Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

A NEGYEDIK ERŐPRÓBA 2 elmúlt kilenc hónap nem volt szegény munkasiketekben, de ku­darcok is előfordultak. — Januárban annak örülhet­tünk, hogy a megye ipar- vállalatai többségükben jól felkészültek erre az esz­tendőre, s már első mun­kanapokon is teljes gőzzel termeltek. Ennek az idő­szaknak fontossága min­denki előtt ismert: nem­csak megérteni és megér­tetni kellett a párt decembe­ri határozatát, hanem azon nyomban a gyakorlatba át­ültetni. megvalósítani is. A pártszervezetek óriási munkát végeztek e kettős, valójában egy cél elérése érdekében. Az első negyed­év lezárásával kitűnt: hogy a vezetők és a munkáskol- Ipktívák magukévá tették az említett határozatokat, igyekeztek és tudtak azok szellemében dolgozni. Talán soha nem esett enhyi szó a termelés gaz­daságosságáról, talán soha ennyien nem tanulták a minőségi mutatók sorát, — talán soha még ennyien nem közgazdászkodtak, mint mostanában. Nemcsak az érdeklődést sikerült fel­kelteni az emberekben, ha­nem a cselekvés vágyát is. A párthatározatok jobb munkára sarkallták a dol­gozókat és vezetőket egy­aránt. Beszéltünk ie-szga- tóval, szocialista brigádve­zetővel és szakmunkással s milyen jól esett hallani tő­lük: készek arra, hogy a párthatározatból valóság legyen. A termelési tanácsko­zásokon sok értékes ja­vaslat, észrevétel hangzott el és nem haszontalanul. Az igyekezet, a jó akarat és nyugodtan kimondhat­juk: a küzdelem azonban nem mindenütt vezetett si­kerhez. A második erőpró­bát a félévi “terv teljesíté­séért tették. A minisztériumi iparvál­lalatoknak közel fele nem teljesítette tervét, a tanácsi vállalatok a többlet terme­lést kizárólag létszámfej­lesztéssel érték el, a kis­ipari termelőszövetkezetek szénája som állt a legjob­ban. De az is igaz, hogy a termelés gazdaságosságá­ra mindenütt ügyeltek és e tekintetben javulás követ­kezett be. A vázlatos is­mertetésből is kiderül, — hogy a harmadik negyed­év változatlanul nagy erő­próbát jelentett. A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának rövidesen nyilvánosságra kerülő je­lentése szerint az év első kilenc hónapjában tett erőfeszítése megyei iparunk egészét tekintve sikeres volt. A termelési terv 104,4, a termelékenységi szint 106,2 százalékos tel­jesítése tetszetős. Bár, ha figyelembe vesszük, hogy a minisztériumi iparban 2,7 százalékkal nagyobb mun­káslétszámmal dolgoztak — korántsem lehetünk elége­dettek. M intahogy azzal sem, hogy a tíz mi­niszteri vállalat közül több ismét nem tett ele­get időarányos tervfel­adatainak. — Olyan termé­kekből, mint a kőolaj, ége­tett tégla (tehát melyeknél a tervezett mennyiség túl­teljesítése kívánatos) keve­sebbet termeltek az elő­irányzottnál. Az építőipar­ban az állami vállalat je­lentősen túlteljesítette ter­vét, míg az ÉPSZER és a ktsz-ek jó része lemara­dással bajlódik. Csupán ezekből az ada­tokból is kitűnik, milyen nagy erőpróba lesz a ne­gyedik, az utolsó három hónap. Az eddigieknél még jobb eredményekkel lehet az éves tervet mind meny- nyiségben. mind gazdasá­gosságban teljesítem. it lehet még tenni’ Mennyiszer megfogal­maztuk már, oly sokszor, hogy szinte közhellyé vált: ki kell aknázni a belső tar­talékokat. A normakarban­tartással, a túlórák csök­kentésével, a munkafegye­lem szilárdulásával vala­melyest növekedett a mun­ka termelékenysége. De végtére is ez a kézenfek­vőbb, könnyebbik lehetőség kihasználása volt. Ellenben a műszaki fej­lesztésből, az új technoló­giák bevezetéséből, a jobb üzemszervezésből aránytala­nul kevesebb haszon szár­mazott, mint amennyire jo­gos Igényünk van. Válto­zatlanul ezekben látjuk a nagy, a kiaknázatlan tar­talékot. A vállalatok adóssága nem túl nagy, nem törleszt- hetetlen. Most még meg le­het ragadni az alkalmat, most érdemes töprengeni, jó elhatározásokra jutni. Nem arra bíztatjuk az adó­sok listáján szereplő válla­latokat, kisipari termelőszö­vetkezeteket, hogy a szo­kásos évvégi hajrával min­denáron, még a gazdasá­gosság rovására is remekel­jenek. Ilyen megoldásra semmi szükség nincs, mert ebből több kár származna, mint haszon. negyedik erőpróba már nemcsak az éves terv teljesítéséért van, ha­nem egyben felkészülés is 1966-ra, a harmadik ötéves terv első évére. Szilárd alapról kell majd indulni, s most nem kevesebbről van szó. mint arrót: ho­gyan s milyen erősre épít­jük meg az alepot. Fábián Péter A Mérnöki Továbbképző Intézet tanfolyamot rendez Szolnokon November 1-én kezdődik a Tiszamentt Vegyiművek­ben a Mérnöki Tovább­képző Intézet Szolnokra!!- helyezett tanfolyama me­lyen neves szakemberek tartanak előadásokat a kénsavgyártásl folyamatok fizikai kémiájáról, különös tekintettel az újabb fejlő­dési irányokra és kutatá­sokra. Másfél hónapon át he­tenként egy alkalommal lasz előadás, amelyen a vegyiművek mérnökein kí­vül többen résztvesznek a Budapesti Vegyiművek és a Peremartonl Ipari Rob­banóanyaggyár mérnökei közül is. Tavaly sajnos egy ha­sonló célú előadássorozat szervezési okokból elma­radt, mert a Mérnöki Tm vábbképző Intézet nem gondoskodott előadókró’. Remélhetőleg az idén e2 nem ismétlődik meg. v *,•> XMyxv Világ proletárjai» egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 253. mám. Ára SO tíllér 1965. október 27., szerű*. KÖRZETI ORVOS ORVOSI KÖRZET Régebben csak körzeti orvosról beszélhettünk, ha a lakosság egészségügyi el­látásáról szóltunk. A legutóbbi két év alatt a körzet fogalma új tar­talmat nyert, Ebben már nemcsak az orvos, hanem a betegápolónő, az orvos ír­nok és a védőnő is benne foglaltatik. Az ő összmun­kájuk teszi ki, egy-egy fa­lu, városi kerület egészség- ügyi ellátottságát. A második ötéves terv időszaka alatt új orvosi körzetek létesültek Szolno­kon, Tiszafüreden. Be- senyszögön, Törökszent- miklóson, Kunmadarason, Jászárokszálláson. Jászapá- tin. Tószegen. Jászberény­ben két új körzet is léte­sült. Szolnokon gyermekor­vosi körzet is működik. Bár átlagban, az orszá­gossal megegyező létszámú lakos jut egy-egy körzetre, azért még mindig 'gén nagy különbségek vannak a legnagyobb és legkisebb körzetek között. Üjszászon 3957, Mesterszálláson 1144 lakos jut egy orvosra. Ugyanakkor a szétszórt te­lepülések sem könnyítik meg a körzeti orvos dol­gát. Igen nehéz például a kétpói körzet, egészségügyi dolgozóinak helyzete, akik a 2026 lakoshoz mintegy 370 tanyai településre jár­nak. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint az egészségügyi alapellátás sokat javult nemcsak mennyiségi, hanem minő­ségi vonatkozásban is. Ugyanezt állapította meg az egészségügyi állandó bi­zottság több váfosban és községben folytatott ellen­őrző vizsgálata is. Annak ellenére, hogy az orvosok életkora, szakmai gyakorla­ta rendkívül változatos ké­pet mutat, sikerült elérni, hoev a körzeti orvosok ál­talában jó munkát végez­zenek. Ehhe2 nagy mérték­ben hoz-’á'árul a tovább­képzés és ellenőrzés ala­possága. A munkafeltételek álta­lában jók. A fő probléma a lakáskérdés. Hat körzeti orvosnak nincs lakása, kel­tő a'béri étben lakik. Né­hány helyen nem tudják betölteni az állást orvos- lakás hiánya mialt. A rendelők felszerelése jónak mondható, több helyen azonban szűk a váróhelyi­ség, amely az utóbbi évek­ben ugrásszerűen megnöve- kedett biztosított létszám miatt a fokozott beteg- forgalomban zavarokat okoz. A végrehajtó bizottság összességében úgy értékel­te az orvosi ellátás megja­vítására történt erőfeszí­téseket, hogy azok minden vonatkozásban igen jelen­tős eredménnyel jártak Az eredményekhez az is hoz­zájárult, hogy a városi és járási tanácsok végrehajtó bizottságai minden évben A megye egészségügyi ellátottságáról tárgyalt a megyei tanáét végrehajtó bizottsága egy ízben megtárgyalták a körzeti orvosi ellátás hely­zetét és ennek alapján szá mos intézkedést tettek. Pia: A Bú^akalász is „ráltaicsoil“ 4 |io*tájáhó! * * Művelődési ház* vagy öli hon ■ Imikor hasznos a késés 4a első teljes évad őszintén szólva hosszú ideig azt hittem, teljesen mindegy, háznak vagy ott­honnak titulálják-e a ken- deresi ■ művelődési intéz­ményt. Kovács László, a művelődési ház igazgatója azonban elmondta: nem a precízebb fogalmazásról, hanem a dotáció nagyságá­ról van itt szó. A műve­lődési ház ugyanis többet, a művelődési otthon keve­sebbet kap. Az intézmény „ház”, vagy „otthon” mivoltát különbö­ző — főleg az épület nagy­ságától függő — előírások szábják meg, végső soron azonban a működési enge­dély a perdöntő. Pontosab­ban szólva általában az, mert a kenderesieknek ket­tő is van a járás jóvoltá­ból. s mégsem dönti el a vitát. Az egyik — az idő­rendben először kézhez ka­pott — szerint művelődési házuk van a kenderesiek­nek. a másik működési en­gedély szerint már csak művelődési otthonuK. Az épület pedig nem lett ki­sebb az idők folyamán. Le­het, hogy úgv gondolták s járási művelődésügyi osz­Piispöklila „Rétes“, orgonalila „Kozmetika** Új neonfeliratokkal gazdagodik a megyeszékhely A szolnoki Építőipari és Javító Vállalát neonüzetné- nek üvegtechnikusa, Bíró Imre kérésünkre elmondot­ta. hogy nemsokára felsze­relik a Ságvári körút, illet­ve az Ady Endre út új la­kóházainak homlokzatára a földszinti üzletek neonfel­iratait. Az tizem formatervezője a2 épületek stílusát figye­lembe Véve készítette el a felirmok rajzait. Ezeknek alapján indult meg csak­nem két hónapja a munka A Tej-. Hús-, Rétes cuk­rászda-, Kozmetika-, ABC áruház-, Falatozó-. Leérté­kelt áruk feliratokat püs­pöklila, meleg fehér, rubin- piros, opálkék, orgonallla, zöld és sárga színt adó gá­zokkal töltötték meg. Az épületek színe a fel­iratok színeivel harmóniá­ban van. Az új neonfelira­tok — ismerve a Ságvári kör­út impozáns méreteit — való színű még jobban emelik az új városkép esztétikai színvonalát. A szolnoki reklámokon kívül még ebben az évben elkészül a mezőtúri „Vas­árubolt "felirat és a kun­hegyes! fmsz kérését is tel­jesítik. Az üzem négy sze­relője a már meglévő fel­iratokat javítja a megyé­iben. Havonta átlag 40—50 — sok bosszúságot okozó — hibás betűt javítanak ki. tályon: „a különbözetet majd kigazdálkodjék a ken- deresiek.” A mostani az első, telje? évad a kenderesi új mű­velődési házban. A gazdag program összeállításakor megkülönböztetett gonddal foglalkoztak a termelőszö­vetkezeti akadémia szerve­zésével. A lakosság javas­lata szerint a sertés-, a szarvasmarha és a baromfi- tenyésztés témaköréből tar­tanak előadásokat. Elsősor­ban nagyüzemi módszereket ismertetnek, de a foglalko­zásokon sort kerítenek ar­ra, hogy a háztáji gazda­ságban is hasznosítható is­meretekét nyújtsanaK. Az akadémia előadásso­rozata már októberben megkezdődött volna, de úgv döntöttek: az emberek a jó időt kihasználva úgyis a határban dolgoznak, el kell halasztani a foglalko­zások kezdetét novemberre Csak helyeselni lehet .dönté­süket, hiszen a cél nem a programhoz mindenáron való ragaszkodás, hánem a szakismeretek minél széle­sebb körben való terjesz­tése. Ebben a tanévben nyílt meg a műve'ődési ház tő- szomszédságában a mező- gazdasági gépész-iparitanu- ló iskola. Hallgatói száméra három éven át az iroda­lom, a történelem és a kép­zőművészet témaköreiből előadássorozatot szervez a művelődési ház. A foglal­kozások után vetélkedőket szerveznek, s jutalmazzák a legjobbakat. Figyelemre méltó a fia­talok ízlésfejlfesztésére irá­nyuló erőfeszítés Is. Ennek érdekében például — a sok jő módszer közül csak ezt említve. — vásárlással, ta­nácsadással egybekötött át-ubefnutr.tókat rendeznek előadást tartanak a lakás­kultúráról. a kozmetikáról stb. A művelődési ház vonzó hatása egyre nő. A Haladás Tsz arra hivatkozva szün tette be például saiát klub­ját. hogv a műve'ődési ház­ban kultúráltabb körülmé­nyek között, többet tanulva *7?irpknzhátoak a fiatalok Azóta a szövetkezel fintal- iai rendszeres látogatói a községi művelődési háznak s példájukat egyre többen követik. A kukorica törésre, répa szállítás ra összponiositják erejüket A fegyvernek! közös gaz­daságok közül elsőként az Aranykalász Tsz fejezte be a vetést. Ez a szervezett munka, s nem utolsó sor­ban annak az eredménye, hogv erőgépeiket két mű­szakban üzemeltették és a vetésben résztvevőket pré­miummal is ösztönözték a gyors és jó minőségű mun­kára. Nem is lehet panasz Gergely Dávid, Molnár András tsz traktoros és Kripta Bálint gépállomási dolgozó munkájára, sem az őket segítő Bognár Károly, P. Kovács Mihály és Fehér József vetögépkezelő helyt­állására. A vetéssel egyidőben szedték a szövetkezetiek a cukorrépát, törték a kuko­ricát, s elkészítették az 500 köbméter silót is. Lényege­sen gyorsította a kukorica- törést, illetve a szár leta­karó 'sát, hogy szervezték az éjszakai szállítást. 3 hol­danként 15 forint célpré­mium illette azokat, akik éj­jel hordták a szárat. Intéz­kedési tervükben novem­ber 10 a betakarítás határ­ideje, de e hónap végére a kukoricával is végeznek. A mélyszántásból mintegy 280 hold még hátra van, no­vemberben ezt is befejezik, hacsak végleg ki nem dől a munkából a gyakran „be­teg” DT. Jó; dolgoznak — eredményesen gazdálkodnak A jásztelki Tolbuchin Tsz gazdái az őszi vetés gond­ját már letudták, őszi ár­pát a tervezett 380 hold helyett 402, takarmányke­veréket 70 helyett 90 hol­don vetettek. A kenyérga­bona vetőmagját október 20-ig 1340 holdon tették földlse, de ebből is vetettek több mint 10 holdat plusz­ként. Nemcsak szorgalmuk, ha­nem eredményeik is emlí­tésre méltók. Az eddig le­tört kukorica holdanként) átlaga fölözi a tervezettet, 20—22 mázsa májusi mor- zsoltnak felel meg Az ál-, lattenyésztésből Is többlet jövedelmük lesz. A csirke és liba a tervezett összeg­nél 20—20 százalékkal töb­bet hoz. A sertéshizlalás mintegy 15 százalékos plusz bevételét több hízó átadá­sával és súly-ráhizlalással érik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom