Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

1965. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy űr a kis csavar Miért esznek búzát a tiszasülyi halak ? D ejelentés érkezett szerkesztőségünkhöz, hogy a Ti« szasülyi Állami Gazdaság görbemajori üzemegy­ségében a szabad ég alatt ázik és tönkremegy a kenyér- gabona. „A látvány igen szomorú” — közölte levélírónk. Sajnos, a bejelentőnek van igaza, mert az előzetes fel­mérés szerint 3—3,5 vagon búza pusztult el, penészedett meg és csírázott ki a gazdaságban. Tiszasülyön 5000 hold kalászos betakarításáról kellett gondoskodni. Igen nagy mennyiség ez. Figyelmeztetett a megdőlt gabona és az esős időjárás. A gazdaság vezetői­nek tehát alaposabban kellett volna felkészülniük. A megye állami és közös gazdaságai rég túl vannak az aratáson, Tiszasülyön azonban még pénteken is 230 hold búza volt talpon. Ez is mutatja, hogy felületesen szer­vezték meg a betakarítást. Augusztus 25-től három napos esőt kapott a gazda­ság, 73 milliméter csapadék hullott le. A kombájnszérű mellett 30 vagon búzát a földön ömlesztve tároltak. A felét lyukas ponyvával letakarták, a többi szabadon ázott. A termény felülete — és a lyukas ponyván át befolyt esőtől oszlopokban — penészes lett a búza, az alsó része 10—15 centiméter vastagságban kizöldellt. Most lányok asszonyok válogatják a menthetőt, ám az újabb eső to­vábbi romlást okozhat. Vajon mi történik a penészes búzával? A halastóra hordják takarmánynak. Gyenge vigasz, hogy a százhatvan ember évi kenyérszükségletének megfelelő búzát 180 fo­rintos egységáron a halakkal etetik fel. A szérű mellett igen nagytömegű pelyva fekszik, az első tisztítás maradéka. Közte három—négy százaléknyi szem, melyet újabb tisztítással megmenthettek volna. De nem tették. Most a 140 ezer forint értékű pelyvás búza egy részét lesilózzák, a többi csak trágyának való. Tiszasülyről eddig 141 vagon búzát szállítottak el. Jelenleg csak napi hat vagon diszpozíciójuk van. Hiába sürgették az ütemesebb szállítást, nem sikerült. Elegendő mennyiségű zsákot és ponyvát sem tudtak beszerezni. A A indez nem csökkenti a gazdaságvezetők felelőssé- gét. Tiszasülyön 4 Farmer-típusú szárítógép mű­ködik napi 6 vagonos kapacitással. De rendkívül későm csak augusztus 13-án kezdték el őket üzemeltetni. Pedig a szárított gabonát jóval vastagabban tárolhatták volna. A gazdaságban három 100 férőhelyes tehénistálló épül. Az őszi terményeket — napraforgó, rizs — ezekben akarják tárolni. Vajon miért nem hordták ide a búzát is? A gazdaságvezetők nemrég megbüntették azokat a dolgozókat, akik a pelyvás szemet lopták állataiknak. Helyes, mert az állami tulajdont senki sem herdálhatja büntetlenül. De reméljük, hogy azok is felelnek tetteikért* akik százhatvan ember évi kenyerét hagyták pusztulni. — m. 1. — Háromezer vagon kenyérgabona A kötőelemek, hétköznapi nyelven a csavarok ott so­rakoztak Szekeres Ernő fő­mérnök íróasztalán. Az egész „bűnös” nyolcmilli­méteres család együtt volt. Nélkülük nemcsak a szol­noki, de az ország többi nyolc járműjavítójában is megáll a tudomány. Talán mementóként álltak ott, felidézni az elmúlt hónap vészterhes napjait. Talán másért. — Ezeket elfekvő készle­tekből vásároltuk — mond­ta a főmérnök. A különböző formájú, de egyforma átmérőjű csava­rok nyakén cédula lógott. Háromezer, hatezer, négy­ezerötszáz — állt rajtuk. — Melyikből mennyit kapott a vállalat. — Hogyan történhetett meg hogy ilyen semmiség miatt veszélybe került a tervteljesítés? — Ne sértegesse a csa­vart, mert az csak régen volt jelentéktelen kis alkat­rész, egyszerű portéka. Saj­nos, ma nagy rangot kapott, mert a gyakorlatban nem úgy sikerült a csavargyár­tás centralizálása, ahogyan tervezték. — Talán inkább az tör­tént, hogy a készletgazdál­kodás megszigorítása miatt átmenetileg csökkent a kö­tőelemek iránti igény. A jelenség elemzése nélkül csökkentették a Csavaráru­gyár termelését. Az idén azután a vállalatok egyszer­re rendelték meg a tervek teljesítéséhez és a kiürült raktárak feltöltéséhez szük­séges csavarmennyiséget is. — A Figyelő tényleg er­ről irt. Számunkra azonban ez nem volt nagy vigasz. — Kértek segítséget a minisztérium járműjavítási főosztályától? — Először szóban, amire azt a választ kaptuk, hogy csavarügyben nem tudnak segíteni. Akkor írtam, en­gedélyezzék különböző csa­varok átmeneti felhasználá­sát. Augusztus 27-én hozzá­járultak. Ezzel egyidőben kiadtam az utasítást a nem szabványos csavarok fejé­nek átalakítására is. — Hány csavart használ­nak fél naponta? — Hatezemyolcszázhűszat Egyből, gondolkodás nél­kül vágta rá Szekeres Er­nő. Látszik rengeteg gon­dot okozott neki az anyag­hiány az utóbbi időben. Elmesélte, hogy álmában is nagyon sokszor küszködött a csavarral. Egyszer nagy tó partján állt, s a vízben rengeteg nyolcas csavar úszkált. Hiába kapkodott azonibam utánuk, mindig ki- siklottak a kezéből. — Most pedig megnézzük mit csinál a csavar a vízben — mondta. — Azzal a szek­rényből kivett egy bádog­dobozt. Ennek fele sem tréfa sandítottam az ajtó felé. de azután láttam, hogy minden rendben van. A fő­mérnök belenyúlt a doboz­ba, és rövid kotorászás után kihalászott a vízből egy holt rozsdás csavart. — Lecsavarjuk az anyát — jelentette ki. — Kézzel? — kételked­tem. — Igen. Figyeljen ide. Azt hittem szemfényr vesztés áldozata lettem. Az anya engedelmesen forgott a csavarszáron. — Hát ez meg hogy le­het? — Egyszerűen. Jól nézze meg az anyát. — Az anyját, hiszen mű­anyagból van. Ez újítás! — Eltalálta. — Mit jelent ez gyakor­latban? — Azt, hogy kétévenként kerül sor a vagonok javí­tására, s a beszerelt csava­rok addigra úgy rározsdá­sodnak at szárra, hogy le­vágni lehet csak róla. Rö­vid lesz a szár, el lehet dobni az egészet. A vas­szárú műanyag-anyás csa­vart tízszer is fel lehet használni. Ahol meg kor­Az ujjlenyomatokat eddiig elsősorban a bűnüldözés so­rán hasznosították a rend­őrségi szervek, a tenyér vo. nalaiból pedig a tenyérjósok „olvasgattak”. Az utóbbi időben azonban az orvostu­domány is fokozottabb mér­tékben figyel fel azokra a rendellenességekre, amelye­ket az emberi ujjlenyoma­ton és tenyérrajzon lehet ki­olvasni. Neves amerikai és más országok orvosai sze­rint például az ujjlenyo­maton megfigyelhető rend­ellenességek szoros össze­függésben állnak egyes ve­leszületett betegségekkel, — mint pl* a Down-kórrai. szívbetegségekkel, idegrend. szeri elváltozásokkal, skizo­fréniával stb. Az Egyesült Államok Virginia államának egészségügyi hatóságai a kö­zelmúltbem 5000 kórházi be­roziónak van kitéve, a szár is, anya is készülhet mű­anyagból. — Ez óriási. — Nem rossz. — Kik a társai az újítás­ban? — Ambrus János techni­kus és Kiss Ferenc műszaki fejlesztési előadó. — Visszatérve az előbbi­re, hány tehervagon javí­tással maradtak el augusz­tusban? — Csak tizenöttel. — De főmérnök elvtárs, hiszen a beszélgetés elején rettenetesen el volt kese­redve. Nem értem. — Most sem vagyok jó­kedvű, elhiheti. A nagy­arányú lemaradást úgy úsz- tuk meg, hogy inkább az új vagonok fővizsgáját szor­galmaztuk. Azokhoz tízmil­liméteres csavarok kellenek s abból nem volt hiány. — Az augusztusi 96 he­lyett 248 „A" kategóriájú vagont javítottunk. A csa­varprobléma még mindig nem szűnt meg, csak eny­hült. Ezek — mutatott a cédulásnyakú csavarokra — lehet, hogy még sokáig itt fognak állni. — A csavarfejek átalakí­tása egyébként nagy költ­séggel járt? — Nyolcszor, tízszer töb­be került, mint amennyién a Csavarárugyár előállítja. Bognár János tegtől vettek ujjlenyomato­kat — rendőrségi szakem­berek közreműködésével. Ha Szentesre jön, ne mulassza el megtekin­teni ESKÜVŐI CSO­KOR BEMUTATÓN­KAT. A legmodernebb csokrok rövid, hosszú ruhákhoz, koszorúslány csokrok — megtekinthetők és meg­vásárolhatók az Cj Ba­rázda Tsz virágüzletében. Bemutató szeptember 6- tól 11-ig, Szentes, Ber­csényi utca 31 sz. Nyit­va 8-tól 17 óráig egyfoly­tában. Ugyanitt eljegy- zésres, házassági évfor­dulóra kosarak, asztal­díszek ízléses kivitelben­Öcsödön is megkezdődött a vetés A község termelőszövet­kezeteiben a héten már a vetőgépeknek is volt dol­guk. A Szabadság Tsz-ben 75 holdon került földbe a lucerna és a vörös csenkesz magja. Negyvenöt holdon kapás lucernát vetettek magtermesztésre. Mestersé­ges legelőt »pedig 60 holdon telepítettek. A Zöldmező Tsz-ben be­fejezték az őszi takarmány- keverék vetését, s az őszi árpának 250 holdon készí­tették el a magágyat. A hét elején ennek a vetését xs megkezdik az öcsödi közös gazdaságok, illetve a Kos­suth Tsz-ben a búzáét is. Ilatszáz ember munkáját takarítják meg a könnyűiparban A normarendezés a köny- nyűipari dolgozók 37.4 szá­zalékát érintette. A rende­zést követően fokozatosan növekedett a 95 és 195 szá­zalék között teljesítők ará­nya és ugyanakkor csökkent azok száma, akik aránytalanul ma­gas teljesítményszázalékot értek el. A vállalatoknax módjuk nyílt arra is. hogy a megtakarított béralap egy részét, 50—70 százalékát, vagy esetleg teljes egészét odaadhassák a dolgozóknak, ha a munka termelékeny­sége emelkedik. Ez öszötön- zőetn hatott a termelés és a termelékenység alakulá­sára. A műszaki és munkaügyi intézkedésekkel az utóbbi félévben 1 200 000 munka­órát takarítottak meg és n gyárak dolgozóinak vállalá­sai, intézkedése, tervei arra engednek következtetni, hogy ez a megtakarítás az év hátralévő részébn még valamivel nagyobb arányú lesz. Ily módon hatszá2 ember munkáját helyette­síthetik. Vetik a repcét Mezőtúron A Vörös Október Tsz gazdái is a vetés előkészí­tésén fáradoznak. A trak­torosok szántanak, készítik az őszi kalászosok talaját. Tegnap már a vetőgépek­kel is rótták a fordulókat. A jól előkészített magágy­ba repcét vetettek. A szolnoki járásban lévő hét átvevőhelyen még min­dig nagy a forgalom. Ez érthető, mert a közös gaz­daságok többsége nemcsak a kötelezettségeit teljesíti, hanem a szabad értékesí­tésre tervezett gabonából Is többet szállítanak az át­vevőhelyekre. Járási szin­ten a tervezett 1654 va­gon búza helyett 2586 va­gonra szerződtek. A mező- héki Táncsics Tsz 240 va­gon helyett 410 vagon ke­nyérgabonát adott át szer­ződésre. A tiszaföldvári termelőszövetkezetek is az államnak adták el a búza­fölösleget. A Lenin Tsz 120, a Szabad Nép pedig 70 vagonnal fölözte meg szerződését. A tiszasülyi Rákóczi Tsz a tervezettnek csaknem duplájára, 80 va­gon búzára szerződött. A járás közös gazdasá­gai kötelezettségeik és a szerződés teljesítésére ed­dig háromezer vagon búzát szállítottak az állam rak­táraiba. Ujjlenyomatok az orvostudomány szolgálatában emeljük és ennek alapján az egész társadalom számá­ra az anyagi, kulturális, szociális jólét magas fokát teremtsük meg. Pártunk marxista—leni­nista elveinek megfelelően a termelékenység szakadat­lan emelése gazdaságpoli­tikánk sarkalatos pontja, a termelőerők fejlesztésének meghatározó elve. Ezért gazdasági fejlődésünk dön­tő láncszemei a műszaki színvonal -nagyarányú eme­lése, a termékek minőségé, nek javítása, a gazdaságos­ság követelményeinek elő­térbe helyezése. Megyénkben a népgazda­ság minden ága gyorsan fejlődik. Az ipar, a mező­gazdaság technikai alapjai bővülnek. Űj üzemeket építünk, a régi üzemekben jelentős rekonstrukciós fej­lesztési programot valósí­tunk meg. A mezőgazdaság anyagi, műszaki, technikai ellátottsága is egyre maga­sabb színvonalú. Megyénk­ben egyes termelési ágak súlya népgazdasági ágaza­tukban is jelentős, más termelési ágazatok — vegy­ipar, földgáz- és kőolajipar, gabonatermelés, stb. — a termelékenység országos mértékű alakulását is be­folyásolják. A termelékenység tenden­ciája emelkedő, növekedé­sének üteme azonban joggal kifogásolható. A termelési állóalapok növekedési üte­méhez képest, egyes termé­keknél pedig az élenjáró hazai és nemzetközi ráfor­dítások színvonalához ké­pest — a munka termelé­kenysége viszonylag ala­csony, egyes termékek te­kintetében abszolúte is ala­csonynak tekinthető. 00 Gazdasági munkánkban fontos helyet foglal el a szocializmus jelenlegi sza­kaszában még elkerülhetet­len olyan ellentmondások leküzdése, mint a népgaz­dasági érdekek szem elől tévesztése, a társadalmi, vállalati érdekek összeüt­közéseinek feloldása, stb. Ezek a termelőerők és a szocialista tudat viszonyla­gos elmaradottságával függ­nek össze. Feltárásuk és megoldásuk útja, módja: a szocialista termelési viszo­nyok fejlesztése, a gazda­sági irányítás tökéletesíté­se, a vezetés politikai, er­kölcsi, műszaki és közgaz­dasági színvonalának, fel- készültségének emelése. E feladatok megoldásának útja tehát nem a nyílt politikai roham, a nyílt po­litikai összecsapások út­ja. A harc nem emberek és embercsoportok ellen, ha­nem legtöbbször a kapita­lizmus erkölcse, szokásai­nak maradványai ellen loeU, hogy folyjék, a társadalom igényei, szükségletei iránti közömbösség leküzdéséért, a munkához való új viszony kialakításáért. A feladatok megoldásának útjában álló, olyan akadályokat kell most leküzdeni, mint az elavult termelési, gazdálkodási nor­mákhoz való ragaszkodás, a szervezetlenség, a pazar­lás, a maradiság, az önzés, a haszonlesés, a bürokrácia békjói. Vitathatatlan e harc for­radalmi jellege és célja még akkor is, ha sokszor saját gyengeségeinkkel, tudatlan­ságunkkal, hibáinkkal, a dolgozók alkotó kezdemé­nyezésének lebecsülésével kell szembefordulni. A harc céljának középpontjában a legigazibb emberi társada­lom ügye áll, amelyben az ember szabadon, boldogan élhet, jólétben. Nem ho­mályosaikat el ez a cél a legszürkébbnek, köznapinak látszó feladatok tömegének árnyékától sem. A szocia­lizmus erejét, igazát most a politikai szabadság meg­teremtése és a legfőbb tár­sadalmi igazsgságtalanság. a kizsákmányolás teljes és végleges felszámolása után a gazdaság fejlesztésének sikereivel bizonvíthatjuk. A magyar dolgozók mái eddig is a forradalmi harc rangjára emelték a szocia­lista módon végzett mun­kát. A forradalmi lelkese­dés, a szocializmus ügyének szolgálata az indítéka a munkások, termelőszövet­kezeti tagok, értelmiségi dolgozók szocialista brigád- mozgalmának. Megyénk dolgozói köré­ben gyorsan elterjedt, s a tömegek mozgalmává vált a szocialista brigádmozga­lom. Több mint ezerhétszáz munkabrigád, közel húsz­ezer ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi dolgozó, s több mint száz nagyobb gazdasági egység kollektívája tűzte ki célul, hogy saját munkájában a forradalmi szervezettséget megteremti, hogy szándéka az újért küzdeni, az ósdi­val, maradival, a nehézsé­gekkel szembeszállni, szo­cialista módon, dolgozni, élni. tanulni. Sok ezer dol­gozó ismerte fel munkája, élete életeimét, célját, bízik saját maga és a társadalom erejében. Az erkölcsi tisz­taságot, az elvtársi, emberi kapcsolatot, az élet gazdag­ságát, szépségét nyújtó tu­dás megszerzését életcéljá­nak tekinti. A szocialista munkabrigádok munkája, egész életük cáfolata annak a sopánkodásnak, mely sze­rint nincsenek már forra­dalmi feladatok. [ü Most, a második ötéves terv sikeres befejezésén, a harmadik ötéves terv meg­alapozásán dolgozunk: A közvetlen napi gazdasági feladatokat a Központi Bi­zottság 1964. december 10-i határozatai jelölik ki. Az 1965. évre kitűzött céljaink teljesítésének első tapasz­talatai arról tanúskodnak, hogy elérhetők célkitűzé­seink, s képesek vagyunk gazdaságpolitikánk legfőbb, tartósan érvényesítendő cél­jainak érvényt szerezni, a termelékenység, a műszaki fejlesztés, a gazdaságosság, a jövedelmezőség érdekében a munkát hatékonyabbá, eredményesebbé tenni. Arra kell törekednünk, hogy a termelés a gazdaság minden ágában a belső igé­nyekhez, külkereskedelmi elgondolásainkhoz a lehető legteljesebben igazodjék; to­vább javítsuk a műszaki fejlesztést, a termelés és üzemszervezési tevékenysé­get. A műszaki szervezési intézkedési tervekben elő­irányzott feladatok maradék nélküli megoldásával bizto­síthatjuk a munka terme­lékenységének emelését. — Hatékonyabbá kell tenni munkánkat a vállalati kész­letek tervszerűtlen és indo­kolatlan növekedésének megakadályozására, javít­hatjuk az állóeszközök, gé­pek, berendezések kihasz nálásét. További tartalékok fel­tárására törekedve a mun­kaügyi intézkedéseket is napirenden kell tartani, kü­lönös tekintettel a produk­tív és inproduktiv dolgozók arányának javítására, a munkafegyelem lazulás! tendenciájának megállításá­ra. A gazdasági hatékony­ság további növekedése azt követeli meg. hogy nagyobb helyet kapjon a szemlélet­ben, intézkedéseinkben a gazdaságosság, a termelés ráfordításaiban döntő helyet elfoglaló költségek csökken­tésére fordítsuk figyelmün­ket. Minden feltétel — a párt által kidolgozott helyes irányvonal, a dolgozók tá­mogatása, az anyagi, mű­szaki eszközök, a vezetés személyi feltételei — adva van ahhoz, hogy közvetlen gazdasági feladatainkkal megbirkózzunk. Szorgalmas, fegyelmezett munkával, a feladatok forradalmi felfo­gásával szilárd kiinduló­pontot teremthetünk a szo­cializmus teljes felépítésé­ért folyó harcban fontos időszakot jelentő harmadik ötéves tervünk megkezdé­séhez. Tóth János, MSZMP Szolnok megyei Bizottsága osztályvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom