Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-22 / 249. szám
Vitáq proletárjai egyesüljetek! Jh~. SZOLNOK MEOXf! ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA J|a>£MÍ.sSwlfs5^ XVI. évfolyam, 249. szám. Ara 50 fillér 1965. október 22., péntek. TANÍTVA ÉS TANULVA yii emrégiben egy fiatal '* mérnök panaszkodott, hogy összeveszett főnökével, mert két esztendeig csak részletszámításokat végeztetett vele, önálló munkával nem bízta meg. — Nem értjük valahogy egymást, nem találjuk meg a közös nyelvet... Az életben sokszor találkozhatunk e véleménnyel, és talán nem is egészen alaptalanul. Ameddig kulturális területen jelentkezik ez a probléma, könnyű rajta segíteni: másképp szórakoznak az öregek, — másképp a fiatalok. Még bizonyos morális felfogásbeli különbség is könnyen talál áthidalást, ám ha mindez munkaközben bukkan fel, akkor már nehezebb a megoldás. Amikor munka közben valamilyen megoldás felett ellentétes vélemény alakul ki, a fiatalabb és az idősebb szakember között, hamar elhangzanak a vádak: ez meggondolatlan, amaz vaskalapos, — akkor látszólag az eltérés alapja a korkülönbség, és nem a már eleve rossz, vagy eleve jó megoldás különbözősége. Természetesen abban, hogy a vezetés az idősebb korosztály kezében van, nem valamiféle születési előjog tükröződik, hanem társadalmi érték-ítélet. Az. hogy valaki igazgató, főmérnök, vagy üzemvezető, csak azért lehetséges, mert a társadalom az illetőt képességeinél fogva, méghozzá már bebizonyított képességeinél fogva, tehát érdeme alapján, arra alkalmasnak tartotta. A „bizonyítási eljárás” után a fiatal szakember is elfoglalhatja az őt megillető helyet, ez azonban időbe telik, hosszabb időbe annál, mint amennyi után a fiatal szakember „ítéli meg” saját képességeit, bár igaz, néha annál is hosszabb, mint amennyi indokolt lenne. a fiatalok értékes tu** lajdonsaga, hogy még nem kövesedett meg bennük semmiféle elgondolás, módszer, tehát rendkívül rugalmasak. Az idősebbek „tulajdona” a munkaközben már valóban megérett tudomány, a széles látókör, a hatalmas tapasztalati anyag és a megfontoltság képessége. A fiatalok hajlamosak arra, hogy lebecsüljék az idősebbeket, maradinak tartva őket. s anélkül, hogy egy-egy intézkedés körülményeit alaposan mérlegelnék, gyakran egy-vaskalap alá veszik az egész előttük járó generációt; türelmetlenek, anélkül, hogy utána néznének. vajon jogosan-e, — vagy jogtalanul? Ugyanakkor az idősebbekben is meg van a hajlam a fiatalok lebecsülésére, főként nagyobb élettapasztalatuk túlértékelése miatt. Most, amilkor iparunk, de egész gazdasági életünk korszerűsítésén, rohamosabb fejlesztésén fáradozunk, gondolnunk kell arra is, hogy a fiatal és idős szakemberek „közös nyelvét” kialakíthassuk. — A célok közösek, eltérés csak a megoldás kidolgozásánál lehetséges. A legjobb megoldást csakis képzett ember találhatja meg, s ez — nem pedig a korkülönbség — a lényeg. yud ássál és türelemmel ■ el lehet érni, hogy hallgassanak a fiatalok az idősebb szakemberre, s ez rendkívül fontos, hiszen nagy időveszteség az mind- annyiunk számára, ha valamennyi „ifjú titán” saját kárából kénytelen okulni, míg a tapasztalatokat megszerzi. Fiatal műszaki, gazdasági értelmiségünk sikereiért. megérleléséért az idősebb szakemberek is felelősek. Ez bizony nevelői feladat, s ezt a feladatot csak akkor láthatják el, ha tanítás közben — maguk is tanulnak. (G. F.) TervtúJteljesítés a nehéziparban A Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozó bányászat, energiaipar és vegyipar előzetes adatok szerint körülbelül 1,5 százalékkal túlteljesítette háromnegyedévi teremlési előirányzatát, s majdnem 7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. A tervelőírásnak megfelelően az átlagosnál gyorsabban növekedett az energiaipar és a vegyipar termelése. — Az előbbinél 8,7, az utóbbinál ■9,8 százalék a növekedés. A legfontosabb termékek közül a szén termelését — a legutóbbi enyhe télen megnövekedett szénkészlet miatt csökkentették. A mérsékelt tervet szeptember végéig 100,1 százalékra teljesítette a szénbányászat. A villamosenergiaipar — ugyancsak a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva — 98,9 százalékos tervteljesítést ért el. Timföldből 1,1, alumíniumból 1, húsz és félszázalékos nitrogénműtrágyából 13,7, tehergépkocsi abroncsköpenyből 1,5 százai ékkai gyártottak töb- Wt A kőolajtermelés 1,2 százalékkal elmaradt a háromnegyedévi előirányzattól. A nehézipar ez évi tervének egyik fő célja a fizetési méfleg javítása. Ennek megfelelően a háromnegyedévi többlettermelés jelentős része — hoz.' závetőleg 78 százaléka — az export árualap növelését szolgálta. A fizetési mérleg javítását célozta többek között a DDT és a HCH növényvédőszer hatóanyag, a kapro- laktám, a poliuretánhab, és több más termék terven felüli gyártása is. Az export-szállítások értéke 410 millió forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. Terven felül' szállítottak a vállalatok a külkereskedelemnek különböző kőolajfinomítványokat, — vegyipari és gyógyszeripari cikkeket. A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó határozatoknak megfelelően minimálisan, 0,1 százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak száma, a bányászatban pedig 3700 fővel csökkent a létszám. i l Új tervezési módszer a termelő A termelőszövetkezetek gazdálkodása az utóbbi években sokat változott, megnőtt anyagi-technikai bázisuk, megerősödött szakmai vezetésük. A Földművelésügyi Minisztérium ezeknek a változásoknak a figyelembevételével új tervezési módszert dolgozott ki a közös gazdaságok részére. Az új módszer az eddiginél nagyobb segítséget ad ahhoz, hogy a szövetkezetek gazdaságosan, natékonyan hasznosítsák rendelkezésre álló eszközei két. Az új tervezési módszer hozzájárul a jövedelmezőségi szemléiét fokozottabb érvényesítéséhez is. Ennek egyik eszköze, hogy a termelési tervekkel együtt rögzítik a várható terméshozamokat. illetve ezek forintértékét is. A szövetkezetek egy része azonban már ennél is alaposabb, a jövedelmező nagyüzemi gazdálkodásnak jobban megfelelő számításokat igényel: ezek — ugyancsak a Földművelésügyi Minisztériumban kidolgozott módszer alapján — nem termelési, hanem üzemtervet készítenek. Az üzemtervben részletesen megtervezik az egyes növénytermesztési és állattenyésztéPszichológia a vezetésben Vállalati és tanácsi vezetőket hívott meg a Szolnok megyei Néplap szerkesztősége a Hazafias Népfront Ságyári úti klubhelyiségébe csütörtökön délután, ahol dr. Dobosi Imre és dr. Király József tudományos kutatók „A munkahelyi vezetés szociológiai, pszichológiai és szervezési problémái" címmel tartott előadást, amelyet élénk vita követett. 5i ágazatok költség-ráfordításait és bruttó jövedelmét is. Az új tervezési módszer — akárcsak a szintén idén bevezetett új termelőszövetkezeti tervezési rendszer — a közös gazdaságok nagyobbfokú önállóságának biztosításából indul ki, s ami ezzel együtt jár, a korábbinál jobban számol a szövetkezetek differenciáltságával. fgy az egységes tervezési kereteken belül minden szövetkezet maga dönti el, hogy szükségletei, lehetőségei, szakmai felkészültsége szerint milyen részletességgel dolgozza ki gazdálkodásának 1966. évi tervét. (MTI) Tisztítják a napraforgót a mezőtúri Ü.j fiel Tsz-ben Oatóbcr 30: Takarék o«»ági világnap A takarékpénztárak első nemzetközi kongresszusát 1924-ben, Milánóban rendezték meg. A tanácskozáson három világrész, Európa, Amerika és Ausztrália ?8 országának 354 megbízottja tárgyalt a takarék- pénztárak és a takarékoskodók közös problémáiról. A kongresszuson határozták el, hogy a tanácskozás utolsó napját (október 31- ét) a takarékpénztárak közös - ünnepévé avatják, s minden év októberének utolsó munkanapján világ- takarékossági napot rendeznek. Azóta immár negyvenegyedszer tartják meg a takarékosságot propagáló világtakarékossági napot, amelynek rendezésébe a felszabadulás óta először az Országos Takarékpénztár is bekapcsolódik. A „k^vi expressz64 másodállása Hallották önök is, hogy 5 másodállást vállalt a kevi e expressz? Azt bizony!.,— I Alig futott be reggelenként a mezőtúri állomásra, máris különvonattá vedlett át, s vitte a mezőtúri leánygimnázium tanulóit a Szenttamási Állami Gazdaság kukoricaföldjére. A diákok nagy ambícióval láttak a munkához, — bár szó ami szó, kezdetben néhányan felsóhajtottak: „De kár, hogy Mezőtúr határában nincs 5 szőlő, szüretre szlveseb- 3 ben mennénk”. De azért > . égett kezük alatt a munka. Először Kétpóig vitte x őket az „expressz”, ké- 3 sőbb csak a kétpói ta- j nácsházáig. (A két állo- S más között néhány kilométer van.) Ügy halad- - tak ugyanis a munkával, J hogy néhány nap alatt a J másik vasútállomás köze- ; lébe értek. Egyszer el is t vitte őket a vonat, a ma- l sinisztának nem szóltak, ? hogy hamarább meg kell § állni^ kevés van már a g végeláthatatlan tábla ku- 8 koricából. A végén háromszáz 3 hold kukoricát törtek le. § Azt beszélik, lelkes csa- g patuk közül is kiemeike- 8 dett a II/C osztály Nagy § Katalin vezette KISZ- 8 szervezete. 8 A „másodállás” jőve- 5 delméből a diákox tábo- \ rozni mennek a jövő jj nyáron, — az „expressz” 1 még nem döntött... — sibé —• 1-<*xvx>rorx00000000000<xx>0000íxxx)00cx»0c0<xx>cx>00000000000000000cxx>000000c>0000.j A megye legjobb kombájnosa a vetésben is élen járt Fülöp Lajos nevét a nagy nyári munka, a gabonabetakarítás idején ismerte meg. a megye. A Törökszentmiklósi Gépjavító Állomás fiatal komfoájnosát csakhamar a verseny legjobbjai között emlegették, s végül is első lett a megyében. ACD kombájnnal dolgozott, s gépéTői hetvennégy vagon gabonát szállítottak el. A verseny szorzószáma szerint ez száznegyven nyolc vagonnak felel meg. Ilyen teljesítmény még az SZK-kom- bájnnal dolgozók- | nak is hírnevet szerez. Nem érdemtelenül kapta tehát Fülöp Lajos a kiváló dol- i gozó jelvényt, s vele kétheti fizetését, valamint a kettőezerötszáz forint megyei és a 80U forint helybeli versenydíjat. A huszonöt éves fiatalember a nyáron „nagymenő” lett, ahogyan az állomáson mondják az élenjárókra. S az lett a vetésben is. Az Alkotmány Tsz-ben és városszerte sem igen íesz olyan traktoros, aki nyolcszázőtven- kilencszáz holdon teszi földbe a vetőmagot, mint Fülöp Lajos Ez volt a második nagy hajrá. S mint az aratásikor, most is állta a versenyt. Mi fűti, sarkallja ilyen teljesítményekre? ö maga szűkszavúan csak annyit mondott: — Benne van az már az ember vérében, hogy igyekszik, hajtja magát a munkában. A vasszorgalom mellett másik nagy erénye az ifjú traktorosnak a segítőkészség. Amikor azt látta, hogy a Vetőgéphez beosztott idős emberek — Bacsa Kálmán és Papp Imre — nehezen boldogultak a zsákolással, mert már fáradtak voltak, nem szólt ö semmit, csak odatartotta a vállat., s zsákolt helyettük akár egész nap is. Hármasban vagy háromszáz holdat vetettek be. Majd Stummer Pál és B6- di József állt a vetőgép farához, őket S Nagy Pál és Búzás Lajos váltotta. A vetőgépkezelők cserélődtek, de az MTZ nyergében mindig Fülüp Lajos ült. S úgy diktálta a tempót., hogy volt olyan tíz nap, amikor háromszázhúsz holdon tették földbe a vetőmagot. A törökszentmiklósi Alkotmány Tsz október 16-án letudta a több mint kétezer hold őszi kalászos vetését. A kiváló traktoros ebből a munkából is oroszlánrészt vállalt. S még most sem pihen. A vetőgép ne- lyett pótkocsit kapcsolt a gépe után, s hajnaltól éjszakába nyúlóan járja a dű- lőutakat. Hatalmas tábláikon törték már le a szövetkezeti gazdák a kukoricát, kúpokba rakták a szárat, s azt mind le kell hordani a földről, hogy a szántótraktorok számára szabaddá tegyék a területet. így a kis Tibi — Fülöp Lajos kétéves kisfia — gyakran nem győzi most sein hazavárni apukáját, s tálán csak álmában érzi meg tekintetének sfmogatásátj Majd ha befejeződik az őszi munka, több időt tölthet a családjával. Igaz, szállítani való télen ’S akad, de azért az csak más, mint a jelenlegi időszak, amikor minden gépre, minden dolgos kézre szükség van. Nagy Katalin
