Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEgYEj | A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉSAMEEYE1 TAKÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 210. szám. Ara: 50 fillór 1965. szeptember 7„ kedd. Térvkészítés előtt A z augusztus 18-án megjelent Mezőgazdasági Érte­sítő közli a földművelésügyi, valamint az élel­mezésügyi miniszter közös utasítását a termelő- szövetkezetek 1966. évi tervkészítéséről. Az utasítás az Országos Tervhivatal elnökének, a pénzügyminiszternek, valamint a SZÖVOSZ elnökének egyetértésével jelent meg. Ez a közös utasítás tulajdonképpen a jövő esztendei szövetkezeti tervek készítésének nyitánya. Miközben jónéhány helyen még az idei gabonatermés biztonságba helyezésének utolsó munkálataival foglalatos­kodnak, a szövetkezetek már hozzákezdtek a jövő esz­tendei búza-, rozs-, őszi árpatermelés megalapozásához is. Az őszi szántás-vetés, a takarmányfélék betakarítása, gondos tárolása a holnapnak szól, az 1966-os termelést szolgálja. Így teljesen érthető, hogy napirendre került a jövő esztendei gazdálkodási tervek előkészítése is. A z idén valamivel egyszerűbb a tervezés, mint tavaly ugyanebben az időben. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, s a termelőszövetkeze­tek vezetőségei egy esztendővel ezelőtt éppen abban az időszakban bajlódtak az úgynevezett előtervek készíté­sével, amikor a legnagyobb feladatokat kellett a gazda­ságban megoldani. Most a szövetkezetek még az esztendő elején elkészítették a jövő évre szóló előterveiket, ame­lyeket ismernek a mezőgazdasági termelés irányító fóru­mai is. S azok a termelési elgondolások, amelyeket az előtervek tartalmaznak, közel állnak a népgazdasági igé­nyekhez: jó alapot adnak a szövetkezetek jövő évi vég­leges terveihez. A tervezéssel kapcsolatos utasítás azokat az irány­elveket tartalmazza, amelyek támpontot adnak a termelő­szövetkezetek éves terveinek kialakításához, az évi ter­melési és felvásárlási előirányzatok területi elhelyezésé­hez, valamint a termelés szolgálatában álló beruházások, anyagi-műszaki eszközök üzemek közötti elosztásához. Rendelkezik a tervkészítésről szóló utasítás a termeltető és felvásárló vállalatok feladatairól, s megszabja a megyei járási tanácsok teendőit is. A miniszteri utasítás értelmében most, a tervkészí­tés előkészületi szakaszában fontos szerephez jutnak a különböző termeltető és felvásárló vállalatok, amelyek megkezdik a szövetkezetekkel a termelési és értékesítési szerződések megkötését. A vállalatok országos szinten megkapták, ismerik, miből, milyen mennyiség leszerző- dését várja tőlük a népgazdaság. A szerződéses előirány­zatokat az országos vállalatok és trösztök lebontották megyei szerveikre. A Szolnok megyei termelőszövetkezetek például húszezer hold cukorrépa termésére a szolnoki és hatvani cukorgyárral szerződnek. A zöldségfélék területe a megyei tervelőirányzat szerint 800 holddal nő az 1965. évihez viszonyítva. A konzervgyárak részére 6200, a MÉK-nek pedig 7050 holdon termelnek majd zöld­ségfélét a közös gazdaságok. A MÉK szerződtető tevé­kenysége is javult, mintegy 4500 hold termésére már elő­zetes megállapodást kötöttek. A rostkendernél némi csökkenés várható, az idei 2700 hold helyett 2600 hold az előirányzat. A napraforgót 14 600 holdon kell termelni ahhoz, hogy a 863 vagonos felvásárlási tervet teljesíteni lehessen. A vetőmagtermeltető vállalat 6160 hold étkezési, illetve takarmány-borsóra köt szerződést. Az úgynevezett őszi cikkekből — pannon bükköny, szöszös bükköny és őszi káposzta, repce — 5100 hold a tervelőirányzat, s már több mint 40 százalékára, 2070 holdra megkötötték a szerződést. Az állat- és állati termék-felvásárlás irányszámai is magasabbak az ideinél. Vágómarhánál 1,8, sertésnél 0,5, tejnél 2,3, baromfinál 22,2 százalékos a tervezett növeke­dés. Az állatforgalmi vállalat dolgozói már korábban megkezdték a szerződtetést, s július végéig 4498 vágó­marhára, augusztus 3l-ig 30 470 sertésre szerződtek. Ez utóbbi az 1966. első félévi előirányzat 29 százalékos telje­sítésének felel meg. , A megyei tervelőirányzatok alapján ismerik felada­taikat a vállalatok kisebb egységei, s megkeresik a ter­melőszövetkezetet a szerződés feltételeinek megbeszélé­sére, a szerződések megkötésére. A szerződéskötések jelentősége rendkívül nagy, hiszen a termelési és felvá­sárlási előirányzatok legnagyobb részét ezek segítségével realizálja a népgazdaság. A vállalatok elgondolásaikat összehangolják a me­gyei tanáccsal és a járási tanácsokkal, azok me­zőgazdasági és felvásárlási osztályaival. A szer­ződéskötések során a vállalatok rendszeresen tájékoztat­ják az illetékes megyei, járási szerveket a munka mene­téről, a jelentkező gondokról, s rendszeresen megvitat­ják a szükséges teendőket. A nagyüzem jól átgondolt, a lehetőségekkel helyesen számoló termelési, pénzügyi terve nélkülözhetetlen segít­séget nyújt a gazdálkodás minden ágában. Az elmúlt esz­tendők tapasztalatai meggyőzték, meggyőzhették erről az igazságról a szövetkezetek vezetőit. Legyen bármennyi elfoglaltság az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a közvetlen termelési teendők irányításával, érdemes és szükséges is foglalkozniok azzal, hogy miként alakul gaz­dálkodásunk jövőre. Nemzetközi tudományos tanácskozás Budapesten A Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött a Nemzetközi Elektrokémiai Szervezet (CICTE) XVI. konferenciája. A nemzet­közi szervezet 35 ország mintegy ötszáz elektroké- mikusát tömöríti. Az öt napig tartó budapesti ta­nácskozáson 21 orszgból, négy világrészből mintegy 200 külföldi és 50 magyar tudós vesz részt. A konfe­rencián mintegy száz elő­adás hangzik el az oldatok szerkezetéről és a bennük lejátszódó folyamatokkal kapcsolatos tudományos eredményekről. Dr. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára a Magyar Tudományos Akadémia ne­vében üdvözölte a nemzet­közi tudományos tanácsko­zást. Ezután J. P. Brenet fran­cia professzor, a nemzet­közi szervezet jelenlegi el­nöke megnyitotta a konfe­renciát. A megnyitót követően két szekcióban megkezdődtek a konferencia tudományos előadásai. Ma: Gyorslista az Első Békekölcsön sorsolásáról * Az úttest másik oldala végzetes lehet * Fojtogat ez az atmoszféra * Indokolatlan megnyugvás * A vasárnap sportja Jászberény főterén négyemeletes lakóépület alapozá­sát kezd íék meg Szervezettebb, gyorsabb munkára van szükség Ülést tartott a megyei operatív bizottság A megyei operatív bi­zottság tagjai, s a terület­felelősök a tegnap tartott ülésen beszámoltak arról, hogyan haladtak az idősze­rű munkákkal az állami és közös gazdaságokban. Az állami gazdaságok­ban a szervezett, jó mun­Szolnoki sajt Libanonban Háromezer liter juhtejből Kaskavál sajt — Formázás gép segítségével (Tudósítónktól) Terjedelmes, egyenként nyolc kilós sajtokat for­málnak a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat szolnoki üzemének sajtrész­legében. Készül a külön­legesség, a Kaskavál sajt. — Üzemünkben már tra­díciója van a Kaskavál sajt készítésnek — újságolja Szi­lágyi Ferenc főművezető­helyettes. — A. környék ter­melőszövetkezeti gazdaságai a júniustól szeptember ele­jéig tartó szezonban mint­egy háromszázezer liter juh- tejet szállítottak be. Ez ad­ja az alapanyagát az export- sajtunknak. Megtudtuk, hogy az el­múlt három hónap alatt hat vagonnyit gyártottak belőle, amelynek kilencven százaléka exportáru. — E sajtféleséget elsősorban a melegéghajlatú, trópusi or­szágok lakói kedvelik. A negyven fokos melegben, a test párolgásával sok sót veszít a szervezet, s ezt a sajtba kevert só is pótolja. A juhsajtot a megrende­lők kívánsága szerint sóz­zák. Az elkészült korongo­kat hetvenkét óráig sólé­ben áztat-jnk, utána öt-hat napig szikkasztják. Szik­kadj utón a budafoki ér­lelő pincébe kerül, ahol öt­hat hónapig tartják. Itt olyan szilárdságot kap, hogy könnyedén szállítható és a nagy melegben sincs kitéve a romlás vagy a puhulás veszélyének. Ezzel az eljá­rással több mint három százalék a sajtban a sótar­talom. Hazai viszonyok kö­zött ez a sózási arány már szinte élvezhefetlenné teszi a sajtot, azonban Ausztrá­liában. Libanonban. Görög­országban és más meleg éghajlatú országban a leg­finomabb csemegének szá­mít. Ä sajtkészítés technikai részéről Nagy Ferenc, az üzem gépészmérnöke adóit információt. — A dagasztás nehéz fo­lyamatát az elmúlt évek­ben inkább kézzel és egy kezdetleges gép segítségével végeztük — mondotta. — Az idén új gépet állítot­tunk be kísérletképpen, amelyet a mosonmagyar­óvári Tejipari intézet kon­struált. Az ömlesztő és for­mázó gép beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket, gyor­san