Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
1*®5. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÓVNI ÉS VIGYÁZNI CZERÉNYEN számítva is több mint 10 milliárd forint értékű termény vár még betakarításra a termelőszövetkezetek földjein. Ha ennek csupán 5 százaléka veszne kárba, akkor is 500 millió forinttal csökkenne a közös gazdaságok bevétele. S ha ezt egyenlően elosztanák a tsz- családok között, körülbelül 500—500 forint jutna mindegyiknek. A munkában résztvevő tsz-tagok pedig még nagyobb mértékben károsodnának, mivel a teljesítmény arányában osztják el a kö2ös jövedelmet. Milyen veszélyek fenyegetik vajon a határban levő termést? Tetemes veszteség keletkezhet a hanyag, szervezetlen, megkésett betakarítás miatt. Nem volt ritkaság az utóbbi években, hogy o közös krumpliásás után zsákszámra találtak még szép, egészséges gumókat a tarlózgatók. Megtörtént az is, hogy hanyagságból, vagy „élelmeskedés- ből” a száron hagytak kukorica csöveket. Ahol szervezetien volt a betakarított termény szállítása, ott előfordult az is, hogy a közös tárolótér helyett a háztájiba „tévedt” egy-két kocsirakomány. Többször voltunk már tanúi annak is, hogy egy kosiárra való répa, kukorica vagy krumpli lepotyogott a szekérről vagy a vontatóról, amíg az úton haladt. A késői betakarítás miatt pedig jó néhány tábla földön megfagyott, megpené- szedett, tönkrement az egyébként jó termést ígérő kapások nagy része. K ÉT FŐ MÓDJA van annak, hogy mind felszedjék, illetve letörjék a termést: a személyes érdekeltség és az ellenőrzés. Azokban a tsz-ekben nincs gond az érdekeltséggel, ahol az elért termésátlag szerint kapnak munkadíjat s természetbeni prémiumot a tsz-tagok az egyéni művelésre vállalt kapások után. Ilyen helyeken a szokásos ellenőrzés is elegendő. Sokkal fokozottabban ellenőrizzék viszont a munka minőségét ott, ahol a napi munka után, vagy a közösen művelt tábláról felszedett termésmennyiség alapján írják jóvá a teljesítményt, fizetik a munkadíjat. Ez esetben egyesek hajlamosak ugyanis arra, hogy csak a nagyját szedjék ösz- see a termésnek, mert így gyorsabban telik a kosár, jobban gyűlik a csomó. A termény hazaszállításának megszervezésénél szintén többféle módszer ismeretes a közös vagyon védelmére. Sokhelyt szállítólappal indulnak el a határból a terménnyel megrakott fogatok. Ezt a bizonylatot a brigádvezető állítja ki, másolattal, s feltüntetni rajta a traktoros, a fogatos vagy a gépkocsi- vezető nevét, a szállítmány becsült súlyát, megnevezni a szállított terményt, — ha pedig egyénileg művelt és betakarított kapásnövényről van szó — a termelő tsz-tag nevét is. A KÖZÖS majorban a ** mérlegeléskor le kell adni a határban kiállított szállítólapot, amelyre a raktáros ráírja az átadott termény tényleges súlyát, majd magánál tartja a papírlapot. Este a brigádvezetőnél maradt másolat alapján egyeztetik a szállítólapokat és ekkor kiderül, hogy bekerült-e a közösbe hiánytalanul minden szállítmány, amit a határból útnak indítottak. Jártam olyan termelőszövetkezetben, ahol már tavasszal gondoltak az őszi betakarításra és arra törekedtek, hogy semmiképpen se tévedhessenek el a fogatok. A háztáji földet a határ olyan pontján jelölték ki, amerre nem volt már közös tábla. Másutt úgy védekeznek a megrakott kocsik esetleges görbe útjai ellen, hogy a közös betakarításának idején nem szállítanak azonos terményt a háztájiba és fordítva. Tehát meghatározott napokon csak a közös vagy csak a háztáji kukoricát törik és szállítják haza. Ezenkívül ilyenkor fokozottabban őriztetik a határt, ellenőrzik a mezőőrök munkáját és a vezetőség is sűrűbben jár a táblákon, a dülőutakon. Ha azt tapasztalják, hogy a hanyag rakodás miatt sok a csurgás, figyelmeztetik s amikor ez sem használ, felelősségre vonják a mulasztókat. / Ó SZERVEZÉSSEL, megfelelő ellenőrzéssel mindenütt gondoskodhatnak arról, hogy ami a közösben termett, az mind be is kerüljön a közösbe és érdeme szerint részesülhessen belőle a tsz-tagság. EGY SZÁLLAL KEVESEBB Cibakházán van olyan pártalapszervezet, ahol a párttagoktól a tagdíjat egyszerűen levonják a fizetésükből. Főleg abból a meggondölásíból választották ezt a „megoldást”, hogy így is, úgy is fizetnek, a fizetés formája meg már nem olyan lényeges. Aki a tagdíjfizetést is a párthoz tartozás egyik szálának érzi, az valóban nem a módját veszi elsősorban figyelembe, ha. nem azt, hogy amikor az esedékes, mindig rendben fizessen. Az emberek elfoglaltságától, munkabeosztásától függően adódhat is olyan helyzet, amikor még az is gond: miként juttassa el a párttag bizalmijához az összeget és vegye kézhez tagsági bélyegét. Az ilyen esetek azonban ritka kivételek lehetnek. Rendszerint az az oka, hogy a pártcsoportot nem elég körültekintéssel szervezték vagy az illető párttag került rendkívüli helyeztbe. A legjobb szervezés mellett is elég sok elmarasztalás éri azonban a pártbizalmiakat azért, mert a tagdíjfizetésen túl nem fordítanak megfelelő gondot arra, hogy beszélgessenek a csoport tagjaival. Elkérik a pénzt, s még azt a lehetőséget sem használják ki, amit az ilyen találkozás a véleménycseréhez nyújt. A tagdíjfizetés az egyik lebiztosabb és legállandóbb kapocs a legtöbb alapszervezetben ahhoz, hogy a bizalmi szót váltson csoportja tagjaival — azok pedig vele. Ezek a találkozások azonban egyre több alapszervezetben apró kis eszmecserékké alakulnak. Tiszavárkonyban pl. már azt kérik a bizalmiaktól, hogy „közvetítsenek” ilyen alkalommal is a vezetőség és közöttük. Adják tovább az ő javaslataikat, észrevételeiket. A bizalmi munkáját pedig azzal „ellenőrzik”, hogy be kerül-e javaslatuk, véleményük a taggyűlési beszámolókba, a vezetőség állás- foglalásába stb. Az említett cibakházi alapszerve/.et- ben a tagdíjfizetés látszólagos megkönnyítésével tehát valójában megnehezítették a pártmunkát. Elvágtak egy fonalat, amely az alapszervezet tagjai nevelésének, ösz- szefogásának, tájékoztatásának s nem utolsó sorban a vezetőség tájékozódásának — ha nem is a legfontosabb, de — erősíthető szála lehetne. (BE) Megtérülési idő: 5 év Mezőgazdasági beruházások gazdaságossági vizsgálata A mezőgazdasági beruházások gazdaságosságát eddig többnyire csak közgazdasági modelleken számították. A Földművelésügyi Minisztériumban a közelmúltban elkészült az első A munkahét jen és azután... — Az idén ismét nőtt a szocialista verseny jelentősége. Míg tavaly a versenyben csupán a kiképzési feladatok végrehajtása szerepelt, addig ma már az is követelmény a munkásőrök előtt, hogy munkahelyükön is példamutatóan dolgozzanak — mondotta a minap Kecskés Mihály, a munkásőrség kunszentmártoni járási parancsnoka —. amikor irodájában a községi tanács vb elnök- helyettesi szobában beszélgettünk. Vincze Mihály, a Zalka Máté Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára pedig — aki megalakulás óta tagja a munkásőrségnek — az előbbiekre mindjárt példával is szolgált. HETEKIG TÁVOL — Sok gondot okozott nekünk az idei állategészségügyi zárlat. Sok gondot és sok kárt. Jóleső érzés volt azonban, hogy elsősorban a munkásőrök igyekeztek mindent megtenni a baj elhárítására, illetve annak csökkentésére. A járás területén hat községben munkásőrök adták a közúti szolgálatot a zárlat idején. Amikor karanténban kellett elhelyezni az állatokat, ellátásukról szintén a munkásőrök gondoskodtak többnyire, vállalva, hogy hetekig nem mehetnek haza a családjukhoz. Neveket soroltak mind a ketten: Szabó András, Kovács Mihály, Imre István, Nyilas Pál munkásőrök nevét többek között. Elmondották, hogy Gödön István vontatójával éjjel-nappal szállította az állatokat karanténba — mentette, amit lehetett. Ifjú Csepeli László pedig rapidtox gépével fertőtlenített éjjel-nappal. Ügy mondják: bárkinek szóltak, mindenki jött segíteni. Még Bodóes Pista bácsi is, aki bár közel jár élete hetvenedik esztendejéhez, mégis vállalta a polgári őrséget. A NEHÉZ TAVASZ Elmúlt a veszély, de jött a nehéz tavasz. A kunSzolnokon a Ságvári kőrút folytatásában egy háromemeletes 48 lakásos épület készül hagyományos módon és egy négyemeletes 44 lakásos ház középfokokból, mely a Szántó utcának lesz a folytatása. A középblokkos épületnél az emeleti részt illesztik össze. szentmártoni munkásőrök többsége a termelőszövetkezetben dolgozik. Szántani kellett, vetni..: háttérbe szorult a kiképzés. Ám, amint lehetett, a négyhónapos kiesést szombati és vasárnapi „műszakokkal” pótolták. A munkásőrök most az őszi betakarítási munkákban, a talajelőkészítésben nyújtott műszakban dolgoznak. Legtöbb munkásőr „gépes” — valamiféle munkagépen, vagy erőgéppel dolgozik. Hogy mindkét helyen eleget tudjanak tenni. így például Mucsi József, aki a munkásőrségben most tölti az első esztendőt, barátját kéri meg helyettesítésre, míg ő kiképzésen van. Nyilas Pál pedig annak a munkatársának adja munkaegységét, aki az alatt az idő alatt helyettesíti, míg 5 munkásőr-szolgálaton vesz részt. ÉJSZAKA ÉS NAPPAL önkéntesen vállalt, felelősségteljes és sok áldozatot igénylő munkát végeznek a munkásőrök. Gondoljuk csak meg: míg más ember vasárnap családja körében töltheti szabad óráit, ők nem egyszer éppen akkor vesznek részt gyakorlaton, vagy végeznek társadalmi munkát. S nem egyszer éjszakai szolgálat után kell becsülettel végig dolgozniuk a nyolctízórás munkaidőt munkahelyükön. És talán mindennél nagyobb kitüntetés számukra, amikor egy sikeres év végeztével mellükre tűzik a kiváló munkásőr jelvényt. Ez az ő elismerésük. — A parancsnokság fél évenként értékeli a munkásőrségben folyó szocialista munfcaverseny eredményeit. Ilyenkor beszélgetünk az illetékes gazdaságvezetőkkel is és közösen állapítjuk meg: ki, hogyan teljesítette vállalt feladatát — mondotta Kecskés Mihály. — Legközelebb decemberben avatunk fiatal munkásőröket. Ugyanazon az ünnepségen búcsúzunk majd idős bajtársainktól, akik tartalék- állományba vonulnak. S ott adjuk át ismét a kiváló munkásőr jelvényeket, a különböző jutalmakat, amelyekért munkás- őreink becsülettel megdolgoztak. V. V. nagyobbarámyú beruházásgazdaságossági vizsgálat, amelyhez 28 létesítmény beruházási programját, megvalósítását és egy évi üzemelési adatait értékelték. Megállapították, hogy a vizsgált 28 létesítmény beruházási költsége nagyjából a népgazdasági átlaggal azonos idő; vagyis öt év alatt térül meg. Ez az öt-' éves átlag azonban igen nagy szóródásokat takar. Ennek az az oka, hogy a beruházási programok egy része kellő körültekintés vagy hozzáértés nélkül készült el. A tényleges beruházási költségek sok esetben magasabbak a tervezettnél, s a programok sokszor irreálisan, a várhatónál kisebb üzemelési költségekkel és nagyobb jövedelemmel számolnak. Igen tanulságos például az egyes sertéshizlaldák gazdaságossága közötti nagy különbség. A megvizsgált 9 — azonos méretű és technológiájú — sertéshizlalda közül hat 3 éven belül, kettő 7—9 év között, egy pedig csak 25 év alatt térül meg. Hasznos tapasztalatokat hozott a baromfikeltetők vizsgálata is. Kiszámították* hogy a 30 gépegységből álló létesítményekben 1 forint beruházásra nagyobb bruttó jövedelem jut, mint a 12 gépegységesekben, s az előbbieknek a beruházási költségei négyszer gyorsabban térülnek meg. A gazdaságossági vizsgálatok az említetteken kívül is sok hasznosítuató tapasztalatokat adtak a mezőgazdasági beruházásokat irányító szerveknek. Ennek megfelelően ezentúl nagyobb gondot fordítanak az előzetes gazdaságossági számításokra, beleértve azokat is* amelyekkel a termelőszövetkezetek a magúik számára is felmérhetik a beruházás várható üzemi jövedelmezőségét. A vizsgálatok tényszerűen bebizonyították azt is, hogy a létesítmények gazdaságosságát igen nagy mértékben befolvásolja az ott dolgozók hozzáértése. Elfogadható javaslat Merev ellenállás A tiszatenyői November 7 Tsz gazdái az idén 160 holdon termeltek cukorrépát. Az eddig felszedett 65 hold 218 mázsás átlagtermést adott. A tsz vezetői úgy számítják, hogy összesen mintegy 360 vagon répájuk lesz. Ennek örülnek, annak viszont nem, hogy a cukorgyáriakkal hetek óta folyó vitát még mindig nem sikerült lezárni. Miről is vitáznak? A tiszatenyői vasútállomáson a gyárnak van egy hat és fél tonnás mázsája. Ezen a két és fél tonnás- vontatók és lovaskocsik rakományát megmérhetik, de a teherautókkal és négy és fél tonnás román pótkocsikkal szállított répát már nem tudják mérlegelni. A közös gazdaság vezetői gondolkodtak. mit tegyenek, mert ha a répa elszállításánál nem vehetik igénybe a teherautókat, nagy vontatókat, vagy nem szervezhetik meg a már szokásos vasárnapi szállításokat, amikor TEFU-kocsi- kat is igénvbe vesznek legkevesebb két hét késést okoz ez a munka befejezésénél. Hogy ezt elkerüljék, felajánlották: a cukorgyár rendelkezésére bocsátják a jurináki központjukban levő 10 tonnás mérleget. Ügy is ezen a területen van a répájuk zöme — 120 hold —, amelyről mintegy 240 vagon termést várnak. Azt is vállalta a tsz, hogy fizeti a plusz munkaerőt, akit a M tonnás mérleg kezelésével bíz meg a gyár. Aki úgy véli, hogy ezzel elintéződött az ügy, nagyot téved. A cukorgyár körzeti megbízottja ugyanis a javaslatra azzal válaszolt, hogy elkezdte sorolni kifogásait. Ilyeneket: a tsz központja és a vasútállomás között két és fél kilométer a távolság. Ki vállal felelősséget azért, hogy útközben nem dézsmálják meg a már lemért répát... Megtörténhet az is, hogy ugyanazzal a rakománnyal kétszer állnak a mérlegre... Hiába érveltek a tsz vezetői, hogy részes művelők szedik, szállítják a répát, azoknak is érdekük, hogy vigyázzanak. S hogy az üres járművek visszaméré- sével azonnal kiderülne, ha megdézsmálnák a szállítmányt. Különben is, a nyáron a gabonát még messzebbről is hordták — esetenként éjszaka is — mégsem volt soha hiány. Mindezek ellenére a gyár felügyelője azt mondta, nem oldható meg ez a dolog. Ekkor fordultak a tsz vezetői a járási, majd a megyei tanácshoz. legutóbb a megyei tanács felvásárlási osztályának munkatársai jártak a tsz-ben, vizsgálatuk után kérték a cukorgyári vezetőktől, hogv haladéktalanul intézkedjenek a mázsaüeyben. Ezt várják a szövetkezetiek is. S nagyon igazuk van. amikor azt mondják: több bizalommal, ióindu- lattal elkerülhető lett vol- ma a sok huza-vona és a hosszú vita. N. F
