Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
1965. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Határozott, szilárd vezetésre szükség van, de durvaságra nincs Az utóbbi években rossz híreket kaptunk a Csorbái Állami Gazdaságról. — A korábban magas hozamairól és nyereségességéről ismert gazdaság 1963-ban 1,7 millió forint veszteséggel zárt. Eredményjavulás helyett a deficit tavaly megduplázódott. A növénytermelés hozamai visszaestek és leromlott az állattenyésztés is. A gazdaság hanyatlását jórészt a természeti tényezők — aszály, jégverés, állatbetegség — okozták, de ezek nem változtatnak a tényeken; Az eredményromlás idegessé tette a gazdaság vezetőit, különösen Nagy György főagronómust. A korosabb szakvezető már 12 éve dolgozik • jelenlegi beosztásában. Alaposan ismeri a gazdaságot és szívügye annak fejlődése. — Rendkívül nagy munkabírású ember, hajnaltól késő estig gyakran még vasárnap is a határban van. (Emiatt még a családját is elhanyagolja.) Nem tűri el a fegyelmezetlenséget, — szembeszáll a naplopókkal és a közös vagyon dézsmá- lóival. Ezek pozitív vezetői tulajdonságok, de mégis elhalványodnák, mert a fő- agronómus vezetési módszerei nem tartanak lépést a követelményekkel, magatartása tűrhetetlenné vált; Keresztezi a beosztott vezetők intézkedéseit A gazdaságban számos embertől hallottuk: „Nagy György a főállattenyésztő, főgépész, agronómüs és brigádvezető egyszemély- ben”. Nem alap nélkül mondják ezt. Gyakori eset, amikor a főagronómus h beosztott vezetők helyett, sőt azokkal ellentétesen in. tézkedik. íme egy példa: Ott jártunkkor a főállattenyésztő és a tehenészet dolgozói a takarmányváltozás miatt bosszankodtak. Addig ugyanis zöldtakar- mányt kaptak a tehenek, majd egyik napról a másikra silóra tértek át. — A főagronómus utasítására ugyanis a méládért (kaszáló és járvarakodó gép) kombájnszalma kazlazásá- hoz vitték el. A tehenészek a tejhozam visszaesését féltették, mert a jószágok érzékenyek a változásra. Ha kevesebbet fejnek, a keresetük is csökken; A főagronómus tehát részletkérdésekben is _— mások tudta nélkül — intézkedik. Nem bízik senkiben, pedig bizalom nélkül nem lehet irányítani a gazdaságot. A főgépész az 6 tudta nélkül senkinek sem adhat szabadságot. — Meglepő, hogy Nagy György készíti, vonalazgatja a pré. mium kimutatást. Ő intézkedik a konyha és az étkezde rendetlensége miatt. Durván bánik, útszéli hangon beszél az emberekkel De az említett bajok csak a kisebbek közé tartoznak. A fő hiba: Nagy György nem becsüli meg az embereket. Durva hozzájuk és önérzetükben sérti meg őket. A sertéshizlalda takarmánykeverékét a telep vezetője állította ösz- sze, a főagronómus mégis Szabó Gyula brieádvezetőt vonta érte felelősségre. A keverőüzem dolgozói előtt kiabált vele — ..fegyelmit indítok maga ellen”: A jogtalanul megbántott technikus a pártvezetőséghez fordult panaszával. Ez olaj volt a tűzre. Néhány nap múlva vissza vágott brigádvezető most így kesereg: „két éve dolgozom itt, nem bírom tovább, — tönkre mentek az idegeim”. Szabó Gyula nem az egyetlen sértett ember. — Gidrán Gyula főállattenyésztő is távozni készül. Elege volt a főagronómus durvaságaiból. Az utóbbi években tehetséges, fiatal szakemberek szintén emiatt távoztak a gazdaságból. Az emberek tele vannak keserűséggel. Többen azt mondták: „A legszívesebben máshol dolgoznám, de hova költözzek a gazdaság lakásából? Voltak, akik arra kértek: „ne írja meg a nevemet, mert féltem a munkámat”. Neki már mindegy Balogh Gyula traktoros nyíltan mer beszélni, ösz- szeveszett a főagronómus- sal, előbb az Sz—100-ról váltották le, majd mások füle hallatára közölte vele Nagy György: „Addig nem nyugszom, míg el nem megy innen”. A kazlazásnál nyolc traktorossal beszélgettünk az ebédszünetben. Ök is megerősítették Balogh szavait; — Elmondották társukról, hogy nem rossz szakember de: „akire rá teszik a nyer. get. annak futnia kell”. Az egyik traktoros igazolást hozott a szemorvosi kezelésről. A főagronómus mégis azzal fogadta másnap: „menjen az isten... nem azért van a traktor, hogy a feneke rajta legyen”. A gazdaságban botosispánnak nevezik a főagronómust. Találó ez a megjegyzés, mert a módszerei valóban a tőkés nagybirtok rettegett hajcsáraira emlékeztetnek. „Ha reggel valaki f el hosszon t ja. minden útjába kerülő emberen kitölti a haragját”. — Sajnos sok embertől hallottam ezt a megjegyzést. A napokban a gazdaság tiszteletben álló kertészét bántotta meg. Azelőtt a konyhai lányok hordták sírva az ebédet. Augusztusban a kazlazóknt küldte el az isten... és fél napig nem dolgoztak emiatt. Az aratás idején a műhelyvezető kelt fel a párttaggyű- tésről, mert soknak találta a főagronómus sértegetéseit. Egy évvel ezelőtt Tamasl József technikust (jelenleg párttitkár) fenyegette meg, hogy pofonvágja, amiért nem nyelte le a durvaságait. Ég mit szól az igazgató ? A legtöbbször semmit. — Áldását nem adja rá. de eltűri, hogy az emberek önérzetébe gázoljon. Sándor Kálmán igazgató így vélekedik: „Nem az a baj. hogy megmondja a véleményét, hanem az, ahogy mondja”. „Ezen alapvetően kellene változtatni...” De ki változtasson rajta? A párttaggyűlésen óvatoskodva bírálnak a kommunisták. mert tartanak a retorziótól. A városi párt- végrehajtóbizottság többször foglalkozott a csorbái gazdaság problémáival. Ke. ményen bírálta az ottani állapotokat, az emberekkel való tűrhetetlen bánásmódot. Máskor a vb- tagjai mennek ki a helyszínre „rendet csinálni”. — Néhány hétig csend van, aztán mintha mi sem történt volna, folytatódik a durvaság. A főagronómus módszerét néha átveszik a brigádvezetők is. Legutóbb Vasku Gyulánét a pártvezetőség javaslatára leváltották, mert nvomdafpsté- ket nem törő hangon beszélt a címerező gyerekekkel. Esetenként az igazgató is elragadtatja magát, s nem válogatja a szavakat. A nyáron a norma, a kereset miatt panaszkodtak neki, s így válaszolt: „Egész nap a ...vakarjátok, azért még ez is sok”. Több embertől hallottuk: „Kálmán bácsi már nem a régi, ha panaszunk van zsebredugott kézzel áll, ránk se néz”. Mosolyognak a gazdaságban: „Kérni mentél az Igazgatóhoz? — a főagronómus úgy sem fogja megengedni...” Antiszociális bánásmód A Kisújszállástól 18 kilométerre fekvő Csorbán kiáltóak az ellentéteik. — Amit a társgazdaságokban rég megoldottak, itt csak vajúdóban van. A Tóth tanyán villany világít az istállóban (agregátor termeli az áramot) a közeli lakásokban petróleumlámpa ég. A Nagykunságban autóbusz hordja a gyerekeket az iskolába, itt gyalogolnak a sártengerben. (Tavaly lemorzsolódás is volt emiatt.) Pedig jármű és kisvasút is van. A napközi otthon ügyben az igazgató és a városi tanácselnök le- velezget. A Tóth tanyán nincs ivóvíz. Sándor Kálmántól hallottuk: „igaz lajttal is vihetnénk, míg nem lesz artézi kút”; De nem visznek. Ujfalusi Lukácsné járművet kért az igazgatótól, mégsem kapott. Tur- gonyba gyalogolt nyolc kilométert, onnan vonat vitte a karcagi kórházba, s amikor beért, két óra múlva megoperálták. Mi ez, ha nem a gazdaságvezetők nemtörődömsége ? A tsz tagok fogatot, járművet kapnak a gyermekeik nem gyalogolnak az iskolába. Az állami gazdaság még térítés ellenében sem ad járművet, a tüzelő és a háztáji termés hazaszállításához. Rausch Béla tehenész, a zárlat idején otthagyta a karantént. Hibát követett el, meg is bűnhődött érte, mert utána kézhez kapta a munkakönyvét. Ám az ötcsaládos ember felesége is