Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

1S65j október 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Táviratoztam saját magamnak Népművelési esték Karcagon A karcagi Lenin a téli oktatási tenek, elemzik a Tsz-ben tavaly idényben új szia- tsz sajátos hely­hasznos mozgal- folttal gazdagítják, zetét, az ott ál­mát kezdeménye- Hetenként népmű- kalória zott fejlett zett a KISZ-szer- velési esteket ren- agrotechnikai vezet. A követke- deznek, elsősorban módszereket. A ző öt-hat évben a szakmai jelleggel, szakmai estéket tsz valamennyi A helyi és meghí- összekapcsolják a munkakönyves fia- vott szakemberek televízió mezőgaz- talja megszerzi az állattenyésztési, dasági szakfilm.so- alapfokú mezőgaz- növénytermesz- rozatával és a be- dasági szakismere- tési, gépesítési és mutatott filmeket teket, a szakmun- öntözési témákból is megvitatják, kásbizonyítványt. előadásokat tarta- L. S.-né A továbbképzést nak, filmeket veti- Karcag Az illetékesek intézkedtek Mii'íjMiM dolgozom, s mivei szüleim Jászboldog- házán laknak, vasárnapon­ként meg szoktam látogat­ni őket. Tápiógyörgyéig vo­nattal kell utazni, onnan mintegy 8—10 kilométeres az út Jászboldogházáig. A két község között autóbusz- járat közlekedik. Az autó­busz azonban csak este fél hétkor indul a tápiógyör- gyei állomásról, amelyet munkakörömből eredően ál­talában nem szoktam elér­ni. így hát a szombat este helyett vasárnap utazom haza, 9 hogy ne kelljen gyalogolnom 9 kilométert, szüléimét előre értesítettem érkezésemről, akik kerék­párral jönnek ki elébem Tápiógyörgyére. így terveztem október 16-án Is, amikor délután 14.58 órakor feladtam egy Sokat olvasom az újsá-' gokban, hogy itt is, ott is új művelődési otthon épült. Azok munkájáról szóló hí­rek is örömmel töltenek el. Ebbe az örömbe azonban üröm is vegyül, mert János- hidán sajnos nincs otthona a kultúrának. A valamikor kocsmának épült terem mennyezetén befolyik a víz, lukacsos a padló, s a tol- dozgatással-foltozgatással átalakított terem nem al­kalmas kulturális rendez­vények tartására. Van tánc- csoportunk is, de sajnos nincs hol próbálnia. Tánc­táviratot Jászboldogházára, hogy másnap, azaz vasár­nap 11 órára érkezem a tápiógyörgyei vasútállomás­ra. Annak rendje-módja szerint meg is érkeztem, ott azonban senki sem várt. Szüleim elfoglaltságára gon­doltam, s így gyalog indul­tam el Jászboldogházára. Otthon meglepetés várt. Közölték, hogy nem kaptak táviratot. Néhány perces csodálkozás után a postás kopogtatott, s 12 óra 40 perckor átadta az általam feladott táviratot. Egyéb­ként a jászboldoghazi pos­tahivatal csak vasárnap kapta meg a táviratot. Nem tudom, hogy az mi okból, Monoron nyugodott szom­bat délután 3 órától. Velkei Árpád Jászból dogháza mulatság alkalmával oly nagy bent a hőség, hogy alig lehet kibírni. Többször hangzott már el Ígéret a korszerűsítésre, azonban ezek az ígéretek nem való­sultak meg. A jánoshidaiak is szeretnének kultúrált körülmények között szóra­kozni. Ehhez azonban a fel­sőbb szervek — járási, me­gyei tanács — segítségére is szükség lenne. A köz­ség lakói sem maradnának tétlenek. Társadalmi mun­kával segítenének. Értékes István iánoshida A követelés jogos Simon Jáncsné tiszader- zsi olvasónk panasszal for­dult hozzánk. Levelében megírta, hogy az AKÖV egyik bútorozott szobájára bérleti szerződést kötött. A vállalat dolgozói júliusig vették igénybe a szobát. A bérleti díjat azonban nem fizették ki. Többször for­dult ez ügyben a szolnoki központhoz, valamint a jászberényi üzemegységhez. Egy idő múltán olyan vá­laszt kapott, hogy a bérle­ti jogviszonyt felmondják. Olvasónk ennek ellenére úgy védte: követelése jo­gos. Panaszával a 7. sz. Autó- közlekedési Vállalat veze­tőihez fordultunk, s Kere­kes Ferenc vállalat-igazga­tótól a következő választ kaptuk: J. L.-né, Abádszalók: — Levelében feltett kérdései­re a következőket válaszol­hatjuk: a Büntető Törvény- könyv rendelkezése szerint, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági ha­tározatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, egy évig ter­jedhető szabadságvesztéssel, vagy javító-nevelő munká­val büntethető. Ugyanígy büntetendő az is, akit a bíróság jogerős határozatá­val gyermektartásra köte­lezett és ezt a kötelezettsé­get önhibájából nem telje­síti. A fenti jogszabályi ren­delkezés alapján különvál- tan élő férje ellen gyer­mektartásdíj fizetési köte­lezettség elmulasztása miatt feljelentést tehet a tisza­füredi járási ügyészségen. Feljelentésében írja meg, hogy férjét melyik bíróság, milyen számú ítéletében kötelezte tartásdíj fizetésé­re, s azt férje mióta nem teljesíti. A hatóságok majd felkutatják férje lakhelyét. Ha a bíróság gyermektar­tásdíj fizetési kötelezettsé­get megállapító ítélete jog­erőre emelkedett, kérje an­nak végrehajtását is. Az ítélet végrehajtását attól a járásbíróságtól kell kérnie, amelvik bíróság ügyében első fokon eljárt. Lázár András, Kisú Szál­lás: A vízszolgáltatások rendjét és a vízdíjak meg­állapításának és beszedésé­nek szabályait Szolnok me­gye Tanácsának 19S4. évi 2. sz. tanácsrendeletével módosított 1962. évi 1. sz. tanácsrendelet határozza meg. E jogszabályi rendel­kezés 23. §-a szerint a ház­tartási vízfogyasztás díja, s az e rendelet alapján fi­zetendő egyéb díjak az in­gatlantulajdonost terhelik. A háztartási vízfogyasz­tásul eltérő célra használt víz díját —. ha a fogyasz­tás a havi átlnvos 50 köb­métert meghaladja — éa az YOlt „Simon Jánosné pana­szát megvizsgáltuk és jo­gos követelését teljesítet­tük. Nevezettel a vállalat valóban bérleti szerződést kötött lakása egyik bútoro­zott szabójára, A jászberé­nyi üzemegység a bérleti szerződést 1965. augusztus 2-vel felmondta, mivel ar­ra nem volt szükség. Mu­lasztást követtek el azon­ban, mivel a bérlemény igénybevételéért járó díjat nem küldték el, illetve késve küldték el. A vizs­gálat időszakában ugyanis megállapítottuk, hogy ne­vezett címére október 5-én 1500 forintot elküldték. így Simon Jánosné jogos köve­telését teljesítettük. Kerekes Ferenc igazgató e rendelet alapján fizeten­dő egyéb díjakat a fogyasz­tó ipari üzem viseli. Az 50 köbméter alatti vízfogyasz­tás díját és egyéb díjakat az ingatlantulajdonos köte­les megfizetni. Az utóbbi rendelkezés nem érinti az •ingatlan tulajdonos és bér­lő egymás közötti viszonyá­ra vonatkozó jogszabályo­kat és megállapodásokat. Az említett szabályrende­let 28. §-ának rendelkezése értelmében, aki a magán vízvezetéket jogos ok nél­kül elzárja, a víz zavarta­lan használatát lehetetlen­né teszi, továbbá az az in­gatlantulajdonos, vagy meg­bízottja, ha a lakók vízel­látását lakónként a lakóbi­zottság állásfoglalásának megfelelően nem biztosít­ja, szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedhető bírsággal sújtható. D. Mihály, Szolnok: — A termelőszövetkezeti tag háztáji általános biztosítá­sának feltétele szerint csak a biztosított tsz-tag balese­te esetén adható kártala­nítás. Olvasónk felesége szenvedett balesetet, tehái mivel nem ő a biztosított, kártérítést az Állami Biz­tosító nem nyújthat. N. Istvánná. Kenderes: — A cseesemőkelengye vásár­lási utalvány az egyéb fel­tételek mellett akkor adha­tó ki. ha az anya a szülés előtti kötelező háromszori orvosi vizsgálaton részt vett. Ha a szülés korábban következne be és az orvos igazolja, hogy az anya • a harmadik vizsgálaton e miatt nem tudott meaje- ’enni, a kelengye utalvány kétszeri orvosi vizsgálat ’S kiadható. Kiss Lajos. Magi)tár: — Ha a dolgozó felmondással szünteti meg munkaviszo­nyát. annak folyamatossá­ga megszakad még akkor is. ha a munkaviszony meg- sziintetésAí Vövető napon az ál munkahelyén a munkát félvend. A folyamatos mun­Postai fiókbérlő java«laía A posta sok elavult szabályt likvidált már, de tö­rölhetné azt is, mely tiltja, hogy telefonon a fiókbérlő részére megmondják, van-e küldeménye a fiókjában. Helyes, hogy a posta nem szolgáltatja ki telefonon a fiókbérlő címét, nem árulja el, hogy kitől kapott a bérlő levelet, mert ezzel vissza lehet élni. De hogy érkezett-e küldemény fiókjába, ezzel senki nem tud visszaélni. A fiókbérlö részére időmegtakarítás, ha nem kell feleslegesen a postára fáradni, ha nincs kül­deménye. Ha a rendelkezést nem lehet eltörölni, akkor módosítsák úgy a szabályt: a fiókbérlő írásban kérhes­se, hogy a postaalkalmazottól telefonon választ kap­hasson érdeklődésére: érkezett-e küldeménye BET «olooki flékbérlő Bürokrácia a törökszentmiklósi MÁV-állomáson Október 19-én Törökszentmiklóson a vasútállomá­son érvényesítésre adtam át a szolgálatos pétizlárosnó- nek kedvezményes utazási igazolványomat. Kértem, ha lehet, készítse el minél előbb, mert másnap már utaznék. A pénztárosnö közölte velem, hogy csak ked­den lesz kész. Nem akartam Zagyvarékasról Török- szentmiklósra utazni hétközben, t ezért a következő vasárnap mentem el igazolványomért. Ekkor egy má­sik pénztárosnö volt szolgálatban, aki tudtomra ad­ta, hogy az igazolványom még nincs kész és egyéb­ként is, a munkatársától kérjem, mert az vette át. Nem értem miért kell az érvényesítéshez 8—10 nap? S ha netalán a pénztárosnö hosszabb szabad- Ságra megy, ae igazolványom addig nem kaphatom meg? Barival Károly Törökszentmiklós Csalódott színházrajongók " Kunhegyesen is örömmel vesszük, ha a szolnoki Szigligeti Színház művészei nálunk vendégszerepei­nek. Legutóbb oél- dáuü a Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül című ze­nés vígjátékot mu­tatták be. Sajnos, csalódottan kellett távoznunk az elő­adásról. Először is; nem tudjuk, mi okból, a szeptem­ber 18-ra hirde­tett előadást októ­ber 21-re halasz­tották el. Másod­szor pedig azért, mert többet vár­tunk a művészek­től. Olyan érzéssel távoztunk, mintha kedvtelenül ját­szottak volna. Vagy tálén úgy gondolták: falura ez is jó? Ács Imre Kunhegyes Szerkesztői üzenetek Szeretnénk kultúrált körülmények között szórakozni TÁJMÚZEUM A TISZAZUG KAPUJÁBAM IWÍ indössze néhány so­* “■ ros rendelet, amely­ben a Művelődésügyi Mi­nisztérium elismeri és jó­váhagyja, hogy Tiszaföld- váron a Tiszazugi Föld­rajzi Múzeum tájmú­zeumként működhessék. E néhány sor azonban egy évtized szorgos mun­kájának elismerése. Dr. Varga Lajos, a múzeum vezetője ez idő alatt mintegy 7000 tárgyat, szá­mos adattári anyagot és fényképfelvételt helyezett el a gyűjteményben és ezt kiállítások egész so­rán be is mutatta. A Földrajzi Múzeum rend­kívül előkelő cím. Az egyetlen ilyen múzeum az országban. Működésé­vel teljesen új területét alakította ki a magyar múzeológiának, s komp­lex módszerével friss színt vitt a már megszo­kott rendszerű kiállítá­sok közé. A raktárakban szokat­lan kép fogadja a belé­pőt: kis üvegekben, do­bozokban talajminták, kő­zetek, furatok őrzik a Ti­szazug földbelsejének év­ezredes titkait. A dosz- sziékban grafikonok, — számadatok örökítik meg a légkör legapróbb válto­zásait. A fényképek, raj­zok, térképes sora beszél arról az életről, amely a földfelszín egy kis terü­letén kialakult múzeum tevékeny- “ “ sége rendkívül sa­játos. Az ide bekerült munkaeszközök, néprajzi vagy régészeti tárgyak le­írókartonjai új, az eddi­giektől teljesen különbö­ző szempontú leírásokat rögzítenek. Az egyszerű cserépedényt nem a rajta lévő motívum vagy for- ma miatt gyűjtik be, ha­nem, mert helyi anyag­ból készítették vagy pon­tosan térképezhető az az út, ahogyan ide került. Ez az út egyben gazda­sági kapcsolatokat is ki­fejez a vidékek között; A nádvágónak sem any- nyira a formája vagy használatának pontos le­írása a lényeges, hanem a lecsapolások előtti élet­forma képviselőjeként, a földfelszín egy meghatá­rozott állapotának sajátos termelőeszközeként tartják számon. Áé kiállítás első része " “ magát azt a kör­nyezetet mutatja be, — amelyben az emberi élet létrejöhetett és megma­radhatott. A különböző rétegminták, fúratok a tájegység földtani szer­kezetét ismertetik, s az ötletes világító makett a a Tiszazugot beilleszti Magyarország • földtani szerkezetének képébe. A régit szemlélve azonban a mában járunk, s meg­tudjuk, hogy ezt az isme­retanyagot csakis a mo­dern tudomány legkor­szerűbb eszközeivel, a modern műszerekkel is­merhetjük meg. Az em­beri élet legrégibb kép­viselői, a kezdetleges munkaeszközök még nem alkalmasak arra, hogy a földfelszín alakításában komolyabb szerepet ját­szanak. Az ember első nagy természetformáló munká­ja a Tisza szabályozást; Hatalmas térkép fut vé­gig a falon, felvázolva a szabályozás elvét, rend­szerét Igen értékes da­rabja a kiállításnak gr. Széchenyi István leve'e Szapáry grófhoz a Tisza szabályozásáról. A természetes táj át­alakítását megkezdte az ember. A különböző zsák­mányoló jellegű életfor­mák háttérbe szorultak (gyűjtögetés, halászat, ár­téri legeltetés), s helyet adtak az aktívabb terme > gazdálkodásnak. A jó tala­jú, árvíz nem járta vidék nemes szőlő és gyümölcs- kultúra kialakítását teszi lehetővé. Az erre épülő falusi kisipar (kádár, fa­zekas, stb.) azonban már nem önálló. A környerő terület szállítja a kérz termékeket (Szentes, Kun. szentmárton, Mezőtúr). A hagyományos szemterme­lő gazdálkodás is nagyobb teret kap és intenzíveb i lesz. A terem végét le­záró vitrin a Tiszazu s települését és építkezését foglalja össze, s bemu­tatja, hogy a helyi nyers­anyag (nád, agyagos sár, vessző) eléggé szegényes lakáskultúrát fejleszthe­tett ki. A legújabbkori terem szervesen illeszkedik az előzőhöz. A földosztás megszüntette az áldatlan birtokviszo­nyokat, s a szocialista mezőgazdaság azt a me­zőgazdasági ágat fejlesz­tette ki a korszerű agrár- tudományokkal együtt­működve, amelyiknek leginkább megvolta« a természeti feltételei. A Tiszazug szinte kertgaz­dasággá alakult át; Tiszazug régebbi m ipari létesítményei is megizmosodtak. A téglagyár a helyi agyag­ból korszerűbb építő­anyagot készít, nagy mennyiségben. A martfű' cipőgyár bemutatása pe­dig Iskola példája lehel a legújabbkori kiállítások tartalmasabbá tételének. Nemcsak a gyár nyers­anyagbeszerzési körét és felvevő piacait rajzolják meg a térképek, hanem a cipőgyár munkásainak lakóhelyét feltüntető tér­kép gyakorlati haszonnal is jár. Lehetővé kell tenni, hogy Martfű olyan várossá fejlődjék, amely képes befogadni vala­mennyi dolgozóját kor­szerű lakásokba. Ezzel igen nagy energiát szaba­díthatunk fel, s a dolgozó­kat tehermentesítjük az utazgatás alól. Az így felszabadult időben bi­zonyára több alkalmuk lesz a Tiszazug és Mart­fű nagyszerű művelődési létesítményeinek f~1h~— nálásáhoZj z új múzeum nem- “ “* csak egy plusz statisz­tikai számot jelent a kü­lönböző kimutatásokban, jelentésekben. Dr. Varga Lajos és Szlamkó István közös munkája a múzeu­mi szervezetet és a mii- zeológiát egy sajátos mód­szerrel és témakörrel is gazdagította. Szabó László kaviszomy elvesztése miatt az alábbi joghátrányok sújt­ják a dolgozót: a) szabadságra csak hat­hónapos folyamatos mun­kaviszony után jogosult; b) ugyancsak hathónapos folyamatos munkaviszony után jár a dolgozónak munkaruha, egy év eltelte után jogosult vállalati üdül­tetésre, valamint természet­beni juttatásra; c) az új munkahelyen hat hónapig nem kaphat magasabb személyi alap­bért, mint amennyi előző munkahelyén volt. A felsorolt joghátrányok csak akkor nem következ­nek be. ha a felmondás különösen indokolt — A felmondást a jogszabály különösen indokoltnak ak­kor tekinti, ha azt az aláb­bi okokra alapítja: a) más helységbe helyez­ték át és új munkahelyén hat hónapig nem kapott lakást; b) házasságot kötött, — vagy házastársát más hely­ségbe helyezték és trizas- társának munkahelyén kí­ván elhelyezkedni; c) öregségi teljes-, illető­leg résznyugdfjra, vagy bal­eseti járadékra szerzett igényt; d) középfokú, illetőleg felsőfokú tanintézet nappa­li tagozatára vették fel; e) a vállalat társadalmi tanulmányi ösztöndíjból eredő kötelességét meg­-SZfigtg;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom