Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-21 / 248. szám
1965; október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 haláridő, CSÖKKEN AZ IGÉNY a Patyolat szolgálatai iránt A szolnoki Patyolat Vállalat időarányos tervteljesítése 95,1 százalékos. — Az első kilenc hónapban nem úgy termelt, gazdálkodott, mint a tervfegyelem megköveteli. Kétségkívül ebben valóban objektív körülmények is közrejátszottak. Történetesen az — erről már írtunk lapunkban —, hogy az Építési és Szerelőipari Vállalat mintegy fél évvel később adta át az új kazánházat, mint a beruházási program előírta. Az első félévben mintegy 304 ezer forint termelés- kiesés sújtotta a vállalatot, sok volt az állás-, a veszteségidő — ennek ellenére a bérkiáramlás megtörtént. Nem maradt hatástalan az sem, hogy a vegytisztító üzem szűk kapacitása miatt emelkedtek a vállalási határidők. — A lakosság igénye, bizalma szemmel láthatóan csökkent, s ez a tervezett termelési érték alakulására kedvezőtlenül hatott. Nem is annyira a tisztító. mint inkább a szűk vasaló kapacitás gátolta a termelés fokozását. A közeljövőben segítenek ezen. Jobb lett volna persze előbb. A vállalat kapacitását és e negyedévi tervét figyelembe véve a termelés veszteségessége csökkenthető, de nem látszik biztosítottnak megszűnése, illetve az előirányzott nyereség elérése. Külön kérdés viszont, hegy célszerű műszaki— gazdasági intézkedések révén nem lehetne-e mégis megbirkózni a jelenlegi helyzettel. Az első kilenc hónapban csekély 25 ezer forint vállalati eredményt kellett volna elérni, míg az utolsó negyedévre eső feladat szintén nem nagy. Ha sikerülne a tisztító részleg vállalási határidejét jelentősen csökkenteni, akkor visszanyerhetnék a lakosság bizalmát, nyilván növekedne az igény a forgalom — azaz tervtúlteljesítésre nyílna lehetőség a hátralévő két és fél hónapban. A vállalási határidő csökkenése lenne a legjobb propaganda, mely különösképp vidéken szorul fokozásra. A felvevőhelyek forgalmának növeléséhez ez a legjobban járható út. Jön az újabb jégkorszak ? A legutóbbi nagy jégkorszak egymillió évvel ezelőtt kezdődött és kereken tízezer évvel ezelőtt ért véget. Minthogy Északról újabban egyre erősebben előrenyomuló jégtömegeket figyelnek meg, felvetődik a kérdés: fenyegeti-e újabb jégkorszak a világot? A LEGUTÓBBI nagyobb meleg korszak időszámításunk előtt 5000-től 3000-ig tartott. Akkoriban Közép- Európában jóval melegebb volt az éghajlat, mint manapság; nagyjából megfelelt annak ami napjainkban Spanyolország keleti partjain uralkodik. Miután az éghajlati viszonyok a XVIII. század elején nagyjából kiegyenlítődtek, újabb visszahatás kezdődött, amely egészen 1875-ig tartott. A melegedés időszaka 1940 körül érte el csúcspontját, azóta a hőmérséklet ismét süllyedő tendenciát mutat. AZ ÉGHAJLATI változásokról még röviddel ezelőtti? csak többé kevésbé elméleti ismereteink voltak. Az „Arlis 2” nevű kutató expedíció, mely a Sarkvidéken jégtáblán úszva végezte méréseit, újabban b;- zonyítékokat is szolgáltatott az elméletekhez. Iz- land környékén, a Grönlandi-tengeren az utóbbi években egyre fokozódó jégáramlást figyeltek meg. A lehűlés egyelőre nem hat ki túlságosan az emberek közérzetére, de már például a hajózásnál felmerültek az első közlekedési nehézségek. Ha a tendencia fokozódnék, ez — szakértők véleménye szerint — súlyos katasztrófát jelentene az északi országok gazdasági életére. A HŐMÉRSÉKLET csökkenésének okait a meteorológusok eddig nem tudták kideríteni. Remélik azonban, hogy néhány éven belül választ tudnak adni arra a kérdésre: valóban közeledik-e újabb jégkorszak”. Egy kabát miatt...! Kedden résztvettünk a 7- es sz. AKÖV társadalmi bíróságának tárgyalásán. Az ügy, mely ezúttal terítékre került, egy kabát története volt. Cs. L„ a vállalat volt gépkocsivezetője szeptemberben a VÍZIG megrendelésére különjáratos busszal indult útnak. Este a kiszálláskor az egyik utas az autóbuszban jelejtette kabátját és egy térképet. Cs. L.-nek az lett volna a kötelessége, a szabályzat szerint, hogy a talált tárgyakat a forgalmi szolgálattevőnél helyezze el. Azonban ő más utat választott, s a kabátot lakására vitte (majd az esetet véletlen folytán ismerő dolgozótársainak rábeszélésére), személyesen átadta jogos tulajdonosának. A társadalmi bíróság ösz- szeült, de ezúttal Cs. L. jelenléte és a dolgozók részvétele nélkül. A vétkes levélben mentette ki magút azzal az indokkal, hogy t már nem áll munkaviszonyban az AKÖV-vel és új he. lyéről nem tud eljönni. Tel tének súlyosságát elismerte és szégyenében választott 'másik munkahelyet. A társadalmi bíróság éppen ezért aránylag gyorsan hozott döntést Cs. L. dolgában, s fit szigorú megrovással sújtotta. Ez természetesen a módosított Munka Törvénykönyvben előírt megfelelő következményekkel is jár. A döntésről Cs. L. jelenlegi munkaadóját is értesítik. Mi e tárgyalás kapcsán két dologhoz szeretnénk megjegyzést fűzni_ Egyfelől úgy véljük, a társadalmi bíróság említett ülése kevésbé volt hasznos, mint lehetett volna akkor, ha Cs- L. távollétét figyelembe véve is nyilvánosan tárgyalják az ügyet. Munkatársai bizonyosan kifejtették .volna véleményüket a történtekről, sok oldalról világítptták volna meg és ítélték volna el Cs. L. cselekményét. így a tárgyalás kétség kínul jobban elérte volna célját. A másik gondolatunk Cs. L. „megfutamodásáról” szól. Mint a döntés is jelzi, neki ezért a tettéért még nzm kellett volna elmenni a 7-cs számú AKÖV-töl, ahol mint hallottuk, hat és fél éven át példásan, nagyon jól dolgozott. Éppen ezért őszinte megbánása mellett az bizonyította volna igazán elszánását a javulásra, ha a közösség előtt vállalta volna hibájának a következményeit. — f —p A gazdaság mélypontra jutott.•• r Állami dotációból nem élhet a szövetkezet Rossz érzésem támadt, amikor beléptem a nagy- iváni Üj Úton Termelőszövetkezet székházába. Az udvar piszkos, rendezetlen, a gazdasági felszerelések szanaszét hevernek. Az épület falai omladoznak, az iroda- helyiségeket lomtárnak használják, ajtóikat bezárni nem lehet. A külsőből is arra lehet következtetni, hogy a vezetők nem nagy barátjai itt a rendnek. Sajnos így igaz, mert a gazdaság határa, gazdasági épületei is ugyanilyen elhanyagoltak. Mintha nem lenne gazdája a szövetkezetnek. A Hortobágy-széli szövetkezet 4270 holdon gazdálkodik. Területének körülbelül a fele szántó, a többi legelő. — Közgazdasági adottságai rosszak, földjei alig néhány aranykorona értékűek. De a falubeli Béke Tsz adottságai sem jobbak, annak gazdálkodása mégis felfelé ível. Eredményei javulnak, rend és fegyelem van ott. Az Űj Útónról sajnos éppen ennek az ellenkezőjét lehet írni. A hozamok a mélypontra süllyedtek A termékhozamok alakulása: 1961 q/kh 1962 q/kh 1963 q kh 1964 q/kh Búza: 5.7 8 Őszi árpa; 6.8 8 Tavaszi árpa: 2,8 11 7,6 Kukorica: 3*2 11,02 7,6 Cukorrépa: 87 92 176 Lucerna: 7,5 11 3,1 7,6 — 4,2 ö+t 4,1 124 7,2 9,7 A termésátlagok 1962-ben a legmagasabbak. Akkor Czinege Kálmán elnök egy éves iskolán volt. (De erről később részletesebben szólunk.) Tavaly csak 50 kiló napraforgót takarítottak be holdanként. Az idén se biztatóbbak az átlagok. A búza 7,8, a cukorrépa 160 mázsás átlaggal valamivel a tervezett fölött fizet. De a többi növények...? Rendkívül magasak az önköltségi mutatók. Tavaly csupán a búzát, cukorrépát, hízottsertést és a gyapjút termelték nyereséggel. Egy liter tej 8,22, egy mázsa kukorica 558, egy mázsa rizs 977 forintba kérőit az Üj Úton Tsz-ben. Ezekután nem csodálkozhatunk rajta, hogy az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1963-ban 728, tavaly csak 547 forint volt. Vajon miből „él” a szövetkezet. A járási szervek jóvoltából állami dotációból. 1963-ban nem egészen 300 ezer, 1964-ben 405 ezer, az idén 1 079 000 forint támogatást kapott. Szembetűnő. hogy a munkaegység részesedésre 996 ezer forintot terveztek. Az utóbbi években az egy tagra jutó átlagos jövedelem mindig 8 ezer forint alatt maradt. Az elnök nagy javulásnak könyveli el, hogy most a harmadik negyedéves felmérés 170 ezer forint pluszt mutat. Szerinte öt forinttal növelni tudják a 16,20 forintra tervezett mnnkaegy- ségenkénti részesedést. O/ren tehéntől 80 liter tej A jövedelem nagyobbik hányadát az állattenyésztés adja. Pontosabban szólva a sertéshizlalás és a 2085 juh. Párizsban épül Európa legnagyobb háza A francia főváros északi negyedében rövidesen felhőkarcoló épül; az 50 emeletes ház 180 méter magas lesz, az építési költségeket 200 millió frankra becsülik. A hatalmas irodaházban 50 felvonót, szupermar- ketot, postahivatalt, bankot, utazási irodát, mozit, hangversenytermet, uszodát, több vendéglátót és négyezer autót befogadó parkolóhelyet létesítenek. Örsi Ferenc s GIZIKÉ Már a tanárképző főiskolán úgy vélekedtek róla: jópofa lány. Itt a faluban, ahol ezen az őszön második tanári esztendejét kezdte meg, szintén ilyen vélemény alakult ki az emberekben. Nem volt ebből a minősítésből különösebb kára, de haszna sem. Most mégis elkeserítette, s voltak olyan pillanatai, amikor megalázónak érezte. Nemrég, hogy betöltötte a huszonnegyedik évét, csaknem búskomorság szállta meg. A születésnapok mindig felpattantanak valamiféle önvizsgálatot és a huszonnegyedik születésnap rendkívül alkalmas arra, hogy egy magányos lány némi számvetést tegyen. „Egy nőnek, ilyenkorra illik megalapozni az életét” — hallotta az édesanyjától. De mit alapozott meg ő? Diplomát szerzett fizika-mate- matika szakon. Állást kapott egy 2400 lelket számláló faluban. Még lakása is van a régi tanítói házban Nagy lakás: két szoba, konyhás. Látszólag tehát vágányon van az élete. Csak éppen... Az idén télen ismét fűtetlen lesz a nagyobbik szobája, magányosak lesznek az éjszakái, ha a párnája mellé rakott táskarádiót lekattintja az unalomból meghallgatott éjféli zene után? „Ki figyel oda?” — hallja naponta a bárgyú slágerből alakult cinikus szállóigét. Tényleg: ki figyel oda — őrá? Tavaly az első félévben egy idősebb kartársnője és az igazgatója odafigyeltek: az óráira. Aztán belezökkent a tanításba, kialakult a stílusa, nem vallott szégyent sem a szakfelügyelő előtt, sem a bizonyítványosztáskor. Most már az iskolában is leginkább csak a gyerekek figyelnek oda ... Megtartja az órákat, utána korrepetál a gyengébb tamilokkal, aztán.., A művelődési házba nem jár szívesen. Tavaly még nagy reményei voltak, de csakhamar észrevette, hogy az egyik tanártársa, aki mellék állásként szakköröket vezet, féltékenyen nézte a nyüzsgést. Tapintatosan visszavonult és ma már csak a könyvtárba néz be. Tavaly ilyenkor, szüret táján rengeteg meghívást kapott. — Giziké, jöjjön fel a hegyre! A hegy pincét jelentett és vendégeskedést. Ekkor terjedt el róla, hogy jópofa lány. Pedig csak vendég volt A többiekkel együtt énekelt, s nevetett. A legkellemetlenebb az ő helyzete volt. Erre is csak később eszmélt rá Voltak és vannak ma is őszinte barátai. Sándor bácsihoz, az igazgatójához mindig szívesen megy. De amikor a házigazda Jelentős pillantás közepette fülébe súgja, hogy a mai vendég milyen befolyásos, nagyhatalmú ember, legszívesebben fordulna vissza. Az ilyen vendégeskedés legjobb szórakozása: a tippelés. Előre megtippeli, hogy a mai vendég mikor tér rá viccek ürügyén arra a kérdésre: — Hogy bírja egyedül az életet? Kipróbálta egyszer a menetrend további állomásait is. A presszóba tértek be egy „méregerős duplára”. A vendég, egy muzeológus — akivel éppen egy öreg ház műemlékké nyilvánításáról tárgyaltak, mert akkor az állam tataroztatja — egyébként rokonszenves férp volt A házigazda apró pillantásokkal mérte fel a helyzetet, majd családjára hivatkozva nagy szabadkozások közepette sietve távozott. A negyven év körüli férfi nyomban hangot változtatott. Néhány fitymáló szóval elintézte a vendégséget, majd őszin*'’ hangon érdeklődni kezdett. Ö is őszinte volt. A muzeológus hazakísérte. A kapunál természetes mozdulattal lépett utána. Érthetetlen arccal nézett rá, amikor búcsúzára nyújtotta a kezét. — Most elkerget, Giziké? — kérdezte — Nem tudom semmivel megkínálni — mondL ő. S töprengett. A főiskolán együtt járt egy fiúval. Szerették egymást, Értékes ember volt. Most továbbtanul. Alkalmazott matematikát. Azóta nem volt senkié. így van. Ősz volt, a hegy felől erjedő mustok szagát hozta a szél. Beengedte. Másnap, az esti házigazda illedelmesen köszönt. Túlságosan illedelmesen — vagy csak úgy érezte. Sokáig nem tudta elűzni annak az éjszakának az emlékét. Nemegyszer rajtakapta magat, hogv az iskola előtt elrobogó hivatalos kocsik után pillant De egyik sem volt a múzeumé. Nem akart szerelmi trófea lenni senkinek a gyűjteményében. Fél év múlva a hetedik-nyolcadik osztályosokat tanulmányi kirándulásra vitték. A múzeum is szerepelt a tervben. Remélte, hogy nem találkoznak, de lelke mélyén nagyon hitt a viszontlátásban. A férfi szeme kissé megrebbent, amikor a gyerekek mögött belépett az őskori kiállítás ajtaján. Udvariasan köszönt, külön neki is Aztán nagyon szakszerűen, de nem a gyerekek színvonalán, magyarázni kezdett. A festett agyagedények kultikus díszítéseinél akadémiai magaslatokon sziporkázott. ő úgy érezte, hogy ez neki szól, hogy ezzel köti össze az elszakadt szálat... Betöltötte a huszonnegyedik évét. Fizika-matematika diplomája vau, állása, szolgálati lakása ... Megkezdte a második évet. Ügy érzi: a télen már nem }esz fűtetlen a nagyobbik szoba. A tehenészetre évenként 223 ezer forint a ráfizetés. Ez természetes, hisz az ötven tehén naponta csak 80 liter tejet ad. 3,3 liter a fejési átlag. Alig fedezi a három gondozó munkaegy- ségrészesedését. • Jónéhány üsző először borjazott. Vadpároztatás- sal, a legelésző bikaborjútól vemhesülnek, mint a középkorban. Ezek a „tehenek” oly gyengék, hogy daj- kaságba kellett adni utódaikat, hogy el ne pusztuljanak. A gondozók így vélekednek: — Mibő] lenne tejük, hisz a legelőn kívül nem kapnak semmi takarmányt. Pedig akadna köztük 20 literes tehén is. — Ha magának hat literes háztáji tehene lenne — tartaná-e? Virág János felháborodik: — Hogy gondolja? — Az enyém 16 litert ad. Furcsa, hogy a baromfi- keltető vállalat illetékese rábeszélte a tsz vezetőit, hogy tartsanak libatörzset. Most eladatják velük az 560 darabos törzset — nem kell a tenyésztojás. Krónikus takarmányhiány A szövetkezetnek 14 pár lova van. Nem sok ez a sziki sárban. Hét párat mégis el akarnak adni, — mert „nincs” fogatosuk. — Júliusban új főállattenyésztő került a gazdaságba. Addig naponta egy boglya szénát ettek a fogatos nélküli lovak. Cseh Antal javaslatára kiverték őket a legelőre. Mondván: úgysem dolgoznak, legyenek önellátók; ne egyenek a készből. A gazdaságban krónikus a takarmányhiány. A 384 számosállatra eddig mindössze 400 köbméter silót tartósítottak. Harminc vagon abrak és kilenc vagon szálastakarmány hiányzik. Az elnök szerint azért, — mert a legelőt felében, a lucernát 20—30 százalékos részesedésre vágják. Nemcsak a tagok, hanem a kívülállók is. Igaz, rengeteg takarmányt elhordanak a közösből, de a megmaradót is pusztulni hagyják. Az idén négyszer lehetett kaszálni a lucernát. Az Űj Útónnak kevés — 94 hold a pillangósa — az egyik táblán mégis lábon áll a harmadik, húsz holdon pedig elvénülve a második növedék. Szintén húsz holdon, kint van a borsószalma. A napokban vezetőségi ülésen arról döntöttek, hogy a cukorrépa-koronát zsom- bolyozni kell. Megnéztük a határban, de nincs ott tartósítani való, mert a sokszáz mázsa takarmány tönkrement. Vajon ki vállalja a felelősséget azért, hogy a meglévő szénakazlat sem tetejezték be télire. — A vezetők most szégyenkezés nélkül 10 vagon abraktakarmányért az állami magtárnál tartják a zsákokat. Máthé László (Folytatjuk) 4 Szofnoh megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága ez- évben közösen rendezi meg községi, járási, városi választott testületi tagjainak továbbképzését. A „Népfront akadémia” címmel hét előadásból álló sorozatot indítanak. Az első előadást a megyében mindenütt november második felében tartják, amikoris a résztvevők a párt ideológiai irányelveit vitatják meg.
