Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

II október T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 így szövetkezeti tisztújító közgyűlés figyelmébe HOL FOLYHAT EL A KÖZÖS PÉNZ? Cukorrépát, vagy téglát szállítsanak ? A kunszentmártoni Járási Építőipari Ktsz neve nem pontosan utal tevékenysé­gének sokoldalúságára, hi­szen az építőmesteri mel­lett számos szakma képvi­selteti magát, melyek rész­legenként elszórva működ­nek a járás területén. A szö­vetkezet huszonkilenc rész­lege közül tizenhat veszte­séges és hatásában ez oda vezet, hogy a szövetkezei össztermelése sem jövedel­mező. Óhatatlan lenne, hogy a vezetőség gondosan elemez­ze, mi okozza a részlegek veszteségességét, majd ha­tározott intézekdéseket te­gyen. Erre ezidáig nem ke­rült sor. Alkalmasint a hibák feltárásáig még csak eljutnak, de a további lé­pések valahogy elmaradnak. Így történhetett meg az, pl. hogy a termelőd béralapot relatíve,, messze túllépték, olyan dSér áramlott ki, ami mögött nem volt termelés. Bujtatott alkalmaxott Nem egy olyan dolgozó van, aki hivatalosan ter­melői állományban szerepel, de alkalmazotti munkaköri tölt be. (Például a szele- vényi telepen, de a köz pontban is.) Az építőipari termelés bizonylatolása is rendkívül laza. A termelési napló adatai hiányosak, pontatla­nok. A járási népi ellen­őrzési bizottság egyik mun­kacsoportjának számos meg. állapítása alátámasztja ez1 az állítást, melyet egyéb­ként a KISZÖV revizorai­nak jelentése, jegyzőkönyve is megerősít. A bizonylatok munkaszá­monkénti összegyűjtését, az utólagos anyagelszámolást, az utókalkulációt szinte ki­zárja a szabálytalanságok sokasága. Emiatt az utóla­gos anyagelszámoltatás* még a jelentős összegű munkák esetén sem végez­ték el. Szükség szerint _ 77 húszezer forinton felüli épí­tő- és szakipari munkáról kellett volna utólagos anyagelszámolást csinálni, de ez csak húsz esetben történt meg. Itt a tégla, hol a tégla ? Melegágya az ilyesmi a szövetkezeti tulajdon meg­károsításának. A járási né­pi ellenőrzési bizottságnál megtalálható vizsgálati anyagból felidézünk egy esetet. K. X. tiszasasi lakos 40.7 ezer forintos végszám­lájáról van szó. Eszerint az anyagszükséglet 5367 kismé­retű tégla. Az építtető 5700-at adott, tehát többet, mint amennyi kell. Ennek ellenére az anyagkiadási jegy tanúsága szerint ki­szállítottak a munkahelyre 4500 kisméretű és 1000 nagyszilárdságú (!) téglái amit nem használtak fel Az anyag visszavételezésére , sor nem került, erről bi- * zonvlat nincs. Hát hova lett,' ki felel érte?! A szúró­próbaszerűen kiemelt vég­számlákból még több ilyen ügy derül ki. A részlegek Szoros ellen­őrzésének hiányát bizonyít­ják a következők. A II sz fodrászrészles volt vezetője előbb 4900 forintot, majd mint beosztott (erre bün­tette fellebbezése nyomán az OK1SZ) 1965. május- július között 1914 forintot — finoman szólva — zse­belhetett be. Tehette, hi­szen az új vezető pedig szövetkezeten kívül álló ..bedolgozókat” alkalmazott a részlegben. 50 forint ho­norárium ellenében. Nem volt mit egymás szemére vetniük. A szobafestő részleg dől gozóinak több ..fekete üz­lete” volt talán, mint amennyit, a ktsz hivatalosan elvállalhatott. Természete­sen a közös anyagából ma- szekoskodtak frésbe" meg­rovást kaptak érte. Nem soroljuk. Hiszen saj­nos bőven van példa a vezetés, ellenőrzés gyenge­ségére. Igazán nem túlzás, ha azt mondjuk, akik meg­tűrték, részesei • voltak a felelőtlen gazdálkodásnak. Mindent lehet Felelősségrevonást nem alkalmaztak sem a kötbé­rek, sem műszaki Irányítás hibái, sem a készletnormák túllépése miatt. A bírósági döntés ellenére a tiszainoka' Szabadság Tsz létesítmé­nyét a határidő hónapok­kal ezelőtti lejárta ellenére sem adták át. Csoda, hogy a nem tervezhető költségek Az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi ■ bizottsága szerdán ülést j tartott a parlament Gobe­lin-termében. Dr. Pongrác? Kálmán elnöki megnyitója után dr. Gödöly József, a? Országos Kriminalisztika' Intézet igazgatója tájékoz­tatta a képviselőket a fia talkorúak bűnözésének okairól, a bűnözés szám­szerű alakulásáról. A jászszentandrási Petőfi Termelőszövetkezet naptá­ra már október végét jelzi. Gulyás Béla községi párt- titkár közli ezt velünk, el­képedésünkre. Mert hát hogy lehet az, hogy a nap­tár ne egyformán „járjon"? Kiderül. A község terme­lőszövetkezetei napraszóló menettervet készítettek az őszi vetés idejére. Mégha, távozták szeptembertől kez­dődően az ősz melyik napján hol kell tartamok a tavalyihoz viszonyítva 30 százalékkal emelkedtek? — (Noha a Minisztertanács ál­talános 15 százalékos csök­kentést követel.) Számos körülményt, tényt említhet­nénk még meg, melyek a veszteséges termelés okai­ként szerepelhetnének. A közeli tisztújító közgyű­lés feladata, hogy a maguk mélységében tárja fel a problémákat, hibákat. Ügy véljük: a megválasztásra került vezetőségtől az eddi­ginél nagyobb felelősséget, határozottságot, a szövetke­zeti ügyek gondosabb inté­zését követeli meg majd a tagság. A fiatal koroan elköve­tett bűncselekmények kö­zött a leggyakoribb a va­gyon elleni bűntett. — A vizsgálatok szerint azon­ban az esetek 90 százalé­kában az indité' r, - közöt* ■>em valamilyen é'etszük- 5 églet kielégítése. hanerr meggondolatlanság, felelőt­lenség, kalandvágy szere­pel. a vetéssel ahhoz, hogy megfelelő időben keru jön földbe a gabona. Nos, a terv szerint október 17-én kellett volna elérni a 75 százalékot a Petőfi Terme- őszövetkezetben. De már október 2-ára ideértek. Azóta még nagyobbat „sie­tett” a szentandrási naptár. Jó lenne, ha a megye va­lamennyi közös gazdaságá­nak kalendáriumát a szent- andrásiakéhoz lehetne iga­zítani, Kitekintés Kecskemétre Egy farmotoros Ikarust töltöttek meg a cserkesző- lői Magyar—Román Barát­ság Tsz brigádvezetői, munkacsapatvezetői, szőlő­művelői. Kecskemétre utaz­tak tapasztalatcserére. A Szőlészeti Kutatóinté­zet két telepét látogatták meg. A Mathiász-telepen a csemegeszőlővel folytatott kísérleteket, az új műve­lési módszereket tanul­mányozták, Miklóstelepen pedig a borszőlő nagy­üzemi termesztését te­kintették meg. Megkérdeztük Jakab Jó­zsefet, a tsz elnökhely ette. sét, elérte e célját a kirán­dulás. — Véleményem szerint igen hasznos volt, mert a szőlőtermesztéssel foglalko­zó, a munkát közvetlenül irányító vezetők meggyő­ződhettek arról, hogy a nagyüzemi művelési mód­szerekkel jelentős eredmé­nyeket lehet elérni. Nálunk javarészt hagyományos módszerekkel dolgozunk, ez a kitekintés igen hasznos. Néhány napon belül újra összehívjuk őket és akkor értékeljük majd a látotta­kat, mit, hogyan tudunk majd hasznosítani — mon­dotta az. elnökhelyettes. Az érdeklődés mindvégig igen nagy volt. Rengeteg kérdést tettek fel a tudo­mányos kutatóknak és meg visszafelé az autóbuszban is élénken vitatták a látot­takat. A 7-es AKÖV pártalap- szervezeteinek tagjai .jól segíthetik most az idény legnagyobb munkáját, a szállításokat. A három alapszervezet titkárát kér- i deztük, hogyan látják ők : feladataikat és mit tettek a közelmúltban, hogy jobb, pontosabb, gyorsabb le­gyen a szállítás, LENGYEL IMKE, a III as alapszervezet, Itkára: — Mi a személyforga­lom területén dolgozunk. A > legutóbbi taggyűlésünkön i két mérnök számolt be ar­ról, hogyan készültünk fel az őszi és téli forgalomra, ügy ítéltük meg, hogy a 1 szükséges anyagok megvan­nak. De nálunk nem elég, ha a kocsik jól futnak. — Azt szeretnénk, hogy az utasok is elégedettek le­gyenek, s ez a nehezebb dolog, mert ez a minden­napos munkánkon múlik. — Vannak például gép­kocsivezetők, akik nem tartják be az indulási időt. három-négy perccel előbb vagy később indulnak. — Mások nem kapcsolnak fel pótkocsit amikor kellene, vagy fordítva: feleslegesen futtatják, akkor is, amikor semmi szükség rá. Egyesek — mi így mondjuk — utasiszonyra hivatkozva, esős időben sem engedik a kocsiba az utasokat az engedélyezett 10, csak az indulás előtti egy-két perc­cel. — Sokszor beszélünk ezekről egymás között, mert szeretnénk, ha az idei őszön minél kevesebb pa­nasz lenne ránk. Ez a tö­rekvésünk sugallja azt is, ŐSSZEL mindig meg­sokasodnak a mezőgaz­dasági szállítások. Tető alá kell helyezni a ter­ményt, a szántóföldre hordani a vetőmagot, az istálló- és a szerves trá­gyát. Ha mégegyszer annyi járművel rendel­keznének a gazdaságok, most az is kevés lenne. A megyei szállítási bi­zottságnak nem kis gon­dot okoz a szövetkezetek gépkocsi igényeinek ki­elégítése. Szombati és vasárnapi munkára, a mezőgazdasági szállítá­sokra osztják be az üze­mek, vállalatok jármű­veit. Sok helyen éjjel is fuvaroznak, hogy köny- nyítsenek saját helyzetü­kön. Talán ezért is megle­pő, hogy a kunszentmár­toni Buzakalász és a kungyalui Zöldmező Tsz vontatói, gépkocsijai a téglagyárnak fuvaroznak. Nem átmeneti, hanem ál-, landó jelleggel. A kunszentmártoni Bú­zakalász Tsz például 1965 július elsején kötött szállítási szerződést a téglagyárral. Vállalta, hogy naponta 2 vagon téglát és cserepet szállít el a helyi gyártelepről a vasúti rakodóra. A szerződés 1966. június 30- ig, tehát a csúcsmunkák időszakában is érvény­ben marad. A BUZAKALÁSZ 2 tehergépkocsival és 8 Ze­hogy vegyük fel a kaocso- latot az állami építőipari vállalat pártbizottságával. A Vosztok úton ugyanis fordulót és várótermet kel­lene építeni. Pénz, enge­dély, minden megvan, csak az hiányzik, aki építsen A mélyépítők nem vállal­ják a munkát, ' z a remé­nyünk maradt, hogy főleg a Vöröscsillag és Vosztok úti lakókra való tekintet­tel segít az építőik pártbi­zottsága. — Sokat bosszankodtak az utasok azért is, mert több kocsi állt a végállo­másokon akkor is, ha már sokan várakoztak. Most a legújabb bérezési elv sze­rint csak arra az időre kapnak a dolgozók százszá­zalékos keresetet, amikor valóban utaznak, tenge­lyen vannak. Ha áll a ko­csi, csak 50 százalékos a keresetük. Lesz akinek ez kellemetlen, de mi igaz­nak és — szintén az utasok érdekében tett — bevált intézkedésnek tartjuk. A viták során e szerint is „vé­delmezzük”. KOVÁCS LÁSZLÓ, a 11-es alapszervezet titkára: — A teherszállításoknál több dolog segíthet. Pél­dául a gyors rakodás, amii ebben az időszakban még vasárnap sem lehet abba hagyni. A gyors munka nem is mindig rajtunk, hanem sokszor a rakodó­kon múlik. A vasárnabi műszakot már zokszó nél­kül vállalják az emberek De az nagy bosszúság és nagy hátrány, ha a szállít­tatok nem biztosítanak ra­kodómunkást. Az oda-visz­torral, illetve G—35-ös vontatóval rendelkezik. Ebből két G—35-ös von­tató szinte állandóan bé:. fuvarozást végez. Nem­csak az idén, már tavaly is így volt. A szerződés­ben azt is rögzítették, ha meghibásodik az egyik jármű, a tsz másikat ál­lít be helyette a tégla­gyárnak. Tavaly több mint 200 ezer forintot hozott a Búzakalásznak a fuvarozás. Az idén is eléri a havi 25—30 ezer forintot. A kungyalui Zöldmező Tsz egy U—28-as és egy 2,5 tonnás GAZ gépko­csiját kötötte le a tég­lagyári szállításokra. Mindkét tsz nélkülözni tudja járműveit. A belső szállításokat győzi a meg­maradt géppark. Az is helyes, ha a szövetkeze*! járművek ipari tevékeny­séget végeznek, amikor nincs csúcsmunka a me­zőgazdaságban. De az mégis csak furcsa, hogy a testvérszövetkeze*ek igen nagy szállítási gon­dokkal küzdenek, s Igé­nyeiket nem lehet kielé­gíteni. Ezért csak helyeselni lehet a kunszentmártoni járási tanács vb intézke­dését, hogy a csúcsmun­kák időszakára mezőgaz­dasági szállításokra ren­delte ki az említett szö­vetkezetek járműveit. sza fuvar megszervezése a másik, ami nagyon sokat könnyíthet ilyenkor. Ezzel már több a nehézségünk, s külön kérjük munkásain­kat, hogy ahol csak lehet, ne járjanak üres kocsival. — Pártszervezetünk most az éjszakai szállítás - beve­zetését is javasolja. En­nek azonban egy korábban kiadott, helyes intézkedés útját állja. Egy vezető egy kocsi, ez volt az utóbbi hónapok munkarendje. — Erre szükség is volt, mert így a kocsikért egy vezető felelt. S az egyszemélyi fe­lelősség hangsúlyozása na­gyon elkelt nálunk. — Ezt a kialakult rendet nincs szándékunk elvetni. Mégis — taggyűlésen történt ta­nakodás után — javasol­juk, hogy esetenként és ha úgy kell kocsicsoporton­ként legyen most ez alól kivétel. Jó munkások, gon­dos vezetők válthassák egy­mást a kocsikon, mert ez is gyorsít valamit a szállí­tások ütemén. KALCSU JÓZSEF, az I-es alapszervezet titkára: — Hozzánk tartozni a műhely. Az utas és az áruszállítás csali úgy lehet folyamatos, ha. a járművek mindig jók. üzemképesek: Talán itt is a munka díja­zása. az időutalvánvos pre­mizálási rendszer beveze­tése játszott közre abban, hogv csökkent a iavító szá­zalék. Ennek a kidolffozá- sába bevonták alapszerve­zetünk vezetőségének né­hány tagját is. így ezt az új eliárást ismertük. ér­tettük ás időben tudtuk nártf''o?>’ni, bizonyítani he lyességét Fabian Peter Cibakházán Mikus József, a cibakház! Vörös r,silla<j Tsz takarmányosa az elsők 'özött kezdte meg a szü­retet háztáji szőlőjében Ülést tartott a* országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága jászszentandráson már október végén ár a naptár — m. 1. — A PÁRTÉLET FÓRUMA Három aiapszervezeti titkár az őszi szállítási csúcsról

Next

/
Oldalképek
Tartalom