Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

1965. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az őszi munkában is mindig az ember legyen a középpont A megyei mezőgazdasági nagyaktíva vitája A miniszterhelyettes felszólalása A kisiuszallisi Faipari Vállalat legújabb játékait — melyek nevelő jelegűek — bemutatták az illetékesek­nek. Rövidesen megkezdik sorozatgyártásukat Sajtótájékoztató a háztartási hűtőgép ellátásról Mint előző lapszámunk­ban bejelentettük olvasó­inknak, közöljük a Bánhal­mán rendezett mezőgazda- sági nagyatetíva vitáját. Fábián Márton többek között arról beszélt, hogy az idei 13,5 mázsás búza- termésük sokkal jobb, mint az utóbbi évek átla­ga volt. A kedvezőtlen idő­járás ellenére is 8 vagon lucernát és 40 vagon gyep­szénát takarítottak be. Ku­koricából is jó termésre számítanak. Igaz, a Hunga- zin mellett is kétszer ka­páltak. A jelenlegi becslés szerint 50 mázsa csöves ter­mést ígér az 1367 hold ku­koricájuk. Mint gondot említette, hogy a műtrágya elosztása nem elég körültekintően történik. Nagyobb gondos­Palágyi Gábor, a Közép* tiszai Állami Gazdaság fő- agronómusa több agrotech­nikai módszert ajánlott a nagyaktíva résztvevőinek; Szerinte a nyári betakarí­tásban azért tudtak olyan jól dolgozni a középtiszai­ak, mert összevonták gépei­ket, s nem gépenként, ha­nem gépcsoportonként dol­goztattak. Ugyanezt ajánlja az őszi betakarítási időszak­ra is. A főagronómus bi­zonygatta, hogy búza előve­Friedrich Ferdinánd, a szolnoki Lenin Tsz elnöke azt említette, hogy gazda­ságukban kevés a munka­erő. Ezért az őszi betaka­rításnál is azt a módszert követik, hogy egyszerre le­hetőleg csak egyféle mun­kához fognak, oda összpon­tosítják az erőt. Jelenleg a cukorrépát szedik és szál­lítják közvetlenül a gyár­ba. Szállító járműveik ka­pacitását igyekeznek minél jobban kihasználni, de ezt Dr. László Domokos, a jászfényszarui Lehel Kürt Termelőszövetkezet főagro- nómusa bejelentette, gazda­ságukban elvetették a ro­zsot és kezdik a búza ve­tését. Nincs mire várni tovább — mondotta. Intett attól, hogy az idén nagyon mélyre tegyék a vetőmagot. Szerinte •kötött talajon — különösen, ha gyűrűshen ge­rezik — 4 centiméter a ve­tési mélység. Hozzátette még, aki az idén a vetőma­got sajnálja, az a jövő évi is betart fák Bozsik Tibor, az állami gazdaságok megyei igazga­tója köszönetét mondott a gazdaságok dolgozóinak, ve- zetőineik a nyári munkák­ban tanúsított szorgalomért, helytállásért. Majd az egyes gazdaságok adottságait ele mezve ismertette, milyen eredményt értek el, meny­nyi termést takarítottak be Az őszi munkára való fel­Nyikos Károly, a kisúj­szállási Búzakalász Terme­lőszövetkezet elnökének ‘el* szólalását derültség kísérte Azzal kezdte ugyanis: régi vágya volt, hogy egyszer annyi búza teremjen, amit nem tudnak hová tenni. Nos, az idén így történt. Nem azért, mért olyan na­gyon sok a búza, hanem «aért, mert a raktározásra nem készültek fel a ter­Nyíri Béla beszámolójának elhangzása után elsőként Fábián Márton, a karcagi Május 1 Termelőszövetkezet elnöke kért szót; sággal. előrelátással el le­hetne kerülni például azt, hogy a szuperfoszfátot, amelyet az őszi vetés előtt kell a talajba juttatni, ok­tóber 15-e után kapja meg a gazdaság. Fábián elvtárs befejezésül arról szólt, hogyan készül­tek fel a nehéz őszre, majd bejelentette csatlakozásu­kat a beszámolóban ismer­tetett versenyhez, Ügy szer­vezik a munkát, hogy az őszi árpa vetését szeptem­ber 18-ig, a búzáét október 25-ig befejezhessék, a beta­karítást és egyéb munkát november 30-ra elvégezzék. temény után újra lehet bú­zát vetni, ha kellően elő­készítik a vetőágyat. A Kö­zéptiszai Állami Gazdaság idei búza vetésének 30 szá­zalékát búza földbe teszi. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a belvízkárt szen­vedett talajokon mekkora jelentősége van a talajerő- visszapótlásnak. A belvíz kilúgozta a talajt és a jövő évi termés is veszélybe ke­rülhet a föld „gyógyítása” nélkül. az is befolyásolja, hogy mi­lyen gyors és folyamatos az üzemben a répa átvé­tele. A Lenin Tsz-ben több mint 2000 holdon kerül földbe a búza vetőmagja, 90 százalékban Bezosztáia 1-es fajtát vetnek. A ve­tésnél is egy táblán üze­meltetik a gépeket, s ellen­őrzik, hogy megfelelő mennyiségben és minőség­ben kerüljön földbe a mag; termést kicsinyíti. Sok szu­perfoszfát műtrágyát aján­lott a búzavetés alá. Szólt arról, ne sajnálják az őszi nagy munkákban a prémiumot a traktorosok­tól. Gondoljunk arra az emberre, aíki egész nap rá- zatja magát a géppel és számoljunk velük. Vala­mint a fogatokkal is. Ki­csit elgaloppíroztuk magun­kat — mondotta —. amikor ázt hittük, hogy csak gé­pekkel már mindent elvé­gezhetünk. Keserű János, földmű­velésügyi miniszter helyet­tes arról szólt,' hogy a szokottnál is nagyobb mun­kacsúcsot okoz az ősz, sok­kal nagyobbb erőfeszítésre lesz szükség, hogy a ter­mést betakaríthassuk, s el­vessük az őszi kalászosokat. Mindenekelőtt a szántó­traktorok számának gyara­pítására és teljesítményük növelésére van szükség. A Földművelésügyi Miniszté­rium elrendelte, hogy a gépállomási és állami gaz­dasági traktorvezetők éj­szakai teljesítményét az ed­digi 10 százalék helyett, S0 százalékkal nagyobb összeg­gel dotálják. Helyes lenne, ha adottságaiknak megfele­lően a szövetkezetek is na­gyobb mértékben ösztönöz­nék anyagi eszközökkel az éjszakai műszakban dolgo­zókat. Tanácsos az is, hogy nagyobb mértékben vegyék igénybe a különböző üze­mekből a géphez értő em­bereket az őszi munkák idején, emellett alkalmaz­zák a kapcsolt gépeket, s a munkát gyorsító egyéb el­járást. Keserű elvtárs ismertet­te azt is, hogy általában a kenyérgabona 28—30 száza­léka szokott gabona után kerülni. Most — mivel a kukorica későn érik — en­nél jóval többet, mintegy 50—55 százalékot kell ka­lászosok helyére vetni. Ez a gondos munkán túl meg­követeli, hogy elvégezzék a talaj fertőtlenítését és a ki­kelt gabona vegyszerezését ÍS; Az őszi betakarításnál sok gazdaságban gondot okoz a munkaerő biztosítá­sa. Különösen október lesz a gépeket Hollósi Gyula, a Szolnok megyei gépállomások me­gyei igazgatója kérte a kormányszerveiket, hogy _ a megye gépparkját mielőbb újítsák fel. Az áldatlan ál­lapot illusztrálására meg­említette, hogy a karcagi termelőszövetkezetek gép­állományának 60 százaléka régi, elavult típusú. Beje­lentette, a gépállomások át­alakították a cséplőgépe­ket. kombájnokat aprómag. rizs és napraforgó cséplé- sére. Kérte, üzemeltessék az orkánt, a kombájnokat az ősz folyamán, mert kü­lönben nem leszünk képe­sek betakarítani. Péter László, a Kunszent­mártoni Állami Gazdaság igazgatója hangsúlyozta, hogy az idei ősz az idővel való versenyzést jelenti. Az az üzem cselekszik leghe­lyesebben, amely a mun­kára alkalmas perceket is kihasználja. Ismertette hogy gazdaságukban mun­kagépenként határozták Úgy gondoskodjunk Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára arról beszélt, mi a párt- szervezetek dolga a követ­kező három és fél hóna­pos időszakban. Mindaz ami itt elhangzott termé­szetesen a pártszervezetek­re is értendő. De ezenkí­vül még vannak a mező­gazdasági íellegű pártszer­vezetekre váró sajátos fel­adatok. Tlven az err^rek- ről történő gondoskodás — Mindig abban a pozíció­ban gondolkodjunk, aldk­nehéz ilyen szempontból. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága úgy döntött, hogy országosan mintegy 300—100 ezer kö. zépiskolás fiatal 10—14 na­pon át s.egíti az őszi beta­karítást. Igényeljék a közös gazdaságok a fiatalok se­gítségét, gondosan készítsék elő foglalkoztatásukat, hogy munkájuk megfelelő ered­ményt hozzon. A minisztérium kérésére a cukoripar meggyorsítja a répa átvételét azért, hogy a gazdaságok október köze­pére cukorrépatermő terü­letük nagy százalékát fel­szabadíthassák, s mire a kukorica törése megkezdő­dik, az erőt oda csoporto­síthassák. Sok gondot okoz a kukorica betakarítása egyrészt azért, mert az éré­se elhúzódik, másrészt a várható nagyobb nedvesség- tartalom miatt. Ezért aján­lotta a miniszterhelyettes elvtárs, hogy minden gaz­daságban gondosan készül­jenek a kukorica tárolásá­ra és szárítására, ez utóbbi célra vegyék igénybe a hi­deglevegős szénaszárítókat is. Ismertette, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bankkal megegyezés történt arra vonatkozóan, hogy pénzügyi gondok nem akadályozhat­ják az őszi munka végzé­sét. A megtett intézkedé­sek mellett a mezőgazdasá­gi dolgozók helytállására, lelkesedésére van szükség, hogy sikeresen befejezhes­sük az őszi munkát, ezen belül is a legfontosabbat, a vetést, amellyel már harmadik ötéves tervünk első esztendejét alapozzuk meg. Jó példaként említette a Túrkevei Gépjavító Állo­más mezőtúri üzemegysé­gét, ahol bevezették az éj­szakai javítást, éjjeli kar­bantartást. A gépállomások ellátják köpennyel, 'meleg­ruhával traktorosaikat, ae tegyék ugyanezt a szövet­kezetek is. Végül bejelen­tette, a megye gépállomá­sai tovább folytatják a trágyamarkoló és a szal­malehúzó gyártását Török- szentmiklóson. Az idei ősz megköveteli — fejezte bei, — a szolidaritást. Az az üzem. amelyik végzett a munkával, adja kölcsön gé­peit a társgazdaságoknak. meg a feladatokat, s gépre ültetnek minden ahhoz ér­tő embert. A műhelyben például 2 órahosszával meghosszabbították a mun­kaidőt, s az így felszaba­dult hat munkaerő trakto­rosként dolgozik. Gépeik jó kihasználása érdekében megszervezték a nyújtott és kétműszakot. oz emberekről, ahogy ről szó van. Képzeljük ma­gunkat az éjjeli műszakban dolgozó ember helyzetébe is. S úgy gondoskodjunk róluk, ahogy magunknak igényelnénk. S ezt a párt- szervezetek szorgalmazzák, együtt a szakszervezetek­kel. — A pártszervezetek meggyőző szava jusson el minden parasztemberhez Minden ember ismerje a rá váró munkát s azt is. mi az üzem terve. Megyénk pártbizottságá­nak első titkára a továb­biakban kijelentette: az ak­tíva legyen fordulópont. — A Hűtőgépgyár sajtótá­jékoztatót tartott. Elmon­dották, hogy az év~ végéig mintegy 75 000 „Lehel’’ ke­rül a belkereskedelembe és körülbelül 25 000 exportra. A hazai ellátásra az idén nagyobbrészt 70 literes hű- tőszelkrényt szállítottak, s több mint 40 000 „kislehel” egész nyáron kapható volt. A tapasztalatok szerint azonban készpénzfizetési feltételekkel inkább a na­gyobb típust keresik a vá­sárlók. Ennek megfelelően jövőre a kereskedelem 100 ezer hűtőszekrényt, köztük már 80 000—85 000 száz- húszliterest kért. A kis űr- tartalmú hűtőgépek főleg olcsó áruk miatt kelendők. Az üzem azonban a hűtő­gépek „kisebbítésével” lé­nyeges árváltozást nem Igazítsuk össze az órákat és mától kezdve mindent összpontosítsunk a búza ve­tésre. Nincs várakozni való egy nap sem, különösen a szikes földeken, ahol az őszi esőzések után össze­folyhat a talajfelszín. Mint mondotta, az idei jó ter­mést főként annak köszön­hetjük, tavaly ősszel mire október 10-én beköszöntött a nagy esőzés, a gabona 60 százaléka a földben volt. Ennek az az eredménye is, hogy megyénk háromezer vagon kenyérgabonát adott terven felül a közellátásnak. Majd arról beszélt, hogy a megyei vezetés képesnek tartja a mezőgazdasági üze­mek vezetőit a helyzetfel­ismerésre, a következmé­nyek felismerésére és a mun­kamódszerek kiválasztásá­ra. Ezért a nagyaktíva nem is akarta senkinek a szá­jába rágni. hogy napról napra, óráról órára miként végezze munkáját. Azt min­denki maga ismeri majd fel. A második ötéves terv A nagyaktíva hozzászó­lásaira Nyíri Béla, a Szol­nok megyei tanács vb el­nökhelyettese válaszolt. — Majd Váczi Sándor, a Szolnok megyei pártbizott­ság titkára tartott zárszót. Többek között azt mon­dotta: az őszi munkában /s mindig az ember legyen a középpont. Úgy is. hogy értessük meg az emberek­kel mit várunk tőlük, s tad elérni, ezért a jelenle­gieknél kisebb űrtartalmú típust nem terveznek. An­nál is inkább nem, mert a tapasztalatok szerint a jövő az egész éléskamrát helyettesítő nagy hűtőgé­peké; ttirdeimé ff y A Tiszaszentimrei Köz­ségi Tanács 1965. augusz­tus 18-án megtartott ülésé­ben az 1/1965. számú ta­nácsrendelet alkotásával szabályozta az utcabizott­ságok működését. A tanács- rendelet megtekinthető a községi tanács elnöki iro­dájában. Községi Tanács VB Tiszaszentimre A határidőket az állami gazdaságon készüléssel kapcsolatban el­mondotta. hogy rugalmas üzemszervezésre, körülte­kintésre, az adottságok is­meretére van szükség. S ar­aira. hogy mindenki meg­értse, legjobb az a munka, amit idejében végeznek. Egyetértett a beszámolóban meghatározott határidőkkel, vállalta, hogy a gazdaságok betartják azt. mény forgalmazását végző szervek. Az ő szövetkeze­tük például a piactéren tá­rolta a búzát. De mi lesz az őszi terményekkel? A rizzsel? A kukoricával és mással? Kérte, már most tegyen meg mindent a me­gyei vezetés a termény biz­tonságáért. Bírálta a Föld­művelésügyi Minisztériu­mot a tavaszi pocokirtás időbeni késéséért. időszakában alapoztuk meg a nagyabb előrelépés lehe­tőségét. A kollektivizálás óta eltelt időben sok min­denen keresztül ment a mezőgazdaság. De jó elgon­dolkodni azon. mennyit fej­lődött. Sokan bírálják ugyan — és ez jog a mi hazánkban —, de van-e ember, aki öt évvel ezelőtt ki merte volna mondani, hogy ilyen nehéz nyáron is, mint az idei volt, a munka 91 százalékát a gé­pek végzik el a tarlón. Csáki elviére óvott attól, hogy félre értsék a mező­gazdaság irányításának a szövetkezeti tervezésnek új rendjét. A szocialista tár­sadalomban rendnek kell lenni és népgazdasági érdek is van. Az üzem és a népgazdasági érdek ösz- szetalálkozása a gyors fej­lődés alapja — mondotta. Végezetül azt kérte, az őszi vetés minőségét ne adjuk alább a tavalyinál. Ez az alapozása a jövő évi termés­nek és a nyugodt lelkiis­meretnek. úgy is, hogy az esőben, hidegben do’gozó mezei munkásokról a legmesz- szebbmenően gondoskodjunk. Végzetül a megjelentek megtekintették a gabona zsákos és ömlesztett szárí­tására szolgáló berendezést, amelyet a kenderes! Vörös Csepel Tsz mutatott be, valamin* az állami gazda­ság hengerei’óban tárolt szemeskukoricáját A Hungazin mellett a „kapazin” is járta Búza után is jöhet búza jó agrotechnikával Egy munkára összpontosít iák az erőt A jó időnél ne várjunk jobbat Aki elvégezte a munkát, adja kölcsön A nyújtott és kétműszak jelentősége magunknak megkívánnánk Veszélyben a termény egy része Az ember leayen a középpontban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom