Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-30 / 256. szám
Világ proletárjai egyes Ulf etek* SZOLNOK MEBYEI [ a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XVI. évfolyam, 256. szám. Ära 50 fillér 1965. október 30., szombat. KOMMUNISTÁK |t|ÁR TÖBB mint két évtizede épül hazánkban az új társadalmi rend, fejlődik, gyarapodik, alakul új arcú országunk. Jó és rossz napok váltották egymást a két évtized során. Öröm és gond egyaránt akadt. De az építők, a jó ügy katonái sohasem voltak egyedül. Nem kellett segítség nélkül állniuk a sarat. Előttük járt a párt, velük egy sorban küzdöttek a kommunisták. Egy sorban a néppel. Vállalni a tettek nehezét, példát adni a munkában, mutatni az irányt, szítani a kedvet, talpra állítani a csüggedőket. Ez a kommunisták hivatása minden időkben. Pedig ők sem valamiféle különös emberek. Nem csalhatatlanok. Emberek, mint mások, tévednek és botladoznak is. Mégis messzebbre látnak másoknál, mert forradalmi elmélet az iránytűjük. Mégis ők bírják legjobban a harcot, mert több bennük a hit, a bizalom. S a csüggedés óráiban megújulnak a közös nagy erőforrásból, a párt erejéből és tapasztalataiból. Ezért van erejük a gondok élén menetelni, ezért vállalhatnak sok-sok áldozatot, Kommunistának lenni annyit jelent, mint vállalni a jelen és a jövő közös terheit, törődni a mások dolgával, cipelni a közösség gondjait. Ez a kiállás eleve feltételezi az önzetlenséget, az áldozatvállalást. S a felelősséget is, melyet a kor minden valamire való embere kell, hogy vállaljon a jelenért és a jövendőért Ez a nagy munka, ez a megalkuvást nem ismerő magatartás belső izzású embereket követel. Olyan embereket, akiket a tettek kényszere hajt, a becsület, az élet és az embereik szerető te vezérel. Csak ilyen érzésekkel és elvekkel lehet helytállni, szinte pihenés nélkül alkotni, építeni. Hány kommunista mondta már el évek során, ha pihenésre figyelmeztették: „Ha mi elkezdünk pi^rnná, hogyan tovább?” nhenni ugyan szükséges dolog és mindenkinek kijár, aki a nagy munkában elfáradt. Mégis érthető ez a vélekedés. Hogyan is jutna tovább fejlődő világunk, ha azok megtorpannának, akiknek a kedvet kell szítaniuk, akiknek arra kelj vigyázniuk, he®? ki ne hüljön az építés láza. A kommunista társai száméra is erőforrás. Nemcsak az a fontos, hogy ő legyen képes megújulni a nagy tettek idején, de tartalék erővel, optimizmussal is kell rendelkeznie, amelyből másoknak is jut. P1 EJLÖDÉSÜNK sod*■ rában igen gyakran kedvtelve vesszük sorra eredményeinket Oá városok. erőművek modern gyárak, termelőszövetkezetek látása gyönyörködtet. Dicsérjük az építőket, a kőművest, a szerelőt, a szövetkezeti parasztot. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a kommunisták, ez a harcedzett csapat milyen oroszlánrészt vállalt és vállal a nagy munkából. Hiszen szívük és tehetségük legjavát adva állnak az új világ bölcsőjénél, vágyaikat, forradalmi életük minden szép álmát beleépítik új hazánk falaiba. S hogy az nem nagyobb áldozatvállalás, mint a többi építőé? Talán a család tudná legjobban megmondani. A feleség, aki maga viselte a gondokat. A gyerek, aki késő estig hiába várta ap- ját-anyját, mert az sokszor még fia, lánya betegágya mellett sem töit- hetett el egy-két órát rengeteg teendője miatt. A kommunisták nem várnak köszönetét azért, amit tesznek. Nem a kitüntetés, nem a hála, nem az egyéni boldogulás hajtja őket, hanem forradalmi küldetésüket teljesítik. Igazi kommunista másképp nem is tud élni, csak munkában és küzdelemben. Pedig sokan felmorzsolódtak közülük. Betegséget szereztek, kimerültek a rengeteg munkában. A személyi kultusz éveiben egyrészüket kikezdte a gyanakvás. S a jó szívvel végzett munkáért meghurcoltatás, — megalázás volt a jutalom. Miközben ők szétosztották emberségüket, ridegséggel, meg nem értéssel találkoztak. Néhányuk- nak szemére hányták, hogy nem tanul, elmarad a fejlődéstől. De valakinek tartania kellett a frontot, amikor a tudásra éhes nép tanulni özönlött. A legerősebbek, a leg- harcedzetlebbek ugyan ebben is állták a versenyt- Nem resteltek akár őszülő fejjel, a napi munkától fáradtan sem iskolapadba ülni, megszerezni a tudás szép hatalmát. Akadt közöttük, aki megtéved munka közben, és olyan is, aki elherdálta a bizalmat. De a csapat mindig elég bátor és erős volt ahhoz, hogy a hibákkal szembenézzen és kijavítsa azokat. Állják és kérik a bírálatot, kritikus szemmel figyelik önmaguk és egymás dolgait Is. így töltődnek fel a leszűrt