Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-31 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 5Z01N0K HESKI A MEGYEI PÁRTBIZ0TT5ÁS É5 A MEGYEI »adia / XIV. évfolyam, 257. szám. Ara: 80 fillér 1965. október 31., Tasinup. Erkölcs és kötelesség iről beszélnek ma '' ‘ az emberek? Sok- mindenről. De leginkább azokról a visszásságokról, amelyek így, vagy úgy szocialista erkölcsi normáinkkal ellentétesek. Ajándékkal korrumpál a tsz-elnök — megbüntetik. Egyik-másik jogász, tervező annyit keres, nem is mindig a legszabályosabban, amennyit nem szégyell — vizsgálat, és felelősségrevonás követi. A megye legnagyobb üzemében újítási visszaélés van — kivizsgálják. A maszek fuvaros kereskedik. üzérkedik, árdrágítást, adócsalást követ el, sokáig elnézik — majd eljárás indul ellene. Ez mind beszédtéma. Nem a szenzáció és pletykaéhes öregasszonyok nyelveléséről van itt szó, hanem a, közvélemény jogos felháborodásáról. És mégis. Szinte felkapott, divatos közhely egynémely helyen az a jelszó: „Kevesebb mora- lizálást, több igyekezetét!” S ami a biztatást, a felhívás második felét illeti, kár lenne belekötni. De miért szólnánk a valóban szükséges több igyekezet mellett kevesebbet az erkölcsről? Hiszen erről ma lehetetlen keveset beszélni. Témává vált Tele vannak vele a lapok, erről konzultálnak a televízióban, s az írókat Is egyre sarkantyú z- zák az olyan témáik, amelyeknek morális konfliktus a magva. Hivatkozhatunk fontos párt- dokumentumra is. Az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelvei komoly figyelmet és teret szentelnek ennek a kérdésnek, s arra ösztönöznek bennünket, hogy az erkölcsi nevelés kellő figyelmet kapjon. Társadalmunk erkölcse semmivel sem romlott, 6Őt, napról napra szilárdabb, erősebb. S akármilyen furcsának tűnik az összefüggés, éppen hogy az új erkölcs elemeinek, szemléletének és normáinak általános térhódítása okozza a közösség idegrendszerének fokozott érzékenységét. A bűncselekmény, a kilengés, a családdal és a közösséggel való szembefordulás, a korrupció stb statisztikailag sem több a megelőző esztendőknél — csak mi vagyunk többek erkölcsben, mi vagyunk érzékenyebbek morális ügyekre. A z emberek ma már nem elvontan ítélnek meg egy-egy erkölcsi kisiklást, nem egyszerűen úgy tekintik, mint mesélni való szenzációt — hanem egyre többen jöttek rá az erkölcstelen magatartás közösségelle- nességére. A szocialista közvélemény szigorúbb bíróvá vált. A közerkölcsöt, a társadalmi erkölcsöt sértő esetek nagy felháborodást váltanak ki a munkás, dolgozó emberek közösségében, akiknek eleme a tisztesség. S ez a felháborodás nem elégszik meg indulatok fellángolásával, hanem morális elégtételt követel. Ha valamire rámondhatjuk, hogy bonyolult dolog, az erkölcsre kétszeresen is. Senki sem „katekizálta” normáit, még csak a tilalomfákat se szedték versbe vagy pontokba. A szocialista erkölcsről alkotott fogalmaink elég világosak ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni erkölcsös és erkölcstelen cselekedet között. S nemcsak olyan esetekben fakad fel a társadalom tiltakozása, amikor az eset egyébként is jogért kiált. Azokat az antimorális dolgokat is mérni tudja a közösség, amelyekre „csak” az emberiesség „paragrafusai” idézhetők. Miért vált akkor témává az erkölcs? Mert az új már van olyan erő®, hogy türelmetlen is legyen. S harc nélkül az alakuló új sem győzhet Ki kell harcolnunk, hogy az erkölcstelen jelenségek ne kapaszkodhassanak meg társadalmunk előforduló mai ellentmondásaiban. hanem egyrészt ezekkel eltűnjenek, olyan ütemben, amint a szocializmus viszonyai tökéletesednek, másrészt az új morál képviselői átütő eszmei harcba kezdjenek a gondolkodás további pozitív befolyásolásáért. Mert az erkölcs nemcsak ott szenved csorbát ahol visszaéléssel, korrupcióval, bűnszövetséggel találkozunk. A szocializmus morálja a munkapadnál, az íróasztalnál, a szántóföldön kezdődik. Aki jó barátságban van a köte- lességtudattal, annak ez a tulajdonsága más cselekedeteire is átsugárzik. Erről pedig a szükségesnél is kevesebbet s csak nagy általánosságban beszélünk. Pedig ez a mai erkölcs egyik legfontosabb oldala. Erről szólni sosem elég. A bíró hangja nem ** reszket, mikor kihirdeti az ítéletet. Mi sem találunk felmentést a bűnössel szemben, aki súlyos erkölcsi vétekbe esett. De azért vegyük észre, a szocializmus erkölcsi emelkedésének nem a „paragrafusok pedagógiája” a fó eszköze s fő alanyai sem azok. akik bűnbe süllyednek. Az erkölcsi „szabálysértésekre” talán sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk, mert ha ezekben a közösség nem szól, és nem ítél, észrevétlenül és kiigazítatla- nul maradnak. Társadalom? Hogyan? Frázis lenne így valóban, ha hozzá nem tennénk: mi vagyunk a társadalom, a munkatárs, a kolléga, a brigád, az ifjúsági szervezet és a sportkör, a lakóbizottság és a szak- szervezet ... Nem egyszerű dolog. Ritkán kapunk érte hálát. Ez mégis az a tevékenység, arm legjobban kamatozik. Ma: Miért utasították ki hasúnkból Vásárhelyi Imrét ? (Riport a 12. oldalon.) Premier előtt A salemi boszorkányokéról '7. oldal.) Ili Még mindig többmillióval kevesebb a tégla megyénkben (Cikk a 3. oldalon.) 11 Mi borít árnyékot a fejlődő Szolnokra ? (Cikk az 5. oldalon.) Szolnokon, a Tíszameníi Vegyiművekben 16 meter magassagoan uuigoziK a hegesztő az új nyersfoszf átrak tár tetőszerkezetén. — (Bohuczky János felvétele) A téli gépjavítás előtt Bevált a szalagszerű munka & Egy kivételével minden erőgéptipust fix áron javítanak Cseretraktort kapnak a szövetkezetek Még javában tartanak az őszi mezőgazdasági munkák: hazaszállítják a kint lévő terményeket, s szántják a földet a tavaszi növények alá. Megyénk gép- és javítóállomásai azonban már hónapok óta a soronlévő nagy feladat, a téli gépjavítás előkészítésén ‘ , munkálkodnak. A termelőszövetkezetek vezetőivel augusztusban előzetesen felmérték, hogy hány erőgépet kell rendbetenniök. — Eszerint a 3800 traktorból 1374 javításra szorul. E munka nagyságát az is mutatja, hogy a javításra szánt gépek költsége a 100 millió forintot Is meghaladja. Megyénk gép- és traktor- állomásai az utóbbi években rendkívül sokat fejlődtek. Tavaly elsőízben vezették be az erőgépek szalagszerű javítását. Az üzemeket különböző típusú erőgépek, kombájnok és pótkocsik javítására tipizálták. Bevált ez a módszer, mert a nagyobb szériák lehetővé tették a gyorsabb, szakszerűbb munkát, a költségek csökkentését. — így könnyebb az alkatrészek beszerzése, az azonos típusok felújítására. A forgácsolók, lakatosok és szerelők mestereivé váltak a két-három típus javításának. A csapadékosabb tavaszi, nvári időjárásban a szakszerűbben javított gépek jobban „állták” a sarat. A tavalyi tapasztalatokból kiindulva a gépállomások magyei igazgatósága az idén továbbfejleszti a szakosított javítás módszereit. Az FM Gépállomási Fő- igazgatósága hozzájárult, hogy a T—28-as traktor kivételével most valamennyi típust fix áron javítsák a gép- és javító állomások.— így például az MTZ-t 31 ezer, a DT—54-est 52 ezer — lánctalp nélkül —, az RS—09-est 18 500 forintért — cseremotorral együtt — fix áron javítják az arra kijelölt állomások. — Szó van arról is, hogy a cseremotor nélkül javítandó gépekre is fix árat állapítanak meg. A legutóbbi idényben a jelenlegi fix árnál — kevés kivétellel — azonban jóval magasabb összegért javítottak az állomásokon. A DT -413-as típus jelenlegi fix ára és a tavalyi átlagos javítási költség között 23 431 forint az eltérés. Az újonnan bevezet., fix árak tehát szervezettebb munkára kell, hogy ösztönözzék az üzemek vezetőit. Az olcsóbb ár nem mehet a minőség rovására. A túrkeveiek példája is igazolja, hogy tavaly is megtalálták számításaikat, olcsón és jó minőség Den javítottak, s a megrendelőik is elégedettek voltak. A gépjavítást a tavaszi munkák kezdetéig kell befejezni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szalagok november közepén, december első napjaiban mindenütt beinduljanak. Még akkor is, ha a traktorok egy részének — száritanivalója akad. A. tervszerű, ütemes munkával meg lehet előzni az esetleges kapkodást. A termelőszövetkezetek a javítási idényre bérleti díj ellenében cseretraktort kaphatnak az állomásokon. Tehát helyes, ha az átadásiátvételi határidőket kölcsönösen betartják. A gép- és javítóállomások többsége megkezdte az alkatrészek felújítását. Jászberényben — a többi gépállomás részére is — fogaskerekeket, Karcagon hűtőket újítanak fel. A traktoros- éá szerelőképzéssel ismét fontos feladatot kaptak a gép- és javítóállomások. A tsz-ek traktorparkja 1970-re a terv szerint 5200-ra emelkedik. Most is kevés a jólképzett szerelő és traktoros. Az utánpótlásról tehát gondoskodni kell. A télen ismét traktoros- és szakmunkás- képző tanfolyamokat szerveznek az állomásokon. A gép- és javítóállomásokon jólképzett törzsgárda dolgozik. Az évek során gazdag tapasztalatokat szereztek, s ezt egyetlen állomásvezető sem nélkülözheti. A szakosított javítás az állomások jó együttműködését is megköveteli. Az elvtelen viták helyett több bizalom szükséges. A gépállomások jó hírneve kötelez. A termelőszövetkezetek olcsón és jóminőségben kijavított gépeket .várnak tőlük. T á-mló • ® ünnepségek November 7 tiszteletére A megye városaiban. Községeiben mindenütt készülődnek november 7 megünneplésére. Szolnokon a fűrészüzemben a bútorgyárban és szinte minden üzemben, hivatalban tartanak rövid megemlékezést november 6-án. Több he- ‘lyen kitüntetéseket adnak át a párt, állami és tömegszervezeti dolgozóknak. Ugyancsak szombaton 15 órakor megkoszorúzzák Szolnokon a hősök temetőjében a szovjet emlékművet, 16 órakor pedig a Hősök terén álló emlékművön helyeznek el koszorúkat, párt, állami és tömegszervezeti vezetők, valamint vállalatok, hivatalok kénviselői. Szombaton este 18 órakov az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi elnöksége rendez a Szigligeti Színházban díszünnepséget, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 48. ér<fcird‘",A*n alkalmából. Az ünnepségen Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mond megnyitót. Az ünnepi beszédet liku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter tartja.
