Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-21 / 248. szám
1M. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Holnap, október 22-én ünnepeljük a tanácsrendszer születésének tizenötödik évfordulóját. A lakosság min. dennapi életét, körülményeit ma már ezernyi szál köti tanácsaink tevékenységéhez. Az évforduló alkalmával felkerestük Fodor Mihály elvtársat, a Szolnok megyei tanács vb-elnökét és megkértük, válaszoljon kérdéseinkre. KÉRDÉS: Állami életünk fejlődésében jelentős esemény volt a tanácsrendszer létrehozása. Milyen emlékeket őrzött meg Fodor elvtárs a tanácsok megszületéséről? Mik voltak az első teendői abban az időben a tanácsok választott szerveinek és a tanácsapparátusnak? VÁLASZ: Izgatottan és nagy várakozással készültem a Megyei Tanács alakuló ülésére. A korábban szemináriumokon tanultakat szerettem volna mihamarabb a gyakorlatban látni. Azt, hogy a szovjetek, illetve a Tanácsköztársaság népképviseleti rendszerének gyakorlati megvalósítását hogyan tudjuk majd biztosítani. A korábbi állam- igazgatási tapasztalatunk, a magamfajta munkáskádereknek — igen kevés volt. Igaz, már 1948-tól a megyei képviselőtestületnek, mint a szakszervezet küldöttje tevékenykedtem és részt vettem az Ideiglenes Tanácsban is. Az alkotmányunkban oly frissen és körültekintően megfogalmazott helyi képviseleti rendszer, „a tanácsoknak tennivalói”, valamint az akkori tanács- törvény sok olyan új problémát, szinte ismeretlen feladatot írt elő, amelyeknek megvalósításához az igazat megvallva nem is tudtam, hogyan fogjunk hozzá. Ügy gondolom, hogy az akkor megválasztott tanácstagok többsége így volt és csak egy cél lebeghetett előttünk: minél hamarabb megismerni a tanácstagságból eredő kötelezettségeket és jogokat, hogy ezeknek birtokában végezhessük munkánkat. Ezzel azt hiszem választ is adtam arra: mik voltak abban az időben a tanácsok választott szerveinek első teendői. Vagyis nem volt más, mint megtudni, mivel kell tulajdonképpen foglalkozni, és a feladatokat milyen módszerekkel, kiknek kell végrehajtani. Nemcsak a tanácsi szervezet volt új. Ezzel együtt sok olyan feladat került a helyi állam- igazgatás, illetve az állam- hatalmi szerv kezébe, amit korábban más különböző szervek végeztek. Példának említem: a pénzügyigazgatás, a mezőgazdaság, az oktatás-népművelés irányítása. Olyan tevékenységet is el kellett kezdeni, mint az ipar irányítása, aminek eddig csak igazgatási oldalával foglalkoztak a területi szervek, termelés szervezéssel egyáltalán nem. KÉRDÉS: Hogyan bontakozott ki az elmúlt tizenöt év alatt a néphatalom állami szerveinek politikai, gazdasági, társadalmi szerepe? Miként értékelhetjük a tanácstagok aktivitását az utóbbi esztendő tapasztalatai alapján? VÁLASZ: Ügy gondolom, nyugodtan kijelenthetjük: állami életünk fejlődésében jelentős politikai szerepet töltöttek be tanácsaink azzal, hogy szervezeti felépítésük és működési rendjük megvalósította a népi állam szervezettségét és cselekvési egységét. Mint ahogy az 50-es évek elején társadalmi életünk irányításában számos probléma jelentkezett a személyi kultusz következtében, úgy ez jelentkezett a tanácsi munkában is. Ennek ellenére a helyi népképviseleti szervek a tanácsok általában növekvő hatáskörük útján fokozatosan érvényesítették az állami demokráciát, segítették a munkásosztály osz- tályszövfetségének szélesítését és ezzel a népi állam mind szilárdabb alappilléreivé váltak. Az elmúlt 15 év alatt megyénkben is a tanácstagok többsége közéleti személyiséggé vált, olyan emberré, aki elsősorban nem saját egyéni érdekeit nézi, hanem a társadalmi méretekben való gondolkodással és cselekvésével elősegíti szocialista társadalmi rendszerünk fejlődését, a helyi népi államhatalmi szervek erősödését. A tanácsok és szerveik a párt irányításával történelmi jelentőségű szerepet töltöttek be a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Ezzel hozzájárultak a szocializmus alapjainak lerakásához. Tanácsaink nemcsak áldást foglaltak a szövetkezés mellett. A tanácstagok az elsők között léptek be a szövetkezetekbe, emellett tevékenyen részt vettek nagyüzemek megszervezésében, segítették azok gazdasági és politikai megszilárdítását. A tanácsok megalakulása idején __ szinte a semmiből teremtődött a tanácsi ipar. Az 50-es évek elején gomba- módra szaporodó tanácsi vállalatok ma már igen komoly termelőerőt képviselnek. Igyekeznek biztosítani a lakosság szolgáltató igényeinek, valamint az állami és szövetkezeti kiskereskedelem igényeinek kielégítését. Tanácsaink költségvetése, beruházási és felújítási hitelgazdálkodása lehetővé teszi olyan objektumok létesítését, fenntartását, olyan intézmények működését, amelyek a lakosság egészségügyi, kommunális, kulturális igényeit igyekszik kielégíteni. A következő évben a megye költségvetésében 614 millió forint kiadás szerepel. Ennek az összegnek a 7 százalékát fedezi csupán a lakosság adófizetéséből. Államunk a kiadások teljes fedezésére, állami támogatásra, beruházási hitelekre (iskola, lakóház, vízmű, csatornaépítésre) a következő évben a megyének 309 millió forintot biztosít. A tanácsok megalakulásuk után a város, a község fejlesztésére, kommunális létesítmények megvalósítására, a községek szépítésére vajmi kevés lehetőséggel rendelkeztek. Kormányzatunk azonban 1955-ben lehetővé tette a helyi erőforrások kihasználását a községfejlesztési alapok létrehozását. Ezekhez államunk szintén hozzájárul, évről évre nagyobb ösz- szeggel segíti a helyi tanácsokat a különböző város- fejlesztési feladatok végrehajtásában. A tanácsok szervei jelentős szerepet vállalnak a kul- túrforradalomban, amelynek eredményeként az emberek iskolázottsága többszörösére nőtt. Az egyéb kplturálódási, népművelési lehetőségeket olyan mértékben biztosítottul?, hogy azt a lakosság teljes egészében ki sem tudja használni. Bármennyire is sok probléma adódik az egészség- ügyi ellátottságból, szerintem ez annak tulajdonítható, hogy szinte az egész lakosság ma már társadalombiztosításban részesül és az egészségügyi ellátást, szolgáltatást mindenki nyugodtan, különböző költségek térítése nélkül veheti igénybe. Ezt a fejlődést szerintem kórházi ágyakban, körzeti orvosi hálózat kiszélesítésében vagy rendelőintézetek szakorvosi óra ellátottságában ki sem lehet fejezni. Tudjuk azonban, hogy a nagymérvű fejlődés ellenére is még igen sok a tennivaló. Megjegyzem, hogy a kulturális és az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében a már említett költségvetési hitelnek több mint 70 százalékát Tizenöt esztendős a tanácsrendszer Interjú Fodor Mihállyal, a Szolnok megyei tanács rb elnökével erre a két ágazatra használjuk fel. Ez alatt a 15 év alatt a meglévő hibák ellenére is nyugodtan kijelenthetem; kiteljesedett a szocialista közigazgatás. Az igazgatási munka kultúráltabbá vált. A politikai munka színvonalára emelkedve a közösség szolgálatának szocialista szelleme hatja át. Mindezek az eredmények csak úgy valósulhattak meg, hogy a népképviseleti rendszerünket mindinkább a szocialista demokratizmus hatja át és ezen keresztül tanácstagjaink mindinkább aktívabb résztvevői a tanácsi munkának. Részt- vesznek a tanács elé kerülő anyagok előkészítésében. Az üléseken elmondják véleményeiket, javaslataikat. Aktivitásuk megmutatkozik abban is, hogy a tanács különböző bizottságaiban való tevékenységükkel ellenőrzik: a tanács szakigazgatási szervei mit, mennyit és hogyan tevékenykednek a határozatok végrehajtása érdekében. KÉRDÉS: Köztudomású, hogy a tanácsok a legkülönbözőbb konkrét kérdésekkel foglalkoznak: közigazgatási, gazdasági és kulturális kérdésekkel. Mik a feltételei annak, hogy e szerteágazó feladatokat minél tökéletesebben végezzék el? Milyen főbb vonások jellemzik ma a tanácsok munkastílusát? VÁLASZ: A tanácsok, mint az államhatalom helyi népképviseleti szervének testületéi, mind a szerteágazó feladatok megoldásában, mind a hatáskörök növelésében is eredményes munkát végeznek — ha tel. jes egészében nem is lehet kifogástalannak minősíteni. Ez részben annak köszönhető, hogy a 15 év alatt, különösen a negyedik választási ciklusban mind hozzáértőbb, rátermettebb dolgozók kerültek a tanácstagok soraiba, akik mind politikai állásfoglalásukkal, népi demokráciánkhoz hű magatartásukkal, mind szakmai hozzáértésükkel többet nyújtanak a testületi munkában gazdasági, kulturális és közigazgatási téren egyaránt. Ugyanakkor a tanácsapparátus vezetői és ügyintézői részben a különböző politikai iskolákon, szakmai tanfolyamokon tanultak, nem utolsósorban az általános műveltséget adó iskolák elvégzésével olyan szakmai hozzáértést szereztek, amelyekkel a szerteágazó, bonyolult problémákat meg tudják oldani. Hozzá kell tennem mindjárt azt is. hogy ezt az 1021/1960. számú Kormányhatározat megjelenése elősegítette, amikoris a tanácsapparátusban dolgozó szakigazgatási szervek vezetőinek és ügyintézőinek egyaránt előírta a kötelező iskolai és szakmai képzettség megszerzését. Természetesen ez nem minden. Emellett olyan káderpolitikai tevékenységet kell folytatni a tanácsapparátusban, amely a szakmai hozzáértésen túl biztosítja azt a politikai érzéket, az emberek ügyeinek intézésében azt a humanitást, a törvények megfelelő értelmezését, ami az ügyek intézésében a lakosság megelégedését vívja ki. Á tanácsi munkastílust a szocialista demokratizmus szabja meg. A mi állásfoglalásunk, hogy ez a következőkben jusson kifejezésre: a tanácsok tagjai aktív munkával töltsék be helyi államhatalmi, államigazgatási és tömegszervezeti tevékenységüket; a lehetőségek figyelembe vételével mind több társadalmi aktívát vonjanak be munkájukba; a választópolgárok véleményének kikérésével együtt határozataik olyanok legyenek, amelyeknek végrehajtásával pártunk politikájának megvalósulását, kormányzatunk törvényeinek és rendeletéinek ér- vényrejuttatását, megvalósítását tudják biztosítani. Ehhez tartozik, hogy már ebben az ötéves tervben mind a megyei, mind az alsóbb szintű tanácsoknak több területre — a kulturális életre, az egészség- ügyi és a szociális ellátásra — részletes, kidolgozott programjaik voltak. Ezeket értékelve most a végrehajtó bizottság a következő év munkatervének jóváhagyásakor olyan javaslatot terjeszt a megyei tanács elé, melynek értelmében társadalmi életünk minden fontosabb területére a következő ötéves terv időszakára készítsünk fejlesztési programot. Annak végrehajtásával a lakosság különböző területen jelentkező igényeit, szükségleteit, eszközeink minél jobb kihasználásával biztosítjuk. A fejlődő tanácsi munka, stílust iljetően szólni kell a tanácstagok területi tevékenységéről is. Kezdetben a rendszertelen és sok esetben a formális kapcsolattartás a választópolgárokkal volt jellemző munkájukra. Ma már nemcsak rendszeres kapcsolatról van szó. Tanácstagjaink többsége, különösen a községi tanácstagok a formális fogadóórák és a beszámolók helyett baráti családlátogatásokat végeznek. Ilyen alkalmakkor megismerik az emberek problémáit, kikérik a tanácsülés elé kerülő kérdésekben véleményüket és egyben tájékoztatják is őket a tanács által és a Tanácstagi Értesítőn keresztül a felsőbb tanácsok által hozott határozatokról, illetve az azokban való tennivalókról. KÉRDÉS: Hogyan ítéli meg a tanácsok ügyintézését, ugyanis ha nem is mindenkidé sokan panaszkodnak. Azt mondják egyesek, hogy a tanácsoknál bürokratikusán intézik az ügyeket. Elsősorban a tanácsokhoz forduló ügyes bajos dolgaikat intéző emberek véleménye ez. VÁLASZ: E kérdést jogosnak tartom. A magam részéről nem tudom hibául felróni az embereknek, hogy az apparátusban elkövetett hibákat a tanács rossz munkájának könyvelik el. Már csak azért sem, mert lényegében a tanács, illetve a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveiről van szó és ez a tanácsi vezetőket éppúgy, mint az apparátusban dolgozókat arra kötelezi, hogy a lakosság ügyes-bajos dolgait, problémáit a legnagyobb körültekintéssel, emberségesen, a törvények figyel em be véte1 ével intézzük. Az ügyintézés alapvető rendelkezését az 1957. évi IV. törvény szabja meg, amely előírja: a tanácsok ügyintézését elsősorban a törvényességre való törekvés jellemezze. A korábbi években gyakran fordultak elő törvénysértő intézkedések. Az utóbbi években azonban ezek már tűnőben vannak. A törvényesség biztosítéka, hogy az állampolgárok és a szervezetek részére a jogszabályokban biztosítottak a jogorvoslati lehetőségek. Felsőbb szerveink, és az egyéb ellenőrző szervek (ügyészség, NEB), gondosan ügyel, nek arra, hogy az állampolgárok jogait, törvényes érdekeit biztosítsák a tanácsi szervek. Az előrehaladást e téren azzal lehet legjobban bizonyítani, hogy évről évre kevesebb a fellebbezések, az ügyészi óvások száma. Az állampolgárok döntő többsége megnyugszik mát az I. fokon meghozott határozatokban, míg a fel- lebbvitel folytán a felsőbb szervekhez került ügyekben azok a legnagyobb szakszerűséggel és a törvényesség szem előtt tartásával hozzák meg a határozatot. A közelmúltban végzett statisztikai felmérésünk alapján elmondhatom: az eljárási törvény előírásainak megfelelően az ügyek intézésében betartjuk a határidőket. Pedig tanácsaink évi ügyiratforgalma igen nagy. Csak a megyében működő tanácsoké megközelíti az 1 400 ÖÓO-et, s csak a megyei tanácsnál az évi érkezés túlhaladja a 75 ezer ügyiratot. Az egyedi ügyek elintézésére megszabott 30 napon belül felmérésünk szerint a tanácsok az ügyiratok 60 százalékát 8 nap alatt, 20 százalékát 15 napon belül intézik el, míg 30 napon túl 3—4 százalékot. Ha figyelembe is vesszük, hogy az ügyek intézésénél objektív okok miatt van a 30 napos túllépés, mégis az abszolút számot figyelembe véve jogosnak tartjuk az elmarasztalást. Sajnos, valóban tapasztalható még lélektelenség, bürokratizmus is. Azonban úgy gondolom, ezt már nem lehet általánosítani. Hiszen az emberséges eljárás biztosítása érdekében mind szélesebb körben érvényesítjük a társadalom közreműködését. Különösen olyan esetekben, amikor az elbírálásnál az elsőbbség megadása esetén a szubjektivitás is érvényesülhet. Vannak azonban olyan esetek is, amelyeknek megoldása nehéz helyzet elé állítja a tanácsapparátusban dolgozókat. Ilyenek a lakásügyek, a szociálpolitikai problémák, a gyámügyek és a mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos panaszok. Mind több esetben előfordul, hogy személyek közötti vitában, nézeteltérésben kell dönte- niök. Ilyen esetben mindkét fél számára nem lehet megnyugtató határozatot hozni. Ebből bizony az elmarasztalt fél részéről nem egy esetben indokolatlan rágalmazást is hallunk tanácsainkra, °z anparátus dolgozóira. KÉRDÉS: Az elkövetkezendő években is sok feladatot kell tanácsainknak elvégezniük. Melyeket emelné ki közülük, mint legfontosabbakat a községi és városi tanácsok vonatkozásában, amelyeknek végrehajtása a közeljövő tennivalói között sürgősként szerepelnek? VALASZ: Mindenekelőtt társadalmi rendszerünk alapjának erősítését kell szemelőtt tartanunk. Itt a tanácsok gazdasági tevékenységének erősítéséről, javításáról van szó. Alaposan értékelnünk kell a második ötéves terv gazdálkodásában elért eredményeket, a jelentkező hibákat és a következtetések levonásával kell a harmadik ötéves terv célkitűzéseit meg. határoznunk. Ugyanakkor konkrétan meg kell szabni a tanácsoknak, az állam- igazgatási szerveinknek, a különböző szakosztályoknak, a gazdasági egységeknek, a vállalatoknak és termelőszövetkezeteknek terveit és tennivalóit. Í A termelés szervezése mellett legdöntőbb 0 feladatunk a szocialista tudat, a szocialista gondolkodás és cselekvés további mélyítése, hogy ez megfelelőképpen érvényesüljön állami életünk minden területén; a termelésben, a kulturális életben épp úgy, mint a közigazgatásban. 2 A jövő nemzedék nevelése, tanítása, a közoktatás továbbfejlesztésének irányaként megalkotott reform törvényünk végrehajtása érdekében biztosítanunk kell az objektív és szubjektív feltételeket. Meg kell tennünk azokat a Szervezeti intézkedéseket, amelyek e célok megvalósítását szolgálják. J Az emberről való gondoskodás, a jobb élet és a jobb munkakörülmények megteremtése, a környezet szebbé tétele társadalmi tevékenységként továbbra is döntő jelentőséggel bír. A községfejlesztés ésszerű felhasználásával a lakosságnak mindenütt jó ivóvizet, vagy egyéb kommunális és egészségügyi ellátottságot kell biztosítani. 4 Fő feladatunknak tekintjük a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, a közigazgatás tartalmának tökéletesítését, a szocialista munkastílus kialakítását, a jól bevált módszerek további szélesítését. 5 Fokozni kell a tanácsok szerepét, közreműködő tevékenységét az irányítása alá nem tartozó szervek, testületek gazdasági, kulturális, egészségügyi és minden más irányú, egyszóval komplex fejlesztésének tervezésében. Ö Biztosítani kell a tanácsok és végrehajtó bizottságok tekintélyének növelését, tevékenységének, — határozatainak tiszteletben tartását. A választott szervek tevékenységének folyamatosságát, a tanácstagoknak a választó- kerületben rájuk háruló kötelezettségük teljesítését. 7 i Erősíteni kell a tanát csők, illetve az appa- 0 rátus munkájában az eredményességi szemléletet és száműzni a bürokráciát. Tovább kell fokoznunk a személyi felelősséget, a szocialista közszolgálati erkölcs vonásait, dologzóink- nak munkájuk iránti szere- tetét, a közhatalommal való élni tudást, a közvagyonnal való becsületes gazdálkodást és nem utolsósorban minden állampolgárral szemben a törvényesség és az emberiesség érvényesítését — mondotta befejezésül Fodor Mihály, a Szolnok megyei taná»- vb elnöke.