tanulságok erejével. Azzal a sok tanulsággal és tapasztalattal, melynek mai, kiegyensúlyozottabb életünket is köszönhetjük. IV EM KÜLÖNÖS em- berek. Akad közöttük is, aki elfárad, idedg- óráig kedvét veszti. De a legjobbak nem ismerik a kiábrándulást, mert nagyon szeretik az életet, szeretik és megértik az embereket. S bárhogy is sűrűsödjenek a gondok, nem engedik legyőzni magukat. Töretlenül küzdenek tovább egymásért és az új társadalomért. Elfogadták a megye jövő évi költségvetését A megyei tanács ülése Pénteken ülésezett a Szolnok megyei tanács. Napirenden a többi között a megye 1966. évi költségvetésének megtárgyalása; Szolnok város községfejlesztési és kommunális ellátását irányító tevékenysége szerepelt. Az ülésen megjelent Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese. A megyei tanács rövid vita után a beterjesztett költségvetést elfogadta. — Megállapította, hogy az 1965. évi népgazdasági tervet a költségvetés alapján eredményesen hajtják végre. A tapasztalatok alapján az 1966. évi tervet az illetékesek nagy gonddal állították össze. Az előirányzott célkitűzések mértéktartóak és biztonságos anyagi-műszaki alapra épülnék. A kulturális ágazat több mint hétmillió forinttal több, mint az 1965. évi előirányzat volt. A szociális és egyészségügyi kiadásokra majdnem kétszáz millió forintot irányoztak elő. A% eredményeket is ésxre kell venni Nagy érdeklődéssel tárgyalták a szolnoki városi tanács községfejlesztési ej kommunális ellátást irányító tevékenységét. A hozzászólók hangsúlyozták: a jelentés híven tükrözi a város ugrásszerű fejlődését. Különösen fontos ez. mert bizonyos türelmetlenség nyilvánul meg a városban az építkezésekkel kapcsolatban. Az észrevételek legtöbb esetben jogosak, a növekedés nehézségeit és az elért eredményeket azonban egyeseik nem veszik teljesen figyelem Ive. Ilyen eredmény volt a Ti- szaliget rendezésével kapcsolatos társadalmi munka Kiépült ezen a területen az út-, a víz- és villanyháló zat, befejezték az úttörővasút pályájának lefektetését, május 15-én megnyílta Tisza-ligeti strand. A község fejlesztési alapból négy kisebb boltegység épült a város külső kerületeiben, vegyes beruházásokból pedig 32 iskolai tan. és politechnikai terem. Len* ráttáresarnok A harmadik ötéves téri' városfejlesztési feladatai között szerepei a vásárcsarnok megépítése, a víz- és villanyhálózat további fejlesztése, újabb üzlethelyiségek kialakítása, a parkosítás. A vitában felszólalt Csáki István, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Tájékoztatta a tanácstagokat a megye iparának helyzetéről, a mezőgazdasági termelés terén elért eredményeinkről. Egyben ismertette a harmadik ötéves terv megyei irányszámait is. Pozitívnak értékelte a Szolnok város fejlesztése terén történt erőfeszítéseket felhívta a figyelmet a város fejlődé séből adódó sürgős feladatokra, elsősorban a zöldségellátási övezet sürgős megteremtésére. A tanács tagjai különös figyelemmel foglalkoztak a parkosítással és kiegészítették a városi tanács jelentését. egy olyan határozattal, amelynek értelmében a parkosítást a városnak a tervezettnél gyorsabb ütemben kell végrehajtani. Ugyanakkor a városi tanács intézkedjen, hogy Szolnok zöldségellátására a narma- dik ötéves tervben hozzanak létre egy zöldségtermesztő övezetet. Kiaháxi Ödön felaxőlnlása A tanácsülés a továbbiakban Szolnok megye 1966. évi községfejlesztési versenyének feltételeiről tár-' gyalt. E napirend vitájában szót kért Kisházi Ödön is, aki többek között a tizenötéve;? tanácsi rendszerről beszélt. Elmondotta: az Elnöki Tanács véleménye, hogy a tanácsrendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Jó munkát végzett Szolnok megye és az alárendelt járási, városi, községi tanácsok. Sikerült államigazgatási szerveinknek jó kapcsolatot létesíteni a lakossággal. A tanács ismeri a szükségleteket, bizonyság erre az alaposan átgondolt, szerény és körültekintő 1966-os költségvetési terv. Különösen eredményesnek értékelte Kisházi Ödön a Szolnok megyei tanácsok erőfeszítéseit, amelyet a szakosított felsőtagozatos oktatás érdekében kifejtettek. — Igen szép eredményeket értünk el az oktatási reform során és ebből Szolnok megye alaposan kivette részét. Az egész világon egyedülálló az az eredmény, hogy egy nép negyedrésze tanul — mondotta. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban elmondotta: a nehézségek ellenére az ipar és a mező- gazdaság egészségesen fejlődik. A türelmetlenek é« lekicsinylők elfelejtik, hogy iparfejlesztés a háború előtt hazánkban alapjában véve nem is volt, csak amennyit a külföldi érdekeltségek és a német nagyhatalmi törekvések szempontjából megengedhetőnek tartottak. Ezt a csekély ipart is többségében megsemmisítette a második világháború, a német-nyilas rablógazdálkodás. Nagy feladat úgy fejlődni, hogy világszínvonalon versenyképesek legyünk. Kisházi Ödön befejezésül örömteljes életet, jó egészséget kívánt a tanácsok tagjainak, Szolnok megye egész lakosságának. A megyei tanács ezután jóváhagyta az 1966. évi tanácsi és végrehajtó bizottsági munkatervet. Tóth János tanácstag, az OTP szolnoki fiókjának vezetője felhívta a figyelmét a nemzetközi takarékossági napokra Befejezésül a tanács a megüresedett három NEB tagsági helyre megválasztotta dr. Katona Istvánt, Korolovics Lajost és Dobos Istvánt. A megválasztottak a megyei tanács előtt letették a hivatali esküt. * Kisházi Ödön a tanácsülés után Csáki István és Jr. Polónyi-Szűcs Lajos társaságában megtekintette a Tiszamenti Vegyiműveket. Az üzem vezetői tájékoztatták a vendéget az üzem munkájáról, főbb termelési adatairól, s közösen nézték meg a kénsavgyártás folyamatát. A helyiipari ágazatba tartozó vállalatok a félév óta javítottak helyzetükön. Az első háromnegyed évre jutó időarányos terv teljesítése 1.9%-kal jobb, mint a félév lezárásakor volt. Jelentős részük csökkentette lemaradását, ennek ellenére a tizenegyből hét változatlanul az „adósok” listáján szerepel. A szolnoki Vasipari- 2.7 százalékkal, a megyei Építőanyagipari- 1.5 százalékkal, a szolnoki Ruházati3.2 százalékkal, a Patyolat 0.4 százalékkal, a jászberényi Ruházati és Háziipari Vállalat pedig 2.2 százalékkal csökkentette első hat hónapi tervlemaradását. A helyiiparba tartozó vállalatok összesített 139.4 millió forintos termelési tervüket 94.2 százalékra teljesítették, ugyanakkor munkásbéralapjukat túllépték, noha a termelékenység nem érte el a tervezett színvonalat. Az viszont tény, hogy a relatív béralantúllénés a félévi' több mint félmillió forintról 337 ezer forintra csökkent. A bérgazdálkodás gyengeségére vall, hogy a béralaptúllépés a termelékenység szintjét meghaladó 98.1 százalékos átlagkeresettel lárt. Ez pedig a termelési és termelékenységi terv nem teljesítése miatt indokolatlan. Az élelmezési ágazat. — melyhez a sütőipari és a szeszipari vállalatok tartoznak, 104.7 százalékra teljesítette termelési tervét. A sütőipari vállalatok jelentősen túlszárnyalták termelési előirányzatukat. — A munkáslétszám megtakarításával elősegítették a termelékenységi szint növekedését. A szesziparban a termeléskiesés jelenleg mintegy 12 százalékra tehető, amely elsősorban az üdítőital gyártásban jelent- tmz£ lemaradással függ A* FMSZ-eknek el kell tartaniok önmagukat Pénteken, a SZÖVOSZ- székház nagytermében ösz- szeült. az Országos FöJdmű- vesszövetíkezeti Tanács. A vita előadója Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese volt, A szövetkezetekkel és a szövetkezeti vállalatokkal szemben támasztott alapvető követelmény az — hangoztatta Bartolák Mihály —, hogy önmagukat eltartsák, bevételeikből fedezzék a szükséges ráfordításokat, sőt ezen túlmenően biztosítsák a bővített újratermelés anyagi feltételeit is, azaz nyereségesek legyenek és ezáltal a fejlesztés anyagi forrásait saját munkájukkal hozzák létre. E magasabb követelmény megvalósításához a földművesszövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok megkapják a megfelelő jogkört. össze. Ennek pedig legiopo oka az, hogy a meglévő kapacitással előállítható Ital- mennyiséget nem tudták értékesíteni. A tanácsi vállalatok közül éves tervének időarányos részét a mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára, a jászberényi Asztalosipari Vállalat, a Szolnoki Nyomda Vállalat teljesítette túl. A jóhírű kisújszállási Faipari Vállalat 92 százalékos háromnegyedévi „bizonyítványa” némi meglepetést okozott, hiszen a félévinél nem jobb, hanem rosszabb eredményt ért el. A munka termelékenysége sem érte el a kívánt szintet, de javukra írandó a béralap- megtakarítás. Ennél a vállalatnál akadályozta a termelés ütemességének betartását a felhasznált nyárfa rossz minősége, emiatt azonos ráfordítással csökkent a hasznos anyagkihozatal. 1fla: ítéletet hirdetett a megyei bíróság Patkós Mária és bűntársai ügyében <Ríró«ági tudósítás a fi. oldalon.) Javított félévi helyzetén a helyi ipar Sok vállalat került ax „adattok“ Hátújára Gyenge a bérgaxdálkadáa
