Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

1005. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gazdák beleszólnak a közösség ügyeibe Ilyen gazdagok vagyunk? ö Képes Újságban olvastuk ; Felháborító! Tűzrendészet! előírások a magasépítkezéseken kapott. A kivitelezéshez 1963. nyarán fogott hozzá az állami építőipari vál­lalat. A tsz vezetői akkor is tudták, hogy kévés a ta­karmányuk. (Igaz, azóta a régi elnököt leváltották). De azzal is számolhattak, hogy a tenyésztojásból évente másfél millió fo­rint árbevétele lesz a gaz­daságnak. A főagronómus és a fő­állattenyésztő arról pa­naszkodik, hogy a 424 szarvasmarhájukat kilenc épületben tudják elhe­lyezni. Mindegyik korsze­rűtlen, villany sincs ben­nük. — Jobb lett volna a to- jóház helyett szarvasmar­ha istállót építeni — mondják. — Egyébként eladjuk a tojóház beren­dezését, s az épületet szarvasmarha istállónak alakítjuk át. Furcsa vélemény ez. Az épület nem istállónak ké­szült, s átalakítása sok százezer forintba kerüL Vajon miből fedezi ezt a gazdaságilag gyenge szö­vetkezet? Talán ezt is ál* lami hitelből? Hisz a ne­gyed millió forintos álla­mi támogatást is elveszí­ti, mert az épületet nem célirányosan használja fel. A tojóház míg ki nem fizették, tulajdonképpen állami tulajdon, s azt fe­dezetül kötötték le kivite­lezés kezdete előtti A beruházás nem ba- ** baruha játék. Ma ezt, holnap amazt szeret­ném. Ez akkor is igaz, ha azóta új elnöke van a szövetkezetnek. Nem dús­kálhatunk a beruházások­kal. A tojóházat bizonyá­ra más szövetkezetben szívesebben felépítették és hasznosították volna. Vagy olyan gazdagok vagyunk már, hogy egyesek kénye- kedvükre dobálódhatnak az állam millióival? — máthé —­6 ebben a kérdésben más felfogást vall. Szerinte ugyanis az újságíró mellé beszél a dolognak. Magya­rán mondva: írása nélkü* lözí a való igazságot. Még magyarábban: hazudik. Az újságíróval tehát nem áll szóba az igazsághoz ragaszkodó ember... Dajka Istvánnak mind­emellett dicséretére válik, hogy nem űzetett ki a gazdaságból markos bri­gádvezetőivel, még csak kutyákat sem uszított rám, mint a hajdani oligarchák a birtokukra vetődő ide­gen emberre. Csupán tudomásomra adta, hogy őt nem érdekli semmiféle felsőbb szerv határozata, s ha ez nekem nem tetszik, oda mehetek panaszra, ahová akarok. Busi Vince Több termelőszövetkezet vezetőjétől hallottam az is­métlődő panaszt: a közgyű­lési felszólalók nagy része egyéni ügyekkel foglalkozik. Kevesen szólnak hozzá a közösség egészét érintő ter­melési, irányítási és szer­vezési kérdésekhez. A fegyverneki Vörös Csil­lag Tsz-ben ennek ellenke­zőjét tapasztaltam. A há­rom és félezer holdas gaz­daság közgyűlései igen lá­togatottak és a gazdák ken­dőzés nélkül mondják el véleményüket az általuk választott vezetőkről, dicsé­rik, s esetenként bírálják is őket. A közgyűlés a szövetke­zet legfőbb fóruma. Itt dön­tik el a termelés, a jöve­delem-elosztás legfontosabb kérdéseit. Fegyvemeken a nádudvari módszer szerint osztják el a közösből szár­mazó jövedelmet. Munka­egység és az össztermés 15 százaléka illeti meg (ter­mészetben, ill. pénzben) a növénytermelés dolgozóit, Premizálják az állattenyész­tőket, a kertészeket is. A gyakorlati tapasztalatok alapján csiszolják, ha kell módosítják az anyagi ösz­tönzőket. Tavaly rendezetlenek vol­tak a gazdaság .szénakazlai. A szoros norma csak a mennyiségi munkára ösz­tönzött. A januári közgyű­lésen idősebb Molnár Sán­dor szóvátette ezt, s java­solta, hogy a kazlazóknak az idén óránként 0.25 mun­kaegységet írjanak jóvá. Czimmer József elnök elis­merte a hibát, a vezetőség nem intézkedett a norma megváltoztatására. Az idén azonban már Molnár Sán­dor javaslatát alkalmazták a kazlazásnál. A szövetke­zet takarmánya, alomszal­mája példás rendben várja a telet. A pénzes növények Helyenként előfordul, — hogy a felszólalók egyrésze még a termelési alapokat is szeretné kiosztani. A Vörös Csillag Tsz-nek ke­vés a pillangós takarmány- növénye. A júniusi közgyű­lésen Szabó István növény- termelő így vélekedett er­ről: — Inkább legyen 50 fillérrel kevesebb az egy munkaegység értéke, de a „pénzes” növények egy ré­szének helyén több lucer­nát termeljünk. A közösség iránti érzés magasfokú megnyilvánulása ez. A ve­zetőség ösztönzése a jobb eredmények elérésére. A közgyűlések jegyző­könyve a nagyfokú aktivi­tásról tanúskodik. A terv- tárgyaló közgyűlésen hu­szonegyen, júniusban tizen- ketten szóltak hozzá. A fő- agronómustól megkérdez­ték: milyen legyen a ku­korica tőtávolsága? Döntöt­tek a belénők és kizárások ügyében. Meglepő, hogy a közgyűléseken az idén 53 új tagot vettek fel, tizen­egyet elutasítottak. A Vö­rös Csillag Tsz nem átjáró­ház, minden ember felvé­telét — a vezetőség javas­lata alapján — gondosan elbírálják. — Legtöbbször egyetértenek vele, néha megváltoztatják. Csak a szorgalmas embereknek van helve a gazdaságban. Az idén két tagot a hanyagság, a munkakerülés miatt zár­tak ki. Az emberiesség érzése tükröződik a közgyűlése­ken, amikor megszavazzák a munkából kiöregedett Új rixstelep A KARCAGI mező- gazdasági termelőszövetke­zetek az elkövetkező 1966-os új gazdasági évre összesen mintegy 500 kh új rizstele­pet létesítenek. A kijelölt telepek építése már meg­kezdődött. A munkák túl­nyomó részét előreláthatólag még ez évben befejezik. A kivitelezést nagymértékben elősegítette a Szolnok me­gyei Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak lelkiismeretes munkája, akik a tervet és ■ költségvetést soronkivül mlkészítették. tagjaik rendszeres havi se­gélyezését. Tíz idős ember­nek 100—150 forint segélyt egyhangúlag szavaztak meg. Tüzelőt, háztáji földet ad­nak nekik. A közgyűléseken itt is hangot kapnak az egyéni sérelmek. Néha jogtalanok ezek. A kiosztott területe­ket sem egyforma lelkiis­meretességgel munkálják. A közgyűlés ezért helyt adott Szatlóczki László ja­vaslatának, hogy a kukori­carész 15 százalékát ne a közösből, hanem a tag ál­tal termeltből adják ki. A demokrácia másik oldala Az elnök — teljes joggal — a demokrácia másik ol­dalát is hangsúlyozta. — Sajnos, egyesek megfeled­keznek a centralizmusról, pedig a szervezett munká­ra, a fegyelemre épp a kö­zösség érdekében igen r.agy szükség van. — Enélkül nincs tervszerű, előrelátó, nagyüzemi gazdálkodás. — Fegyverneken 1111 hold ve­tése már a földben van. De csak 189 holdon kerül a mag kalászos után. Ezért meghatározták a kukorica­törés rendjét és a háztáji szár éjszakai szállítását is. Az egyéni korban is hord­ták hajnalban, késő este a kukoricaszárat. A trakto­rost az egyik tag most mégis azzal fogadta: nem vagyok rabszolga. A szolnoki papírgyárban sok brigád versenyez a szocialista címért, közöttük a zacskóüzemi Május 1 is. Meghívásnak eleget téve látogattam meg a brigád tagjait. Éjszakai műszak, bán dolgoztak. Gépenként két asszony szedte, rakta, csomagolta a még nedves, csirízszagot árasztó kilós, félkilós zacs­kókat. Csak kiáltva lehet itt megérteni a szavakat Raskó Sándor gépvezető, a pártalapszervezet titkára éppen egy újabb papírte­kercset rakott fel az orsó­ra. Amint végzett dolgával, beszélgetni kezdtünk. Ter­mészetesen a brigádról. — Elég jó brigád a mi­enk, összekovácso'.ódott már Amikor megalakult, engem választottak meg vezetőjévé, őszintén szólva nem boldogultam, hiszen nem tudtam kitalálni, mi­hez is van kedvük az asz- szonyoknak. Amióta átad­tam a tisztem Hajdú An­nának, azóta fellendült a brigádélet. Alkalmazkodom ahhoz, amihez kívánja a többség. így a jó. Csuda dolgos, vígkedélyű teremté­sek ... -, Hajdú Anna néhány per­cig ráver a munkára, hogy időt nyerjen. Aztán hozza a szépen bekötött brigád­naplót. A vállalásaik kö­zött a kiváló minőségű munka, a tanulás, a közös művelődés, véradás, fegye­lem körébe tartozó célok szerepelnek. És valame­lyik folyóiratból kivágva Juhász Gyula: A munkás- otthon homlokára című versét is őrzi a napló. Egy- egy eseményt fényképen örökítettek meg. A brigád­tagok arcképét, rövid kis életrajzzal kiegészítve, szin­tén beragasztották. Hajdú Anna négy éve dolgozik a gyárban. Meg­tiszteltetésnek érzi, hogy a többiek vezetőjükké tették: — Szeretnénk példát mu­tatni az üzemrész munka­brigádjainak. Azt szeret­nénk, a többi ■ asszonytár­sunk is megértené: a cél, a közös cél a közösség Wg- iobb kovásza. Mások helyett — több­szöri felszólítás után — a vezetőségnek kell a répát felszedetni. Ezeket munka­egység levonással büntetik és terhűkre kétszeres mun­kaegység jóváírással szedik fel a termést. Ilyen esetben az elnök intézkedéséről utó­lag dönt a vezetőség, de a büntetés sérti-e a szövetke­zeti demokráciát? Nyilván­való, hogy nem. A párísserveset elősegíti a szövetkezeti de­mokrácia kibontakozását, ösztönöz a kezdeményezés­re, neveli az embereket a közös vagyon gyarapításá­ra. Javaslatukra, a 3 mil­lió forint többletbevétel 80 százalékát tartalékolni fog­ják. Jövőre ugyanis a ter­vezett részesedés nagyobb hányadát akarják a tsz- ben előlegezni. A kommu­nisták kezdeményezésére a közgyűlés döntött a jövő évi és az 1967. évi beruhá­zások sorsáról is. A párt­tagok segítik a szociális bizottság munkáját, a csa­ládlátogatások során meg­győződnek arról, ki szo­rul rá a segélyezésre. A szövetkezeti demokrá­cia éltető eleme a fegy­vernek! Vörös Csillag Tsz működésének. A gazdák beleszólnak a * közösség ügyeibe, jobb munkára, na­gyobb eredmények elérésé­re serkentik társaikat és a vezetőséget. Máthé László ' Mielőtt a brigád meg­alakult is együtt dolgoz­tunk. Mégis más most. A feladatok teljesítéséért vál­lalt felelősség még jobban összekapcsol bennünket. Nemcsak a munkában, ha­nem emberileg is ..: Ne­kem nincs sok tapasztala­tom, de úgy érzem, csak akkor lehet eredményt el­érni, ha jó a brigádban a közösségi szellem. A brigádnapló beszédesen vall e gondolat igazságá­ról. Farkas György né hó­napok óta beteg szegény. Meglátogatták őt a kórház­ban, a laká?,ón. Rajta tart ják a szemüket, ha csak tudnak, örömet szereznek neki. S csak úgy maguk­nak írják a sorok között „De jó lenne már, ha újra közöttünk lenne”. Hajdú Anna társa a gé­pen Simon Józsefné. Szak­mája szerint esztergályos, a gyárban volt ipari tanu­ló. Aztán 1957-ben „raciz- ták”, majd visszajöhetett. — Jó a brigádban... Ha bajban van az ember, nyom­ban akad segítőtárs Na­gyon szeretek dolgozni. Itt találtam rá a második ott­honomra a lányok között. — Amit vállaltak teljesí­tik is? — Mi ne teljesítenénk... még csak az kéne, a szé­gyen. Vagyunk olyan szava- tartók, mint a férfiaK. — Meglesz a brigádcím én mondom. — Olvastam, hogy tanul­nak, művelődnek. — A nyolc osztálya mind- egyikőnknek megvan. Anna a közgazdasági technikum­ba, Raskó Sándor gimná­ziumba jár. Az éjszakázás mellett is tanulnak. Na­gyon becsüljük őket érte. Már voltunk közösen mo­ziban, színházban. Nem so­ká megint megyünk. Kell egy kis kikapcsolódás, okosodás. Ráfér az em­berre. Közben „tüzel” a gép, s ő szinte oda sem néz, még­is óvatos mozdulatokkal végzi a munkáját. Nyolc asszonv és két férfi alkot­ja a brigádot. A nőknek bizony mindig szaladós dol­Gépi programozás az alumínium» iparban A gépi programozás sze­rinti termeléssel a kohó- és gépiparban sikereket ér­tek el. Most a nehézipar­ban is sor kerül a gépi programozású termelésre, mégpedig elsőnek az alu­míniumiparban. A gépi programozású ter­melésirányításra a székes- fehérvári Könnyűfémmüvet állítják át elsőként. Ennek az üzemnek a termelése, termékválasztéka néhány év előtti nagyarányú bőví­tésével, nagykapacitású présművének felépítésével alaposan megnövekedett. — A termelés és a termékvá­laszték a harmadik ötéves tervben tovább bővül. Ter­mészetes, hogy a progra­mozását a hagyományos manuális munkával már nem bírják ellátni. Ezért a Magyar Alumíniumipari Tröszt, valamint a vállalat vezetősége megbízta a NIM Ipargazdasági és Üzemszer­vezési Intézetet, dolgozza ki a székesfehérvári Köny- nyűfémmű valamennyi ter­melő üzemére, az öntődére, a lemezihengerműre, a prés- és húzóműre alkalmazható gépi programozás módsze­rét guk van, de a közösségi életre ezért jut idő a gyá­ron kívül is. Mercz Imré- nének három fia van, sok dolgot ad a család, a sza­badnapján mos, takarít, vasal. Amikor a Tisza-li- getbe mentek társadalmi munkára, még éjjel is tett­vett, csakhogy időt teremt­sen. Vállalták, teljesíteni kell. Van akinek munkát és barátokat ad a gyár, a brigád, de van olyan is, aki menedékre lelt a kö­zösségben. Dombrády Ist­vánná az elvált asszonyok nehéz, fájdalmas, csalódott napjait élte. — Rossz volt a családi életem. Én szerettem a fér­jemet, de... nem sikerült. A lányok között vigaszta­lódtam meg. Családban ér­zem magam, abban, ami nekem nagyon hiányzott. A jókedvük jókedvre deríti az embert. Ha meg baj van, hát elsírjuk egymásnak, el- panaszoljuk, megkönnyeb­bülünk. Itt szeret dolgozni mindenki. A munkában örömöt leltem. Dicsekvés nélkül mondhatom, nem dolgozunk rosszul és enneK az az alapja, hogy szere­tünk dolgozni. — És az éjszakázás? — Kimertíő, de meg le­het szokni. Beszélgetés közben sok mindenről szó esik. Simon- néék kis családi házáról a kórház mögött, arról is, hogy mennyit segédmun- káskodtak, gürcöltek érte. Arról is, hogy néha nem jó a csiriz, nedves és sza­kad a papír, s ezért las­súbb fordulattal járatják a gépet... Csapongva váltot­tunk témát a beszélgetés­ben. Egy motívium azonban még egyszer visszatért. Ko­vács Rozika mondta ki is­mét: — Végre van egy közös cél: a szocialista cím. A kiszerelő teremben és a zacskóüzemben mi szerez­hetjük meg elsőként. Hát nem izgalmas? És mi, akik úgy élünk, mint a jó test­vérek, mi ne érnénk el?! Fábián Péter Ö tezer férőhelyes tojó­ház épült a kunhe­gy esi Vörös Csillag Tsz- ben. Afféle „baromfípalo- ta”. Villamos berendezés szállította itt a vályúba a takarmányt, a tyúkoK tet­szésük szerint kaptak vi­zet az önitatóból. Az épü­letet tojófészkekkel, szel­lőztető készülékekkel lát­ták el. A vízvezetéket még be sem kötötték — lajt- tal hordták a vizet —, de már nem is kell, mert a tojóház fölöslegessé vált. Pedig 1,6 millió forintért állami hitelből építették. A napokban az utolsó hampshire fajtájú hibri­deket is eladták a szövet­kezet vezetői. Nem akar­nak tenyésztojás terme­léssel foglalkozni, mint mondják: nincs takarmá­nyuk. És az épület? Ott áll üresen, feléből m'ár a to­jófészkeket is kirakták a szabad ég alá. De minek építették? A szövetkezet évek óta krónikus takarmányhiány- nyal küzd. Az idén csak 50 holdon két vagon ku­koricájuk le. . A többit „elvitte” a belvíz. Hétszáz hízót, 12 000 csirkét és 6560 pulykát neveltek. Va­lamennyien abrakigénye­sek. Az árpaterméssel együtt is kevés a takar­mány az ilyen nagy lét­számú állományhoz. Pedig a 170 koca s~ annak sza­porulata is enni „kér”. Weigl Ottó főagronó­mus azt mondja: — A tojóállomány napi 6 mázsa takarmányt fo­gyasztott, ez évente 2190 mázsa abrakot jelent. A termelőszövetkezet a 3004/5-ös kormányhatáro­zat alapján kapott beru­házási hitelt az 5000 férő­helyes tojóház építésére. Fészkenként erre 50 fo­rint — összesen 250 000 forint — vissza nem térí­tendő állami támogatást Sose felejtem el: hu- szonvalahány évvel ez­előtt a harkányi urada­lom intézője kiűzetett a majorból béresgazdáival... A múlt héten kis híján megismétlődött velem az akkori eset. Riportot akar­tam írni a fegyverneki Kossuth Tsz-ről. Szándé­kom azonban elháríthatat­lan akadályba ütközött, amit a tsz elnöke, Dajka István gördített elébem, mondván, hogy ő bizony újságírónak nem nyilat­kozik. s adatokkal sem szolgál. Én erre azt mond­tam, furcsállom egy kicsit, amit Dajka elvtárs csinál, hiszen ma már miniszte­rek sem zárkóznak el az újságírók elől. Különben is határozat van rá... Dajka kijelentette, hogy A középmagas- és ma­gas épületek tűzrendészed szempontból is új követel­ményeket támasztanak. Ez­zel a kérdéssel kapcsolat­ban a Belügyminis~+"rium Tűzrendészet! Országos Pa­rancsnokságán tájékoztat­ták az MTI munkatársát. Elmondották, hog- a kö­zelmúltban elkészült a kö­zépmagas- és magas épüle­tekre vonatkozó, tűzrendé­szed előírásokat tartalmazó szakmai szabvány. Ez egye­bek között kimondja, hogy például 40 méteres magas házat csak olyan helyen szabad építeni, amelyet a tűzoH/SoAn pénesített toló- létrával meg tud közelíte­ni. Toronyházat tehát nem lehet szűk utcában, vagy házsorok között foghíjas területen emelni. Az épü­letek megközelítését szol­gáló utat alkalmassá kell tenni legalább 16 tonnás járművek számára. A tűzrendészed előírások között külön fejezet tartal­mazza a magas épületek teherhordó falai, válaszfa­lak és pillérek anyagának tűzállóságára vonatkozó elő­írásokat. A lépcsőházakat, valamint az egyéb, „mene­külési utak” burkolatát, a falat, a födémet, a padlót kizárólag nem éghető anyagból szabad készíteni« Munkát és barátokat ad a gyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom