Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

IMS. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 EGY ÉVE ÍRTUNK RÓLA — EGY LEVÉL NYOMÁBAN — Van tégla, de még sincs ; 1964 augusztus 27-i számunkoan „Hétköz­napi őrjárat a Jász­ságban” címmel töb­bek között Jászfelső- szentgyörgy kulturális és szórakozási problé­máival foglalkoztunk. Szarvas Gábortól, a jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Termelő­1 szövetkezet KlSZ-tit- kárától most levelet kaptunk, amelyben az egy év utáni helyzet­ről tájékoztat ben­nünket, Idézünk le­veléből. „Az egy évvel ezelőtt írott cikkben felcsillan a remény, egy év múlva ta­lán már másképp lesz, hi­szen már bontják a 4 mil­lió forintos beruházással épülő művelődési ház he­lyén álló épületet. Most, egy év távlatából úgy hiszem, érdemes lesz megnézni, hogy jelenleg mi is a helyzet. A művelődési ház helyén álló lakóépüle­tet lebontották. Magas gyom veri fel a romokat. Ebben az évben már nem hiszem, de talán jövőre va­lóban megkezdik az épít­vél megírása óta egy és más már történt a faluban. Ki­nyitották a régi tánctermet, ahol szombatonként már szórakozhatnak a község fiataljai. A régi tulajdonos bizománybán megkapta az italmérés jogát. A községi tanács titkára pedig úgy tájékoztatott bennünket, hogy még az ősszel hozzá­kezdenek az új művelődési ház építéséhez, jövőre talán már el is készül. Felkerestük levélírónkat, Szarvas Gábort is. — Annak nagyon örü­lünk, hogy a fiatalok vég­re birtokba vehették leg­alább a régi tánctermet. Ám baj, hogy az elsősor­ban az ifjúság részére ren­dezett táncmulatságokon csak töményszeszt lehet kapni, sört egyáltalán nem ad bizományba az fmsz. Sokan abban bíznak a községben, hogy az új mű­velődési ház felépítése megoldja a legtöbb kultú­rál is gondjukat. Valamiféle megoldást azonban addig is találni kellene a Jászfel- sőszentgyörgyön élő fiata­lok művelődési, szórakozá­si igényeinek kielégítésére — lehetőleg töményszesz — mentesen. . R. G. Az utóbbi napokban egy­re gyakoribb a panasz a téglaellátásra. Az építtetők hiába fordulnak a TÜZÉP- hez, a földművesszövetke­zetekhez, a válasz minde­nütt: sajnos nincs. A TÜZÉP-nél Morvái György, ä väHälat igazga­tója a téglagyárak tervle­maradására hivatkozott. — Egyelőre képtelenek kielé­gíteni az igényt. Tájékoz­tatása szerint ez országos probléma. A szolnoki téglagyárban Szepesi Károly, a gyár“Ve=- zetője a tervlemaradást az időjárással indokolta. A sok esőzés miatt sokat áll­tak, s mivel mindennapra megvan a terv, már az egy­napos kiesést is nagyon nehezen tudják pótolni. Tudomásul kell tehát venni, hogy nincs tégla? Nem. Nem, mert bármi­lyen furcsán hangzik is, van tégla. Csak az a baj, hogy nem olyan, amilyet a lakosság kér. A szolnoki téglagyár te­lepén például kettős mé­retű, magasított — vagy B—30-as téglából korlátlan mennyiség van. Csakhogy a TÜZÉP azt nem veszi át, mert a lakosságnak nem kell. Sőt, még az építőipar sem szállította el a részére gyártott hagyományos mé­rettől eltérő téglát, mond­ván: nem szeretünk vele dolgozni. Dehát akkor miért gyárt­ják? Ezt írja elő a terv — kapjuk a választ. Vagyis: az ÉM olyan méretű téglát gyártat, mely nem kell a lakosságnak, de még a fel­ügyelete alá tartozó válla­lat sem szívesen dolgozik vele. "Nem beszélve arról, hogy az említett méretű téglagyártás technológiája sincs kellően kidolgozva. Ezek után az még elfo­gadható, hogy az időjárás miatt a téglagyárak nem tudták teljesíteni tervüket s azért nincs elegendő tég­la. Azt viszont már kevés­bé hogy olyant kelljen gyártani, amely senkinek sem kell. Helyesebb lenne a már hagyományos tégla gyártását az eddigiektől kezest. Az egy évvel ez­előtti cikk szerzői lelkesed­ve írtak az fmsz kisven­déglőjéről, amit a múlt év májusában adtak át a nagyközönségnek. Sajnos ma már erről a létesít­ményről is el lehet monda­ni, hogy korántsem elégíti ki a kulturált szórakozás igényeit. A régi kocsma­épület legalább két helyi­ségből állt... Jó volna, ha az illetéke­sek mérlegelnék a helyze­tet és úgy határoznának, hogy Jászfelsőszentgyör- gyön megnyitják a másik kisvendéglőt is. Úgy hi­szem, ezzel a falu kulturá­lis és szórakozási lehetősé­geit nagyban tágítanák. A jelenleg zárva levő táncte­remben egy ideiglenes szín­padot is fel lehetne állíta­ná. Ezzel, amig az új műve­lődési ház el nem készül megoldást nyerne a kultúr­terem gondja is.” Eddig az idézet. A levél nyomán ellátogattunk Jász- felsőszentgyörgyre. A kis­vendéglőt hétfő lévén, saj­nos zárva találtuk, de a le­Magyar gyógyszerek Japánban Magyar gyógyszerek, — amelyeket eddig mintegy 70 országba exportál a MEDIMPEX Gyógyszerkül­kereskedelmi Vállalat most újabb piacra találtak. „Be­törtek” Japánba is, ahol az amerikai gyárak export- monopóliumot élveznek. A MEDIMPEX vállalat hosz- szas előkészítő munkája előzte meg ennek az új piacnak a megszervezését. A vállalat a közelmúltban már szállított kisebb téte­leket Japánba, most azon­ban egy tetemesebb meny- nyiségű. több mint 300 000 dollár értékű Chloramphe- licol, hazánkban Chlorocid néven ismert gyógyszer szállítására kötött szerző­dést. A továbbiakra vonat­kozóan felmerült az az el­képzelés, hogy gyártás: kooperáció is létrejöhet s magyar é® a japán gyógy­szeripar között. Érdemes megtekinteni Szolnok megyeiekkel a mezőgazdasági újítók kiállításán Az első díjjal kitüntetett, Sz—100-as traktorhoz kap­csolható, hét vasú hidraulikus, magasvázú eke, Vili- tyer János (Agárdi Állami Gazdaság) újítása. A napokban más megye­beli látogatókkal együtt mintegy százhúsz Szolnok megyei szakember — tsz- vezetők, tagok, állami gaz­dasági, gépállomási mérnö­kök, dolgozók — tekintette meg az országos mezőgaz­dasági újítási kiállítást. Ér­deklődéssel hallgatták a szaktanácsadók tájékoztatá­sát. Sokan elidőztek a zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőter­mesztéssel kapcsolatos újí­tásoknál. A műanyag sok­féleképpen történő felhasz­nálásáról is meggyőződhet­tek itt az érdeklődők. A fólia helyettesíti a nád, vagy szalmából készült me- legágyi takarókat. S azok­nál előnyösebb is, mert nem kell ki és betakargat­ni a palántanevelő ágya­kat, s a növények fejlődé­sük egész időszakában tel­jes fényt kapnak, optimáli­sabb körülmények között növekedhetnek. A fóliaalagutak is kivá­lóan alkalmasak palánta­nevelésre, s a szőlőoltvány- termelésnél szintén bevált a sötétszínű PVC műanyag­fólia takarás. Nagyon tet­szett a fólia alatti gázos fertőtlenítés, metilbromid- dal, amely például lehető­vé teszi, hogy a borsót kint a földön zsizsik telenítsék. így nincs szükség beton­gázkamrákra, s a szabad­ban végezve veszélytele­nebb a munka. Különösen a zöldségter­mesztő gazdaságok szakem­bereit vonzotta a harma­dik díjjal jutalmazott nagyteljesítményű zöldség­betakarító gép. A szakta­nácsadó elmondta, hogy en­nek segítségével a paradi­csom ,■ paprika betakarítá­sánál négyszeresére lehet növelni a hagyományos sze­déssel elért napi teljesít­ményt. A tájékoztatás sze­rint jövőre már gyártják a gépet, s a tsz-ek, állami gazdaságok is beszerezhe­tik. A kiállításon a megyei újítók munkáit is láthat­tuk. Például Kalmár Já­nos és Zabláczki János, a Tószegi Gépállomás újítói által készített késes simí- tót, amely a felszántott ta­laj porhanyítására és meg­felelő magágy készítésére szolgál. Elismerésben ré­szesítették ezt is és szint­úgy a Jászberényi Gépállo­más újítóinak munkáját az MTZ—5—L típusú erőgép hidraulika vizsgáló próba­padot. — A jászfelsőszent­györgyi Egyetértés Tsz-ben alkalmazott öntöző kútcso- portok működését makett és fénykép mutatta be. A Szolnoki Állami Gazdaság újítója, Kiss Gábor által készített répakoronázáshoz használható ujjvédőt fel is próbálhatták a látogatók. Jó szolgálatot tenne a gazdaságokban a kiállítá­son bemutatott kukorica- szárkúp rakodó és szállító berendezés, s különösen a zöldség- gyümölcstermelők­nek a térbeli szállítópálya, amelyet működés közben tekinthettek meg a látoga­tók. A bemutatott 234 újítás mindegyike a mezőgazda­ság korszerűsítését, a mun­katermelékenység növeke­dését. a minőség javítását, a gazdaságos termelést, — nem utolsósorban az em­berek egészségének, testi 'pségének védelmét hiva- fott szolgálni. Az újítások­ról megrendezett országos tapasztalatcsere — nagvon hasznos, megfelel céljának- az új módszerek műszaki és termelési megoldások is- . mertetésének. | A fólia alatt talajmelegítésfi rendszerrel nevelik a palántákat. A fűtést termálvíz, vagy ipari hulladékhő és kazán adja. Bonyodalmak a tervelőírás és a kereslet körül jobban szorgalmazni. Ha viszont az ÉM kötelezi a téglagyárakat a különleges méretek készítésére, akkor kötelezze az építőipari vál­lalatot is annak felhaszná­lására, a kisméretű téglát pedig hagyják meg a la­kosságnak a kislakások építéséhez. így azonban a TÜZÉP felelete úgy hat az épít­kezni óhajtó lakosságra, mintha egy tégla zuhanna fejükre. M. J. Láp­kongresszus A nemzetközi lápkutató társaság felkérésére az idén hazánkban, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rendezésében kerül sor a IX. Nemzetközi Lápkong­resszusra. A társaság és a hazai remdezőbizottság ve­zetői kedden délelőtt az Agrártudományi Egyesület klubjában tájékoztatták a sajtó képviselőit a szep­tember 12—16-i tudomá­nyos tanácskozás céljáról és programjáról. A IX. Nem­zetközi Lápkongresszusra 25 ország képviselői több mint 150 előadást jelentet­tek be. A külföldi résztve­vők száma mintegy 300, a hazaiaké több mint 50 lesz. A tanácskozás vasárnap Keszthelyen ünnepi plená­ris üléssel kezdődik. Meddig hajlik az üveg? Ajánlható érettségiseit lányoknak Gás lámpa a kés alatt — Összehúzott szemmel fi­gyelik a sziszegő lángnyel­vekbe tartott üvegcsövet. Kezük és a kis szentap egyetlen mozdulatával for­málják az engedelmesen hajladozó anyagot; Vajon mindenkinek így hajlók? A munkaasztalon heverő üvegdarabok mást bizonyí­tanak. Es még csak az ,,edzőtábor“ — Ne keseredjenek el, először senkinek sem sike­rül — mondja Botlik Jó­zsef üvegtechnikus- a kö­rülötte ülő lányoknak. Azok hálás pillantással nyugtázzák a buzdítást és megkettőzött figyelemmel melegítik, hajlítják az üveg­csövet. Néhány hónap múl­va — mint a törzsgárda tagjai — bizonyára nevetye fognak visszaemlékezni a kezdeti nehézségekre. Most még csak hatan vannak, de az év végéig még huszonöt­harminc érettségizett lány fog dolgozni a megyei Épí­tőanyagipari Vállalat török­szentmiklósi üvegtechnikai üzemében. — A felszerelésünk lát­szólag egyszerű. Egy mun­kaasztalra szerelt gázlámpa, üvegvágókés, csipesz és egy szénlap — mutat Zsarnai Béla, a másik üvegtechni- kus az asztalra. Ezzel a né­hány eszközzel és kézügyes­ségével formálja mindenki munkadarabját. Az erre a célra átalakí­tott terem sem sokkal töb­bet mutat. A fal mellett egy üvegvágó gép, a rácsos polcokon a gyakorláshoz szükséges üvegcsövek. A modern Aladdin-lámpa A kékre festett gáziámpa nem is hasonlít a híres Aladdin-lámpára. Mégis va­rázslatos erejű. Munkát ad a törökszentmiklósi, most érettségizett lányok egy ré­szének, devizaforintot taka­rít meg és ideges emberek­nek adja vissza a nyugal­mát Mert ha az OMKER-től rendelik meg a különböző laboratóriumi felszerelése­ket, gyakran ezt a választ kapják: felvesszük a ren­delést, de csak egy-két év múlva tudjuk szállítani. — Nem beszélve arról, hogy ezeknek az üvegcikkeknek az árát devizaforinttal kell fizetni, hiszen nagy részük importból származik. A minisztérium megbízá­sát az építőanyagipari vál­lalat kapta meg. A török­szentmiklósi városi tanács segítségével itt alakították át a vágóhíd egyik csarnokát, melynek szom­szédságában — a tervek szerint — a jövő év végéig felépül a végleges üzem. Még nehezen formálódik a kemény üvegcső, sok a széttört munkadarab. De remélik, hogy a jelentke­zők nagy része hamar el­sajátítja a szakfogásokat és egy év múlva már komoly megrendeléseket is vállal­hatnak. Sikeres működésük­nek nemcsak az üzem létre­hozásán fáradozók fognak örülni, hanem mindazok a vállalatok 's intézmények is, amelyeknek a későbbiek­ben a különböző laborató­riumi felszereléseket szállít­hatják. T. L. Javult a közös vagyon védelme A népi ellenőrző csoport vizsgálrt?. a csépai Petőfi Tsz-ben A csépai községi ta­nács végrehajtó bi­zottságának kérésére a községi népi ellen­őrzési csoport vizsgá­latot tartott a helyi Petőfi Tsz-ben. .. járási NEB segítségé­vel folytatott vizsgálat alapján megállapították, hogy a korábbi évekhez képest javult a közös va­gyon védelme. A felszere­lések és a fogyóeszközök megfelelő nyilvántartásba kerültek. Az eredmények mellett azonban még mindig van­nak hiányosságok. A tsz-en belüli anyagmozgatáshoz nem adnak szállítójegyet minden esetben. Az állat­létszám változását sem naprakészen írják be. A tsz zöldség- és gyümölcs­üzletének vezetője a bevé­telt nem naponta, hanem havonként két—három al­kalommal számolja el. A fogyóeszközök felhasz­nálása sincs megfelelően bizonyítva, mert nem tün­tetik fel, hogy mire hasz­nálták fel az anyagokat. A vizsgálat alapján a népi ellenőrző csoport javasolta, hogy a tsz vezetősége több­ször elenőrizze; a bizonyla­tokat megfelelően veze­tik-e. Imre Mihály a kunszentmártoni járá* NEB elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom