Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-28 / 254. szám
Minden az emberért történik inden az emberért, az ember javára történik. Sokszor hangoztattuk a szocializmus alapelvét. — amely néha mégis közömbösen cseng fülünkben. Pedig helyes és igaz alapelv, hogy a legfőbb érték számunkra az ember, kifejezi társadalmi, gazdasági rendünk lényeget, mélyen humanista céljait, azt, hogy nálunk megszűnt a kizsákmányolás, a kiváltságos kisebbség uralma a dolgozó többség felett, s a munkásosztály vezette néphatalom valóban az egész társadalom és az egyes emberei: érdekeit is szolgálja. .— A nagy összefüggések azonban gyakorta elhomályosodnak a mindennapi munka és gondok közepette. A szocializmus megszüntette a nagy vagyon- és osztálykülönbségeket, de a termelőeszközök tulajdonba vétele, a javak Igazságos elosztásának lehetősége nem számolhat fel egycsa- pásra minden társadalmi egyenetlenséget. Az anyagi javak korlátlan bőségének korszakától még távol vagyunk, nem elégíthetünk ki minden szükségletet. A javak munka szerinti elosztásának még a mainál is következetesebb alkalmazása vezet a gondok enyhítéséhez, a jólét korszakához. Társadalmunk adott lehetőségeihez képest különböző szociális juttatásokkal segíti a családi terhek viselését: nemrég felemelték a kétgyermekesek családi pótlékát, egyes kategóriákban az alacsony nyugdíjakat. Állami eszközökből mind hatékonyabban segítik a lakásépítkezéseket rStb. ■. • • ■ ; LJf a nincs nálunk min** dig és mindenütt kellő vonzereje rendszerünk mély humanizmusát hangoztató jelszavaknál:, — ez elsősorban azért van, mert helyes elveink megvalósításában nem vagyunk elég következetesek. — Az állami és a szövetkezeti lakásokat nem mindig a leginkább rászorulók kapják. Rendszerünk humanitását akkor is megsértjük, amikor eltűrjük a pazarlást, a fegyelmezetlenséget, a korszerűtlen munkái, holott még jócskán van kielégítetlen szükséglet! Mint vásárlók, fogyasztók, minden esetben igényesek vagyunk, mint termelők viszont, néha antiszociális módon gondolkodunk és cselekszünk. Ez a társadalmi célszerűségtől idegen „termelői” szemlélet sok gondot okoz az egyes munkahelyek emberi viszonylataiban is. Mindenekelőtt ot1 ahol az emberben csak a tervek, az előírások teljesítőjét látják. Ha veszélyben van a tervteljesítés, elvárják, . hogy a dolgozók ne kíméljék erejüket, de jogos bér és szociális igényeik kielégítését könnyeden elhárítják. Néhol az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések alakulását figyelve kizárólag a kárba- ment munkanapokra gondolnak, a számokkal kife- jezhetetlen emberi szomorúság és szenvedés iránt érzéketlenek. A termelés, a munka a " legemberibb tevékenység. Nem csupán a kész termékek szolgálják az emberi szükségletek kielégítését, hanem magában a munkában is az ember alkotó szükséglete, újat teremtő képessége nyilvánul meg. Ez utóbbi azonban gyakran mégcsaik igény. — Ahhoz, hogy a munka valóban általános életszükségletté váljon, a termelés jellege, technikai színvonala is korszerűsítésre szorul. És persze az emberek gondolkodásmódja, szemlélete Is. Az örömteli muíi- kakedv kialakítása nem utolsó, sorban a helyi vezetésen múlik: az erkölcsi és anyagi elismerés eszközeivel, a munkafeltételek korszerdsítésével. a dolgozókról való sokoldalú gondoskodással kell naponta bizonyítani, hogy a legfőbb érték valóban az ember. A szocialista társada- lom magáévá tette mindazokat a nemes eszméket. elképzeléseket —, amelyeket az emberiség nagy humanista gondolkodói valaha alkottak. Ezek valóraváltása — vagyis rangot, méltóságot adni az embernek társadalmi méretekben és egyénenként 'S — nem kis időt. munkát és felelősséget igényel. K. J. A Szolnoki Papírgyár géptermében A kép előterében látható tekercselőt külföldről szerezték be. Ára rövidesen megtérül, mert nem szakítja a papírt, mint elődje, tehát sokkal kisebb veszteséggel dolgozik. Hla: Ahová az Illan Bátor-í üzenet szólt * A Csukás tó valutát terem * Miénk ? Enyém ? * Az ar marék litka * Garbo * BÉTÜVETÉS Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK NEfjYpl AMEBYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A HEGYEI TAHAC5 XVI. évfolyam, 254. szám. Ára: 50 fillér 1965. október 28.. csütörtök. Falusi szolgáifatóházakat építenek jövőre a Tízmillió forint értékű munka az idén % Két szövetkezet és kétszáznegyven hét kisiparos a lakosság rendelkezésére a tiszafüredi járásban • öt évvel ezelőtt a járásban a javító-szolgáltató egységek alig ötmillió forint értékű munkát végeztek. Egy év múlva már túljutottak az ötmillió forinton, tavaly pedig elérték a hétmilliót, nem beszélve az idei tervről —, melynek már több mint 80 százalékát teljesítették —, s amely szerint több mint tízmillió forint, értékű munkát végeznek a lakosságnak. A tiszafüredi járási építő és javító ktsz például jelenleg 18 szakmában dolgozik a lakosság Igényei szerint. Nagyivánon és Ti- szaszentimrén férfi, női fodrászüzletet nyitott, cipó és gumijavító részleget hozott létre Tisz-aszöllősön, Tisza- szentimrén és Tiszaigaron. Átvette a rádió- és televíziójavítást a GELKÁ-tól. most készül egy gépjárműszervize és a kárpitozott bútorok javítását is meg- oldia jövöre. Hasonló eredményekkel dicsekedhet a Kunmadaras és Környéke Építő-Javító Ktsz is. Húsz szakmában csaknem százötven dolgozót foglalkoztat a szövetkezet. Négy évvel ezelőtt vízvezetékszerelő és férfi szabó, 1962-ben kárpitos és kőfaragó, 1963-ban oedfg fodrász. míg tavaly cs“rénkálv- hás részleggel bővült a ktsz Szolgáltató tevékenységüket 161 egészítették ki a maeán- klsinarosok. Különösen a tavalv mesielent 22. sz. tör- vénvéréiű rendelet óta, — amely szélesebb körben lehetőséget adott új iparlga- zolvánvok kiadására. Az ipartörvénv módosításának eredményeként Nagyivánon asztalos, kőműves, Tiszaburán női szabó, bognár és kádár. Tiszalgaron lakatos, Ti- szaörvényen villanyszerelő és festő. Tiszaőrsön bádogos, a kécsi településen női szabó kért inar- Igazolványt és működési engedélyt. Azóta ezek a magánkisiparosok becsülettel dolgoznak. a lakosság megelégedésére. A járási és helyi tanácsok megfelelően irányítják segítik az Iparpolitika! tarvak megvalósulását. A végrehajtó bizottságok, a tanácsülések napirendi pontjai között évenként több alkalommal is szerepel a tervteljesítés, a hálózatfejlesztés. a lakosság igényeinek kielégítése. — Ennek eredménye a rádió- és televízió javítószolgálat megszervezése, magánkisiparosok szórnának szaporodása, új szakmák javítórészlegeinek létesítése. Az eredmények mellett sem mondható el, hogy minden gond megoldódott a járásban. Még mindig nem biztosított valamennyi község javító-szolgáltató ellátása. Ennek egyik oka az. hogy több helyen kicsi az igény, s még egy kisiparos állandó foglalkoztatása sem lenne biztosítva. Ezeket a községeket viszont be lehetne kapcsolni a „begyújtó” rendszerbe, mint tették ezt Tiszaőrssel, vagy Nagy- ivánnal. Ehhez még külön begyűjtőhelyeket sem kell létesíteni, hiszen az fmsz boltjai vállalják a raktározást. Az olyan szakmában pedig. mint a fodrász, kisiparos beállításával oldhatnák Éppen a legkedvezőbb időpontban — ősz elején — fejezte be laboratórium: vizsga.ataif az útügyi kutató intézet annak megállapítására, hogyan lehet s legjobban megelőzni az utakon a jégpáncél kialakulását, illetve hogyan lehet a .aár kifejlődött jeget felolvasztani. Jobb eljárást keresve megvizsgálták nem iehet- ne-e nálunk is alkalmazni a külföldön, tehát némiláa más viszonyok között már jól bevált sózást, amitől még most is sokan idegenkednek, arra hivatkozva hogy a só megtámadja a betont és a gépkocsik fém- alkatrészeit. Az UK! szakembereinek azonban sikerült megtalálniuk azt a módszert a közönséges konyhasó megfelelő adagolásában —. meg a problémát, — Ilyen község a járásban még Ti- szaörvény. Különben sok helyen nincs szabómester sem, pedig a lakosságnak szüksége lenne rá. Az iparpolitikai terv célkitűzése volt az is, hogy néhány szakmában több tanulót szerződtetnek. Ebben sajnos nem sikerült elképzelésüket teljesíteni. A megoldásra váró feladatok közé tartozik az is, hogy a jövő terveiben ne feledkezzenek meg a nagyobb községekben a peremrészeken lakókról. A jelenlegi gondokon minden bizonnyal enyhít majd a jövőre épülő két szolgáltatóház. A háromszáz és ötszázezer forint költséggel létesülő tisza- szentimrei és tiszaőrsi ..kombinátban” fodrász, cipész, gumijavító és vasipari javntórészlegek működnek majd. A járási tanács vezetői egyébként tervbevették: — meghatározzák. hogv egy- egy szövetkezet mely községekben létesítsen javító- szolgáltató munkahelyeket — mj — amely pillanatok alatt felolvasztja a jeget. illetve megakadályozza a víz. össze- íagyását, de sem a betonnak, sem a kocsiknak nem árt. Ráadásul négyzetméterenként számítva a megelőzéshez elegendő 10 gramm só szórása mindössze 0.5, az olvasztáshoz szükséges 30 gramm elterítése pedig 1,2 fillérbe kerül. Egy megrakott négytonnás kocsi homokkal 6, sóval 40 km-es útszakaszt tud jégteleníteni. Általában az egész „kezelés” csaknem 10 százalékkal olcsóbb a salak, homok vagy sóderszórásnál. Az ország legforgalmasabb 6000 kilométernyi úthálózatának jégmentesítésével, az új módszer bevezetése több millió forintos évi megtakarítást eredményezne. Nehézipari üzemek vidéken A Budapest túlzsúfol tsá gának enyhítésére hozott vidéki ipartelepítési kor mányhatározat aok feladatot adott a második ötéves tervben az egyik legnagyobb ipari tárcának, a Nehézipari Minisztériumnak is. A vegyiparban 29. több gégében termelő üzemel jelöltek ki a fővárosból való kitelepítésre. Nagyobb részük elköltöztetése mes is történt, néhány 1965végéig előírt kitelepítés azonban előreláthatólag nein fejeződik be, de valameny. nyi folyamatban van és a kővetkező években megtörténik. Annyi bizonyos, hogy Bvdapesten jelentékenyen mérséklődött a ipar terjeszkedése. A második ötéves tervben az összes vegyipari beruházó soknak mindössze 19—20 százaléka jutott Budapesi- re. Jelenleg a veffjfipnrnak termelési érték szerint már csak egyharmada van a fővárosban. A munkás- és alkalmazotti létszámot tekintve ennél egyelőre nagyobb a fővárosi arány. A bányászat 23 vidékre költöztetésre vagy megszüntetésre kijelölt egysége közül mindössze öt volt termelő üzem. a többi raktár. javítóműhely, kirendeltségi ircdg síb. Ebből mostanáig 18-at átielev - tettek vagy megszüntettek. A vegyipar, amely a második ötéves tervben még beruházási keretéből fedezte az áttelepítési költségeket, harmadik ötéves tervébe 400 millió forintot állított be kii'ön erre a célra. A nagy beruházási keret terhére előirányzott építkezések természetesen mind vidéken (örténnek. a meglevő üzemek közül pe dig elsősorban a vidékieket fejlesztik A -fejlesztési beruházásokból 1936—1970- ben nem egészen 10 százalék jut Budapestnek, szemben a. második, ötéves iérv. vei, amikor 20 s’ázaiéknvi volt a főváros részesedé« \ Több iparágban csökken a. fővárosi termelés aránya: 1970-ben a gumigyártásnak már cseh 50. a gyógi/szc’ - gyártásnak 85, a fesiék- gyártásnak 40, a mŰanyao- gyártásnak szintén 40 százaléka történik Budapesten. Néhány éve ezek az iparágak majdnem tei.ie- sen a fővárosban állítottak elő termékeiket. Ezzel a budapesti üzemek részese, dése 25 százalékra csökken a vegyiparban A következő ötéves tervidőszakban teljesen megszűnte'.!: Budapesten a kóolajfeldol- gosást. Jóval több mint 20 vegyipari üzem. Illetve telep költözik vidékre vagy szűnik meg teljesen Budapesten ebben a tervidőszakban. A bányászat öt vállalati egységet helyez el Budapestről m 1966—70 évi WwwktOa Sóval a jégpáncél ellen
