Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

Verseghy Könyvtár SZOLNOK ’ t* ~W - * hZniNDK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 236. szám. Ara 50 fillér 1965. október 7. csütörtök Záróakkord előtt az építőipar Perdöntő érveket, meg­győző magyarázatot alig­hanem akkor kaphatnék az építőipar rendkívüli népgazdasági jelentőségé­ről, ha a valóban illeté­kesektől: a lakásra, új családi otthonra váróktól kérnénk erre választ. — Pedig a lakásépítés csak egyik, bár arányaiban ki­emelkedő tényezője az építőipar feladatkörének; amellett, ha közvetve is, nem kisebb hatású a dolgozók részben mai, de főleg jövőbeni életkörül­ményeire az ipari, mező- gazdasági, kommunális, oktatási stb. építkezések helyzete. Célszerű ^z idén készü­lő építkezések néhány adatával szemléltetni eze­ket az arányokat; az ál­lami építőipar 1965. első félévi munkálatainak mintegy kétharmada volt új építmény, s ebből 11.4 százalék az ipari, 3,1 szá­zalék a mezőgazdasági, és arányaiban legmaga­sabb: 13,8 százalék a la­kóház-építés. A számsor az idei nép- gazdasági terv egyik jel­lemző vonását is kieme­li: a múlt éveknél vala­melyest kevesebb új épít­kezést kezdtünk el, hogy erőinket jobban összpon­tosíthassuk. az építkezé­sek befejezését gyorsít­hassuk. A legfontosabb, szakmai műszóval „érték­határ felett”-inek neve­zett új beruházások szá­mát az idei terv — 1964- hez mérten — hozzávető­leg egyharmaddal csök­kentette, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy 1965-ben 404 ilyen beru­házás építése fejeződik be, lényegesen több mint amennyi értékhatár felet­ti beruházást elkezdtünk. Tegyük hozzá: építőipa- runk az első félévben a korábbi évekénél sokkal jobb eredményeket ért el, egyebek között a leg­fontosabb építmények ütem szerinti építésében is: az értékhatár feletti beruházások egész eszten­dőre tervezett ütemének több mint 60 százaléka megvalósult az év első felében. Természetesen az is a kép teljességéhez tarto­zik, hogy az építőipar idei feladatait a korábbi­nál reálisabban, a lehe­tőségekhez jobban igazod­va határozták meg. Amíg ugyanis évek óta átlag B—10 százalékos évi ter­melésnövelésit irányoz­tak elő, az idei tervfel­adat ennek hozzávetőleg csak a felével emeli az építőipari termelést. Az esztendő még hát­ralévő néhány hónapjá­ban — különösképpen az egyelőre kedvező, meleg ősz lehetőségeit kihasz­nálva —, sok munka vár még építőiparunkra. Erre utalnak az év eddig el­telt időszakának az emlí­tett eredményeket kísérő „szépséghibái” is. A ter­vezett erőösszpontosítási, koncentrálási lehetősége­ket például még csak mérsékelten érlelték va­lósággá az építőipari vál­lalatok. Bár a kivitelező építő­ipari vállalatok teljesítet­ték első félévi tervüket, sőt, néhány százzal több lakást is átadtak az előirányzat felett, augusz­tus végéig mégis mint­egy 700 lakás volt a terv­vel szembeni adósságuk. Tegyük hozzá: az építő­iparban időközben meg­felelő intézkedéseket tet­tek, s egyebek között az erők átcsoportosításával, még a tél beállta előtt teljesíteni akarják előírt lakásépítési feladataikat. Ha már a telet említet­tük, ez a záróakkordja az idei építőipari terv e váz­latos összegezésének. Az idei első félév jelentős eredményei javarészt ab­ból származtak, hogy a múlt év végén elég sok építmény került úgyneve­zett „áthúzódó” szakaszba, vagyis: részben télen, de főleg koratavasszal teljes erővel folytatódhatott az építkezés, az épületek be­fejezése. Az idén is jól össze­hasonlítható tanulságok kedvéért érdemes némi visszapillantással a múlt évi eredmény okait meg­vizsgálni. A kiindulópont az volt, hogy az Építés­ügyi Minisztérium már az esztendő első felében el­kezdte a téli előkészülete­ket: gondos és részletes utasítás szabályozta az ebből a szempontból szám baj öhető 38 vállalat „téliesítési” teendőit. — Munkahelyenként, előre tervezve megállapították: hol lehetséges, illetve hol célszerű télen is építkezni. E számítás alapján mintegy 2200 munkahely közül, hozzávetőleg két­százat „bázis-építkezés­nek” tekintettek, ami azt jelenti, hogy ide — e leg­fontosabb építkezésekre — összpontosították a té- lii munkához szükséges, sajátos berendezéseket, gépeket, különböző tech­nikai eszközöket. Sikerült nagymértékben bővíteni az építkezések téli hőel­látásához szükséges be­rendezéseket; több száz korszerű hőlégfúvót és gőzfejlesztő kazánokat ál­lítottak munkába. Jó szer­vezéssel, erre az időszak­ra más minisztériumoktól is kölcsönkértek külön­böző hőtermelő berende­zéseket. mozdonyokat, ka­zánokat stb. Jelentős mennyiségű nádpalló és műanyag-fólia is rendel­kezésre állt, amely a me­legített területeik határo­lásához szükséges. Mind­ez együtt sikeresnek bi­zonyult — s az idei ered­ményekben kamatozott! A múlt évben az volt a mérce, hogy az áthúzó­dó építkezések legalább 25 százalékos készültségi fokot érjenek el a tél be­álltáig. Rendkívül fontos, hogy idén is — a folyó feladatokkal párhuzamo­san — legalább ilyen arányban készítsenek elő téli, illetve koratavaszi folytatásra épületeket. Ez lehetőséget teremt ahhoz, hogy a nyilvánvaló „év­szak zökkenőt” mérsékel­ve, jövőre mé gyorsabb ütemben emelkedhessenek az új lakások, üzemek, iskolák falai,,-. *. A. Rögtörőkkel kísérleteznek Mezőtúron Tulajdonképpen már nem is csak kísérleteznek a rög­török alkalmazásával a me­zőtúri termelőszövetkeze­tekben, hanem alkalmaz­zák is a munkában ezeket a szerszámokat. Az idei őszön ugyanis kíméletlen a talajmunka, különösen az olyan földön, mint a mező­túri is. Tíz-tizenkét mun­kafolyamattal tudnak csak magágyat készíteni, s egy vetőgép előtt négy-öt gép munkálkodik, hogy meg­győzze. így roppant megnőtt a normálhold munkaráfordí­tás a városban. Egyholdas magágv előkészítésére tíz. tizenkét normálholdnyi munkát fogyasztanak el. Mondani sem kell, meny­nyire költséges dolog, s ráadásul a gépek is tönkre­mennek. Mindennek meg­előzésére szolgál a rögtörő. Tulajdonképpen kiselejte­zett vasúti sínek összehe­gesztéséből készül, s rá tör­hetetlen vasfogakat szerel­nek. A minél súlyosabb annál jobb konstrukció már dolgozik több termelőszö­vetkezetben, s az állami gazdaságban is hozzákezd­tek a rögtörők készítéséhez, A gépállomáson ugyancsak csinálják. A legjobb rög­törő az Alkotmány Terme­lőszövetkezetben dolgozik. Az övékét ugyanis patroná­ló üzemük alkotta. A rögtörők azon túlme­nően. hogy a gépeket meg­kímélik a töréstől, leszo­rítják, négy-öt normálhold­dal csökkentik a munkát. A cibakház! Vörös Csillag Tsz paprikatfsztító telepén eddig mintegy 90 vagon njersárnt dolgoztak'tel, A fúrt paprikát Tiszakürtre szállítják, ott tartósítják, s a kecskeméti konzervgyárba szállítják. A szeletelt paprikát egyenesen a gyárba küldik. Képtlnköd,4aar- tón Júlia a paprika kocsányit és magját speciális fúróeszközzel távolítja el * Verseghy diáknapok * Az ötéves terv eredményeit ismertető kiállítás * Nyílt napok a Művész­telepen Ülést tartott a Szolnok városi tanács vb. A Szolnok városi tanács vb tegnapi ülésén a két vb ülés között tett fonto­sabb intézkedésekről szóló jelentés, a város földgáz­zal és propán-bután gázzal való ellátásáról, valamint a büntetett személyek utó­gondozásáról szóló tájékoz­tató megvitatása után az 1965—66. év művelődésügyi programja került napi­rendre. A tervek szerint a ta­valyi 97 politikai-világ­nézeti előadás helyett az idén 125-öt tartanak. — Hasonló mértékben nő az egyéb témájú előadások száma, s összességében eléri a 762-t. Különös gondot fordíta­nak a város művelődésügyi szervei és intézményei az MSZMP ideológiai irányel­veiből adódó feladatok megoldására, — elsősor­ban a világnézeti-politikai nevelés megjavítására. A pedagógusok számára szer­vezett politikai előadásso­rozattól kezdve a fiatalok honvédelmi neveléséig, a szocialista hazafiság elmé­lyítéséig, a természettu­dományos nevelés haté­konyságának fokozásáig sok minden szolgálja ecélt S nemcsak a célt hatá­rozzák meg a művelődési program készítői, hanem nagyobb gyakorlati mód­szereket is kimunkáltak. — Az országjáró túrák szer­vezésével szocialista épí- tőmunkánk alkotáséival ismertetik meg a részt­vevőket. Megszervezik a szocialista brigádok üzemi klubjait. Az SZMT-vel együtt me­gyei kiállításon mutatják bie a második ötéves terv eredményeit, ismertetik a következő tervidőszak cél­kitűzéseit Az analfabétizmus ellen változatos módszerekkel — így tanfolyamokkal, egyé­ni foglalkozással, filrrwetí téssel egybekötött előadá­sokkal — küzdenek a mű­velődésügyi szervek a program szerint Mezőgazdasági szakkörö­ket is szerveznek, gon­doskodnak arról, hogy a város fiókkönyvtáraiban a felnőtt hallgatók meg­találják a kötelező iro­dalom köteteit. A középiskolások és az ipari tanulók művészeti íz­lésfejlesztése érdekében a tanács művelődésügyi osz­tálya a KISZ-bizottsággal és a Verseghy gimnáziummal megrendezi a Verseghy diáknapokat, melyeken az irodalmi színpadok, ének­karok, tánccsoportok mérik össze tudásukat. A képzőművészeti kiállí­tások mellett „Nyílt napok a Művésztelepen” címmel előadásokat, műteremláto- gatásokot rendeznek. Mint említettük, mindez csak ízelítő a városi tanács Vb ülésén jóváhagyott prog­ramból. Remélhetőleg a következő évadban rend­szeresen beszámolhatunk olvasóinknak a részletfel­adatok megoldásáról. Ma: ítéletet hirdetett a megyei bíróság Détár Mihály és Horváth Sándor bűn­ügyében Géppel olcsóbb, gyorsabb az arafás KOMBÁJNOK A RIZSFÖLDÖN Kézi aratók szorgoskod­nak a mezőtúri Alkotmány tsz rizstábláin. Kaszával, sarlóval vágják a termést, azután kévébe kötik, hogy száradhasson. Mintegy 120 aratópárt szerződtettek a helybeli és a környező köz­ségek lakosai közül. A ko­rábbi évek szokásaitól elté­rően az idén nincs munka­erőhiány a rizsföldeken. — Egy-egy hold levágásáért 500—600 forintot fizetnek. A szövetkezetiek gyorsí­tani szeretnék a betakarí­tást. mely a késői érés kö­vetkeztében az idén eltoló­dott. Két SZK kombájnt kértek a Túrkevei Gépja­vító Állomás helybeli üzemegységétől. — Az utóbbi években so­hasem lehetett a kombájno­kat hasznosítani — véle­kedik Debreceni András el­nök. — A süppedő, latya­kos talaj nem bírta meg a gépeket. Most azonban kedvez az időjárás, a föld is felszik­kadt. A töltés mentén két kombájn igyekszik a rizs­táblára. A tsz elnöke és Kiss Nándor, a gépjavító állomás brigádvezetője irá­nyítja őket. A gépmonstru­mok óvatosan haladnak elő. re a szikkadó talajon és a motolláik megkezdik mű­ködésüket. Pár perc múlva már a vontatókra is szükség lett. Ürítették a megtelt tartá­lyokat. A szalma még mé­regzöld. Néha kézzel kell kirángatni a kocsiból. A munka azonban nem áll meg. — A gépekkel sokkal ol­csóbb és gyorsabb az aratás. Egy hold levágása csak 130 forintunkba kerül — mond­ja az elnök. — Igaz. 40 százalékos gépi kedvez­ményt kapunk. Nem feled­kezünk el a kombájnosok- ról sem. Ha jól dolgoznak, premizáljuk őket. — Csordás Gábor és Fa­zekas Lajos műhelymunká­sok — kapcsolódik a be­szélgetésbe a brigádvezető. — Nem akartuk, hogy csők* kenjen a szántás és a talaj, előkészítés üteme. Azért is őket ültettük a kombájnra. Mindketten tapasztalt gé­pészek. — Milyen átlagtermést várnak? — kérdezem az elnöktől. — Tíz mázsát terveztünk a 350 hold átlagában. De ez csak akkor lesz meg. ha beérik az az 50 holdas tábla, amelyet csak június közepén tudtunk elvetni. Még legalább 3 hét kell neki. Az augusztusi köd kárt tett. a rozsdásodás miatt sok az üres szem. A kombáinnal aratott rizs még tisztításra, szárításra szorul. Magas a nedvesség- tartalma. De a betakarítást mégis csak jobb a gépekre, mint a kiskaszára bízni. — m. L —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom