Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-04 / 208. szám
1M5. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mégis van a kis fuvarnál ElTeletíék a lucernát — tisztítják a vetőmag? búzát Hogyan lehet Törökszentmiklóson sódert szerezni ? A szolnoki Lenin Tsz gazdáinak sem kell a szom¥ APUNK AUGUSZTUS 11-1 számában cikk jelent meg Kis fuvar nem üzlet? — címmel, amelyben szóvátettük, hogy Törökszentmiklóson a lakosság nehezen tudja tüzelőjét hazaszállíttatni a TÜ- ZÉP telepről, mert a magánfuvarosok — noha ezt szerződésben vállalták — nem szívesen vállalnak kis fuvarokat. Szóvátettük azt is, hogy magánfuvarosok olyan jól jövedelmező kereskedelmi tevékenységet folytatnak nyíltan, a városi vezetők szemeláttára, amelyre iparengedélyük nem jogosít. Cikkünkben példaként Sánta Miklóst említettük meg. Néhány nappal ezelőtt Ráczi Sándor, a törökszentmiklósi tanács vb elnökhelyettese értesítette szerkesztőségünket, hogy cikkünk megjelenése után a vb szakigazgatási szervei megvizsgálták az abban foglaltakat és Sánta Miklós ellen szabálysértési—eljárást indítottak. Kilátásba helyezte, hogy az eljárás befejezése után nevezettől az ■iparengedélyt megvon j ák, merLezf megéTőzoen~'már kétszer kellett hasonló szabálysértésért felelősségre vonni. Ezzel ezt a nem is nagy- jelentőségűnek tűnő ügyet le lehetne zárni. Mégis vissza kellett rá térnünk, mert Sánta Miklós is megkereste szerkesztőségünket, s levelében igen figyelemre méltó állítások találhatók. Többek között azt írja: „Az a hivatalos személy, ki a cikk szerkesztőjét, a cikk alapját képező információval látta el — hivatali helyzetével élt ■vissza — csak azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon. Az általa adott információ valótlanság, így a vizsgálatuk, valamint a helyreigazításuk után kérem a jelenleg még ismeretlen személy megjelölését, hogy hivatali hatalommal való visszaélés bűntette miatt ellene az eljárást kezdeményezhessem’’. Informátorunk Fehér Miklós volt, a törökszentmiklósi városi tanács vb elnöke, akinek illetékességében és információjának hihetőségében természetesen nem kételkedünk, mégis utánajártunk magunk is a korábbi cikkünkben foglaltaknak. Megállapítottuk az alábbiakat. ÄNTA MIKLÓS ár^ drágítással egybekötött kereskedelmi tevékenységet folytat, amihez fondorlatos módon, a sziget- szentmiklósi magánfuvarosok, Becz Péter és társai segítik hozzá. Március végétől június elejéig negyven, sóderral rakott vagon érkezett a törökszentmiklósi állomásra. A MÁV fuvarlevelein a címzett neve mellett minden esetben ott állt: kiértesítendő: Sánta Miklós. Akinek sürgősen sóderra volt szüksége, vagy nem rendelkezett építési engedéllyel, szólt Sántának, s 6 néhány nap leforgása alatt a portája elé szállította az építési anyagot. A figyelmes kiszolgálást azonban vastagon megfizette a vásárló. Sánta Miklós borsos árat, több mint kétszáz forintot kért az osztályo- zatlan sóder köbméteréért, ugyanazért, ami a TÜZEP- telepről beszerezve körülbelül százharminc forintba kerül. Meg kell jegyeznünk, hogy Sánta Miklós csak fuvarozásra érvényes iparengedéllyel rendelkezik. Hogyan jut az „élelmes” fuvaros a szabadon értékesíthető sóderhoz? Nagyon egyszerűen, de szabálvtala- nul. Búzás Bálint Török- szentmiklós, Ady Endre út 20 szám alatti lakos elmondotta, hogv három vagon sóderra volt szüksége, mert járdát akart készíttetni. A kőműves kisiparos Sánta Miklóson keresztül megszerezte az anyagot, amit ő ki is fizetett. Ezzel nem ért véget az ügy, mert Búzás címére ezután még három vagon sóder érkezett. Kénytelen volt — mint mondotta — a fuvarleveleket aláírni. A sóder árát mindhárom vagon esetében Sánta Miklós átadta neki, s Búzás azt a feladóként szereplő sziget- szentmiklósi fuvarosok címére elküldte. Még különösebb azonban Papp János Törökszentmik- lós, Vöröshadsereg út 5 sz. alatti kőműves magánkisiparos esete. Állítása szerint — s a birtokában lévő fuvarlevéllel bizonyítja — csak egy vagon sódert vásárolt. Ennek ellenére a szállítási bizonylatok szerint hat nap leforgása alatt még két vagon sóder érke- í zett a címére. Papp János : kijelentette, hogy nincs tu- i domása erről a két vagon j sóderról, a fuvarleveleket j nem látta és nem írta alá. j Nem valószínű, hogy az április 12-én és az április j 15-én érkezett és sóderral ] rakott két vagon még a ! mai napon is a törökszent- j miklósi állomáson vesztegelne. ZEK UTÁN várjuk, hogy az illetékesek mikor elégelik meg Sánta Miklós magánfuvarozó üzel- ! meit és mikor indítanak el- 1 lene, s tetteinek végrehaj- í tását segítők ellen mindenre kiterjedő vizsgálatot. j szédba menniök munkáért. Hordják a trágyát, — 38C holdra szerves, 650 holdra műtrágyát szórnak — szedik a cukorrépát, készítik a talajt a több mint 1200 hóid őszi vetésnek. Száz holdon elvetették a lucernát. Tisztítják az árpa és búza vetőmagot is. Negyven vagon Bezosztájál a vetőmagtejrmeltető vállalatnak adnak át, saját szükségletükre pedig már 400 mázsa búzát és 300 mázsa árpát tisztítottak ki. Az utóbbit már meg is csávázták. A Il-es üzemegységben a cukorrépát is szedik. Naponta 5 vontatóval 6—7 vagon répát szállítanak közvetlenül a cukorgyárba. A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz kombájn. szérűjén tisztítják a gabonát Szocialista munkaverseny, a megye termelőszövetkezeteiben A Szolnok megyei termelőszövetkezetek versenybizottsága a közelmúltban értékelte a közös gazdaságokban folyó szocialista munkaversenyt. Megállapította, hogy a verseny a megye termelőszövetkezeteiben is mindinkább elfoglalja megérdemelt helyét. Figyelemre méltó a tisza- földvári Lenin Tsz sok éves gyakorlata. 1960-ban náluk a verseny legfőbb célja a munkafegyelem megszilárdítása volt, az hogy fegyelmezetten, rendszeresen dolgozzanak az emberek. 1961- ben a termesztett kultúrák tőszámnöveléséért, a kiváló minőségű siló előállításáért versenyeztek. 1962-ben, 1963-ban törekvéseikben a munka jobb minősége, a munkafeltételek megjavítása, a rend és a tisztaság megteremtése valósult meg. Az utóbbi két évben a terméshozam növelése a fő cél, a takarékossági elvek és a gazdaságosság figyelembevételével. Önmagukért beszélő példák ezek. Az elmúlt években — 1958 óta — a tsz-ek országos termelési versenyében a jászboldogházi Aranykalász Tsz négyszer, a tiszaföldvári Lenin és a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetek kétszer érdemelték ki a Minisztertanács Vörös Vándorzászlaját, az ezzel járó pénzjutalmat és a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. Ez is bizonyítja, hogy Szolnok megye termelőszövetkezeteiben hagyományai vannak a szocialista munkaversenynek. Jelenleg a Minisztertanács vándorzászlajáért a megye 145 tsz- éből 121 versenyez. Ez azt is jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek 83 százalékában szervezett munkaverseny van. A baromfitenyésztő munkacsapatok megyei versenyében tavaly 87, az idén 102 munkacsapat vesz részt. A munkacsapatok vállalták, hogy több mint 1,4 millió árubaromfit nevelnek fel, minimális elhullással. Százharmincegy törzsbaromfitenyésztő pedig azon szorgoskodik, hogy melyiküknek sikerül magasabb tojáshozamot elérni. Jelenleg húszezernél is több tsz-tag — a megye szövetkezeti tagságának 29 százaléka — vesz részt Szolnok megyében a szocialista munkaversenyben. A versenyzők főbb termelési ágazatonként a következően oszlanak meg: a növénytermesztésben 15 000- en, az állattenyésztésben 1400-an, a gépesítésben — ide számítva a fogatosokat is — 2000-en versenyeznek. Figyelmet érdemel a fiatalok és a nők nagyszámú részvétele. Mintegy tizenegyezer fiatal és közel nyolcezer nő dolgozik a verseny céljainak megvalósításán. Ma már egyre több termelőszövetkezetben előre megtervezett összegben biztosítják a versenyben kitűntek jutalmazását. A versenyben élenjárók jutalmazására a megye szövetkezetei több mint 600 ezer forintot ajánlottak fel. A termelőszövetkezeti tagok többségében megvan az igazi munkaszeretet. A munkaverseny nem külön munkaként jelentkezik, hanem a dolgozók mindennapi tevékenységére épül. Ez a felismerés a konkrét termelési vállalásokat tette lehetővé. A növénytermesztésben 28 600 kh megművelését vállalták, többek között 19180 kh kukorica. ÉPÍTŐ KATONÁK A z építő katonák valóságosan és szó szerint békében is, harci helyzetben is a dolgozó népet szolgálják. Ezt a tanulságot szűrték le a hét közepén a sajtó képviselői, amikor a Honvédelmi Minisztérium hívásara meglátogatták egy vasútépítő egység katonáit. Ez a látogatás nem díszelgésre készülő katonáknak szólt, hiszen hétköznapi esemény volt. Eddig is tiszteltük* szerettük hazánk őreit, az országot ért károk elhárítóit, az elemi csapások idején segítségül siető honvédeket. A meglátogatott egység egyike volt azoknak az új rendszerű műszaki alakulatoknak, amelyek részesei az országépítésnek. Harcosainkban korszerű technikával felszerelt országépítőket, a dolgos hétköznapok nemzeti értéket termelő segítőtársait is becsülhetjük. Az új rendszerű műszaki alakulatok a magasépítésben és mélyépítésben két év alatt csaknem egy milliárd forint értéket alkottak a népgazdaságnak — miközben elsajátították a szükséges katonai ismereteket is. Országutak, vasútállomások, hidak korszerűsödnek amerre járnak e műszaki alakulatok. Mitöób; a hadsereg nevelő tevékenysége e közben is gazdagodott és gazdagodik. Az alakulatokban szolgáló; a polgári életben már szakképzettséget nyert — ácsok, kőművesek, vasbetonszerelők, villanyszerelők stb. mellett útépítő és vasútépítő előmunkások, gépkezelők nyertek és nyernek szakmunkás bizonyítványt a két esztendő alatt. Ki tagadhatná, hogy ezeknek a szakmáknak óriási jelentősége van a haza aktív védelmének időszakában, miközben most a békés építés idején is bizonyíta- . nak. A sokszázezer teljesített munkaórán, az évente átadott sokszázmilliós termelési értéken túl ezrével gyarapodik a korszerű gépeket, a korszerű technikát ismerő és felhasználó állampolgárok száma. Közreműködő és átvevő vállalatok, minisztériumok elismerése tanúsítja ennek a gondolatnak igazságát. ¥T hó végén ünnepeljük a nép hadseregének napját. Az ünnep előtt éreztük szükségességét annak* hogy bemutassuk az építő katonákat, a hétköznapok harcosait, akiknek kezeiben egyformán jól áll a fegyver és a szerszám, dolgos életünk két összefonódó szimbóluma; J. L. Az alföldi olajbányászok is ünnepelnek Tegnap délután ünnepség volt az Alföldi Kőolajfúrási Üzemben. A bensőséges ünnepségen Somogyi Imre, a bányászszakszervezet területi bizottságának titkára. Bánkuti Miklós, az olajipari pártbizottság titkára, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem, a Nagyalföldi Kő- olajtermelő Vállalat vezetősége és a kitüntetett dolgozók jelentek meg. Harmincnyolcán 15 éves munkájukért szolgálati érdemérmet kaptak, kilencen miniszteri kitüntetésben részesültek. A kőolajfúrási üzem két és a termeltető vállalat egy dolgozója a „Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója” kitüntetési kapta meg. Mivel olajbányászaink az Alfödön szétszórva dolgoznak, Szegeden, Egerben* Orosházán és Hajdúszoboszlón is ünnepeltek. Az első műszak befejezése után osztották ki a bányásznapi munkaverseny pénzjutalmait. A két vállalat dolgozói 450 ezer forint jutalomban részesültek. Ma délután 5 órakor a szolnokiak a Tisza Szállóban találkoznak, ahol az ünnepi beszéd után közös vacsorán vesznek részt. cukorrépa, napraforgó, közel 1000 kh szőlő és gyümölcsös, valamint 2340 kh zöldség földjét. Az állattenyésztők 60 ezer sertést, 1440 szarvasmarhát hizlalnak meg a versenyben. Eredményesen tör utat a megye kollektív mezőgazdasági üzemeiben a szocialista munkaverseny legmagasabb formája, a szocialista brigádmozgalom. 1962-ben elsőnek a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz harmincegy fős gyümölcskertészeti brigádja nyerte el a szocialista brigád megtisztelő címet. 1963-ban már 10, 1964-ben pedig 24 munkabrigád vált a szocialista brigád cím tulajdonosává. Ebben az évben 115 munkaszervezeti egység 1418 tagja vállalta, hogy versenyez a Szocialista Brigád cím elnyeréséért. Ez a mozgalom egyesíti a szocialista munka, a szocialista gondolkodás és életmód követelményeit. Ezt tükrözik a brigádok vállalásai is, a termelésben, a tanulásban és a közösségi életben. A brigádok tagjainak több mint fele tanul, százharmincheten általános-, közép- és felsőfokú iskolában, kétszáztizenhe- ten szakmunkásképzésben, négyszáznegyvenheten szervezett politikai továbbképzésben vesznek részt. Az elért eredmények ellenére még nem mondhatjuk el, hogy sikerült száműzni minden formalizmust* öncélúságot a mezőgazda- sági munkaversenyből. Azt sem mondhatjuk, hogy nem találkozni olyanokkal, akik ma is úgy vélekednek* hogy a versenyszellem idegen a parasztember természetétől. Többek között Kisújszálláson és Túrke- vén azt mondják, hogy a szocialista brigádmozgalom feltételei a tsz-ben nincsenek biztosítva. Hibás* téves felfogás ez. Aki ilyet állít, jobban teszi ha megvizsgálja, környezetében milyen sokan dolgoznak és élnek igazán szocialista módon. Jobban kell bízni az emberek nagyszerű ten- niakarásában. A szocialista munkaver- seny mozgalom évről évre népszerűbbé válik a mezőgazdaságban. Ez így helyes, így természetes, de egyúttal azt is jelenti, hogy a szocialista brigádmozgalom a jövőben az eddiginél is több figyelmet és nagyobb segítséget érdemel. A munkaverseny gazdasági életünk hatalmas mozgósító és ösztönző ereje. A pártszervezetek, termelőszövetkezetek vezetősége, a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak fontos feladata, hogy tevékenyen működjenek közre a termelési verseny szervezésében, elterjesztésében. Magyar GyuV' Lakó IstvJ