tehenész. Az asszony májusban szült. Gyermekeitől augusztus elsejétől megvonták a kedvezményes tejet. Közben a férjet is visszavették (nem állandó munkára a gazdaságba), de az anya jogán Is járt volna a tej. A panasz süket fülekre talált, s a felsőbb szervek intézkedése nyomán kapták csak újból a tejet a hat éven aluli gyermekek. , A Csorbái Állami Gazdaságban megromlott a légkör, pattanásig feszült a húr. Idegesek a vezetők, a beosztottak és a munkások Félnek a főag- ronómustól .Azt mondják: „nálunk vakfegyelem van”. A szakszervezetnek nincs tekintélye, az igazgató tehetetlen, a pártszervezet küszködik az árral. Ezen a helvzeten mindenképpen változtatni kell; Jó dolog, hogy a növény- termelés ágazatai rekord- eredményt hoztak, s az állattenyésztés is kiheverte a súlyos betegséget. — A gazdaság az idén nyereséges lesz. Ám az eredmények nagyobbak is lehetnének. Nem állítjuk, hogy a főagronómus mindig ok nélkül szidja az embereket. Szükség van a határozott. szilárd vezetésre, de nem a durvaságra. Reméljük. az illetékes szervek határozott intézkedései nem váratnak magukra és mielőbb változás lesz a csorbái gazdaságban; Máthé László A PÁRTÉLET FÓRUMA A közvetlenség, őszinteség sok segítőtársat ad P ártmunkát csak akkor végeznek szívesen az emberek, ha értik mit és miért tesznek. Ebben az esetben szívesen vállalnak részmunkát, részfeladatot. Ez a meggyőződés is segített abban, hogy most kevesebb magyarzattal is értjük már egymást. Vállalatunkná' igazán van arra lehetőség — és ezt saj-.os ki is használtuk —, hogy az emberekkel csak utasító hangnemben beszéljünk. Kiadtunk határozatokat és tetszett vagy nem, értették a dolgozók vagy nem, végrehajtották. De amit csináltak, azért már nem éreztek elég felelősséget. Az egyetakarás gondolata így nem szőtte át, nem fogta össze gazdasági, eladói tevékenységüket. Gépnél szórják a trágyát az abádszalőki Lenin Tsz- ben. A rakodást trágyamorkolóval végzik. Őszi készülődés Felkészült a cipőkereske- delem az őszi-téli idényre. A divatos, könnyű, hajlékony ragasztott talpú férfi cipőkből a tavalyinál tizenkét százalékkal több kerül üzletekbe. Nagyobb meny- nyiségben . — körülbelül százezer pár — hoznak forgalomba vulkanizált vékonytalpú vízhatlan férfi félcipőket. A női félcipők választékát is a könnyebb, de vízállóbb vulkanizált és műanyagtalpú fajtákkal növelték. Gondoskodott a kereskedelem a nők részére elegendő gála cipőről is. Mintegy tizenöt százalékkal több tűsarkú körömcipő várja a vásárlókat, s újdonságként hatvanezer import női lakkcipőt is forgalomba hoznak. Gyermek szárascipőből több mint két és félmillió pár áll a vevők rendelkezésére, ezen belül a tavalyinál nagyobb mennyiségű tartós műanyagtalpú lábbeli. Sár. és hócipőben sem lesz hiány; A fegyveren erők napjára készülünk A HAGYOMÁNYOKHOZ híven az idén ismét Karcag város dolgozóival, az iskolásokkal együtt emlékezünk meg a fegyveres erők napjáról. Adottságainkhoz mérten igyekszünk a szeptember 29-ét megelőző napokban is több olyan rendezvényt tartani, mely egyrészt látványos és szórakoztató. másrészt honvédelmi nevelő hatással bír. A körülbelül egy hetes program részletes tervét a napokban beszéltük meg a városi pártbizottsággal. a KISZ-el, a különböző társadalmi szervezetekkel. Karcag öt iskolájában, valamint a KISZ székhazában szeptember 20 és 30 között rendszeresen tartunk honvédelmi jellegű filmvetítéseket. Gondoltunk az úttörőkre is. Szeptember 25-én a városi úttörő elnökség és a karcagi honvéd helyőrség közös rendezésében az úttörők részére színes látványos bemutatót, hadijátékokat tartunk SZEPTEMBER 26-AN délelőtt honvéd zenekar ad térzenét a városban. Szeptember 28-án délután \ karcagi fegyveres erők képviselői megkoszorúzzák a szovjet hő:i emlékművet, majd este a Déryné művelődési otthonban ünnepi megemlékezést tartunk. — Másnap dkelőtt lóversenyt rendezünk a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség és a tartalékos tisztek részvételével. Végül október 8-án a fegyveres erők napjára rendezett ünnepség- sorozat záróakkordjaként a Magyar Néphadserqeg Művészegyüttese ad műsort a szocialista brigádok tagjai, valamint a mezőgazdasági V?rs'"v'l«n '■ -liáró dolgozók tiszteletére. Asztalos Mihály őrnagy A felelősségvállalást, fe- felelősségérzetet igyekeztünk megteremteni. Nem csak óhajokkal, tettekkel. A kereskedelemben nagyon fontos, hogy bízzunk egymásban és higgyünk egymásnak. A bizalmat pedig csak őszinteséggel lehet megalapozni. Mint ahogyan a vevő nem magyarázza körűi ha egy kiló cukrot vagy kenyeret kér, mi sem pél- dálódzgatunk. Nevén nevezünk mindenkit és mindenki hibáját. Nemrég az alapszervezet egyik fontos gazdasági vezető beosztású tagját nyilvánosság előtt megbíráltuk^ mert régóta nem tanul. — Ugyanakkor van olyan pár- tonkívüli dolgozó nálunk, aki már elvégezte az esti egyetemet. Ha mi nem szólnánk is róla, az emberek el tudják bírálni, hogy baj van a példamutatással. — Miért ne tudhatnák, hogy a pártvezetőség is velük ért egyet ilyen esetekben. A közvetlen kapcsolat kialakulását, a bizalom növekedését segíti az a jól bevált szokásunk is, hogy a taggyűlés előtti délutánon fogadónapot tartunk. Sokan keresték már fel a vezetőséget a legkülönbözőbb kérésekkel, észrevételekkel. Az őszinteség, közvetlenség megteremtésének sok más „kellékét” is igénybevettük. A jutalmazásokat vagy büntetéseket a vállalat igazgatója Turóczi Fe- rencné például sohasem tekinti véglegesnek, amíg a pártvezetőséggel vagy legalább velem meg nem beszéli, akár párttagokról; akár pártonkívüliekről legyen is szó, hisz azonos érdemekért ugyanaz az elismerés vagy azonos hibákért ugyanaz az elmarasztalás, büntetés illet mindenkit; Ha vitatkozunk ilyen esetekben — és vitatkozunk — az igazgató elvtársnő sohasem törekszik arra, hogy nálam „hatalmasabbnak” mutassa magát. Én viszont nem akarok nála pártsze- rűbbnek vagy _ okosabbnak látszani. A vállalat és a három és félszáz ember érdekeinek egybehangolása vezet bennünket. Volt példul egy eset, amikor egyik törökszentmiklósi boltos feljelentette a közvetlen munkatársát. Én a feljelentő mellett napokon át kardoskodtam, mert csak később bizonyosodtam meg, hogy a szabálytalanságokat — csaknem egy éven át — együtt követték el. Most sem a megbánás, hanem a boltvezetői tisztség „megpályázása” ösztökélte az őszinteségre. A megfontoltságnak, a pártvezetőség véleménye meghallgatásának is betudható, hogy az év első felében 130 munkával kapcsolatos ügyből huszonkettőt követett reklamálás. — Ezek közül öt fordult részben vagy egészen a fellebbező javára. Azzal is bizonyíthatom a közvetlenség, az őszinteség eredményeit, hogy a taggyűléseink aktívak, s a pártnapjaink mindig nagyon látogatottak. S ha lehet még ennél is többre tartom azt, hogy mindenki szívesen vállal pármunkát. A pártonkívüliek is mindig pontosan elvégzik ha valamire megkéri őket a vezetőség. A legközelebbi taggyűlésen az ideológiai irányelvekről tanácskozunk. A vezetőségi tagok és a pártesoportbizal- miak már hetek óta foglalkoznak azzal. hogy az irányelvek tükrében elemezzék saját helyzetüket. A taswűlésen már azt vitatjuk. hogy mit tegyünk, hol javítsunk. L| a mindenki érzi, hogy ** szükség van a véleményére. munkájára, szívesen dolgozik és szívesen töpreng azon, miképp lehetne még jobb alapszerveze- tünk munkája. Elmondta: Sándor Géza, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi V pá rt tik ára