és az eddiginél lénye­gesen olcsóbban végzi a sajtkészítés két nehéz mun­kafolyamatát. ka eredményeként az ősszel bevetésre kerülő területnek már 60%-át felszántották. A mélyszántás is megfele­lően halad, jelenleg 28 szá­zaléknál tartanak. Az istál- lótr ágy ázásnak is csaknem a felét letudták. Jó a siló­zás üteme is, a terület mint­egy 45 százalékáról beta­karították a termést, illetve még további, mintegy 10 százalékáról zölden etették. Hat gazdaságban kezdték meg a cukorrépa szedését, néhány helyen pedig a ve­tést Is, 400 hold repce és 402 hold őszi keverék mag­ja került már földbe. A karcagi termelőszövet­kezetekben is jól halad a silózás, egy hét alatt le­tudják ezt a munkát. A szolnoki járásban viszont csak 956 holdról takarítot­ták be a silókukoricát, a jászberényi termelőszövet- kezetekbn pedig csupán 80 holdról. Vannak olyan tsz- ek is. ahol hozzá sem fog­tak ehhez a munkához. A késlekedés nagyon aggasztó, mert a silózás elhúzódása akkor köti majd le az erőt, a gépeket, szállító jármű­veket, amikor már teljes kapacitással végezni kell a talajelőkészítést, a vetést. Nem helyes az sem, hogy a cukorrépa betakarításá­nál. .szállításánál nem hasz­nálják ki a lehetőséget me­gyénk közös gazdaságai.1 Szeptemberben naponta 500 vagon répa átadására lenne Sok kicsi sokra megy Kisújszállási tapasztalatok a takarékosságró, A kisújszállási népi el­lenőrök az ipari szakcso­port irányításával tájéko­zódtak arról, hogy a város ipari üzemeiben a takaré­kossági Intézkedési tervek alapján milyen eredménye­ket értek el. A népi ellenőrök mun­kája nem volt eredmény­telen. A Faipari Vállalatnál nagyon alapos, minden le­hetőségre kiterjedő tervet találtak. Az üzemrészekre lebontott tennivalókat be­tartották, s ezért arról le­het beszámolni, hogy 1965. első hat hónapjá­ban a Faipari Vállalat dolgozói 264150 forint megtakarítást értek el. mód, de eddig ennek csak a felét adták. Később ez is visszaüthet, mivel hátrál­tatja a többi munkát, ha októberre húzódik át a mos­tanra ütemezett répaszedés. A megyei operatív bizott­ság ismét felhívja a gazda­ságvezetők figyelmét a si.'ó- zés gyorsítására, s a cu­korrépa szállításárnál meg­lévő lehetőség kihasználásá­ra. Ez vonatkozik a vető­szántásra, a talajelőkészí­tésre is. A kunszentmártoni járásban — ahol a járási vezetők maguk is sokat tesznek azért, hogy a ter­melőszövetkezetekben a bri­gádok, személyek is meg­ismerjék tennivalóikat — jól halad a vetőszántás. — Eddig 13 ezer holdon végez­ték el ezt a munkát. Jász­berény város közös gazda­ságaiban is meghaladták talajmunkában a 40 száza­lékot. A tiszafüredi járás­ban egy hét alatt 1400, Karcagon pedig 2000 hold­dal nőtt az ősziek alá szán­tott terület. Megyei szinten a termelőszövetkezetekben az utóbbi héten csak 9200 holdat szántottak fel ősíiek alá, ami — figyelembe vé­ve a gépi kapacitást — nagyon kevés. Ezen csak úgy lehet vál­toztatni és úrrá lenni a tor­lódó feladatokon, ha min­den munkára alkalmas időt. félnapokat és órákat is jól kihasználnak valamennyi gazdaságban. Az eddigiek­nél is nagyobb szervezett­ségre. gyorsaságra van szük­ség. Ez dönti el, hogy hol, hogyan és mikorra tudják befejezni az őszi betaka­rítást, valamint a szántást,- vetést. SIKERES BÉRLETAKCIÓ A szolnoki Szigligeti Szín­ház bérletakciója minden évben „túlnő” a város ha­tárain. A városkörnyéki községek szövetkezeti gaz­dái és családtagjaik a szín­ház törzsközönségének nagy részét alkotják. A bérlet­akció még csak az elején tart, az egyéni bérlettulaj­donosokon kívül azonban maguk a termelőszövetke­zetek is már eddig ötszáz helyet foglaltak le a be­mutatásra kerülő 12 zenés és prózai mű egv-egy elő­adására. A legtöbb bérlettel a besenyszögi termelőszö­vetkezetek rendelkeznek. Minden bemutatóra 170 je­gyet osztanak ki a legjobb dolgozók közötfe Jobban, ésszerűbben gazdál­kodtak anyaggal, bérrel, villamos energiával és a túlórákkal. A Kunsági Egyesült Ci­pész Ktsz kollektívája vál­lalta, hogy egész évben 2 százalékkal kevesebb anya­got használnak fel. Ezt él- sősorban az alsó- és felső­rész-szabászok gondosabb, figyelmesebb munkájával érik el, akik a cipőalkatrészek kivá­gásánál kisebb hulladék­százalékkal dolgoznak. — Az első félévben 10 500 forint a megtakarítás eredménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom