Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-09 / 212. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 212. szám. / Ara 50 fillér 1965. szeptember 9., csütörtök. Á tekintély görbe tükre íszes kivitelű fénykép- album került a minap kezembe. Egyik vállalatunknál készítették az illetékes miniszterhelyettesnek. Az első, egészoldalas képen a miniszterhelyettes szalagot vág át, s jobbján ott áll az albumot készitte- tő igazgató. A többi kép is hasonló. Mindegyik a látogatás „nagy , eseményeit” örökítette meg és mindegyiken ott áll a miniszterhelyettes jobboldalán az igazgató. Nem másutt: jobbján az országos vezetőnek. Emberi hiúság! — mondhatnék — de több annál. A vezetői beosztás mindig kísértéssel jár, a jó vezető az ilyen buktatókat elkerüli. Beosztottjai között ugyancsak hol több, hol kevesebb igyekszik „tündökölni”. „Kezet fogott velem a Vezér”, „Estére hivatalos vagyok a Főnökhöz, „Tegnap az Öreggel voltunk kiszálláson és ivott velem”. (Azt már nem teszi hozzá, hogy csak egy pohár sört.) Az ilyen és az ehhez hasonló mondatok, az említett fényképalbum a szemlélet megnyilatkozásai. A folytatás ezerszálú. Nincs az az ismert megyei, s különösen országos vezető, akinek asztalára nem kerülne naponta panaszos levél... Ezek halmazából most csak egyet húzzunk ki, amelyben valaki nyúgdíjmegállapítását sérelmezte. Mint ez természetes. A címzett vezető megkérte az illetékest, nézze meg, igazságosan történt-e a nyugdíj megállapítása, van-e lehetőség a felemelésre? A nyugdíjmegállapítás szabályos volt, mégis felemelték azt, mert a „vezető elvtárs ezt mondta” — pedig erről nem is volt szó. Szerencsére a revizor nem ijedt meg a „titokzatos” hivatkozástól, felkereste az illető vezetőt. Kiderült, hogy semmit sem tudott a törvénysértésről, amit nevében követtek el. Ha a revizor nem jár utána, az „ügyintéző” még most is veregetné saját vállát, hogy ő milyen kitűnő ember, „a vezetőért nem ismer lehetetlent”. A szolgalelkűség, a talpnyalás ellen nem könnyű harcolni, — a közvélemény ugyan sokat segíthet, de a megoldás kulcsa a vezetők kezében van. Igazgatói előszobában vártam, amikor lezajlott a következő telefon-beszélgetés: „Két kiló hús kellene a Vezérnek! Tegye félre, érte küldöm a sofőrt”. Először elpirult, majd feldühödött a jóhírű vezető, mikor elmondtam neki a hallottakat. Kiderült, hogy fél évvel korábban, mikor felesége beteg volt, megkérte titkárát, a hétvégi bevásárlásnál neki is vegyenek egy kiló húst. A titkár a legkönnyebb utat választotta. Nem a feleségét kérte meg, hanem „N. elvtárs nevében szólt a boltvezetőnek, aki örömmel dugott a pult alá a tarjából a köz- megbecsülésnek örvendő igazgatónak. (Először talán eszébe se jutott, hogy egy év múlva állás kellene a gyárban, érettségiző lányának.) E szívesség-kérés elindította a Itvinát. Ezután minden héten így szerezte be a húst a vérszemet kapott titkár családjának, rokonságának. ]\ emegyszer megtörténik, hogy a vezető közvetlen munkatársaitól, titkárától, gépkocsivezetőjétől hasonló szívességet kér. És mi lesz nem egyszer az ilyen szívesség-kérésből. — Mivel a „suskusra” hajlamos beosztottak között még sokan nem mentesek a „cél szentesíti az eszközt?’ módszerektől, nem tiszta eszközöket is alkalmaznak. Míg a vezető nem tud arról, hogy visszaélnek nevével, tekintélyével: egyértelműen persze nem ítélhető el. A jó vezető azonban olyan légkört teremt maga körül, hogy abban nem lehet „ügyeskedni”. Ha ellenben a vezető tudja, hogy mi történik a háta mögött, viszont kényelme miatt nem tesz ellene semmit, — társsá válik. P. A. Róják a fordulókai a vetőgéppel — Hétfőn délelőtt még a talaj előkészítés volt a dolgom. Ott ért az üzenet: úgy készüljek, hogy délután vetünk. Hozzá is fog. tünk — újságolta Nagy Károly, a kisújszállási Kinizsi Tsz DT-se. — Én meg addig a vetőgépet vizsgáltam. Rendben van-e, vagy valamit igazítani kell rajta. A súlyokat is felraktam, hogy a csoroszlyák a megfelelő mélységre tegyék a magot — fűzte társa szavaihoz Kovács Kálmán, a gyakorlott vetőgépkezelő. — Milyen ez a mélység? — öt-hat centiméter. A Vetőmagnorma pedig 120 kilogramm holdanként. — Saját termésű árpánkat tisztítottuk ki vetőmagnak, s a növényvédő állomás gépe csávázta meg — válaszolt a faros. — Balogh István fóagro- nómus is itt volt a kezdésnél* ma szintén megnézte hogyan dolgozunk, mire haladtunk. Pocsai Károly, az elnökünk is ellenőrizte munkánkat. Elégedettek voltak mindketten. Most legjobb a talaj a vetésre, a teteje szikkadt, porha- nyós, lejebb nedves, gyorsabban csírázhat benne a mag. Nemcsak azért kapcsoltuk DT után a vetőgépet, mert a gumikerekű traktorokra a silózásnál, szállításnál van nagy szükség, hanem ez a gép erre a talajra megfelelőbb is — sorolták. — A legmegfelelőbb időben kezdték itt a vetést — mondta elismerően H. Kiss Márton, a városi tanács vb-elnökhelyettese. — Mert a karaháti részen olyan a föld, hogy ha 10 milliméter eső esik, itt negyvennek felel meg. Később talán rá sem lehetne jönni erre a területre. S milyen megnyugvás, hogy benne lesz a mag. Elegendő szén, fa van TUZÉP-telepein, de nem |ó az építőanyag ellátás KISTÉTELBEN IS ÁRULJANAK MESZET ÉS CEMENTET A TÜZÉR TEGYEN ELEGET A SZERZŐDÉSBEN VÁLLALTAKNAK HÁROMNAPON BELÜL ÉS A /ELZETT IDŐBEN SZÁLLÍTSÁK KI A TÜZELŐT • • Ülésezett a szolnoki városi tanács vb A lakosság téli tüzelő ellátásáról, valamint a kislakás építéshez szükséges anyagellátás helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága. A napirend vitája előtt a vb meghallgatta a két végrehajtó bizottsági ülés közölt tett fontosabb intézkedésekről szóló jelentést. — Szó volt többek között a cigány lakónegyed felszámolása ügyében tett intézkedésekről is, melynek eredményeként az épülendő lakásokhoz biztosították az anyagot. Ezután Morvái György a Szolnok megyei TÜZÉP Vállalat igazgatója Szolnok város tüzelő és építőanyag ellátásáról szóló jelentését terjesztette a vb elé. — A jelentésben megállapítja: a megyeszékhely tüzelő ellátása kielégítő. Az idén nem volt különösebb panasz a minőségre és a választékra. A lakosság állandóan többfajta szén között válogathatott. Eddig csaknem háromezer vagon szenet, több mint ötszáz vagon brikettet, százötvenegy vagon kokszot és háromszázkilencvennyolc vagon tűzifát adtak el a TÜZÉP telepein. Az idén is sikerrel bonyolította le a vállalat a tüzelőakciót, jól szervezte meg a szállítást. Nem mondható ugyanez el az építőanyag biztosításáról. így például több mint egymillió téglával kevesebbet tudott adni a vállalat, mint a szükséglet. Ez azt jelenti, hogy mintegy 40—50 lakás építéséhez nem foghattak hozzá, holott az építtetők az OTP-tői felvették a kölcsönt. Hasonló a helyzet a faanyag ellátásában is. Központi keretből még a tervszerinti mennyiséget sem tudták biztosítani, pedig a tervnél is több kellett volna. Különösen fűrészelt áruból és parkettából van nagy hiány, nem beszélve az ajtó és ablak kis választékáról. A vb elismerte, hogy objektív körülmények is közre játszottak ebben, ugyanakkor azonban több megoldható feladatra hívta fel a figyelmet. így többek között a kisfételben való vásárlás lehetőségének biztosítására, az éníttetőkkel kötött szerződésben foglaltak teljesítésére, valamint a tüzelő pontos szál- lfttatására. A vb felkérte a vállalatot: amennyiben az AKÜV nem tudja a tüzelőt és más anvaeokat három napon belül házhoz szállítani. kéríe az loarcnee- rtéllyel rendelkező magán- fuvarosok Igénybevételét. Erre azért van szükség, mert előfordult, hogy a dolgozónak két-három nap szabadságát kellett feláldoznia. mert nem a jelzett időben szállították fcl a tüzelőt. A végrehajtó bizottság igen fontosnak tartja a már meglévő épületek állagának megóvását. Ehhez olvkor 8—10 kilogramm mész vagy cement kellene. Ilyen kistételben azonban nem lehet vásárolni. Ezen változtatni kell. A vállalat feladata megoldani, hogy valamennyi telepén áruljanak kistételben is megzet, cementet, cserepet, deszkát. A továbbiakban szó volt arról is, hogy a vállalat ne elégedjen meg az áru megérkezése utáni egyszeri értesítéssel a vásárló felé. — Előfordulhat, hogy az illető fontos munkát végez, nincs ideje a jelzett napon az anyagért menni, vagy esetleg a pénz nincs azonnal kéznél. Ilyen esetekben a gyakorlat eddig az volt, ha az értesített elment a telepre a jelzett napon akkor kapott anyagot, ha nem akkor eladták annak aki éppen ott volt. A TÜZÉP szerződésben vállalta: a szükséges építőanyagot biztosítja. E vállalásának tegyen is eleget és ha kell tartsa raktáron az árut addig míg érte mennek. A végrehajtó bizottság végezetül megállapította a város tüzelő ellátása jó. s elfogadta a beterjesztett jelentést Ugyanakkor a vb kérte a vállalatot, hogy az esetleg keményebb télre is alaposan készüljön fel. E napirendipont megvitatása után a vb az október 4-én tartandó városi tanácsülésre előkészített 1966. évi költségvetési javaslatot beszélte meg. Ma: Erős, fáradhatatlan segítőtársak a jászberényi Kossuth Tsz-ben * Az ügyvezető és az ügy, amelyet vezetni kell Bukfenc * A szerkesztőség postájából * Jobb későn, mint soha — csak drágább Félautomatikus villau\ypásztor Takarmánygazdálkodási ankót Karcagon (Tudósítónktól) Karcagon, a Nagykunsági Jd^ző gazda sági Kísérleti Intézetben á takarmáűy- gazdálkodás 1 d mellett tartottak tapasztalatcserét. A megye“ vezető sZSKemtjerfein kívül számos tudományos kutató is megjelent. A Földművefésügyi Minisztérium részéről jelen volt Nagy Zoltán kísérletügyi és szakoktatási főigazgató helyettes, valamint Kovács Imre főelőadó. Az ankétet dr. Kurucz Gyula, az intézet igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Molnár Dénes tudományos osztályvezető tartott vitaindító előadást. Az előadó körvonalazta az ország takarmány- és legelőgazdálkodásának helyzetét. Rámutatott, hogy jelenleg szántóterületünknek nagyobb hányadát foglalják el a takarmánynövények, — mint a felszabadulás előtt — mégis állandó ta- karmánygondokkal küszködünk. Ennek elsősorban a fő takarmánytermő területek kis hozama és a legelő- gazdálkodás alacsony színvonala az oka. Amíg a kukorica termésátlaga évről évre emelkedik, addig a szálastakarmányok termelésében nagy a lemaradás. Szolnok megyében (1931— 1940) 10 éves átlagban lu- cemaszénából 22,1 mázsát termeltek holdanként. Még az 1951—60-as évek átlaga is közel 20 mázsa volt. Ma megyei átlagban 14 mázsa? kh alatt termelünk. Hasonló a helyzet a lédús takarmányokat adó növények termelésénél is. Szolnok megyében mintegy 116 ezer kh legelő terület van és ennek korszerű hasznosítása (tápanyagellátás, öntözés) még csak nagyon kis részben megoldott. Ismerve a népgazdaság állandóan növekvő állatitermék igényét, a harmadik ötéves tervben államunk még jelentősebb anyagi eszközöket fordít a legelőgazdálkodás fejlesztésére. ' Az ankét egyik legérdekesebb állomása, a nagyüzemi legelőhasznosítási kísérletek bemutatása volt a magyarkai üzemegységben. Csontos Imre, a kísérleti intézet munkatársának kutatási témája a korszerű nagyüzemi legelőhasznosítás. A jelenlevő szakemberek nagy érdeklődéssel tanulmányozták a Csontosféle automatikus, sávos adagoló, elektromos legeltetési rendszert. Rendkívül ötletes megoldású és szinte veszteségmentes legeltetést biztosít az állatok által vezérelt villanypásztor. Eddig a villanykarám mozgatható oldalát két pásztor fáradtságos fizikai munkával rakta előrébb, — vagyis sávosan adagolta a legelő állatok számára a füvet, — ma ezt néhány mozgó kocsi segítségével maguk az állatok végzik el. Ugyanezen a sovány területen mutatták be az ősgyepek hozamfokozásának öntözéses és öntözetlen módszerét is. — Benedek László kísérleteiről elmondotta, hogy a különböző műtrágyaadagokkal milyen mértékben sikerült az ősgyepek fűhozamát növelni. Hasznos tapasztalatokat adott át az érdeklődő gyakorlati szakembereknek a legelők javításának módszeréről. A bemutató részvevői megtekintették a Lenin Tsz marhahizlaló telepét, ahol Mohácsi Imre országgyűlési képviselő, főagronómus tartott tájékoztatót a füsiló készítéséről. A délutáni órákban a kisújszállási Dózsa Tsz táblalegelőjét tekintették meg a részvevők, ahol Bori Miklós termelőszövetkezeti elnök tartott tájékoztatót az idei eredményekről. A bemutató tapasztalatait Kunos István megyei legelőgazdálkodási felügyelő foglalta össze. Borsos János őrtilosnál és Barcsnál már tetőzött a Dráva árhulláma A Dráva jugoszláv szakaszán az utóbbi 24 órában rohamosan, 40—80 centiméterrel apadt a víz, A folyó árhulláma a magyar területen kedden örtilosnál tetőzött 383 centiméteres vízállással, de ez a vízszint 125 centiméterrel kisebb az 1915. évben feljegyzett maximumnál.
