Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-09 / 238. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV. évfolyam. 238. szám. Ara 50 fillér 1966. október 9. szombat Több mint tizenegyezer hold szőlő vár betakarításra Tiamakürton új tárolót építettek A Magyar Állami Pince- gazdaság Csomgrád—Szol­nok vidéki üzeme is fel­készült a szüretre. Me­gyénkben Szolnokon, Tisza- kürtön, Jászberényben, Csé- pán és Homokon üzemel­tetnek borpincét, de a szü­ret alatt a fenti helyekkel együtt tizenegy helyen szervezik meg a szőlő fel­vásárlását. Az őszi napok­ban a közös gazdaságok 6685 hold termését, a ház­táji gazdaságok 1652 hold, az egyéni gazdaságok 2742, az állami gazdaságok pedig 381 hold termését kínálják eladásra. Az utóbbi években termő­re fordultak a Tisza-menti áj telepítések is. Kedvezően alakult az időjárás és a szakszerű, lelkiismeretes nö- vényápolasi munka, az ide­jében történő védekezés meghozta a gyümölcsét, emelkedtek a termésátlagok. Míg 1961-ben holdanként 17 mázsás, 1962-ben 18, 1963- ben 19 mázsás megyei ál­lagot értek el a termelők, az elmúlt évben pedig re­korderedmény született, s holdanként! 30 mázsás ter­méssel. Sajnos ebben az évben a több mint tizen­egyezer holdnyi termő sző­lőről nem várhatunk ilyen jő eredményt, ugyanis a legutóbbi becslések alapján a szakemberek csak holdan­ként 11 mázsás termést ígérnek. Az egyik legnagyobb szál­lítója a pincegazdaságnak a Jászsági Állami Gazda­ság. Általában évenként 4000 hektoliter mennyiségű áru átadására köt szerző­dést. Előreláthatólag ezen az őszön mintegy kétezer mázsa szőlőt tud értékesí­teni. A megye termelőszö­vetkezetei közül a cserke- szöllői Magyar—Román Ba­rátság tagsága 10 ezer má­zsa szőlőt ad át a pince­gazdaságnak. Általában az évi felvásárlás 80—85 szá­zaléka szeptember elejétől december közepéig tart. Az átvett áru mennyisége év­ről évre növekszik. Amíg 1961-ben Szolnok megyében összesen 50 ezer hektoliter mennyiségű árut vettek át. addig az elmúlt évben 110 ezer hektolitert. A pincegazdaság koráb­ban felkészült a szőlő át­vételére. Annál is inkább, mivel érdeke, hogy minél több szőlőt vásároljon meg. mert így jő minőségű, egy­séges borokat tud szaksze­rű kezeléssel előállítani, s értékesíteni. A szőlő átvéte­lével egyben ki lehet ik­tatni a borhamisítást. így nincs vita, hogy cukrozott-e a must, vagy festett a bor. Ma már o szakemberek minden kétséget kizáróan ki tudják mutatni mind a cukrozást, mind a festést. sőt a direkt-termó fertő­zést is. Szüret idején a megye területén üzemeinek már az új feldolgozó telepek és új tárolóhelyek. Jászberény­ben új feldolgozótelepet lé­tesítettek, 25 ezer mázsás kapacitással. — Homokon ugyancsak új feldolgozó­üzem. Tiszakiirtön pedig új tárolópince épült vas­beton tartályokkal, aminek a befogadóképessége 32 000 hektoliter. A megyében a beruházások összege meg­haladta a 15 millió forintot. Az október eleji kedvező napos idő következtében naponta 2 tízeddel Is nő a szőlő cukorfoka. Éppen ezért sok helyen várnak a szüret megkezdésével. Ez veszélyes lehet, mert fel­léphet a szőlőrothadás. A Magyar Állami Pincegaz­daság Csomgrád—Szolnok Vidéki Üzemének vezetői azit tanácsolják: a helyi adottságok szerint a szak­emberek közös megbeszélés, felmérés alapján döntsék el, hol, mikor kezdődjék a szüret. Az új árak sze­rint a szerződéses szőlő kilójáért 3.35 forinttól 5.20 forintot fizetnek. A fajtá­tól és a minőségtől függően 10—35 százalékos felárai kaphatnak a termelők. Télidézés a Jászságban Gépesítési ankétot tartottak Jászárokszálláson Szolnok megyében alig­hanem a hétezer holdon gazdálkodó jászárokszállási Táncsics Termelőszövetke­zeti gazdaságban van a legszebben rendben és kar­bantartott szövetkezeti gép­park. Ezért történt, hogy a Jászság huszonhét termelő­szövetkezetének gépesítési szakembereit, a két jászsá­gi gépállomás — a j ászki- séri és a jászberényi — képviselőit, valamint a já­rási és a megyei szakirá­nyítókat ide. a Táncsics Termelőszövetkezetbe hívta tapasztalatcserére a járási tanács. A jászberényi út men­tén, a központi majorban összevont gépparkot elis­meréssel szemlélte a láto­gató csoport. Nem csoda; Olyan glédában állnak itt a gépek, mint a katonai rajvonal. A munkagépe­ket gépszín óvja az időjá­rás viszontagságaitól, a rozsdától; Az egész gépparkot kü­lönben kerítés veszi körül s zárja ki a lehetőségét an­nak, hogy oda illetéktelen akárki is bejuthasson. A jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezetben — egyébként az a gyakorlat, hogy azokat a gépeket, le­kenik, lefestik, amelyeket nem tudnak tető alá vinni. A Táncsics közös gazda­ságban meggyőződhettek a testvérszövetkezetek képvi­selői arról, hogyan lehet elég egyszerű eszközökkel és olcsón gépjavító műhelyt létesíteni A Táncsics gaz­dái egy gépszínt alakítot­tak át erre a célra, úgy, hogy nádpallót vontak mennyezetnek. S arról is bizonyságot szerezhettek, hogy a pedánsan rendbe tartott alkatrészraktárban milyen könnyű eligazodni. 9 hogy mennyire megéri ezt a fáradtságot. A bemutatót szóbeli ta­pasztalatcsere előzte meg a községi pártházban. Itt már a telet idézték az előadók és a hozzászólók. Már a téli gépjavításról, a téli géptárolásról és a trakto­rosok, a gépesítésben dol­gozók téli szakmai ás po­litikai oktatásáról beszélt a két előadó: Koszna Mi­hály, a jászberényi járási pártbizottság osztályvezető­je és Bata Ferenc, a járási tanács gépesítési előadója. Itt hangzott el, hogy 1967-ig a jászsági termelő­szövetkezetek, a jászdó- zsaiak kivételével önállóan gépesítik magukat. Az an­kéten jelentette be Sallai Gábor főmérnök, a Jászbe­rényi Gépállomás figye­lemreméltó kezdeményezé­sét. Novemberben és de­cemberben termelőszövet­kezeti gépjavítási hónapo­kat szerveznek a gépállo­máson, s ebben az időben csak szövetkezeti gépek ja­vításával foglalkoznak. Elhangzott az is, hogy a gépesítési üzemágban dol­gozók sokat tehetnek a ta­karékosságért. A jászágói Rákóczi Termelőszövetke­zet példáját hozták fel, — ahol kilencvenhatezer fo­rinttal kevesebbet költöt­tek a tervezettnél gépesí­tési kiadásokra. Nagy Lász­ló, a jásziványi Szabadság Termelőszövetkezet elnök- helyettese egy olyan hibá­tól óvta a szövetkezeteket, amelyet ők már elkövet­tek. A tavaszon cukorrépa- föld és kukorica művelé­sére kötelezték a traktoro­sokat is. Ebből az lett. hogy a nagy munkák ide­jén üresen maradt a gép. mert törtek és cukorrépát szedtek a traktorosok. B. L. Hia <?\ x| "c/ & £ * * kungyalui kicsi bors A jégágy Családi kör Almaszüret a Surjányl Állami Gazdaság szajoli üzem­egységében A nők felelőssége, saját életük, gyermekeik jövőjének formálása Újjáválasztották a Szolnok városi nőtanácsot Tegnap délután mintegy háromszáz asszony részvé­telével megtartották s Szolnok városi nőtanács nagyaktíva ülését. Agócs Mátyás, a Hazafias Nép­front városi titkára, a nagy­aktíva elnöke üdvözölte a résztvevők körében Sípol Károlyt, az MSZMP Szol­nok Városi Bizottságának első titkárt. Vándor Verát- az Országos Nőtanács kül­ügyi osztályának vezetőjét, Kapás Rezsőt, a városi ta­nács vb-elnökét, Borsámji Jánosnét, a nőtanács me­gyei titkárát. A nagyaktíva előtt Mé­száros Istvánná, a nőtahács Szolnok városi titkára ösz- szegezte, hogy mit végez­tek a nőmozgalom aktívái az utóbbi években, s me­lyek azok a legfőbb felada­tok, amelyeket a közeljövő­ben kell végrehajtatok. A nők társadalmi szerepét bi­zonyítva név szerint is fel­sorolt néhány köztisztelet­ben álló női vezetőt, akik évek óta helytállnak a kü­lönböző fontos munkahe­lyeken. Beszélt arról is, hogyan segítette a nőtanács a nők tanulását, majd hangsú­lyozta: — A nőmozgalom­nak feladata napjainkban is, hogy politikai, szervező és kulturális tevékenységé­vel növelje a nők felelőssé­gét, saját életünk, gyerme­keink jövőjének formálá­sáért. — Városunkban is nagy- jelentőségű annak a több­ezer asszonynak a tevé­kenysége, akik fáradságot nem ismerve, vesznek részt a különböző munkákban. A nőtanács aktivistái, a Minden jó, ha az eleje jó A szolnoki cukorgyárban több mint egy hónapja kezdődött a répa feldolgo­zása és szeptemberi tervét teljesítette a vállalat. Az első öt nap átlaga 193 va­gon cukorrépa volt, majd fokozatosan javult az ered­mény. A második dekád 216, a harmadik 238, s a jelenlegi negyedik dekád­ban 242 vagonos átlagtel­jesítménnyel dolgozik » gyár. Bemutatkozás Eddig páratlan, s érdekesnek ígérkező bemutat­kozásra kerül sor holnap Karcagon a múzeumi hó­nap keretében. A kiválóan gazdálkodó tíszaföldvári Lenin Tsz fejlődését bemutató kiállítást nyitja meg Bártfai Sándor, a karcagi Lenin Tsz elnöke. A tárlat­vezetést — a program szerint — Bódi elvtárs, a tisza- földvári Lenin Tsz elnöke tartja. Ezalkalommal sok szöv etkezeti gazda utazik Tisza- földvárról Karcagra tapasztalatcserére. A Karcag kör­nyéki szövetkezetekben is érdeklődés tapasztalható a kiállítás iránt, onnan is sok látogatóra számítanak. Az elképzelések szerint jövőre szerepet cserélnek, a karcagiak lesznek a kiállítók, s a földváriak a ven­déglátók. Az október hatodikai je­lentés szerint pontosan 250 vagon répát dolgoz­tak fel. Tavaly a kampányátlag 180 vagon répa volt. A mennyiségi és minő­ségi mutatók a tavalyi kampányhoz viszonyítva kedvezően alakultak. Ám­de arról se feledkezzünk meg, hogy a viszonyítási alap rendkívül alacsony volt. A múlt évi rekonstruk­ciós hibák kijavításával ilyen eredménnyel kell Is számolni. Megszűnt a répatörés, a feldolgozható répafarkok nem kerülnek a szennyvíz­be. Sokat javult a répa­szelet minősége is, mert a beépített kőfogó berende­zés megakadályozza, hogy idegen anyagok kerüljenek a szeletelő alá. A répagyártási szezon tehát nagyobb zökkenői« nélkül, jól kezdődött és egyre jobban folytatódik ügy néz ki, hogy ebben az esztendőben könnyebben éri el a szolnoki cukorgyár a sokkal nagyobb teljesít­ményt. s nem kell annyit izzadni, mint a tavalyi „kampányocskában”.- b. j. ­pedagógiai, a jogi, a kul­turális és a háztartási bi­zottságok, a szülői munka- közösségek tagjai lelkes, lelkiismeretes munkájukkal juttatják kifejezésre fele­lősségüket a közös ügyek iránt. — Innen mondunk köszö­netét mindannyiuknak és egyben kérjük őket, to­vábbra is segítsék a célki­tűzések megvalósítását. A hozzászólók közül dr Hőgye Anna a fiatal háza­sok, a fiatalasszonyok gondjairól, a dolgozó nők gyermeknevelési nehézsé­geiről szólt. Mészáros Sán- dorné a szolnoki háziipari szövetkezet női bedolgozói­nak kérését tolmácsolta. Pásztor Jázsefné a négy éve működő pedagógiai bi­zottság titkára a városi nő­tanács eddigi segítő mun­kájáért mondott köszöne­tét, majd terveikről szólt. Sípos Károly, a városi pátbizottság elismerő vé­leményét tolmácsolta ai asszonyoknak munkájukért és kifejezte a pártbizottság reményét, hogy a nőmoz­galomban dolgozó asszo­nyok a jövőben is az eddi­gihez hasonló aktivitással fognak tevékenykedni. Majd a nőmozgalom aktivistái­nak figyelmét ' a neveié munkára felhíva a követ­kezőket mondta: — Munkájuk középpont­jában a nevelés állhat. Ba­ráti, barátnői szóval segít­sék, hogy az emberek gon­dolkodása is hozzá idomul­jon a szocializmus, a kom­munizmus építésének mun­kájához — mondta. Feitel Erzsébet a nő­mozgalom kezdeti tényke­désére emlékeztetett, maid a család- és gyermekvéde­lemről szólt. Javasolta, hogy a Ságvári körút kö­zelében az új, szép, mo­dern épületek tövében lév-5 úgynevezett Bíró-féle kocs­mát szüntessék meg. Vi- r&gh Ferencné, dr. Garai Géza és a felszólalók kö­zül még mások az ifjúság neveléséről; Rócz Gyula és Vándor Vera a nőmozga- iom feladatairól szóltak. A nagyaktíva ülés a vita után újjáválasztotta a vá­rosi nőtanácsot. Elnöke Kozma Sándorné. elnökhe­lyettesek Nagy Ferenc né é.s Bozóki Jánosné, titkára pe­dig Mészáros Istvánná let­tek. A megyei értekezletre 36 küldöttet választottat

Next

/
Oldalképek
Tartalom