Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
íWB. «September 19. 1 SZOLNOK MEGYeTTSEPLAP Tagozati osztály vagy „kiválóak iskolája"? m nnakidején a negyve- /! nes években nagy feltűnést keltett Zi- lahy Lajos író javaslata a „kiválóak iskolája’’ létesítésére, ahol a szellemi elit, az ország vezető rétegének kinevelésével foglalkoznának, kivételes képességű tanulók és tanárok közreműködésével. Ez a terv nem valósult meg, mert az elgondolás nem volt életképes. Azóta egy megváltozott rendszer, egy merőben újtípusú életforma, a szocialista életforma keresi a rendszerének legjobban megfelelő iskolát. Keresi, mert még korántsem fejeződött be az iskola, elsősorban a közép és középfokú iskola rendszerének kialakítása, habár az iskolareform sok kérdést tisztázott. F őleg a középiskola vonatkozásában okoz sok gondot a kiválóak fokozottabb foglalkoztatása. Az az álapjában helyes törekvés ugyanis, hogy a gyenge tanulókat a közepesek szintjére hozzák, a tapasztalatok szerint jócskán felemészti a pedagógusok energiáját, s a tanmenet is elsősorban a közepes és gyengébb tanulók képességeihez mére. tezett. Az egy-egy tantárgyból kugró képességet tanúsító diák számára marad a szakkör, ha éppen van olyan, amilyenre szüksége van, ha éppen az iskola legkiválóbb szaktanára vezeti és ha olyan a felszerelés, amely alkalmas a tananyagon túl is arra, hogy kielégítse az érdeklődést. A tagozati osztály alkalmasnak látszik arra, hogy segítsen ezen a hiányosságon és egy-egy területnek az adott tárgyból legjobb képességeket felmutató tanulóit kiemelt képzésben részesítse. Itt nem valamiféle „szellemi elit”, „vezetőréteg” kitenyésztéséről van szó, hanem arról, hogy már jó korán neveljen olyan kitűnő szakembereket, akik képességeiket kibontva egy-egy tudományág kiváló művelői lehetnek, ezeknek tanulását elősegítse, felsőfokú képzésükhöz az eddiginél lényegesen szilárdabb elnköt teremtsen. N em arról van szó, hogy minden iskolában legyen ilyen osztály. Ez megvalósíthatatlan anyagilag és szervezetileg egyaránt. Egy ilyen tanulócsoport felszerelése ugyanis tetemes pénzbe kerül. Marad tehát az a lehetőség, hogy megyénként és szakonként egy-egy ilyen osztály indulna, mindig ott, ahol az összes feltételek adottak. Erre törekszik a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, amely a következő tanévre szeretné megvalósítani azt az elgondolt. hogy a jelenleg működő két középiskolai orosztagozatú osztály mellett elsősorban természet- tudományi (fizika, matematika) szakokat indítson. A tapasztalatok szerint a tagozati osztályokba olyan sok a jelentkező, hogv azoknak tekintélyes ^ részét vissza kell utasítani. Ez a zenei tagozatú általános iskolákra is vonatkozik. Elvileg tehát a tagozati osztályok mellett sok minden szól. Néhánv meggondolandó és az új tagozati tanulócsoportok létrehozásánál figyelembe veendő szempontokat azonban nem árt már most. az előkészítés és szervezés évében megfontolni. Nagy vonzóerőt jelent — a tapasztalatok szerint a tagozati osztálv. Elit-intézményt seitenek benne. — ezért a becsvágyó szülők mindent elkövetnek, hogy gvermpkük. a kiemelt tantárgy iránti érdeklődésétől függetlenül ide kerüljön. Ez az egészségtelen helyzet a szülők és az iskola közötti viszonyt ronthatja, ha pedig az igazgató beadja a derekát, akkor a cél válik elérhetetlenné. A megyei tanács műL1 velődésügyi osztályának elgondolása szerint tanulmányi versenyt rendeznének a nyolcadik általánosban és a legjobbakat vennék fel a tagozati osztályokba. — Az elgondolás jó. szerintünk azonban ki kellene egészíteni speciális képességvizsgálattal, amely eldöntené, alkalmas-e a tanuló a biológia, matematika, fizika, illetve kémia szakosodásra, anélkül, hogy egyoldalú szakbarbárrá válna. Megnéztük a szolnoki Verseghy gimnáziumban a tavaly végzett IV/c. osztály eredményeit. Ez orosz tagozati jelleggel működött, az osztályfőnök tapasztala, ta szerint az egyetemen még a műszaki érdeklődé- sűeknél is nagy előnyt jelent az orosz nyelvnek az átlagosnál jóval magasabb színvonalú ismerete. Az is igaz azonban, hogy kimondottan olyan pályát, amelyhez ez a nyelvismeret szükséges, mindössze négyen választottak. Az igazgató- helyettes egy negatív tapasztalatot említett: a legjobbak jelentkeztek ebbe az osztályba és egészséges versenyszellem alakult ki, ugyanakkor azonban a töb. bi negyedik osztály megsínylette ezt, hiányzott onnan az a mag, amely az osztályt tömöríteni és előrelendíteni tudta volna. Természetesen, ha ezek a tagozati osztályok nem egy iskolából, hanem a megye összes gimnáziumából szedig össze a legtehetségesebbeket, ez a veszély nem áll fenn. Többek között ezért is helyes, ha kevés ilyen osztályt indítanak. A társadalom is hozzájárulhat a szemmellátha- tólag érdekes és progresz- szív ötlet megvalósításához: a sok és drága felszerelés egy részét társadalmi munkában készíthetnék el a különböző szakképzettségű szülők és az üzemek is vállalhatnák néhány műszer, kísérleti eszköz elkészítését. E gy év van még a tagozati osztályok megindításáig. Ez alatt mind a felvételi rendszer kidolgozására, mind az anyagi alapok megteremtésére megvan a reális lehetőség. A társadalomnak figyelemmel kell kísérnie a tagozati osztályok létesítésének előkészületeit, — amelyek a szellemi arisztokráciát nevelő „kiválóak iskolája” helyett a szocialista szakember- és tudósképzésnek (ehetnek bázisai, ha jól fognak hozzá megvalósításukhoz, — hí — Beszélgetés a Marica grófnő rendezőjével A könyv a legjobb barát — ez már elcsépeltnek ható mondás, mint ahogyan minden magától értetődő megállapítás előbb-utóbb azzá válik. A mondást talán kiegészíthetjük azzal, hogy csak a jó könyvekre vonatkoztatjuk és egyre szélesebb rétegek szemében már a könyv szépsége is e barátság jellemző jegye. A szép könyv régebben meglehetősen — költséges „hobby” volt. Kevésszámú A rendezőnő Ezt a beszélgetést egyben egy kicsit bemutatásnak szántuk, bár Lovas Edit, a színház új rendezője, már nem ismeretlen a szolnoki közönség előtt, hiszen tavaly vendégként 6 rendezte a Mária főhadnagy című nagyoperettet. Az idén viszont mára Szigligeti Színházhoz szerződött és első rendezése, amely egyben a színház első bemutatója ;S szintén nagyoperett, Kálmán Imre Marica grófnő című darabja; — Tulajdonképpen számomra már nem volt ismeretlen a szolnoki kollektíva, ez lényegesen megkön nyl- tette munkámat. Remélem, az idén sikerül kielégítem a szolnoki közönségnek azt a jogos kívánságát, hogy a zenés darabokat is a prózai bemutatók színvona'án, igényességével játsszuk, hiszen az idén sikerült a színháznak egy nagyon tehetséges, fiatal operettgárdát kialakítania. Lovas Edit lesz a színházban egy kicsit a zenés műfaj gazdája, de nemcsak operetteket, hanem prózai darabokat is rendez. — A következő produkcióm is próza, O’Neill Boldogtalan hold című darabja. Kecskeméten, ahonnan Szolnokra szerződtem, felváltva rendeztem zenés és prózai darabokat. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy tudomásom szerint Lovas Edit Debrecenben nem egy sikeres opera- előadást is rendezett. — Igen, voltam Debrecenben és Pesten is mielőtt Kecskemétre kerültem, A Marica grófnő jóval ötve- nen felüli bemutatóm lesz már, de ezzel úgy vagyok, mint a nők az életkorukkal, a túl nagy számokat már nem igen jegyzem meg. De ha úgy tetszik, maradjunk a kerek számnál, az ötvennél. — Ezek szerint vissza is kanyarodtunk az utolsó bemutatóhoz, amely egyben mindig a legkedvesebb is szokott lenni. Október 1-én premier. Elégedett a próbák menetével? — Mindig öröm tehetséges er,’’ erekkel együtt dolgozni és ha ezek a színészek egyben fiatalok, a rendező munkája egy kicsit pedagógia is. Véleményem szerint egy jó opcrettszí- nászrek három tulajdonsággal kell rendelkeznie: jó fizikai adottságokkal, magas színvonalú énekkultúrával és nem utolsó sorban színpadi játéktudással. Remélem, a szolnoki közönség tetszését is megnyerik majd a darab szereplői és bízom abban, hogy az egész előadás tetszeni fog. A beszélgetés után tx>- vas Editet, engedelméyei elkísértük az esti próbára is. A jelzett díszletek között. utcai ruhában folyó próbát már az alakuló, készülő előadás izgalma fűti. A rendezőnő munka közben csupa lendület, energia, ötlet. A kollégák véleménye, hogy ilyen rendezővel öröm dolgozni. A színész munkájában nagyszerű irányító segítőtárs. És ami" Lovas Edit instruál, „orvul” el-el villan a fényképezőgép vaku- ja, hogy megörökítsük néhány ellesett pillanatát a készülő előadásnak. Rideg Gábor A primadonna és a bon- vivan nagyjelenete (Hubai Anikó és Rózsa Sándor) • Két magyar # / f •• a •• íuvosotos a döntőben Szombaton a Zeneakadémián kihirdették a nemzetközi fúvósötös verseny első fordulójának eredményét. Mint ismeretes, az elődöntőn 15 együttest hallgatott meg a zsűri, s közülük 8 quintett jutott tovább: a nemrégiben alakult avignoni fúvósötös, a Berlini Állami Operaház együttese (az NDK versenyzői), a bukaresti fúvósötös, a magyarok részéről az 1962-ben alakult ifjúsági és a genfi nemzetközi versenyen díjat nyert magyar fúvósötös, a Prágai Zeneakadémia együttese, a szlovák és a szovjet fúvósötös. Ezek a quintettek a nap folyamán ismét a zsűri és a közönség elé léptek, hogy megküzdjenek a döntőbejutásért. A döntő eredményét ma közük. A döntőbe került legjobb hat klarinétos közül hárman ugyancsak szombaton mutatták be műsorukat. — Mindhárom versenyző már valamilyen nemzetközi díj tulajdonosa volt. A francia Michel Portai 1963. évi genfi nemzetközi verseny második díjának nyertese, a román Aurelian Popa az 1959. évi Prágai Tavasz klarinétversenyének győztese, és a szovjet Valerij Bearucsenko al bécsi VIT-en első díjat és aranyérmet, valamint az 1963. évi leni ngrádi össz-szövetségi versenyen első díjat nyert. Szép könyvek művészete műértő, az irodalom és az esztétika megszállottja gyűjtötte a szép, külsejében művészi értékű olvasmányokat, amelyek gyakran negyven-ötven példányban jelentek csak meg, becsük ritkaságukban is volt. A kényszerítő ok azonban erre a kis példányszámra az volt, hogy igény nem mutatkozott többre. Pedig a világhírű gyomai Kner nyomda példány számban sokkal többre is képes lett volna, hasonlóképpen a békéscsabai Tevan nyomda is. A szép könyv nemcsak olvasmány, esztétikai élmény is. Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára nemcsak érdekes olvasmány, de a Bartók mű dallamvilágának szöveg közti kottabetéteivel, Kass János modern szuggesztív színes grafikáival képzőművészeti-, — és aki érti —, annak számára zenei élmény is. Heltai Jenő: Az ezerket- tedik éjszaka című bűbájos, felnőtteknek szóló mesejátéka ünnepi köntösben jelent meg és a műélvezethez kétségtelenül hozzájárul a szép betűtípus, a szöveg között a mű alaphangulatát erősítő illusztrációk. A könyvek szebbé tételére most már egy igen örvendetes tény sarkallja a magyar könyvkiadást: az igények szüntelen növekedése, sőt egy bizonyos mértékű tömegigény megjelenése. Ez pedig nem kevesebbet jelent: a könyv immár nem alkalmi időtöltés az emberek mind nagyobb részénél, hanem műérték is, amelynél természetszerűleg törekednek arra. hogy díszítse is a lakást. A magyar nyomdaipar az utolsó évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Reprezentatív kiadványink külkereskedelmünkben is lényeges helyet foglalnak el, a Corvina és a Helikon kiadásokat, az Akadémia Kiadó kitűnő minőségű tudományos műveit ma már számontartják a miág könyvpiacain. S itthon az Olcsó Könyvtár valamiken igen fontos kultúrmissziót betöltött kis köteteit a falusi könyvesboltokban is felváltja a Milliók könyve sorozat, vagy a Mikszáth, Jókai kiadványok díszes, szép kivitelű, esztétikai örömet okozó kötetei. Nem akarunk messze menni a következtetésben. Mégis érdekes, hogy Kálti Márk Képes krónikájának bőrkötéses, számos kiadása, amely csodálatos színeivel, gondos tipografizálásával műremeknek mondható, — még csak ezer példányban készült, de megjelenése után egy hónapon belül már nem volt kapható Magyarországon. S hány hónapig porosodtak a százötven példányban megjelent Tevan kiadványok a két világháború közt a könyvesboltok kirakataiban... Ma már a megye valamennyi könyvesboltjában a bibliofil számozott könyveknek állandó vevőközönségük van, akik félretétetik maguknak. Azaz egyre szélesül a gyűjtőtábor is Ami pedig a rendkívül szép kivitelű lexikonokat, művészettörténeti kiadványokat illeti, aligha kel1 bizonyítani, hogy annyi fogy belőle, amennyiről a könyvkiadás akárcsak tíz- tizenkét évvel ezelőtt álmodni sem mert. Szép könyv, jó könyv, nagy példányszám. A három tényező együtt kulturális fejlődésünk egyik megbízható mutatója. S ez a mutató egyre pozitívabb, egyre biztatóbb. — ht — Ténagy Sándort > / OiZ és zene. Füttyel csipkézi a csöndet a dombon egy nyurga legény, és tele tüdővel próbálom én is a dalt, de csak úgy magamban, szemérmesen ízlelve a hangok bugyogó erjedését. Most ősz van, köszöntenem kéne a víg szüretre-menőket és belekóstolni a lányok fürtös mosolyába — de félre húzódom, nem jön számra a szó.csak zenét érzek, titkos hangjegyek vöttyözik szívemet, ősz van p csak zene van; s hangokká alakulva én is, futok ugrálva a nyurga legény pilléző füttye után. és violmkulccsá görbül bennem a vágy teu tánad, ki szertelen életemnek bolondot karmestere lettél.
