehézség ellenére — ma már biztonsággal megállapítható — ered­ményes is az esztendő. Érdemes tehát fáradoznia, érdemes helytállnia min­denkinek, mert ezzel sa­ját maga, családja és az ország népének boldogu­lását is szolgálja. Szakszervezeti kitüntetések az árvízvédelem hőseinek Tegnap, szombaton dél­előtt 11 órakor a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsá­nak székházában adta ál Dósa Jánc«, a SZMT tit­kára a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetést a vízügyi igazgatóság és a2 AKÖV huszonnégy dolgo­zójának, akik az árvízvé­delmi munkálatokban ki­tüntették magukat. Dósa elvtárs rövid be­szédben köszöntötte a ki­tüntetetteket. Elmondotta, hogy a vízügyi igazgatóság és az AKÖV dolgozói ki­emelkedő teljesítménnyel hívták fel magukra az or­szág figyelmét. Százhat­vanhat kocsi vett részt a2 árvízvédelemben, ebből hu­szonnyolc Jugoszláviában Ugyanitt a vízügyi igazga­tóság dolgozóinak egy cso­portja is résztvett a mun­kálatokban. Eredményes munkájukkal nagymérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy Apatin városát meg­menthették a katasztrófá­tól. A továbbiak során a hazai védekezésről beszélt Dósa elvtárs. Elmondotta, hogy vízügyi igazgatósá­gunk területén 1965. június 5 és július 2 között foly-* tak árvédelemi munkála­tok, teljes eredménnyel. — Sokat dolgoztak a szolno­kiak a Dunánál Is. 1965. június 12-én például a víz­ügyi igazgatóság részéről kilencszóznegyvenhárom fő vett részt a hősies mun­kában; ☆ Az ünnepség végén osz­tották ki a kitüntetéseket. A „Szakszervezeti Munká­ért” kitüntetés aranyfoko­zatát kapták: Makrai Mi­hály, a VÍZIG főmérnöke. Ballók Sándor gépkocsive­zető, Filó Mihály anyag- könyvelő, Pásztor Barna és Kása János technikusok, valamint Farkas Kálmán gépkocsivezető. Ezen kívül nyolcán ezüstfokozat, tízen bronzfokozat tulajdonosai lettek. Az ünnepség baráti beszélgetéssel fejeződött be. Ma Ifjúságunk szocialista neveléséről * Az ipar sztárja: a vegyiipar * Az oszétok földién * Délután * Jász-kun Kakas Egyemeletes fmsz áruház építését kezdte meg az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat Mezőtúron. Jelen­leg a pillérzsaluzási munkákat végzik Kilencszázasszony szövetkezeié A termékek 75 százaléka exportra i Éten a munkában és a sportban f A legifjabb brigádtag A szövetkezet központi üzemházának udvarának nagyrészét egy szép vörös­salakos röplabdapálya fog­lalja él. A női röplabda­csapat tagjai pedig a szö­vőszékek fölöt hajlonga- nak. A központi üzemben mindössze százötvenen dol­goznak. Egytől egyig fiatal lányok és asszonyok. Az egyik épületszámyban a perzsások, a másikban a torontáli szőnyegszövők. A jászárokszállási Házi­ipari Szövetkezetben a két­féle szőnyegen kívül még nagyon sok és keresett ké­zimunka, valamint lányka konfekcióáru készül. A szövetkezet nagyon sok be­dolgozót foglalkoztat, nyolc­száz körül van a számuk. Egy esztendőben több mint 13 millió forint értékű há­ziipari terméket állítanak elő, s ennek háromnegyed része — körülbelül tízmil­lió forint — külföldi vá­sárlókhoz kerül. Az árokszállási szövetke­zet jól gazdálkodik és fi- gyelemreméltóan fejlődik. Már elkészült és nemsoká­ra birtokukba vehetik a kézimunkakikészítő részie­leget. Eddig a kézimunká­kat a háziasszonyok otthon mosták és vasalták, ami fő­leg a téli időben sok baj­jal járt. A bedolgozók ezentúl a kész árut behoz­zák s azt korszerű eszkö­zökkel és körülmények kö­zött sokkal szebben készí­tik ki. E munkaművelet megtakarításával nőni fog a bedolgozók teljesítménye, Talajlúxás a Tisza medrében Mielőtt a Tisza II. vízlépcső megépítéséhez hozzákezdenének, a VIZITERV Abádszalók és Kisköre térségében nagyarányú talajfúrásokat végez. Szinte fel­térképezik ezen a területen a föld felszín alatti rétegeit. — Képünkön Abádsza­lók közelében a Tiszán pontonokra szerelt úszőtoronnyal húsz méteres mélység­ben talajfúrást végeznek tovább emelkedhet az ex­port termelés. Még ebben az esztendő­ben elkészül a korszerű, minden igényt kielégítő fürdő és öltöző is. A leg­nagyobb baj azonban az, hogy a szőnyegszövők még mindig alacsony, sötét, szűk termekben dolgoznak. Lé­nyeges változásra csak a jövő évben lehet számítani, amikor a most vásárolt szomszédos portán megépül az új szövőüzem. A központi üzemben négy szocialista brigád van. Ket­tő a torontáli, kettő a per­zsa részlegben. A szocialis­ta brigádok többek között május 20-án elhatározták, hogy a személyekre egy­formán elosztott műhely- előirányzatot 10 százalékkal túlteljesítik. A torontáli részlegben a Dobó Katica nevet viselő szocialista brigád teljesítette, sőt egyes tagjai magasan túl­teljesítették e vállalást. A brigád néhány hónapja a fiatal Agócs Margit sze­mélyében új tagot fogadott soraiba. Az újdonsült bri- gádtag igyekezetét a kis kollektíva még tovább ser­kentette, s jó hatásuk az új tag háromhavi termelé­sén is lemérhető. A havi százszázalékos teljesítmény körülbelül 15 hésrvzétméter Szőnyeg. Agócs Mária az első hónapban 9, a máso­dikban 14, a harmadikban pedig 17 négyzetmétert ké­szített, ezzel a 10 százalékos Plusz vállalásnak is eleget tett. A Karcagi Dimitrov Tsz befelezte a vetést A következő táviratot kaptuk tegnap este: A karcagi Dimitrov Tsz párt- és gazdaságvezetése jelenti, hoaj az őszi vetés­tervünket 705,8 százalékra, jó minőségben október 9-én 17 órakor befejeztük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom