Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
1005. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gazdák beleszólnak a közösség ügyeibe Ilyen gazdagok vagyunk? ö Képes Újságban olvastuk ; Felháborító! Tűzrendészet! előírások a magasépítkezéseken kapott. A kivitelezéshez 1963. nyarán fogott hozzá az állami építőipari vállalat. A tsz vezetői akkor is tudták, hogy kévés a takarmányuk. (Igaz, azóta a régi elnököt leváltották). De azzal is számolhattak, hogy a tenyésztojásból évente másfél millió forint árbevétele lesz a gazdaságnak. A főagronómus és a főállattenyésztő arról panaszkodik, hogy a 424 szarvasmarhájukat kilenc épületben tudják elhelyezni. Mindegyik korszerűtlen, villany sincs bennük. — Jobb lett volna a to- jóház helyett szarvasmarha istállót építeni — mondják. — Egyébként eladjuk a tojóház berendezését, s az épületet szarvasmarha istállónak alakítjuk át. Furcsa vélemény ez. Az épület nem istállónak készült, s átalakítása sok százezer forintba kerüL Vajon miből fedezi ezt a gazdaságilag gyenge szövetkezet? Talán ezt is ál* lami hitelből? Hisz a negyed millió forintos állami támogatást is elveszíti, mert az épületet nem célirányosan használja fel. A tojóház míg ki nem fizették, tulajdonképpen állami tulajdon, s azt fedezetül kötötték le kivitelezés kezdete előtti A beruházás nem ba- ** baruha játék. Ma ezt, holnap amazt szeretném. Ez akkor is igaz, ha azóta új elnöke van a szövetkezetnek. Nem dúskálhatunk a beruházásokkal. A tojóházat bizonyára más szövetkezetben szívesebben felépítették és hasznosították volna. Vagy olyan gazdagok vagyunk már, hogy egyesek kénye- kedvükre dobálódhatnak az állam millióival? — máthé —6 ebben a kérdésben más felfogást vall. Szerinte ugyanis az újságíró mellé beszél a dolognak. Magyarán mondva: írása nélkü* lözí a való igazságot. Még magyarábban: hazudik. Az újságíróval tehát nem áll szóba az igazsághoz ragaszkodó ember... Dajka Istvánnak mindemellett dicséretére válik, hogy nem űzetett ki a gazdaságból markos brigádvezetőivel, még csak kutyákat sem uszított rám, mint a hajdani oligarchák a birtokukra vetődő idegen emberre. Csupán tudomásomra adta, hogy őt nem érdekli semmiféle felsőbb szerv határozata, s ha ez nekem nem tetszik, oda mehetek panaszra, ahová akarok. Busi Vince Több termelőszövetkezet vezetőjétől hallottam az ismétlődő panaszt: a közgyűlési felszólalók nagy része egyéni ügyekkel foglalkozik. Kevesen szólnak hozzá a közösség egészét érintő termelési, irányítási és szervezési kérdésekhez. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben ennek ellenkezőjét tapasztaltam. A három és félezer holdas gazdaság közgyűlései igen látogatottak és a gazdák kendőzés nélkül mondják el véleményüket az általuk választott vezetőkről, dicsérik, s esetenként bírálják is őket. A közgyűlés a szövetkezet legfőbb fóruma. Itt döntik el a termelés, a jövedelem-elosztás legfontosabb kérdéseit. Fegyvemeken a nádudvari módszer szerint osztják el a közösből származó jövedelmet. Munkaegység és az össztermés 15 százaléka illeti meg (természetben, ill. pénzben) a növénytermelés dolgozóit, Premizálják az állattenyésztőket, a kertészeket is. A gyakorlati tapasztalatok alapján csiszolják, ha kell módosítják az anyagi ösztönzőket. Tavaly rendezetlenek voltak a gazdaság .szénakazlai. A szoros norma csak a mennyiségi munkára ösztönzött. A januári közgyűlésen idősebb Molnár Sándor szóvátette ezt, s javasolta, hogy a kazlazóknak az idén óránként 0.25 munkaegységet írjanak jóvá. Czimmer József elnök elismerte a hibát, a vezetőség nem intézkedett a norma megváltoztatására. Az idén azonban már Molnár Sándor javaslatát alkalmazták a kazlazásnál. A szövetkezet takarmánya, alomszalmája példás rendben várja a telet. A pénzes növények Helyenként előfordul, — hogy a felszólalók egyrésze még a termelési alapokat is szeretné kiosztani. A Vörös Csillag Tsz-nek kevés a pillangós takarmány- növénye. A júniusi közgyűlésen Szabó István növény- termelő így vélekedett erről: — Inkább legyen 50 fillérrel kevesebb az egy munkaegység értéke, de a „pénzes” növények egy részének helyén több lucernát termeljünk. A közösség iránti érzés magasfokú megnyilvánulása ez. A vezetőség ösztönzése a jobb eredmények elérésére. A közgyűlések jegyzőkönyve a nagyfokú aktivitásról tanúskodik. A terv- tárgyaló közgyűlésen huszonegyen, júniusban tizen- ketten szóltak hozzá. A fő- agronómustól megkérdezték: milyen legyen a kukorica tőtávolsága? Döntöttek a belénők és kizárások ügyében. Meglepő, hogy a közgyűléseken az idén 53 új tagot vettek fel, tizenegyet elutasítottak. A Vörös Csillag Tsz nem átjáróház, minden ember felvételét — a vezetőség javaslata alapján — gondosan elbírálják. — Legtöbbször egyetértenek vele, néha megváltoztatják. Csak a szorgalmas embereknek van helve a gazdaságban. Az idén két tagot a hanyagság, a munkakerülés miatt zártak ki. Az emberiesség érzése tükröződik a közgyűléseken, amikor megszavazzák a munkából kiöregedett Új rixstelep A KARCAGI mező- gazdasági termelőszövetkezetek az elkövetkező 1966-os új gazdasági évre összesen mintegy 500 kh új rizstelepet létesítenek. A kijelölt telepek építése már megkezdődött. A munkák túlnyomó részét előreláthatólag még ez évben befejezik. A kivitelezést nagymértékben elősegítette a Szolnok megyei Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak lelkiismeretes munkája, akik a tervet és ■ költségvetést soronkivül mlkészítették. tagjaik rendszeres havi segélyezését. Tíz idős embernek 100—150 forint segélyt egyhangúlag szavaztak meg. Tüzelőt, háztáji földet adnak nekik. A közgyűléseken itt is hangot kapnak az egyéni sérelmek. Néha jogtalanok ezek. A kiosztott területeket sem egyforma lelkiismeretességgel munkálják. A közgyűlés ezért helyt adott Szatlóczki László javaslatának, hogy a kukoricarész 15 százalékát ne a közösből, hanem a tag által termeltből adják ki. A demokrácia másik oldala Az elnök — teljes joggal — a demokrácia másik oldalát is hangsúlyozta. — Sajnos, egyesek megfeledkeznek a centralizmusról, pedig a szervezett munkára, a fegyelemre épp a közösség érdekében igen r.agy szükség van. — Enélkül nincs tervszerű, előrelátó, nagyüzemi gazdálkodás. — Fegyverneken 1111 hold vetése már a földben van. De csak 189 holdon kerül a mag kalászos után. Ezért meghatározták a kukoricatörés rendjét és a háztáji szár éjszakai szállítását is. Az egyéni korban is hordták hajnalban, késő este a kukoricaszárat. A traktorost az egyik tag most mégis azzal fogadta: nem vagyok rabszolga. A szolnoki papírgyárban sok brigád versenyez a szocialista címért, közöttük a zacskóüzemi Május 1 is. Meghívásnak eleget téve látogattam meg a brigád tagjait. Éjszakai műszak, bán dolgoztak. Gépenként két asszony szedte, rakta, csomagolta a még nedves, csirízszagot árasztó kilós, félkilós zacskókat. Csak kiáltva lehet itt megérteni a szavakat Raskó Sándor gépvezető, a pártalapszervezet titkára éppen egy újabb papírtekercset rakott fel az orsóra. Amint végzett dolgával, beszélgetni kezdtünk. Természetesen a brigádról. — Elég jó brigád a mienk, összekovácso'.ódott már Amikor megalakult, engem választottak meg vezetőjévé, őszintén szólva nem boldogultam, hiszen nem tudtam kitalálni, mihez is van kedvük az asz- szonyoknak. Amióta átadtam a tisztem Hajdú Annának, azóta fellendült a brigádélet. Alkalmazkodom ahhoz, amihez kívánja a többség. így a jó. Csuda dolgos, vígkedélyű teremtések ... -, Hajdú Anna néhány percig ráver a munkára, hogy időt nyerjen. Aztán hozza a szépen bekötött brigádnaplót. A vállalásaik között a kiváló minőségű munka, a tanulás, a közös művelődés, véradás, fegyelem körébe tartozó célok szerepelnek. És valamelyik folyóiratból kivágva Juhász Gyula: A munkás- otthon homlokára című versét is őrzi a napló. Egy- egy eseményt fényképen örökítettek meg. A brigádtagok arcképét, rövid kis életrajzzal kiegészítve, szintén beragasztották. Hajdú Anna négy éve dolgozik a gyárban. Megtiszteltetésnek érzi, hogy a többiek vezetőjükké tették: — Szeretnénk példát mutatni az üzemrész munkabrigádjainak. Azt szeretnénk, a többi ■ asszonytársunk is megértené: a cél, a közös cél a közösség Wg- iobb kovásza. Mások helyett — többszöri felszólítás után — a vezetőségnek kell a répát felszedetni. Ezeket munkaegység levonással büntetik és terhűkre kétszeres munkaegység jóváírással szedik fel a termést. Ilyen esetben az elnök intézkedéséről utólag dönt a vezetőség, de a büntetés sérti-e a szövetkezeti demokráciát? Nyilvánvaló, hogy nem. A párísserveset elősegíti a szövetkezeti demokrácia kibontakozását, ösztönöz a kezdeményezésre, neveli az embereket a közös vagyon gyarapítására. Javaslatukra, a 3 millió forint többletbevétel 80 százalékát tartalékolni fogják. Jövőre ugyanis a tervezett részesedés nagyobb hányadát akarják a tsz- ben előlegezni. A kommunisták kezdeményezésére a közgyűlés döntött a jövő évi és az 1967. évi beruházások sorsáról is. A párttagok segítik a szociális bizottság munkáját, a családlátogatások során meggyőződnek arról, ki szorul rá a segélyezésre. A szövetkezeti demokrácia éltető eleme a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz működésének. A gazdák beleszólnak a * közösség ügyeibe, jobb munkára, nagyobb eredmények elérésére serkentik társaikat és a vezetőséget. Máthé László ' Mielőtt a brigád megalakult is együtt dolgoztunk. Mégis más most. A feladatok teljesítéséért vállalt felelősség még jobban összekapcsol bennünket. Nemcsak a munkában, hanem emberileg is ..: Nekem nincs sok tapasztalatom, de úgy érzem, csak akkor lehet eredményt elérni, ha jó a brigádban a közösségi szellem. A brigádnapló beszédesen vall e gondolat igazságáról. Farkas György né hónapok óta beteg szegény. Meglátogatták őt a kórházban, a laká?,ón. Rajta tart ják a szemüket, ha csak tudnak, örömet szereznek neki. S csak úgy maguknak írják a sorok között „De jó lenne már, ha újra közöttünk lenne”. Hajdú Anna társa a gépen Simon Józsefné. Szakmája szerint esztergályos, a gyárban volt ipari tanuló. Aztán 1957-ben „raciz- ták”, majd visszajöhetett. — Jó a brigádban... Ha bajban van az ember, nyomban akad segítőtárs Nagyon szeretek dolgozni. Itt találtam rá a második otthonomra a lányok között. — Amit vállaltak teljesítik is? — Mi ne teljesítenénk... még csak az kéne, a szégyen. Vagyunk olyan szava- tartók, mint a férfiaK. — Meglesz a brigádcím én mondom. — Olvastam, hogy tanulnak, művelődnek. — A nyolc osztálya mind- egyikőnknek megvan. Anna a közgazdasági technikumba, Raskó Sándor gimnáziumba jár. Az éjszakázás mellett is tanulnak. Nagyon becsüljük őket érte. Már voltunk közösen moziban, színházban. Nem soká megint megyünk. Kell egy kis kikapcsolódás, okosodás. Ráfér az emberre. Közben „tüzel” a gép, s ő szinte oda sem néz, mégis óvatos mozdulatokkal végzi a munkáját. Nyolc asszonv és két férfi alkotja a brigádot. A nőknek bizony mindig szaladós dolGépi programozás az alumínium» iparban A gépi programozás szerinti termeléssel a kohó- és gépiparban sikereket értek el. Most a nehéziparban is sor kerül a gépi programozású termelésre, mégpedig elsőnek az alumíniumiparban. A gépi programozású termelésirányításra a székes- fehérvári Könnyűfémmüvet állítják át elsőként. Ennek az üzemnek a termelése, termékválasztéka néhány év előtti nagyarányú bővítésével, nagykapacitású présművének felépítésével alaposan megnövekedett. — A termelés és a termékválaszték a harmadik ötéves tervben tovább bővül. Természetes, hogy a programozását a hagyományos manuális munkával már nem bírják ellátni. Ezért a Magyar Alumíniumipari Tröszt, valamint a vállalat vezetősége megbízta a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetet, dolgozza ki a székesfehérvári Köny- nyűfémmű valamennyi termelő üzemére, az öntődére, a lemezihengerműre, a prés- és húzóműre alkalmazható gépi programozás módszerét guk van, de a közösségi életre ezért jut idő a gyáron kívül is. Mercz Imré- nének három fia van, sok dolgot ad a család, a szabadnapján mos, takarít, vasal. Amikor a Tisza-li- getbe mentek társadalmi munkára, még éjjel is tettvett, csakhogy időt teremtsen. Vállalták, teljesíteni kell. Van akinek munkát és barátokat ad a gyár, a brigád, de van olyan is, aki menedékre lelt a közösségben. Dombrády Istvánná az elvált asszonyok nehéz, fájdalmas, csalódott napjait élte. — Rossz volt a családi életem. Én szerettem a férjemet, de... nem sikerült. A lányok között vigasztalódtam meg. Családban érzem magam, abban, ami nekem nagyon hiányzott. A jókedvük jókedvre deríti az embert. Ha meg baj van, hát elsírjuk egymásnak, el- panaszoljuk, megkönnyebbülünk. Itt szeret dolgozni mindenki. A munkában örömöt leltem. Dicsekvés nélkül mondhatom, nem dolgozunk rosszul és enneK az az alapja, hogy szeretünk dolgozni. — És az éjszakázás? — Kimertíő, de meg lehet szokni. Beszélgetés közben sok mindenről szó esik. Simon- néék kis családi házáról a kórház mögött, arról is, hogy mennyit segédmun- káskodtak, gürcöltek érte. Arról is, hogy néha nem jó a csiriz, nedves és szakad a papír, s ezért lassúbb fordulattal járatják a gépet... Csapongva váltottunk témát a beszélgetésben. Egy motívium azonban még egyszer visszatért. Kovács Rozika mondta ki ismét: — Végre van egy közös cél: a szocialista cím. A kiszerelő teremben és a zacskóüzemben mi szerezhetjük meg elsőként. Hát nem izgalmas? És mi, akik úgy élünk, mint a jó testvérek, mi ne érnénk el?! Fábián Péter Ö tezer férőhelyes tojóház épült a kunhegy esi Vörös Csillag Tsz- ben. Afféle „baromfípalo- ta”. Villamos berendezés szállította itt a vályúba a takarmányt, a tyúkoK tetszésük szerint kaptak vizet az önitatóból. Az épületet tojófészkekkel, szellőztető készülékekkel látták el. A vízvezetéket még be sem kötötték — lajt- tal hordták a vizet —, de már nem is kell, mert a tojóház fölöslegessé vált. Pedig 1,6 millió forintért állami hitelből építették. A napokban az utolsó hampshire fajtájú hibrideket is eladták a szövetkezet vezetői. Nem akarnak tenyésztojás termeléssel foglalkozni, mint mondják: nincs takarmányuk. És az épület? Ott áll üresen, feléből m'ár a tojófészkeket is kirakták a szabad ég alá. De minek építették? A szövetkezet évek óta krónikus takarmányhiány- nyal küzd. Az idén csak 50 holdon két vagon kukoricájuk le. . A többit „elvitte” a belvíz. Hétszáz hízót, 12 000 csirkét és 6560 pulykát neveltek. Valamennyien abrakigényesek. Az árpaterméssel együtt is kevés a takarmány az ilyen nagy létszámú állományhoz. Pedig a 170 koca s~ annak szaporulata is enni „kér”. Weigl Ottó főagronómus azt mondja: — A tojóállomány napi 6 mázsa takarmányt fogyasztott, ez évente 2190 mázsa abrakot jelent. A termelőszövetkezet a 3004/5-ös kormányhatározat alapján kapott beruházási hitelt az 5000 férőhelyes tojóház építésére. Fészkenként erre 50 forint — összesen 250 000 forint — vissza nem térítendő állami támogatást Sose felejtem el: hu- szonvalahány évvel ezelőtt a harkányi uradalom intézője kiűzetett a majorból béresgazdáival... A múlt héten kis híján megismétlődött velem az akkori eset. Riportot akartam írni a fegyverneki Kossuth Tsz-ről. Szándékom azonban elháríthatatlan akadályba ütközött, amit a tsz elnöke, Dajka István gördített elébem, mondván, hogy ő bizony újságírónak nem nyilatkozik. s adatokkal sem szolgál. Én erre azt mondtam, furcsállom egy kicsit, amit Dajka elvtárs csinál, hiszen ma már miniszterek sem zárkóznak el az újságírók elől. Különben is határozat van rá... Dajka kijelentette, hogy A középmagas- és magas épületek tűzrendészed szempontból is új követelményeket támasztanak. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Belügyminis~+"rium Tűzrendészet! Országos Parancsnokságán tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondották, hog- a közelmúltban elkészült a középmagas- és magas épületekre vonatkozó, tűzrendészed előírásokat tartalmazó szakmai szabvány. Ez egyebek között kimondja, hogy például 40 méteres magas házat csak olyan helyen szabad építeni, amelyet a tűzoH/SoAn pénesített toló- létrával meg tud közelíteni. Toronyházat tehát nem lehet szűk utcában, vagy házsorok között foghíjas területen emelni. Az épületek megközelítését szolgáló utat alkalmassá kell tenni legalább 16 tonnás járművek számára. A tűzrendészed előírások között külön fejezet tartalmazza a magas épületek teherhordó falai, válaszfalak és pillérek anyagának tűzállóságára vonatkozó előírásokat. A lépcsőházakat, valamint az egyéb, „menekülési utak” burkolatát, a falat, a födémet, a padlót kizárólag nem éghető anyagból szabad készíteni« Munkát és barátokat ad a gyár