Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-26 / 252. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NtKAF 1965. október 2S. VIETNAMI JELENTÉS: Kiosztották Nehéztüzérséggel erősítenek az amerikaiak Kennedy szenátor a harctér fölött Az Egyesült Államok atomhajtású repülőgép- anyahajóját, az Enteprise-t az Atlanti-óceánról a Csen­des-óceánra vezényelték. A hajó rövidesen csatlakozik a vietnami vizeken állo­másozó amerikai flottához, A Pentagonban egyidejű­leg bejelentették, hogy nukleáris lövedékek kilö­vésére is alkalmas nehéz­tüzérséggel, valamint leg­újabb típusú sugárhajtású repülőgépekkel erősítik meg a Vietnamban beve­tett amerikai alakulatokat. A nehéztüzérséget elsősor­ban Saigon közvetlen vé­delmi övezetében helyezik éli Az új katonai erőfeszíté­sek arra mutatnak, hogy a kormányzat a növekvő til­takozások ellenére sem kí­ván módosítani vietnami tervein. A Washington Post értesülése szerint Johnson, Rusk és McNamara „szi­lárdan kitart korábbi pozí­ciója mellett”. A kormány­zatra ugyanakkor a jelek sízerint egyre növekvő nyo­mást gyakorolnak a hábo­rú kiterjesztése érdekében a szélsőséges amerikai ele­mek. Curtis Lemay tábor­nok, a légierő nemrég nyugalomba vonult vezér­kari főnöke egy hét végi beszédében azt követelte, hogy haladéktalanul bom­bázzák a VDK lakóterüle­teit, ipari célpontjait, szün­tessék meg a még fennálló korlátozásokat. Megfigyelők ezekből a jelekből kiindulva az ame­rikai politika további meg­merevedését várják Viet­nam kérdésében. Egyes politikai körök — a jövő évi kongresszusi választá­sok küszöbén — megpró­bálják a szélsőséges ele­mek javára kihasználni azt is, hogy az amerikai veszteségek jelentősen nö­vekszenek Vietnamban. A Washington Post szerint ezek a körök arra számí­tanak, hogy a nagyfokú veszteségek „harcosabb amerikai politikai straté­gia kialakításához” vezet­nek. Plei Me térségében folytatódnak a felszabadító erők rohamai az amerikai­ak és a dél-vietnami báb­kormány csapatai ellen. Vasárnap Saigonból heli­kopteren a térség fölé szállt Edward Kennedy szenátor és az amerikai kongresszus három más tagja, s a magasból megfi­gyelték a hadműveleteket. A UPI jelentése szerint a Cape Kennedy (MTI). Hétfőn délután az előre megállapított terv szerint — magyar idő szerint — 16 órakor egy Atlas-tipusú rakétával fellőtték azt a2 Agena mintájú űrhajót, — amelyet Schirra és Stafford űrhajósoknak kellett volna összekapcsolni a Gemini—6 kabinjával. A rakéta elindításakor Schirra és Stafford már el­foglalta helyét a Gemini—6 kabinjában és televízión fi­gyelte az Atlas-Agena ra­kéta felbocsátását. Az Atlas-Agena rakéta­kombináció tervszerű fel­bocsátása után a Bermudá­kon elhelyezett figyleőállo- más, majd később az ausz­tráliai Carnavonban műkö­dő figyelőállomás jelentet­te, hogy az Agena orrában elhelyezett rádióadók nem működnek, nem válaszolnak a földről a rakétára sugár­zott jelekre. A Cape Ken­nedy támaszponton egyre izgatottabban várták a jel­zéseket, s ekkor kiderült hogy a 14. számú torony­ban, amelyről az Atlas- Agena rakétát felbocsátot­ták, kisebb tűz ütött ki. — Mint az AFP jelenti, a ra­kéta felbocsátásakor az elő­Pléd Me-i táborban erősen kimerültek a kormánycsa­patok katonái, akik mar öt napon és álmatlan éj­szakán keresztül próbálják visszaverni a szabadsághar­cosok rohamait. A Hanoiból érkezett je­lentés szerint október 16-án és 17-én két újabb ame­rikai sugárhajtású repülő­gépet lőttek le a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe fölött. Irányzottnál nagyobb nyo­móerő fejlődött, ez okozta a toronyban a tüzet, s ugyanakkor a rakéta belse­jében elhelyezett elektro­nikus berendezésekben is kárt okozott. Ezek a beren­dezések felmondták a szol­gálatot, s így a rakétának tulajdonképpen nyoma ve­szett. Alig egy órával a rakéta felbocsátása után és 40 perccel a Gemini—6 űrhajó tervezett felbocsátása előtt Christopher Kraft, a Gemi- ni-program igazgatója be­Waldeck Röchet, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára a Párizs-környéki Auberwilliers-ben egy kom­munista pártértekezleten elhangzott felszólalásában pozitív jelenségként érté­kelte a radikálisok és a ra­dikális szocialisták azon döntését, hogy a december a }obel*békedíjat Az ENSZ gyermek-alapja (Unicef) kapta az 1965-06 N obel - békéd í j at. Az Unicef az ENSZ-köz- gyűlés 1946. december 11-i egyhangú határozatával jött létre az európai és ázsiai háború gyermekál­dozatainak megsegítésére. 1950-től kezdve az Unicef a gyengén fejlett országok gyermekeit segítette. Elhunyt Ascher Oszkár színművész Ascher Oszkár, Kossuth- díjas színművész, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze, az Állami Déryné Színház művészeti igazgató­ja 68 éves korában, hétfőn elhunyt. jelentette, hogy a Gemini—6 felbocsátása elmarad. A be­jelentés után magyar idő szerint 17.10 órakor Walter Schirra és Thomas Stafford űrhajósok elhagyták a Ge­mini—6 kabinját. A Cape Kennedy támasz­ponton bejelentették, hogy hamarosan sajtóértekezle­ten közölnek további rész­leteket a balsikerű kísér­letről, amelynek kudarca két-három hónappal vissza­veti az amerikaiakat hold­utazási előkészületeikben. 5-i elnökválasztásokon Mit­terrand jelölését támogat­ják. Ez a döntés újabb hoz­zájárulás lesz a francia bal­oldal egységes jelöltjének sikeréhez. Nagyon fontos az a kö­rülmény, hogy 1945. óta el­ső ízben tömörül a baloldal egyetlen jelölt körül. Elmaradt a Gemini—6 felbocsátása Egységes baloldal készül a francia elnökválasztásra BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK-BELGRAD-LONDON BUKAREST (MTI) Romániában hétfőn ünne­pelték meg a fegyveres erők napját annak emléké re, hogy 21 évvel ezelőti a vörös hadsereg és az ol­dalán harcoló román csa­patok ezen a napon fejez­ték be az ország területé­nek felszabadítását a fa­siszta megszállás alól. NEW YORK (MTI) Az ENSZ alapokmány aláírásának 20. évforduló­járól világszerte megemlé­keztek. A New York-i kon­certet U Thant ENSZ-fő- titkár ünnepi beszéde ve­zette be. U Thant kijelen­tette, reméli, hogy az ENSZ alapokmányát min­den ország iránymutatónak fogja használni a XX. szá­zad realitásainak felméré­sére. Fanfani, az ENSZ- közgyűlés elnöke beteg­ágyán tett nyilatkozatot. WASHINGTON (MTI) William Fulbright de­mokrata szenátor vasárnap agy televíziós interjúban kijelentette, hogy a had­ügyminisztérium rendkívül nagymértékben beleszól az az amerikai külpolitika ala­kulásába és befolyásolja Johnson elnököt. A szená­tor bírálta a CIA (amerikai hírszerző-szolgálat) túlzott szerepét a politikai életben. MEXICO (TASZSZ) A mexikói sajtó újabb és újabb tényekkel leplezi le az Egyesült Államok be­avatkozását Mexiko bel- ügyeibe. A Voz de Mexico című lap azt írja, hogy Ensenada, Tijuana és Me- xicall városokba nagy számban érkeznek az ame­rikai „békehadtest” csoport­jai. Köztük sokan a köz­ponti hírszerző hivatal és a szövetségi nyomozó iro­da ügynökei. Ezek az ügy­nökök turistáknak, kutatók­nak, vagy misszionáriusok­nak álcázva magukat kü­lönböző értesüléseket gyűj­tenek az ország belső éle­téről __t A THÉN (Reuter, AFP) Georgiosz Papandreu va­sárnap ismét követelte a választások megtartását. Ki­jelentette: általános bizal­mat élvező ügyvezető kor­mányt kell alakítani, hogy kiírja az általános válasz­tásokat, mert ez az egye­düli kiút a jelenlegi abnor­mális helyzetből. ANKARA (AFP, AP) Süleyman Demirel, Tö­rökország megbízott minisz­terelnöke újságírókkal foly­tatott kötetlen beszélgetés­ben kijelentette, hogy Tö­rökország a nyugati közös­ség tagja, de szomszédaival is jó kapcsolátban akar lenni. Amikor megkérdez­ték, mi a véleménye a tö­rök kommunista párt legá­lis működésének engedélye­zéséről, Demirel kijelentet­te, hogy határozottan el­lenzi ezt, mert „a török törvények tiltják a kom­munista párt megalakítá­sát”. Demirel hétfőn kezdi meg kormányalakítása tárgyalá­sait. MOSZKVA (TASZSZ) Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár minisztertanács elnöke, valamint Bulgária más párt- és állami veze­tői az. SZKP Központi Bi­zottságának meghívására baráti látogatásra Moszkvá­ba érkezett. A vendégeket Leonyld Brezsnyev, Nyikolaj Pod- gornij, Mihail Szuszlov és más szovjet vezetők fogad­ták a vnukovói repülőtéren. BERLIN (ADN) Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke Erfurtban fogadta Raul Castrot, a kubai miniszter- tanács elnökhelyettesét, a kubai fegyveres erők mi­niszterét, aki a Varsói Szer­ződés tagállamainak NDK- ban megtartott közös had­gyakorlatát tekintette meg. A beszélgetés szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. Dr. Václav Sole: _ _ # _ Az aymarák titka IL ÚTBAN BUBIK A fehér takaró nyílásán át feltűnt a Poopo széles víztükre és pár perc múlva leszállásra készülődünk. — Nem ereszkedünk túlságo­san mélyre, inkább csak könnyedén leülünk a La Paz-i repülőtérre. Kiszál­lunk a világ legmagasab­ban fekvő polgári repülő­terén, négyezer méter ma­gasságban. La Paz tarika arculatú város. Vannak széles, mo­dern többemeletes épüle­tekkel szegélyezett aszfal­tozott utai. A domboldalakra pedig régi, spanyol stílusú utcák futnak fel. Házaikat az első emeleten szép fa­ra gású vagy fém veretes er­kélyek díszítik. Ezek az ut­cák alkotják a város régi részét, ahol a spanyol gyar­matosítók és utódaik lak­tak. A város nagyobb ré­szét a perifériák teszik ki, ahol vádyogtéglás apró há­zak állnak, hullámos bá­doggal fedve, egy vagy kél helyiséggel, csatornázás és gyakran villamosáram nél­kül. Itt laknak az indiánok és a félvérek, La Paz 350 000 lakossánafk a többsége. Hasonló a helyzet az egész államban. Ä három és fél millió lakosnak 80 százaléka indián és félvér Tehát Bolívia tulajdonkép­pen indián állam, De a fe­SZIGETÉRE hér és félvér kisebbség ki­használja és elnyomja az indiánokat, akiknek leg­többje még írni sem tud. Kevés az iskola és az is csak spanyol nyelvű. — Az indiánok anyanyelvének nincs irodalma, sem nyom­tatott írása. Csak a rádió sugároz naponta néhány órán át aymara vagy ke- chua nyelven. Ebben az országban ösz- szesen nyolc hónapot töl­töttem. A legtöbbet az aymara indiánok között időztem, akiknek szokásait és életmódját tanulmányoz­tam. Bolívia fennsíkján terül el a világ legmagasabban fekvő nagy tava, a Titicaca tó. Körülbelül 200 km hosz- szú és 60 km széles, a déli részén egész sor szigettel. Közülük a legnagyobbat, körülbelül a közepén, Suri- kinak nevezik. Ezt az öt­száz aymara indián által lakott szigetet választottam öt hónapra székhelyül. — hogy tanulmányozzam la­kóinak életét, munkáját és szokásait. A szigetre érkezésem dra- matikus volt. Indián tol­mácsom kíséretében a szi­get ünnepének uto'só nap­ján szálltam partra és öt perc múlva már az indiá­nokkal kellett táncolnom és innom kedvenc italukat — vízzel vagy limonádéval hígított tiszta szesszel — töltött üvegeikből. Tartózkodásomról más­nap kezdtünk el tárgyal­ni. Velem volt a bolíviai kormány kísérő levele, — amelyben elrendeli minden hivatalnak, katonának és polgári személynek, hogy munkámban segítségemre legyen. A levelet a minisz­ter sajátkezűleg írta alá, de ennek itt nincs nagy ér­vénye: huszonöt kilométer víz, amely a szigeteket el­választja, többet jelent mint száz kilométer a szá­razföldön. Az Indiánok itt inkább maguk döntenek. — Meg kellett szereznem hozzájárulásukat a szigeten való tartózkodásomhoz. — Kértem, hívják össze a köz­ség tanácsát, azaz vala­mennyi férfit, mert a nők nem tölthetnek be funk­ciót és nem szólhatnak be­le a község ügyeibe. A középmagas, izmos, de­rék férfiak festői rozsda­barna és vörös ponchoikba burkolózva, gyapjúsapká­val fejükön jelentek meg. Lassan gyülekeztek, ma­roknyi kokájukat rágták és itt-ott elejtettek egy-egy szót. Végül mindnyájan együtt voltak. Én beszéltem és a tolmács fordított. Mit mon­dott, nem tudom, N—- mert akkor még nem beszéltem az aymara nyelvet. Körü­löttünk mozdulatlan, szinte kőből faragott arcok. Az indiánoknak ugyanis nincs jó tapasztalatuk az idege­nekről és a fővárosból ér­kező emberekről. így gon­dolkodtak: először idejött a földbirtokos, akinek tu­lajdonában volt nemcsak a sziget minden jó földje, ha­nem még az indiának is. Ez nem volt jó. Azután jöttek a fehérek és a fél­vérek La Pazból, szépen beszéltek és sok mindent ígértek. Mindegyikük akart valamit, pénzt, vagy egy zsák krumplit azért, amit az indiánoknak elintéz és megtesz, de csak az ígére­tek mellett maradtak és ez sem volt jó. Most pedig itt van egy fehér ember, aki maradni akar. Bizonyára azt akarja, hogy a község tartsa el. De amikor határozottan kijelentettem, hogy még krumplit sem akarok ingyen és mindent, amire szüksé­gem lesz. megvásárolok. — lassan felderültek az arcok. Ezért megkértem a község elöljáróságát, hogy tanács­kozzák meg a dolgot és azután közöljék velem el­határozásukat. Húsz perc múlva megmondták, hogy a szigeten maradhatok. Következik: III. Lélek a fekete dobozban. Aymara indián Suriki szigetér#

Next

/
Oldalképek
Tartalom