Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-29 / 255. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOKI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS XVI. évfolyam, 235. szám. Ara 50 fillér 1935. október 29., péntek. Á munkaszervezés tükre Ki ne emlékeznék a kockadobós gyerek-társasjátékok jellegzetes büntetési változataira: lépjen vissza annyi vagy annyi kockával, kétszer kimarad a dobósból... Első pillantásra úgy tűnik, mintha ez a gyermekkori emlékként kisértő játékforma kelne életre — a vállalatok közötti kötbérfizetés törvényesen előírt kötelezettségében. A hasonlat indokolt, hiszen a kiindulópont mindkét esetben azonos: valaki hibát vétett s ezért vissza kell lépnie a „já- téktáblón”, illetve a felnőtt-változatban: fizetnie kell. A játék és valóság e különös párhuzamát főleg a tévhit inokolja, — amely azokban él, akik kevésbé járatosak a gazdaság szakkérdéseiben. Milyen szankció ez — kérdezik —, mennyire tekinthető komolynak, hiszen a büntetéspénzt állami vállalatok fizetik egymásnak, s végtére is: ctz állam teszi át egyik zsebéből a másikba az ily módon kirótt büntetőkamatokat, kötbéreket. Messzire vezetne, ha részletesen vizsgálni akarnánk a szerepkört, amelyet az állami vállalatok kapcsolatait szabályozó szállítási szerződési rendszer, illetve az erre épülő kötbér-szankció betölt a népgazdaságban. Annyi, azonban vizsgálódás nélkül Is megállapítható: e ,,felnőtt-játék" következményei rendkívül jelentősek, hiszen az így kifizetett összegek közvetlenül és közvetve is egy meghatározott közösséget, vagy az egész társadalmat ért kár kifejezői. — Közvetlenül azért, mert a kötbér az elmarasztalt vállalat jövedelmezőségét, következésképp, dolgozóinak nyereségrészesedést, jutalmazási lehetőségeit mérsékli. Ez a helyzet például a szolnoki Vasipari Vállalatnál is, ahol a lengéscsillapítók gyártása akadozott az első félévben — ezúttal kooperációs problémák miatt. Viszont tény, hogy a vállalat az export kiszállítások ütemességét, a hazai Igények tervszerű kielégítését hátráltatta. Vele szemben I» felléptek kötbérigénnyel, s 5 is perelhette kooperációs partnerét A Kunszentmártoni Járási Építőipari Ktsz veszteségességében nemcsak a kötbérterhek mutathatók ki, hanem az is, hogy mindez a tervszerű ti enség, rossz szervezés következménye. Megemlíthetjük a 7. sz. AKÖV-öt is. Bár az eset speciális, ugyanis nem árutermelő vállalatról van szó. Tavaly augusztusig 872 ezer forint mellékdíjat (bírságot, kötbért) fizetett ki a MÁV- nak, míg az idei azonos időszakban megközelítőleg egymillió forintot. A szállítás területén sajnos nem is egy ilyen példát lehet említeni. Végsősoron a közvetett, tehát a népgazdasági érpályákon végighullámzó kár még öcséi te súlyosabb, hiszen a kötbér olykor éppen csak jelképesen szemlélteti a mögötte húzódó tényleges kár arányait. A gazdálkodás írott és íratlan játékszabályait megsértő vállalatokra kirótt anyagi szankció voltaképpen sajátos tükörrendszer, amely a termelési elmaradást, a késői szállítást, a minőségi hibákat sűrítve kifejező gyűjtőlencseként is felfogható. Ilyen nézőpontú előnye — tehát tanulság- tétele, jelző szerepe — nem kevésbé fontos mint maga a ténylegesen büntető hatás, amely a hibákban elmarasztalható vállalatot méltán megilleti. A kötbérek „mű- szetskálájárói” leolvasható tanulságok azért is érdemelnek nagy figyelmet, mert a vállalati tevékenység olyan gyenge pontjaira ,. is rávilágítanak, amelyeket a tervteljesi- tés, a kötelező mutatórendszer számai egyébként nem is fejeznek ki. Az egyik villamossági üzem például túlteljesítette idei háromnegyed- évi tervelőirányzatát — készárutermelési tervét 100,9, befejezett termelési előirányzatát pedig 101,2 százalékra valósította rheg —, de a jónak tűnő eredmények mögött az húzódik, hogy a kifizetett késedelmi kamatok és kötbérek összege az 1961. évi 1.7 millió forintról 19R4-ben 12 millióra, s 1965 első félévében már 11,7 millióra szökött fel. A meredek emelkedés azt fejezi ki, hogy hiába teljesítette tervét a vállalat, ha közben a konkrét szállításokat, a megrendelési határidőket — tehát a termékeivel szembeni tényleges szükségletek kötél mei t — eny- hénszólva lazán kezelte. A kötbérek gondot jelző „riasztócsengőjére” nemcsak egy-egy vállalatnál, hanem iparági méretben is érdemes figyelni. Az Idei év első felében például a gépipar úgynevezett nem tervezhető költsége — amely magában foglalja a kötbéreket, kamatokat is —, mintegy 70 millió forinttal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, s e kiadások aránya a vállalati általános kétségekben 2—3 százalékkal emelkedett! Figyelmeztető adat, hogy a nem tervezhető költségek zömét adó késedelmi kamatok, kötbérek növekedése 1964 első feléhez képest mintegy 9 százalék. Ezek a kiadások tehát gyorsabb ütemben nőttek, mint a termelés! Érdekes egyébként — más megközelítésben — az a döntőbizottsági tapasztalat Is, hogy az összes tárgyalt ügyek hozzávetőleg harmadát évek. óta a minőségi reklamációk adják, s ez az arány rendszerint növekszik a tervidőszakot záró hónapok, tehát a negyedév, s főleg a félév és a teljes esztendő befejezését követően. Aligha túlzás ebből arra a — napjainkban különösen időszerű (Folytatót a 2. oldalon) Főleg bővítenék és korszerűsítenek Az idén 100 millió forint értéhű beruházásait megyénk állami gazdaságaiban Az idén csaknem 100 millió forint értékű beruházást kaptak megyénk állami gazdaságai. A beruházott összeg 53 százaléka magasépítés jellegű, s elsősorban a tehenészetek és sertéstelepek bővítését szolgálja. A gépesítésre 23 millió forintot, tala fia vitásra 21 millió forintot fordítanak. téshlzlaldák oeruházásaiMa: A Minisztertanács a lése * A tiszafüredi Jerik ó-falai * Fizetésemelés * Rádió és tv-műsor * Van már Mari cá ja a színháznak * Nincs is titka a kungyalui juhásznak A korábbi éveikben a rendelkezésre álló összegek szétaprózódtak, kisebb-na- gyobb létesítmények szinte mindenütt épültek. Most koncentráltan használják fel a beruházandó összeget. Jellemző erre, hogy a megye 13 állami gazdasága közül a tehenészetet hat, a sertéstenyészetet illetve a hizlaldát négy helyen fejlesztik. Űj vonás az is, hogy a tehénistállók, sertéshizlaldák építését párhuzamosan követik a járulékos beruházások. így például a betonút, járda. villany, víz- és csatornahálózat és a szociális Jellegű létesítmények. A tehenészetek és a sernak kivitelezését 1963—64- ben kezdték meg; s folyamatosan jövőre, illetve 1967-ben fejezik be. A Jászsági Állami Gazdaság pusztakürti kerületében 3x108 férőhelyes tehénistálló, 126 férőhelyes borjúnevelő, ellető, tejház, takarmányelőkészítő, — a munkásoknak mosdó, öltöző és pihenőhelyiség épül, 12 millió forintos költséggel. A módosított határidő szerint az állami építőipari vállalat 1966. május 15-én fejezi be a létesítmény kivitelezését. (Másutt az állami gazdaságok saját brigádjai' építenek.) A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában Karcagon a meglévő tehenészeti telepet 324 férőhellyel >. ítüq A járulékos beruházásokkal együtt a 15 millió forint értékű létesítmények 1967-ben készülnek el. Az idén 3 millió forint értéket építenek itt be. A Középtiszai Állami Gazdaság bánói kerületében a 100-as tehénistálló mellé újabb két istálló épül. Természetesen, a járulékos létesítmények itt sem maradnak el. A szociális jellegű épületet egy munkásszálló egészíti ki. Tiszasülyön. a hollóháti üzemegységben 324 férőhellyel épül három tehén- istálló. A komplett beruházás keretében munkásszálló is létesül. Itt 11,5 millió forintot fordítanak« tehenészet fejlesztésére. — Korszerűsítik a Hékl Állami Gazdaság alcsi-szigeti tehenészetét. A sertéstelepek közül kiemelkedik a Héiki Állami Gazdaság héki üzemegységében épült 3000 férőhelyes hizlalda. Most a telep egy 600-as hizlaldával, fiaztatóval. falká- sítóval, takarmánykony- hával, koca- és kanszállással és szociális létesítménnyel bővül. Fejlesztik a víz- és csatornahálózatot, s betonutat építenek. Az 1,2 millió forintos beruházás kivitelezését jövőre fejezik be. A Jászsági Állami Gazdaság pusztakürti kerületében az 1800 férőhelyes hizlalda további 3x600 férőhellyel bővül. Nyolc fi áztató, két kocaszállás, takarmánykonyha és munkásszállás épül. A 21 millió forintos beruházás jövőre elkészül. A Nagykunsági Állami Gazdaságban 2400 férőhellyel bővül a hizlaldzu A járulékos beruházásokkal együtt a fejlesztésre itt 0.5 millió forintot fordítanak. Tiszasülyön, a Görbemajorban 1200 férőhellyel növekszik »hizlalda. A beruházás értéke 12 millió forint. örvendetes, hogy az idén 27 két szoba-összkomfortos lakás épül az állami gazdaságokban, 6.5 millió forintos költséggel. Ezeket — 5 kivételével — a tehenészek kapták szolgálati lakásként) A Nagykunsági Állami Gazdaságban augusztusban adták át a négymillió forintos költséggel létesült* korszerű üzemi konyhát. — Tiszasülyön a napokban volt az új irodaház műszaki átadása. Megyénk állami gazdaságaiban négyezer holdat digőznak az idén és hét gazdaságban 1500 hold öntözőtelep épül saját kivitelezésben. A gazdaságok erő- és munkagépparkja 23 millió forint értékű géppel növekszik. A megyei igazgatóság vezetői a napokban értékelték a beruházások kivitelezésének helyzetét. A munkák jó ütemben haladnak; Több helyen a tervezettnél nagyobb értéket építettek be. Csupán Pusztakürtön van 1.8 millió forintos lemaradás. — m, L — j Bűvös cipők a londoni kődben... Angol és belga pályán remekel n mezőtúri Dózsa — A sztárok álmát a Honvéd — Jól megy a góllövés a világpiacon A mezőtúri Dózsa Cipőipari Ktsz műhelyeiben több tízezer pár labdarúgócipő készül évente — kizárólag külföldi megrendelésre. A szurkolók egy-egy váratlan kimenetelű mérkőzés után sűrűn mondogatják: hiába ha a labda kerek, azaz a pályán minden lehetséges. Sőt abban is reménykednek, hogy kedvenc csatáruk a „góllövő cipőjét” vette fel. Valójában csak a játékos tudja értékelni igazán a cipészek aranykezét. A mezőtúri Dózsa Ktsz labdarúgó cipőiben bűvös erőt éreznek az angol játékosok. Világhírességek levelei tanúskodnak erről. — Szinte egyikőjük sem mulasztja el annak á hasonlatnak alkalmazását, miszerint úgy simul lábakra a mezőtúriak remeke, mint kézre » kesztyű. Ebben a dicséretben az is benne van, hogy mit vár a játékos a góllövő cipőtől: azt, hogy érezze, valósággal tapinthassa benne a labdát. A mezőtúriak ilyen cipőket készítenek. Az angol Müller cég a ktsz évi termelésének mintegy 90 százalékát vásárolja meg, s bizony a belgáknak és nyugatnémeteknek alig jut valami. Az olaszországi kereskedők élénk érdeklődése pedig azt bizonyítja, hogy a kontinens sztárjainak álma: a Honvéd márkájú fut- ballcipő. Egyszóval az angol, az olasz és a német pályákon nagy elismerést vívott ki magának a mezőtúri Dózsa Ktsz. Jól megy a „góllövés” a világpiacon. Am a szövetkezet berkeiben már kevésbé elégedettek a mesterek. Az év első kilenc hónapjának időarányos tervteljesítésével adósok. Csupán 92 százalékos eredményre futotta és a termelékenység is alacsonyabb, mint tervezték. Bár vigasztalhatja őket az a tudat, hogy az éves terv 76,6 százalékát elvégezték, méghozzá az engedélyezettnél 20 százalékkal nagyobb nyereséggel. A többleteredmény főként a 900 ezer forintra tehető anyag- megtakarításból származik. Az ARTEX külkereskedelmi vállalat „cselezte” ki a tervszerűségei s jól tette. A harmadik negyedévben eredetileg 15 ezer pár hoki cipőt rendelt meg, majd labdarúgócipőre módosította igényét. Hiába a sztároknak és a piacnak nem szabad ellenállni. A labdarúgó cipők egységára alacsonyabb, így a termelési értékkülönbözet verte el az időarányos tervteljesítést. Év végére a tervezett 60 ezerrel szembeni 64 ezer pár labdarúgó cipő kiszállításával megszűnik a lemaradás. n. világpiacon azonban nemcsak a papírforma uralkodik, hanem ,.a labda kerek” elv is. Azaz a lehetségesre Is fel keli készülni. A mezőtúri Dózsa Ktsz ehhez is ért. Az ARTEX jelezte, hogy a vevők kezdik drágállani a labdarúgó cipők árát, de ő is magasnak tartja a nettó árat A mezőtúri válasz: fl százalékos árengedmény. — Sőt jövő januártól már tíz százalékkal olcsóbban adják át a külkereskedelemnek terméküket. S mivel a külföldi kereskedők egyre több sztár és nem sztár álmából akarnak valóságot csinálni: Honvéd márkát vásárolni — gondolni kell a kapacitás bővítésére is. Kétmillió forintos beruházással új üzemházat építenek, olasz vulkanizáló gépcsoportot vásárolnak. A termelékenység erőteljes növelésével 190 ezer pár labdarúgó cipőt gyártanak majd évente, tehát a jelenlegi mennyiségnek több mint háromszorosát. —f —p Hazaindult Phenjanból a magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségé, amely Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, csütörtökön hazaindult Pben- janbóL A küldöttség, amely a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának meghívására tett látogatást a KNDK-ban, tárgyalásokat folytatott a koreai testver- párttal a két. felet érdeklő kérdésekről. Találkozott Kim tr Szen-nel, a Koreai Munkapárt elnökével és utazárt tett az országban,
