Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK HEBWI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 237. szám. Ara: 50 fillér 1965. október 8. péntek Kevesebb üzemi baleset volt • Dicséretet kapott a szolnoki bútorgyár t Korszerűsítették az anyagmozgatást 0 Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt ütést 1 ártott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége, melyen két napirendi té­ma szerepelt. Először az 1C01/1965. I. lt. MT—SZOT termelési tanácskozásokról szóló határozat végrehaj­tásának tapasztalatait összegező írásos jelentés alap­ján tárgyaltak. Ezután a2 építők megyei bizottsága, valamint az SZMT munkavédelmi bizottságának tá­jékoztató jelentését vitatta meg az elnökség. Az anyag a SZMT januári ülésén elfogadott munkavédelmi fel­adatterv megvalósítását teszi vizsgálat tárgyává. Az építők megyei bi­zottsága azt jelentette az elnökségnek, hogy a szak­ma vállalatainak, üzemei­nek többsége a balesetek megelőzését, elhárítását tartja szem előtt. Egyelőre azonban egyoldalúak a meg­előzés érdekében tett in­tézkedések, mert a munka társadalmasítása még nem sikerült. A műszakiak, de elsősorban a munkaveze­tők, építésvezetők nemtö­rődömsége miatt lassú az előrehaladás. Az üzemi balesetek meg­előzése a szolnoki bú­torgyárban a leghatéko­nyabb. A propaganda és felvilágosítás, a rendsze­res munkavédelmi okta­tás nyomán lényegesen csökkent a balesetek szá- ma* Míg tavaly 27 baleset kö­vetkeztében 484 munkanap esett ki a termelésből, ad­dig az idén 4 baleset volt, • a veszteség 115 nap. A Budapesti Fűrészek szolnoki telepén is —, bár minimálisan — csökkent a balesetek száma. Ezen a telepen ismét bebizonyoso­dott, hogy nem elég a mun­kavédelmi oktatást rend­szeressé tenni, ha az nem párosul a balesetveszélyes munkakörülmények meg­szüntetésével. Az éjszakai rakodáshoz a terep világí­tása nem megfelelő, a fű- részcsamok állagának meg­vizsgálása is szükséges, — mivel tetőszszerkezete kor­hadt, félő, hogy télen a hó nyomásának engedni fog... A jelentés megállapítása szerint az építőiparban ör­vendetesen csökkent a bal­esetek és a termelésből kiesett munkanapok szá­ma. Az Építő- és Sze­relőipari Vállalatra is iga2 ez az állítás, de fel kell figyelni arra, hogy négy súlyos baleset kö­vetkeztében 175 munka­napot nem fordítottak ezek a dolgozók a terme­lésre. A munkavédelmi oktatás színvonala nem kielégítő. Az építők megyei bizott­ságának tapasztalatai sze­rint a vidéki kisebb mun­kahelyeken a művezetők nem fordítanak kellő gon­dot erre a fontos feladatra. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat­nál munkavédelmi bizott­ság alakult, mely hatéko­nyan segíti a biztonsági megbízottak felvilágosító, ellenőrző munkáját, a bal­eseti források feltárását, megszüntetését. A vállalat­nál tavaly 202 üzemi bal­eset volt, mely 2871 mun­kanapveszteséggel járt. Az idén viszont ötvenkilencen szenvedtek balesetet és emiatt 621 munkanap esett ki a termelésből. A fejlő­dés nyilvánvaló, de ez esetben nem vigasztaló. Az a tény, hogy ^ balesetek vannak a megelőző munka javítására ösztönözzön. Az építőanyagiparban, — noha kevesebb baleset volt, még mindig jogos az a kí­vánság, hogy az érdekelt vállalatok az eddiginél töb­bet törődjenek a munka- védelmi felszerelések be­szerzésével és használatá­val. A jelentéshez csatolt sta­tisztika a következőket mu­tatja: Szolnok megye építő- és faiparában összesen 407 baleset miatt 6652 munka­napveszteség volt 1964-ben. Az idén eddig 149 baleset történt, ami 2641 munka­napkiesést okozott. Az idő­arányos összehasonlítás is kedvező képet mutat. Fi­gyelmeztető viszont, hogy a halálos balesetek száma a tavalyi kettőről háromra emelkedett. Az SZMT munkavédel­mi bizottsága a január­ban jóváhagyott feladat- terv végrehajtásáról azt jelentette az elnökség­nek, hogy az eredmények klelégítőek. Az építőipar mellett avas­iparban is csökkent a bal­esetek száma, A kőolaj­iparban viszont töb baleset és munkanapkiesés volt, mint tavaly. A munkavédelmi bizott­ság azoknál a vállalatok­nál, amelyeknél emelkedett a balesetek száma az idei első félévben (1964. I. fél­évéhez viszonyítva) meg­vizsgálja ennek okait. Ed­dig tizenhat vállalathoz ju­tottak el. Mivel a statisztika szerint tavaly a legtöbb baleset a szállítás, anyagmozgatás te­rületén volt, mind több vállalat határozta el, vette fel 1965. évi műszaki fej­lesztési tervébe az anyag- mozgatás korszerűsítését. Jó példát ad a szolnoki cu­korgyár, a Budapesti Fű­részek szolnoki üzeme, a Szenttamási Állami Gazda­ság, a Húsipari Vállalat. összegezve megállapítha­tó, hogy jelentősen csök­kentek a baleseti veszély- források, jobbak, biztonsá­gosabbak a munkakörülmé­nyek. A baleseteket meg­előző munka javításra szorul. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa Elnöksége a tájékoztató jelentéseket a vitában elhangzott kiegészí­tésekkel elfogadta és meg­felelő határozatokat hozott. — f. p. — A tiszainokai Szabadság Tsz gépműhelyében T.ázár Sándor és Kiss Miklós, a Cibakházi Gépjavító Állomás dolgozói MTZ-traktor sebességváltó házában fogas­kereket cserélnek. Készül a megyei új szakfiim-katalógus A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezetének együttes bizott­sága második napja egy­folytában filmvetí tógép előtt ül. Reggeltől estig „filmválogatás” a munká­juk. Eddig mintegy negy­ven filmet pergettek le a bizottság előtt, hogy álla­pítsa meg, alkalmasak-e szakmai ismeretterjesztésre A kisfiilmek mind mező­gazdasági tárgyúak, a zöld­ségtermesztés, a növényter­mesztés, a gépesítés és más témakörökből. Az alkalmassági vizsgán túljutott filmekről kataló­gust készítenek, s azt meg­küldik a művelődési házak­nak, A megyei filmtár készletének „megszűrése” azt a célt szolglja, hogy az induló népművelési évad előtt segítséget kapjanak az előadók. Vetik a búzát a csépai Petőfi Tsz-ben Hatezerbéfszáz úttörő és kisdobos táborozott az idén Ez év nyarán százhar­minckét Szolnok megyei út­törőcsapat táborozott az ország legszebb tájain. A táborokban nyaraló majd hétezer pajtást hatszáz pe­dagógus, kétszázötven kiszes ifivezető és száz szülő ki­sérte el. Legtöbben a Bükk-hegy- séget keresték fel, de sokan táboroztak a Balaton part­ján, a dunántúli középhegy­ségben és a Mátrában is. Új kezdeményezés volt ez- évben az úttörő építőtábo­rok szervezése. A tiszafü­redi járás úttörői a tisza- őrsi Búzakalász Termelő­szövetkezetben, a jászladá- nyi úttörői pedig a Szán- tód-Somosi Tsz-ben végez­tek hasznos segítő munkát Ma: Heti öt perc — tanulásra * Diákok a földeken * Tanultak a tavalyi őszből Jászkiséren * t t „Ot éve mindig ugyanazt ?“ IVyúgdí jas * Jegyzetek a labdarúgásról Ezer holddal több az őszi árpa Mezőtúron Mi tagadás a mezőtúri termelőszövetkezetek e pil­lanatban nem esélyesek sz őszi betakarítási verseny elsőségeire. Sőt. Mezőtúr neve éppen a lemaradók között szerepel. Ebben sok minden benne van. Az ot­tani talaj iszonyok is köz­rejátszanak és a szövetke­zetek munkaszervezése sem lehet a legjobb. De nagy része van a lemaradásban annak is, hogy Mezőtúron ebben az évben ezer hold­dal megszaporodott az őszi árpa vetésterülete. A múlt évihez képest ke­rek ezer holddal nagyobbí- tották az őszi árpavetóst a város termelőszövetkezete), Egyébként ezt is és az ere­deti mennyiséget is kelló időben elvetették, a jó időt várják, hogy kikeljen ér megerősödjön a növény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom