Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZDLHDK MEBWI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 333. szám. Ara: 80 fillér 1965. október 3., vasárnap. Milyenek a fiatalok ? Az ötven százalékos időleges könyv árleszállítás szeptember 27-től október 26-lg tart. A szolnoki 458-as sz. könyvesboltban eddig 50 ezer forint értékben vásá* roltak a leszállított áru könyvekből. Harminc holdon szárkúpok sorakoznak Hétfőn két brigád töri a kukoricát „Az a tény, hogy a fia­taloknak nincs átélt, sze­mélyes élményük a kapita­lista társadalomról, sok téves nézet forrása. Nekik a jelenlegi viszonyok ter­mészetesek, az élet lehe­tőségeit nem a húsz év­vel ezelőttivel, hanem a jövővel vetik össze, vagy pedig azzal, amit egyes országokról hallanak, tud­nak”. A KISZ megyei bizott­ságának legutóbbi ülésén hangzottak el az idézett sorok. Alig 24 órával előtte egy felnőtt tanácskozáson azt mondta egy felszólaló: „ha kell, akár ököllel is verjük a gyerekeink fejé­be ennek a társadalmi rendszernek a megbecsü­lését, tisztelését”. Igaza van az idézett idős asszonynak. Amikor a társadalmi rend féltése, megbecsülése, továbbfejlő­dése miatt a jelenleginél nagyobb erőfeszítéseket sürget. A vele egykorú, — ifjúságuk, felnőtt koruk felét a legvadabb kapita­lizmusban s az új társa­dalmi rend megalapozásá­nak harcában leélő em­berek — közül nagyon sokan gondolkodnak fgy. Csak hát a múltból él­ményt önteni. emléket „verni” a ma felnövő ifjak fejébe — hiába is próbál­nánk — meddő kísérlet lenne. Mégis sokat tehetünk azért, hogy a fiatalok megértsék a mai felnőt­teket, öregeket. De még ezek előtt Is: ugyan melyikünk meri azt mondani, hogy gyer­mek vagy ifjú fejjel an­nakidején jól ismerte, megértette szülei kenyér­gondját, nem unszolta őket új cipőért, új ruháért, tás­káért vagy könyvért ak­kor, mikor a kenyérreva­lót is elég gond volt bete­remteni. Nézzük a mát is: nem hallgattatjuk-e el esetenként gyermekeinket anélkül, hogy választ ad­junk minden kérésükre. Segítettük, bíztattuk s megköveteltük-e tőlük azt, amit mások gyermekétől elvártunk, elvárunk?! Dr Nagy János, a me­gyei könyvtár vezetője mondta a kiszesek megyei bizottságának tanácskozá­sán: négyszázhuszonhárom fiatalt kérdeztek meg, s közülük százhuszonhetein egyetlen könyveimet sem tudtak említeni, amit a közelmúltban olvastak volna. Ha a megye min­den fiatalját megkérdez­nénk nem biztos, hogy ugyanez az arány alakulna ki. Mégis elgondolkoztató. A könyv sem minden, igaz. De... Badari László a szolnoki járás KISZ- titkána mondta: van a já­rásban tsz, ahol a fiata­lok az idősebbekkel együtt dolgoznak, mégis ugyan­annyi munkáért is keve- aebb munkaegységet írnak a javukra, „mert ők még gyerekek”. Közeleg az év vége. Sok helyen inkább nem költik el a pénzt olyan társas­játékokra, felszerelésekre, ami a fiatalok szórakozá­sát biztosítaná, mert „hisz nem szolgáltak rá”. Szá­raz László, a KISZ kun­szentmártoni járási titkára szerint vannak pártszer­vezetek, ahol sem segíte­nek a fiataloknak. Sőt említett párt-titkárt, aki maga lett volna egy KISZ- rendezvény előadója, de megfelelő ürüggyel le­mondta azt. Említette a nagyrévi iskolaigazgatót — aki soha sem engedi el a kiszes tanárt járási KlSZ-rendezvényekre, mert „itthon is van mun­kája”. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben azt mondták a felnőttek: „Csináljon a KISZ ver­senyt, ha tud”. Papp Lajos mondta a példát: ment a járási KISZ vezető az egyik tsz- elnökhöz. Csökken a KISZ-tagok létszáma. Se­gítsen valamit. Segitett! Kihirdette, hogy aki belép a KISZ-be, minden hó­napban megkapja a jóvá­írt munkaegység után az • év végére jelzett járandó­ságot. Mondani sem kell, másnapra már minden fiatal tagja volt a KISZ- nek. (Még csak az hiány­zik, hogy ezzel a jó szer­vezési módszerrel ez az elnök valahol dicseked­jen is.) Ne higgye senki, hogy a fiatalok nem látják sa­ját gyengéiket is. Elmond­ták ezen a KISZ megyei bizottsági tanácskozáson azt is, amikor a tsz veze­tősége gyors munkára kér­te egy alapszervezet tag­jait, hogy „elsiették” a dolgot: az első osztályú helyett a ládák aljára másodosztályú szőlőt szed­tek. Nem is vette át a szállítási megbízott. Fia­talos csínytevés ez, ami egyben költséges is. Más­hol, amikor nem találtak az épületek meszeléséhez megfelelő alkalmatossá­got, a „leleményesebbek” levágták a lovak sörényét. Csínytevés, szertelenség. De mennyi komolyság, munkaszeretet is megfér még emellett. Köztünk, felnőttek kö­zött ilyenek a mai fiata­lok. Az iskolában, az in­tézményekben nem tanít­ják a komiszságot, a fleg- maságot sem, legfeljebb ráhagyják. De hol a szülői ráhatás, amely táplálhatja az egyéni felelősséget?! Ha figyelmünket, lelkese­désünket, időnket és pél­damutatásunkat is arra szánjuk, hogy a fiatalok bennünk becsüljék ezt a társadalmat, segítsék to­vábbépítését, többre jut­hatunk. Mi felnőttek ne­velhetjük őket olyanná, amilyennek szívesen lát­juk, tudjuk saját fiatal­jainkat. (Hozzászólás helyett a kiszesek tanácskozásán feljegyezte: B. EJ Évi negyvenezer garnitúrára növekszik a gyártás Véglege* diintés a bútorgyár beruházásának módosításáról A szolnoki bútorgyárban a termelés növelése érde­kében beruházásra került sor. Az eredetileg elkészí­tett tervdokumentáció idő­közben módosításra szo­rult, mivel a technológiá­val szembeni igények meg­növekedtek. E hosszú idő óta vajúdó kérdésben a Könnyűipari Minisztérium a közelmúltban végleges döntést hozott. Eszerint a Könnyűipari Tervezőiroda 1966. március 31-ig elkészíti a dokumen­táció módosított vlátozatát, majd megkezdődik a kivi­telezés. A beruházási prog­ram befejezése után, mely 1967 nyarán várható, a bú­torgyár évi termelése 40 ezer garnitúra lesz. A je­lenleginél lényegesen na­gyobb lesz tehát a kapa­citás. Ebből a mennyiségből, a faanyaggal való takarékos­kodás szükségességét mesz- szemenően figyelembevéve, . 20 ezer garnitúrát pozdor- ja lapból állítanak elő, míg a másik húszezret a keret- szerkezet meghagyása méh lett fenyő helyett pozdorja betéttel készítik el. To- vábbbi technológiai elv. hogy a gyártásban minél több üveget, fémet és mű­anyagot használjanak fel. Eldőlt az is, hogy az új üzemben NDK gyártmányú gépsort alkalmaznak, amelynek megrendelése és szállítása a TECHNOIM- PEX közvetítésével bonyo­lódik ie, A program módo­sítása nem jelent többlet kiadást és az építőipar idei munkája a program szerint biztosított. A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek a harmadik negyedévben is jól dolgo­zott, így az év első kilenc hónapjában kiemelkedő termelési eredmények szü­lettek. Az I—III. negyed­évben kénsavból 9850 ton­nával többet állítottak elő s így tervüket 105 száza­lékra teljeseítették. — Az „öreg”, a legrégebben üze­melő kénsavgyár, ugyan­csak kitett magáért, hiszen a túlteljesítésből 8000 ton­na esik rá. A másik két kénsavgyá- rat a tervszint betartására kötelezték, mivel kemény- valutával kiegyenlíthető import alapanyagot hasz­nálnak, míg az „öreg” a KGST tagállamoktól kap piritet. Ezek az üzemek nemcsak mennyiségileg nyújtottak sokat, hanem a gazdaságosságot tekintve is. A tavalyinál lényegesen jobb fajlagos kihozatallal termelték, hiszen minden tonna kénsav előállításá­hoz 5—7 kilogrammal ke­vesebb alapanyagot hasz­náltak fel. A megtakarítás jelentős összegre rúg. A Jászságban több he­lyen láttuk, hogy „lopkod­ják” már a kukoricát. A jászszentandrási Haladás Tsz egyik útmenti kuko­ricaföldjén is szárkúpok so­rakoznak. — Kovács L. Sándorék törték le harminc hold ter­A szuperfoszfát gyártás időarányos termelési ter­vét 116,5 százalékra telje­sítették, ami 30 000 tonnás túlteljesítésnek felel meg. Szeptemberben született meg az év rekordja: 20,2 százalékos hatóanyagú mű­trágyát állítottak elő. A kénsavgyárak, valamint a sauperfoszfát üzem jó ter­melése tette lehetővé, hogy a granuláló üzem 55 ezer tonnával több műtrágyát szemcsézett eddig, a terve­zettnél. Lévén, hogy ez na­gyobb áron értékesíthető a porítottnál, a vállalati nye­reség természetszerűleg nő-, vekedett. A Tiszamenti Vegyimű­vek műtrágyája verseny- képes a világpiacon. Nyu- gat-Németország korábban 1000 tonnát rendelt bemu­tatóra, majd levélben (el­ismerése kifejezése mellett) újabb igényt jelentett be. Bulgária 30 ezer tonna műtrágyát kért és kapott, majd ismét tekintélyes mennyiségre adott fel meg­rendelést, amelyből a ve­gyiművek 15 ezer tonnát már elküldött* mesét. Ez a legkorábban — áprilisban — vetett 100 holdnyi kukorica érett meg annyira, hogy megkezdhet­tük a betakarítását. Igaz, még eléggé magas volt a víztartalma, csak szárítás után használhatta a gabo­nafelvásárló és feldolgozó vállalat. Több mint 10 va­gon kukoricát ugyanis á;- adtunk a vállalatnak. A szárat a tagok felesben le­vágták, felkúpolták — új­ságolta Szabó Tibor tsz-el- nök. ....... — Jelenleg nem törnek? — Pillanatnyilag nem. De hétfőn a két homoki brigád, Kovács L. Sándor és Jezsuniczki Antal bri­gádja megkezdi a törést. Már említettem, hogy a le­tört kukorica víztartalma magas volt — különben holdanként 45 mázsával fizetett — és ezért szüne­teltettük az utóbbi napok­ban a törését. A szép na­pos időben egy hét alatt is sokat érik. Most is szeret­nénk elérni a tavalyi 18—• 19 mázsás, májusi mor- zsoltban számított átlagter­mést. Ennyire számítunk is. —• Munkaerővel is győ­zik? — A közős és háztáji kukorica együtt ezer hold. A közöst vállalás alapján személyekre mértük szét. így most a betakarításnál is kevesebb a gondunit, mert mindenki igyekszik családtagjai, ismerősei se­gítségével gyorsan letörni a kukoricát. Még inkább visz- sza kell fogni az embere­ket. vagyis olyan ütemben engedni a törést, hogy a szállítást is. győzzük, öt pótkocsis zetor, ugyaneny- nyi teherautó és negyven lófogat hordja majd a ku­koricát. A brigádvezetők diktálják az ütemet, .még­pedig úgy, hogy a szállító- kapacitást teljesen kihasz­náljuk és november 10-re az utolsó holdak termése Is góréba, padlásra kerül­jön. — Még mintegy 15—20 vagon kukoricát adunk át tápcserére. A többit pedig gondosan válogatva górék- ban tároljuk, A szövetke­zeti gazdák a kapálásért! törésért járó munkaegysé­gen túl a termés 10 szá­zalékát kapják. A szárnak pedig — amennyiben . le­vágják, kúpokba rakják — 50 százalékát. Mint más években, bizonyára az idén is sokan nem tartanak igényt a kukoricaszárra. Az Ilye., területeken silókom­bájnnal vágjuk le és répa- szelettel . sálózzuk, '. ,', .; — A vetést nem. hátrál­tatja a kukorica későbbi érése? .......... - ■ ■ — A korábban lekerülő növények, valamint a siló? kukorica helyén készítettük és készítjük a magágyat Mindössze . 100 holdon ve­tünk búzát, fővetésű kuko­rica. után. Ezt pedig azon a területen,, ahol 30 hóidon már nincs kint a termés, 3 ahol hétfőn folytatódik a törés. — A talajelőkészítéssel ég vetéssel is jól haladunk, A 260 hold őszi árpa, 30 hold takarmánykeverék után a.,470 hold rozsból 440, a 770 hold búzából 46Ö hol­dat vetettünk el október 1-ig. Ha az idő egy kicsit is kedvez, a hónap közepé­re befejezzük a vetést: — A kukoricatörés és a szüret köt le sok munka­erőt. Biztató azonban, hogy e munkáknál a családta­gokra is számíthatunk. Az egész évben rendszeresen dolgozó 80 családtag száma a következő hetekben meg­sokszorozódik. és segítsé­gükkel sikeresen befejezzük az őszi betakarítást — mondta bizakodóan a tsz elnöke, N. K. Az év rekordja a 20,2 százalékos hatóanyagú műtrágya 0 A% „öreg“ kitett magáért 0 Versenyben a világpiacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom