Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. szeptember 25. Tűzszünet zavaró incidensekkel Az indiai—pakisztáni el­lenségeskedések megszűné­se után az élet kezd lassan visszatérni a régi kerékvá­gásba. Egyes biztonsági in­tézkedések azonban tovább­ra is érvényben maradnak, s — mint közölték — fo­kozatosan szüntetik meg őket. Akik tovább harcolnak Nem teljesen zavartalan a tűzszüneti rendelkezések megvalósulása sem. A Kasmírban tevékenykedő „szabadságharcosok” — mint már jelentettük — nem ismerik el a tűzszüne­tet, azt csak az indiai és pakisztáni sorkatonaságra tartják érvényesnek. Foly­tatják katonai akcióikat és mint a „Kasmír hangja” nevű titkos rádióadón beje­lentették, az elmúlt 24 órá­ban Kasmír különböző te­rületein rajtaütöttek indiai egységeken és nyolcvan in­diai katonát megöltek. Hírt adtunk arról is, hogy Jammutól 140 kilo­méternyire északra Kasmíri katonák átlépték a tűzszü­neti vonalat, előrenyomul­tak, majd beásták magu­kat. Egy indiai katonai szó­vivő kijelentette, hogy az incidenst a tűzszünet kisebb megszegésének tekintik, ezért nem is nyitottak tü­zet, hanem az ENSZ-he2 fordultak az ügy kivizsgálá­sa végett. Egyik fel sem vonul vissza? U Thant ENSZ főtitkár csütörtökön este táviratot küldött Sasztri indiai mi­niszterelnöknek és Ajub Khán pakisztáni elnöknek, kérte tőlük, minél előbb je­löljék ki azt az időpontot, amikorra visszarendelik a szembenálló csapatokat augusztus 5-i állásaikba. New Yorkban Bhutto pa­kisztáni külügyminiszter csütörtökön este újságírók­nak nyilatkozott. Kijelen­tette, hogy a pakisztáni csapatokat nem fogják visz- szavonni korábbi álásaikba — ahogyan a Biztonsági Ta­nács kérte —, mert India sem hajlandó katonáinak visszarendelésére. Elmon­dotta, hogy U Thant ENSZ főtitkárral folytatott meg­beszéléseit hasznosnak te­kinti, mindazonáltal megje­gyezte, hogy Pakisztán meg­oldatlannak tekinti a kas­míri kérdést és ragaszkodik a kasmíri népszavazás meg­tartásához. Ha a Biztonsági Tanács nem oldja meg a kasmíri problémát, Pakisz­tán január 1-én kilép az ENSZ-ből. Az ENSZ-ben egyébként bejelentették, hogy már út­nak is indultak katonai megfigyelők Kasmírba. Egy washingtoni AFP- jelentés szerint Morse sze­nátor törvényjavaslatot ter­jesztett elő és ebben kérte, hogy az Egyesült Államok felére csökkentse az Indiá­nak, Pakisztánnak, Görög­országnak és Törökország­nak szánt amerikai katonai segítséget, mert ezek az or­szágok az amerikai fegyve­reket egymás ellen hasz­nálják fel. A törvényja­vaslatot a Szenátus 54 sza­vazattal 32 ellenében elve­tette. A kínai—indiai viszony alakulásáról kevés új jelen­tés érkezett. India az EAK segítségét kéri Pekingben az Űj-Kína- hírügynökség tudósítói je­lentésben számol be arról, hogy az indiai katonaság a szikkimi határon kivonult a megszállt kínai területekről. Mindazonáltal India jelen­tékeny fegyveres erőket tart a tibeti határ közelében „azzal a céllal, hogy beha­toljon Kína területére” — jelenti a hírügynökség. Az AP kairói jelentésé­ben közli, hogy Krisna Me­nőn Sasztri indiai kormány­fő személyes megbízottja csütörtökön átadta Ali Szabri-nak az indiai kor­mány Nasszerhez intézett üzenetét. Jól tájékozott körök sze­rint — mondja az AP —, ebben az üzenetben Sasztri arra kérte fel Nasszer el­nököt, hogy közvetítsen a kínai—indiai viszályban, te­kintettel arra, hogy az Egyesült Arab Köztársaság jó kapcsolatban van mind Indiával, mind Kínával. Az üzenet foglalkozik a kas­míri kérdéssel is. BERLIN-TOKYO-MOSZKVA o/zk° NEW-YORK-BELGRAD -LONDON Az űrpilóták elutaztak Budapestről L. Szedov akadémikus, a Szovjet Űrhajózási Bizott­ság elnöke P. Beljajev ez­redes és A Leonov alezre­des űrpilóták a magyar vendéglátók társaságában péntek délelőtt a parla­mentbe látogattak, majd a Nemzeti Galériában meg­tekintették a képtár gaz­dag anyagát. Leonyid Sze dov akadémikus, a Szovjet Űrhajózási Bizottság elnö­ke, Pavel Beljajev ezredes és Alekszej Leonov alezre­des űrpilóták, akik az athé­ni űrhajós kongresszusról hazatérőben egy napot Bu­dapesten töltöttek, péntek délután elutaztak a magyar fővárosból. A KGST végrehajtó bizottságának 19. ülése Moszkvában 1965. szep- temben 21—23-án megtar­tották a KGST végrehajtó bizottságának 19. ülését. Az ülésen részt vettek a tagál­lamok miniszterelnökhelyet­tesei. A végrehajtó bizottság megvitatta azt az összesí­tett beszámolót, amelyet a végrehajtó bizottság irodá­ja állított össze azoknak a beszámolóknak az alapján, amelyeket a KGST megfe­lelő ágazati állandó bizott­ságai készítettek a tagálla­mok 1966—1970. évekre szó­ló fűtőanyag- és energetikai mérlegének alapvető prob­lémáiról, valamint a KGST- hez tartozó országok 1966— 1970. évi fűtőanyag- és energetikai terveinek össze­hangolásából adódó problé­mákról. MOSZKVA „A közeljövő egyik leg­fontosabb feladata nagytel­jesítményű, könnyű, kis­térfogatú, elektro-reaktív hajtóművek megalkotása az űrhajók számára. E prob­léma megoldása nélkül va­lószínűleg még a legköze­lebbi bolygóra sem tudunk eljutni” — mondotta Konsz- tantyin Feoktyisztov szov­jet űrhajós, a moszkvai Barátság Házban, amikor „Az ember és az űr” téma megvitatásakor felszólalva, kifejtette nézeteit az űr­kutatás főirányairól. * SZÓFIA Ali Aybar, a török mun­káspárt elnöke Istambul- ban sajtóértekezleten nyi­latkozott pártjának célki­tűzéseiről a fokozódó vá­lasztási harccal kapcsolat­ban. „A munkáspárt — mondotta külföldi újság­íróknak — vissza akar tér­ni Kemal Atatürk függet­len politikájához. A nem­zeti politikának az összes szomszédos országokkal ba­ráti kapcsolatokra kell épülnie. Ez olyan paktum, mint a NATO és a CENTO, összeegyeztethetetlen az ország függetlenségével”; * SANTIAGO Harminc európai, ázsiai és latin-amerikai ország újságíró szervezeteinek több mint hatvan küldöttje részvételével csütörtökön megnyílt a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet végrehaj­tó bizottságának évi ülés­szaka. Az első ülésen a Nemzetközi Újságíró Szer­vezet tagjai közé felvették Szíria, az EAK, Panama és Venezuela újságíró szerve­zeteit. * BAGDAD Az új iraki miniszterel­nök sajtóértekezletén cá­folta azokat a híreket, hogy a meghiúsított puccs véron­tással járt volna. A minisz­terelnök szerint körülbelül hatvanöt személyt tartóz­tattak le. Ezek közül tizen­hat a fegyveres erők tag­ja. Valamennyi letartózta­tott kihallgatása törvényes keretek között folyik — hangsúlyozta Abdel rab Bazzaz. * VARSÓ A lengyel ipar termelése az év első nyolc hónapjá­ban 10,8 százalékkal volt több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. — A fejlődés üteme 1961 óta az idén volt a legnagyobb. A leggyorsabb a vegyiparban (18,4 százalék), majd a gép­iparban (15,7 százalék), va­lamint az élelmiszeripar­ban (13,4 százalék) volt a fejlődés üteme. A munka termelékenysége az év első hét hónapjában elérte az 5,4 százalékot, szemben az elmúlt év 4,9 százalékával. A külkereskedelem árufor­galma 8 százalékkal növe­kedett; az export 13,8 szá­zalékkal nőtt. Ezen belül a gép- és berendezéskivitel aránya 38 százalék. BREZSNYEV: megállapodást a veszélyesen szembenálló NATO és a Tarsói Szerződés csapatai között ULBRICHTi nem csak az NDK, hanem minden békeszerető német nevében beszélünk Nagygyűlés a Kremlben az NDK és a Szovjetunió barátsága tiszteletére Pénteken a Kreml kong­resszusi palotájában barát­sági nagygyűlést rendeztek abból az alkalomból, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Walter Ulb­richt vezette párt- és kor­mányküldöttsége befejezte a szovjet párt- és állami vezetőkkel folytatott meg­beszéléseit Moszkvában. A nagygyűlés elnökségé­ben helyet foglaltak: Wal­ter Ulbricht, Willi Stopph és az NDK küldöttségének más tagjai, továbbá Leo­nyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Miko- jan és más szovjet vezetők. Brezsnyev méltatta az NDK és a Szovjetunió gaz­dasági eredményeit, majd a Szovjetunió és az NDK kapcsolataival foglalkozva hangoztatta: Az NDK a bé­ke és a szocializmus előre­tolt őrhelye Közép-Európá- ban. Brezsnyev az indiai—pa­kisztáni tűzszünetet a nor­malizálódáshoz vezető fon­tos lépésnek mondotta. Rá­mutatott: az indiai és a pakisztáni vezetők józanul jártak el a helyzet megíté­lésében. Hozzáfűzte: Re­méli. hogy India és Pakisz­tán hamarosan megtalálja a két országot szembeállító problémák megoldását és rálép a barátság útjára. A második világháború­ból maradt nyitott kérdé­sekkel, köztük a német kér­déssel összefüggésben, — Brezsnyev hangoztatta: a két legnagyobb katonai cso­portosulás — a NATO és a Varsói Szerződés csapa­tai egyelőre szemben áll­nak egymással, mégpedig veszélyes közelségben. A két csoportosulás között nincs semmi féle olvan mesél'anodás, amely elhá­ríthatna egv esetleges ka­tonai összeütközést, vagy biztosíthatná a békét. En­nek az állapotnak a fenn­tartása csak azoknak ked­vez, akik háború segítségé­vel szeretnék megváltoztat­ni a jelenlegi helyzetet Európában, s más népek és országok rovására sze­retnék kielégíteni hódítói étvágyukat, Sajnos — mon­dotta Brezsnyev — Nyugat- Németországban vannak olyanok, akik ilyen esze­veszett terveket szőnek. — Ezek fenyegetik legjobban a békét az európai föld­részen. — Ha Nyugat-Németor- szág bármilyen formában atomfegyverhez jut — húz­ta alá Brezsnyev — akkor a Varsói Szerződés tagálla­mai kénytelenek lesznek kellő lépéseket tenni biz­tonságuk megszilárdítására és az európai béke védel­mére. Ezt meg kell érteni. Mindez megköveteli, hogy Bonnban végre komolyan vegyék a jelenlegi európai helyzetet. Leonyid Brezsnyev a to­vábbiakban kijelentette, — ideje lenne komolvan fog­lalkozni az atomfegyverek elterjedésének problémájá­val: a Szovjetunió olyan nemzetközi megállapodást javasol, amelv véget vetne e fegyverek elterjedésének, többek között a katonai tömbök révén történő el­terjedésének is. Ezután Walter Ulbricht emelkedett szólásra. Hang­súlyozta, hogy az NDK párt- és knrmánvküldöPcn- gének moszkvai tárgyalá­sain teljes egyetértés nyil­vánult meg a megvitatott kérdéseket illetően. A kül­döttség támogatja azokat a tételeket is. — amelyeket Brezsnvevnek a barátsági "villásén elhangzott beszé­de tartalmazott. Az NDK küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet meg­vitatása során mindkét fél elismerte: Vietnam mellett Nyugat-Németország a nemzetközi feszültség fő fészke. — Nekünk nemcsak az NDK népe nevében van jo­gunk beszélni, hanem min­den békeszerető német ne­vében, köztük azok nevé­ben is, akik a határ túlsó oldalán, a Német Szövetsé­gi Köztársaságban vagy Lengyelországban felfej­lődőben van a szövetkezeti lakásépítés. Miután állami lakáskiutalásra elsősorban a legjobban ráutalt családok számíthatnak, a szövetke­zeti lakásépítés lehetőségét az egyéb rétegek veszik igénybe. E célból az Álta­lános Takarékpénztár „la­kástakarék-könyvet” rend­szeresített. Állami lakás­építő segítségben csak azok részesülhetnek, akiknek ilyen takarékkönyvük van. Lengyelországban 1966— 1970 között 1,8 millió la­kást építenek, ebből 1,2 millió a lakásépítő szövet­kezet kontingense. A szö­vetkezet olcsón és minden modern igényt kilégítően épít. Ezeket a szövetkezeti lakásokat maguk a lakók a tulajdonos gondosságával kezelik, óvják, védik, hiszen minden kár, rongálás költ­sége őket terheli. Nem kétséges, a szövet­kezeti lakás jelentős meg­terhelést jelent egy-egy családnak. Mégis vállalják Nyugat-Berlinben élnek. Ulbricht kijelentette, hogy a német nemzet élete és jövője szükségessé teszi a feszültség enyhítését. A Né­met Szövetségi Köztársaság politikája azonban a két né­met állam közötti feszültség fokozására irányul. Erre a politikára, amely ellenke­zik a nemzet életbevágó ér­dekeivel, kudarc vár. — Nyugat-Németország nukleáris felfegyverzése el­mélyítené a szakadást a két német állam között — mondotta a továbbiakban Ulbricht. Az európai bizton­sági rendszerről szóló meg­állapodásba fel kell venni olyan rendelkezéseket, ame­lyek szerint a két német államot nem szerelik fel nukleáris fegyverekkel, atomfegyvermentes övezetet létesítenek Közép-Európá- ban és sérthetetlennek is­merik el a jelenleg fenn­álló határokat. a szebb otthon kedvéért. A szövetkezeti bérleti lakás hozzájárulási költsége — a lakás nagyságától és a be­épített bútorok mennyiségé­től függően — 15—22 szá­zalék. Aki öröklakást akar építtetni, annak 40—50 szá­zalékkal kell hozzájárulnia. Az építés többi költségét a szövetkezet fedezi bank­hitelből, amelyet az épít­tető részletekben törleszt le 40 év alatt. Ha a tulajdo­nos pontosan fizet — a hitel bizonyos százalékát elengedik neki. A szükséges első részlet összegyűjtését az állam tá­mogatja. A szövetkezeti be­tétösszegre a munkaadó vállalat, vagy a bank két­harmad részig kölcsönt ad. Különösen méltányos ese­tekben a kölcsön visszafi­zetését elengedik. Az egye­temi hallgatók a szükséges betétösszeg 80 százalékáig kaphatnak állami kölcsönt. Ez lehetővé teszi, hogy az a fiatal, aki megszerezi; az oklevelét, saját lakásába körözhessék. Lényeges könnyítés az építtetőknek az a takarék- könyv, amelyre négy éven át legalább 100 zlotyt fizet be havonta. Az Általános Takarékpénztár az ilyen be­téteket havi 50 zlotyval premizálja. Ez a lehetőség különösen a fiataloknak kedvez, mert amikorra csa­ládot akarnak alapítani, megvan a lakásuk is. Be­fizetett összegeik értékét az állam garantálja. Ez azt jelenti, hogy — például —, ha időközben emelkedné­nek az építési költségek, a többletet az Általános Ta­karékpénztár fedezi. Miután a kész lakás át­vételéig eléggé hosszú .* várakozási idő, bevezették a szövetkezeti tagjelöltség alapelvét. A tagjelöltnek négy éven át össze kell gyűjtenie a saját betétre szükséges összeget. Csak a tag.ielöltség letelte után, tehát négy év múltán kapja meg a lakást. A kiutalások sorrendje felett társadalmi bizottság őrködik. A szövetkezeti lakásépí­tésben újdonság lesz — az eddig eléggé bátortalanul vezetett — szövetkezeti családiház-építés fejlesztése. A családiház-telepeket el­sősorban az üzemek és vál­lalatok közelében hozzák létre és a kisebb városok­ban. A szövetkezeti lakás­nak ez a formája is nép­szerű, hiszen az építtető hitelt vehet fel a banktól és ezt 45 esztendő alatt kell letörlesztenie. A kö­telező betétösszeget, azaz az első részlet bizonyos részét „természetben”, vagyis a szö­vetkezeti tagok kezemunká- jával is be lehet „fizetni’-. Lengyelországban az ej­következő ötéves tervidő­szakban épülő minden há­rom lakás közül kettő szö­vetkezeti lesz. Hatalmas szövetkezeti vagyon kelet­kezik ezáltal, amelynek ke­zelése a szövetkezeti laká­sok önkormányzati szer"™* illeti. Az ENSZ közbelépését kéri Bolívia volt elnöke Lima — (MTI) Estenssoro, a Peruba emigrált volt bolíviai állam­elnök csütörtökön felszólítást intézett az ENSZ-hez, lépjen közbe a jelenlegi bolíviai katonai uralom által gyakorolt „fajirtás” ellen. La Paz-ból keltezett UPI jelentés ugyanakkor ar­ról számol be, hogy a junta csütörtökön száműzetés­re ítélt tizenöt politikust, többek között Estenssoro néhány volt munkatársát azon a címen, hogy állítólag belekeveredtek az ónbányászok tüntetéseibe. Ugyan­csak száműzetésre ítéltek az elfogott száz szakszer­vezeti vezető közű] huszonötöt, a letartóztatásban maradt hetvenöt szakszervezeti vezetőt bíróság elé állítják. Csütörtökön Bolívia fővárosában diáktüntetések zajlottak le. A diákság a bányavidéki véres megtor­ló intézkedések ellen tiltakozott. Szövetkezeti Lengyeloiszágban

Next

/
Oldalképek
Tartalom