Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

1965; szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Versenyben a rendkívüli ősszel (Folytatás az 1. oldalról) 21,6, a tiszaföldvári Szabad Nép 21,2, a mezőhéki Tán­csics Tsz 20,9 mázsa hol- dankénti átlagtermést taka­rított be. Természetesen a legjobb eredményt .elért állami gaz­daságok és tsz-ek a legjobb adottságokkal rendelkeznek és ezek eredményeit nem lehet összehasonlítani a be- senyszögi, vagy a nágyivá- ni tsz-ek termésátlagával. Figyelemre méltó azonban, hogy az előző években gyen­gén gazdálkodó és arány­lag rossz adottságú tsz-ek közül a törökszentmikló­si Dózsa őszi árpából 24 mázsás, búzából 19 má­zsás, a tiszainokai Sza­badság Tsz búzából 16,5 mázsás átlagtermést ért el. Érdemes megemlíteni, hogy a besenyszögi Lenin Tsz őszi árpából 16,5, bú­zából 10,7 mázsás átlagter­mést takarított be, amire a községben még nem volt példa. Épp ezért érthetet­len, hogy a megye hasonló vagy jobb adottságokkal rendelkező tsz-eiben miért csak 6—7 mázsás átlagter­mést értek el, s akad olyan állami gazdaság is, ahol alig haladták meg a 10 mázsás holdankénti átla­got. A megye állami gazdasá­gai és tsz-ei a termésátla­gok alakulásának megfele­lően értékesítési tervüknek is igyekeznek eleget tenni. A megye állami gazdaságai kenyérgabona értékesítési tervüket csaknem 300 va­gonnal teljesítik túl. A ta­nácsi szektorban a felvá­sárlás meghaladta a 13 ezer vagont. Erre még ed­dig egyszer sem volt példa. Az eredmény mutatja, a megye dolgozó parasztsága megértette annak fontossá­gát, hogy saját erőből biz­tosítsuk az ország részére a kenyérgabonát. Említésre méltó még, hogy borsóból az export tervünket előre­láthatólag 170 százalékra tudjuk teljesíteni. Az ismert problémák el­lenére elfogadhatóan ala­kult a hízottsertés és a vá­gómarha felvásárlása. A ta­nácsi szektorban a hízott Kedves Elvtársak! Vizsgáljuk meg ezek után, hogy a következő időszak­ban milyen feladatokat, milyen körülmények között kell megoldanunk, s hol tartunk íelemleg a munkák előkészítésében. Mindannyi­unk előtt ismeretes, hogy a mezőgazdasági kampány- munkák közül az őszi a legnehezebb. Az is ismert, hogy az idén a megszokott­nál nehezebb helyzetből kell kiindulnunk. Bár összességében a me­gyei kilátások nem rosszak, mégis a különböző elemi csapások következtében mintegy 16—18 termelőszö­vetkezetünk nagyon nehéz helyzetbe került. Igen nagy a terméskiesésük, növeked­tek a költségek és előre­láthatólag csökken a terve­zett jövedelem. Helyenként előlegezés! gondok vannak, ami csökkenti a munka­kedvet is. Ha az őszi munkák je­lenlegi állását összehason­lítjuk a múlt évivel, az objektív okok miatt máris lemaradág van. A megye állami és közös gazdaságai­ban a szőlő és gyümölcs betakarításán kívül mint­egy 240 ezer hold termését kell betakarítanunk. A be­takarítási munka elvégzé­se bizonyos mértékben meg­határozza a vetés megkez­dését és időbeni befejezé­sét. Látnunk kell, hogy a főbb növényi kultúrák be­takarítását a szokásostól el­térően. három-négy héttel később tudjuk megkezdeni. Jellemző erre, hogy az elmúlt években ebben az időszakban a háztáji kuko­sertés felvásárlási tervet az első félévben 56,1 vágó­marhából 55,7 százalékra teljesítettük az éves terv­hez viszonyítva. Lemara­dás van a vágóbaromfi, tej, valamint zöldség és gyü­mölcsféléknél. Most az a feladatunk, hogy egyetlen kilogramm megtermelt zöldség- és gyümölcs se menjen tönkre a betakarí­tás sorárn Kedves Elvtársak! Az állami gazdaságok, gépállomások és tsz-ek tagjai, dolgozói, vezetői nagy hozzáértései és fele­lősségérzettel végzik mun­kájukat. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az előrelátó, szerve­zett, fegyelmezett munká­val úrrá tudunk lenni a legnagyobb nehézségeken is. Engedjék meg, hpgy a megyei párt- és tanácsi vezetés, az állami gazda­ságok és gépállomások megyei igazgatósága ne­vében elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki az üzemek dolgozói­nak, párt és gazdaságve­zetőknek, a járási párt-, tanácsi- és tömegszerve­zeti vezetőknek, akik jó munkájukkal hozzájárul­tak a feladatok sikeres megoldásához. Az a kérésünk, hogy ezt az elismerést és köszönetét az elvtársak továbbítsák mun­katársaiknak és kérjék őket arra, hogy hasonló odaadással, szorgalommal és felelősségérzettel végez­zék az őszi betakarítási, a talaj előkészítési és vetési munkálatokat is. ősszel általában rosszabb az időjárás, mint nyáron, rövidebbek a munkanapok és jobban összetorlódnak a munkák, mint más időszak­ban. Épp ezért az elkövet­kezendő két és fél hónap­ban csak úgy tudjuk a termést időben és a lehető legkisebb veszteséggel beta­karítani, az 1966-os évet megfelelően előkészíteni, ha az eddigieknél is szervezet­tebben dolgozunk. Szüksé­ges erre figyelmeztetni mindenkit, mert az év első nyolc hónapjának tapaszta­latai az eredmények mel­lett a gyengeségeinket is megmutatják. rica felét már letörték. Az érési idő kitolódása miatt az idén csak 2—3 hét múl­va lehet a törést megkez­deni. Hasonló a helyzet a rizsnél is. A betakarítást október első napjainál előbb nem lehet megkezdeni. Ké­sőbb érik az idén a napra­forgó is. A cukorrépa sze­dése és szállítása az ütem­tervnek megfelelően indult meg. Eddig 2200 hold ter­mését szedték fel. A siló- zásí munkákban viszont le­maradág van. Eddig az összterület 44 százalékáról takarítottuk be a silókuko­ricát. A vetés alá való talajelő­készítést az állami és közös gazdaságokban 280 ezer hol­don kell elvégezni. Jelen­leg 148 ezer holdnál tar­tunk, mely 20 ezer holddal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Az őszi vetés valamennyi mezőgazdasági üzemünkben megkezdődött. — Mintegy 14 500 hold őszi árpát és 2500 hold őszi takarmány- keveréket vetettek el. Ez valamivel kevesebb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban volt. Nem sokkal jobb a hely­zet az istállótrágyázásnál sem, ahol az előirányzott 78 ezer holdból csak 34 ezer holdat trágyáztak meg. Az idén mintegy 300 ezer hold- nyl mélyszántásból csak 75 ezer holdat végeztek el. (Ta­valy ilyenkor 134 ezer hold volt.) Növeli a gondot, hogy vannak olyan állami gaz­daságok és termelőszövet­kezetek, melyek a talajelő­készítéssel 50—60 százalék­nál tartanak, viszont mosok alig érik el a 20—25 száza­lékot, Megmondjuk őszin­tén, hogy a járási-, városi-, és a megyei vezetésnek is nagy gondot okoz néhány termelőszövetkezet le­maradása. Arra törekszünk, hogy ezek­nek a gazdaságoknak foko­zottabb segítséget adjunk. Ha az üzemen belül nem ér­vényesül a kellő előrelátás, szervezettség és fegyelem, ott a külső segítséggel sem lehet a problémákat meg­oldani. Felhívjuk a mun­kákban lemaradt gazdasá­gok vezetőinek figyelmét arra, hogy megfelelően ké­szüljenek fel az elkövetke­zendő feladatokra, követke­zetesen tartsák' be a heti, sőt a napi ütemtervet is. Nem kielégítő a rendel­Nagyon fontosnak tart­juk az anyagi és erkölcsi ösztönző módszerek kidol­gozását és ismertetését. — Ezek kialakításakor arra törekedjünk, hogy a kézi, a fogat és a gépi erőt maxi­málisan használjuk ki, azo­kon a napokon, amikor az időjárás ezt lehetővé teszi. Az ösztönző módszerek se­gítségével is biztosítsuk a több és jobb minőségű munkát, a betakarítási veszteség csökkentését, a kettős műszak megszerve­zését és a gépek teljes ki­használását. Felhívjuk a járási és vá­rosi operatív bizottságok figyelmét, hogy igyekezze­nek enyhíteni a súlyos ele­mi kárt szenvedett tsz-ek takarmányozási gondjain. Esősorban ezek részére biztosítsanak több répa­kezésre álló erőgépek ki­használása. A dekádonkénti teljesítmények nem érték el a tavalyi szintet. Ennek az az oka, hogy a munkaidőt nem használjuk ki megfe­lelően, kevés a traktor és a két műszakban szántó gé­pek száma. Nem megfelelő a talajmunkát végző és a szállító gépek teljesítménye sem. Az említettekből követ­kezik, hogy a szeptemberre szánt munkák tekintélyes része októberre húzódik át, tehát a torlódás még na­gyobb lesz. Pedig a jelen­legi időjárás mellett no­vemberre semmiféle mun­kánál nem lehet túlzottan számítani. Épp ezért úgy szervezzük a betakarítást és az egyéb munkákat, hogy amit csak lehet, ok­tóberben végezzünk él. szeletet, melaszt, segítsék elő, hogy más üzemekből is kukoricaszárhoz, répa­fejhez jussanak. Mindannyiunk előtt is­mertek a takarmányozási gondok. Ezért szigorú taka­rékosságra van szükség. — Ameddig csak lehet, hasz­náljuk ki a legeltetési le­hetőségeket és takarítsuk be az összes melléktermé­keket. Ezáltal lucemaszé- nát tudunk megtakarítani, melynek egyrészét a télen abrak pótlására is fel lehet használni. Azok az üzemek, melvek- nek munkaerő gondjuk van, már most készüljenek arra az időszakra, amikor a jelenleginél is több mun­kaerőre lesz szükségük. Kü­lönösen a traktorosok és gépkezelők utánnó+lása ér­dekében tegyenek intézke­déseket. Ahol erre lehető­ség van, kérjék az ipari üzemek segítségét. Vizsgál­ják meg, hogy az üzemen belül kik rendelkeznek jo­gosítvánnyal. Beszélgessenek ezekkel az emberekkel és ma­gyarázzák meg nekik, hogy kötelességük ezek­ben a napokban traktor­ra ülni. Az eddiginél is fokozot­tabb mértékben és szerve­zettebben vonjuk be a munkába a családtagokat, sőt a rokonságot is. Igen sok kézi erőre lesz szükség. Ezért külön felkérjük a KISZ megyei bizottságát, hogy segítse elő az ifjúság bevonását. Megfelelő díja­zás és felügyelet mellett a felső tagozatú iskolások se­gítségére is számítunk. A járási és városi opera­tív bizottságok az üzemek­kel együtt tegyék szerve­zetté a különböző vállala­tok — vízügyi igazgatóság, talajjavító vállalat, erdő- gazdaság — erő-és munka­gépeinek, valamint a szál­lító kapacitásának az őszi Az őszi betakarítási és szántási, vetési feladatok időbeni és jóminőségben való elvégzése érdekében a termelőszövetkezetek által kezdeményezett versenyt szervezetté tesszük. A ver­seny feltételeként az aláb­biakat javasoljuk elfo­gadni: 1. A kenyérgabona veté­sét az üzemek szeptember 20-ig megkezdjék, s legké­sőbb október 31-ig befejez­zék. Természetesen az a gazdaság, amelyik előbb befejezi a vetést, az több pontot kap. A vetésterv teljesítése mellett törekedni kell a minőségre, a kedvező elő- vetemények megválasztásá­ra, a jó talajerő biztosítá­sa érdekében a műtrágyá­zott területek növelésére. A több termés érdekében az üzemek minél nagyobb arányban újítsák fel a ve­tőmagot és vessenek inten­zív búzafajtákat. A vető­mag használati értékének megállapítása után az egyes táblák talajerő állapotától függően törekedjenek a legoptimálisabb növényállo­mány elérésére, s ennek megfelelően adagolják a vetőmagot 2. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a mezőgazdasági üzemek lehetőleg novem­ber 15-ig minden növényt a legkisebb veszteséggel ta­karítsák be. A betakarítást úgy szervezzék, hogy köz­ben gondoskodjanak a ke­nyérgabona vetések alá a folyamatos talajelőkészítés­ről és az időbeni vetésről. Az üzemek a szállító ka­pacitásukat maximálisan használják ki a betakarí­tás során. 3. Mezőgazdasági üze­meink a szervestrágyázást és a mélyszántást legké­sőbb november 30-ig fejez­zék be. Gondeskodjanak arról, hogy a közös és ház­táji gazdaságokban levő is- tállótrágyát kiszórják és bemunkálják. 4. A takarmánykészlet növelése érdekében maxi­mális erőfeszítéseket kell tenni a silókukorica időbe­ni betakarítására és a mel­léktermékek (répakorona, kukoricaszár) tartósítására. Az értékelésnél az a szö­vetkezet kap több pontot, melyben az egy számos­állatra jutó silótakarmány mennyisége a legtöbb lesz. Végül az őszi munkák végrehajtásának értékelésé­nél figyelembe vesszük, hogy a szövetkezetekben szervezett volt-e a munka, hogyan gondoskodtak a családtagok és a külső munkaerők bevonásáról. A verseny értékelésénél és a jutalmak odaítélésénél a termelőszövetkezeteket az alábbi kategóriákba sorol­juk: betakarítási és talajelőke- szítési munkálatokba való bevonását. Hetenként rend­szeresen kérjenek szállító járműveket a szombati, vasárnapi munkához a me­gyei szállítási bizottságtól. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a tsz-ek szállító járművei szintén teljes kapacitással dolgoz­zanak. Kedves Elvtársak! Az elmúlt hetekben a já­rási és városi pártbizottsá­gok és tanácsok által ren­dezett, az őszi munkák elő­készítését tárgyaló tanács­kozásokon a tsz-ek vezetői több javaslatot tettek a versenymozgalom kiszélesí­tésének és hatékonyságá­nak fokozása érdekében. Megvizsgálták az elhang­zott javaslatokat és a föld­művelésügyi miniszter se­gítségével sikerült megte­remteni a verseny anyagi ösztönzőjét is. Az állami gazdaságok és a gépállomá­sok megyei igazgatói már intézkedtek a premizálás és jutalmazás ügyében. L kategória: 3500 kh alatti 2. kategória 3500—5000 kh közötti tsz-ek 3. kategória 5000—7000 kh közötti tsz-ek 4. kategória 7000 kh-nál nagyobb tsz-ek Az 5. kategóriába sorol­tuk azt a 19 szövetkezetei, amely gazdaságilag még nem erősödött meg. Java­soljuk, hogy a 19 gazdasá­gilag meg nem erősödött tsz-t az első négy kategó­riában is tartsuk nyilván) Ha megfelelő eredménye­ket érnek el az ősz folya­mán, helyezésük alapján mindkét kategóriában dí­jazzuk őket. Az egy-egy kategóriába tartozó tsz közül a legjobb eredményt elért első he­lyezett 24 ezer forint, a második helyezett 18 ezer forint, a harmadik pedig 14 ezer forint értékű tárgyju­talmat kap. A verseny rendszeres ér­tékelésével a megyei ver­senybizottság foglalkozik. A versenyeredményeket a megyei sajtó és a rádió is közölni fogja. A KISZ által szervezett ifjúsági brigádok verseny- feltételeit és a jutalmazás módját a KISZ szervezetek már ismerik. A megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya kidolgozza a közép­iskolák közötti verseny fel­tételeit és a legjobbakat tárgyjutalomban részesíti. Kedves Elvtársak! Ismerjük a megye mező- gazdaságának helyzetét, a megoldásra váró feladato­kat. Hogy a járások, váro­sok, az állami és közös gazdaságok, milyen ered­ménnyel birkóznak meg a feladatokkal, az elsősorban attól függ, hogyan tudják a munkát szervezetté tenni; mennyire lesznek a vezetők következetesek és embersé­gesek. A dolgozókat szin­te óráról órára meg kell nyerni, amikor átmenetileg elfáradnak, vagy az esős időjárás miatt elkesered­nek. A megyei párt- és tanács­vezetés nevében még egy­szer arra kérem az elvtár­sakat, hogy tolmácsolják elismerésünket és köszöne­tünket a mezőgazdaság minden dolgozójának eddi­gi munkájukért. Mindany- nyian azon legyünk, hogy kellő optimizmussal te­remtsük meg az őszi beta­karítási, talajelőkészítési és vetési munkák előfeltételét. Nyíri Béla elvtárs beszá­molóját hozzászólások kö­vették. A délutáni órákban a résztvevők megtekintet­ték az állami gazdaságban szervezett betakarítási és vetési bemutatót. Ezek is­mertetésére visszatérünk A mezőgazdasági munkák őszi kampánya Anyagi és erkölcsi ösztönzés Javaslat a verseny feltételeire i Tervszerűen, szervezetten! vetőmag mennyisége és előkészítése, használati ér­téke, hogy biztosítsa a meg­felelő tőszámot és a bő termést. A rendelkezésre álló műtrágyát differenciál­tan használjuk fel. A mű­trágyák adagolásánál ve­gyük figyelembe a tábla­cseréket és az élővetemé- nyeket A táblacserék ellenére előfordul, hogy kukorica után is kell búzát vetni. Ezeken a táblákon kezdjük meg a kukorica betakarí­tását. Ide koncentráljuk a kézi és a gépi erőt is. Igen fontos a betakarítási sorrend megállapítása. — Azokban a gazdaságokban, ahol sok a cukorrépa és a rizs, a cukorrépa beta­karítását a rizs aratásáig be kell fejezni. Hasonlóan szervezzék a munkát a na­gyobb szőlő és gyümölcste­rülettel rendelkező termelő­szövetkezetekben is. Minden esztendőben gon­dot okoz, hogy a termény átvételét, szállítását és szá­rítását nem egyezetik ösz- sze időben az üzemek és a vállalatok. Akkor vitáz­nak. amikor már szállítani kellene. Helyesnek tartjuk, hogy a járási és városi operatív bizottságok követ­kező üléseiken vizsgálják meg és tisztázzák ezt a problémát. Az idén igen nagymennyiségű naprafor­gó, olajlen, rizs és kuko­rica szárítását és raktáro­zását kell megoldani. De nincs elegendő szárító és raktártér. Ezért az illetékes vállalatok kérjék a felsőbb szerveiktől, hogy a közeli napokban nagyobb diszpo­zíciókkal tehermentesítsék a Szolnok megyei raktárakat, hogy el lehessen helyezni a betakarításra váró ter­ményeket. A termények elhelyezé­sét és szárítását nem sza­bad csupán a vállalatoktól várni. Továbbra is keresni kell a szükségraktárakat és a termény szárítására hasz­náljuk fel a Vámosi-féle szárítóberendezéseket is. — Ezeket több üzemünkben már a nyáron is eredmé­nyesen használták. Az őszi feladatok igen nagyok, sok gondot okoz­nak, azonban nem megold- hatatlanok. A kialakult szo­kásnak megfelelően az elő­készítést már jó néhány héttel ezelőtt megkezdtük. Augusztus második felében minden járásban és vá­rosban megbeszéltük a ten­nivalókat. Ellenőrzéseink során meggyőződtünk arról, hogy üzemeink nagy több­sége megfelelően értékelte a helyzetet és következe­tesebben dolgozik az őszi feladatok végrehajtásáért. De nem mindenütt van ez így. Éppen ezért szükséges­nek tartom visszatérni né­hány olyan gyakorlati ta­nácsra, melyeket közösen alakítottunk ki, s ezeket az üzemek sajátos helyzetére vonatkoztatva eredményesen lehet alkalmazni. Az első és legfontosabb tennivaló, hogy megfelelő tervszerűséggel, szervezet­ten dolgozzunk. Az üzemek betakarítási, szántási és ve­tési ütemtervét minden ve­zető és fizikai dolgozó is­merje és tudja, hogy abból mi az egyéni feladata. A vezetők elsőrendű kö­telessége, hogy a legmesa- szebbmenően gondoskodja­nak a dolgozók elszálláso­lásáról, étkeztetéséről. A kenyérgabona vetés- területe azonos a múlt évi­vel. A kijelölt elővetemények egy részének késői beérése ellenére a kenyérgabona vetését október végéig be kell fejezni. Ehhez az szükséges, hogy a tavalyihoz hasonlóan szeptember 20-ig minden állami gazdaság és termelő­szövetkezet brigádjai meg­kezdjék a vetést és az a talajelőkészítéssel párhuza­mosan haladjon. Legtöbb üzemben előre kijelölték a táblákat. AJhol többször ke­rül kalászos kalászos után, ott gondoskodjunk a meg­felelő növényvédelmi mun­kákról is. Vigyázzunk arra, hogy a gyorsaság ne menjen a mi­nőség rovására. Olyan le­gyen a talajelőkészítés, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom