Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-02 / 206. szám
IMi, «eptembcr 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mii vár a színház az áj évadiéi ? Beszélgetés Berényi Gábor igazgatóval Hivatalosan ma, az évadnyitó társulati üléssel kezdődik a Szigligeti Színház 1965 66-os színiévadja. Az első bemutató természetesen még elég messze van, közel egy hónap választ el bennünket tőle, de a próbák hamarosan megkezdődnek. A nyári szünet utolsó beszélgetésére kértem Berényi Gábor igazgatót, és mi másról eshetett volna szó ezen a beszélgetésen, ha nem az új évad feladatairól, várakozásairól, hiszen a színház igazgatója a „vakáció” utolsó napjaiban is — érthetően — minden idegszálával már az új évadra koncentrál. lap értékelte az elmúlt évadban végzett munkánkat.' Nagyon sok megállapításával egyet kell értenünk. Elsősorban azokkal, amelyek a rendezői és színészi munkára vonatkoznak. Ebben az évadban olyan jó rendezői kollektívát szeretnénk kialakítani, amelyik az egyeségesebb, egyenletesebb rendezői munka biztosítéka lehet. — Valóban igaz az is, hogy az elmúlt évadban a színház nem aknázta ki eléggé a rendelkezésre álló színészi gárda adottságait. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ebben az évadban például Győri Ilona a Boldogtalan hold című O’Neill darabban pályája egyik legjelentősebb, legizgalmasabb feladatát kapja majd. De nagyon szép feladatok várnak Mádi Szabó Gáborra, Hegedűs Ágnesre, Gyön- gyössy Katalinra, Szekeres Ilonára, Horváth Sándorra és Upor Péterre is Miller Sálemi boszorkányok című drámájában. Úgyszintén brilliáns színészi lehetőségeket kínál a Windsori víg nők is, amelyet különben vendégrendező, Vámos László rendez. A színház legfiatalabb tagjait elsősorban két darabban, a Rómeó és Júliában és az Úton című Ro- zov drámában foglalkoztatjuk majd. Természetesen a többi produkcióban is számítunk rájuk. — Szolnok közönsége igényli és szereti a zenés darabokat. — Tudomásom szerint ebben az évben erősítették a társulat zenei részét is. — Igen. Űj szerződtetésekkel véleményem szerint sikerült megerősítenünk zenés társulatunkat. Ebben az évben az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani a zenés produkciók igényesebb előadására is. — rideg — JOGI í anácsadó A munkajogi fegyelmi eljárás A módosított munkatörvény fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezései kétségtelenül szigorúbbak az előzőnél, de ugyanakkor a dolgozó védekezési lehetőségét is biztosítják. Emellett alkalmasak arra is, hogy a felelőtlen dolgozóval szemben olyan in-' tézkedést foganatosítsanak, mely mind az elkövetőre, mind az egész vállalati kollektívára megfelelő nevelő hatással lesz. A fenti alapvető célt szolgálja az a rendelkezés, miszerint a büntetés kiszabása előtt a munkavállalót személyesen meg kell hallgatni, s biztosítani, hogy védekezhessen. Erről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni; E rendelkezés ellenére több vállalatnál úgy vélték, hogy a személyes meghallgatás kötelezettsége a vállalati jogtanácsosra, — vagy a fegyelmi biztosra átruházható. A meghallgatási kötelezettség átruházására azonban a jogszabály nem ad lehetőséget. — A dolgozót mindig annak kell meghallgatni, aki a fegyelmi jogkört gyakorolja, aki a fegyelmi határozatot aláírja. Az egyik szolnoki vállalat a főügyészséghez benyújtott panaszában a szóbeli meghallgatás mellőzésével hozott fegyelmi határozatának hatályon kívül helyezését sérelmezte. Véleménye szerint egy közepes nagyságú üzem igazgatója e kötelezettség betartása esetén munkaidejének jelentős részében a fegyelmi eljárás alá vont dolgozókat hallgatná meg, holott az igazgató elsődleges feladata a vállalat irányítása. Ez utóbbi megállapítás helyes, ezért ad lehetőséget a jogszabály arra, hogy a fegyelmi jogkört a vállalat igazgatója a termelési egységek vezetőjére, valamint a vállalat Augusztusban nem történt közúti baleset Jászberényben, Mezőtúron és Kisújszálláson A járások közötti versenyben a szolnoki vezet Az egyenruhaviselésről, az iskolai pénzgyűjtésröi és a tanulmányi kirándulásokról A tanévkezdés alkalmából több, a szülőket sokat foglalkoztató kérdésről tájékoztatták a Művelődés- ügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. Elmondották, hogy sem az általános, sem a középiskolák diákjai nem kötelezhetők egyenruha viselésére. Hétköznapokon célszerű, ha ruhájuk kímélése érdekében a gyerekek iskolaköpenyt viselnek, de erre ’S vonatkozik, hogy költséges egyenruházati cikkek beszerzését, illetve viselését nem szabad kötelezően előírni. Az érvényes rendelkezések értelmében az iskolák pénzt semmiféle címen nem gyűjthetnek a szüIők- től. Ugyanez áll a szülői munkaközösségekre is. A rendtartás előírása szerint a tanulmányi kirándulás — amely a tantervvel függ össze, s célja egy- egy földrajzi, történelmi, kulturális nevezetességű hely, továbbá egy-egy gyár, üzem, vagy a szocialista építőmunka egy-egy kiemelkedő létesítményének megismerése — az osztály minden tanulójára kötelező, ha az úticél helyben, vagy a közelben, a környéken van; Távolabbra két- három napra tervezett kirándulás csak a szülők hozzájárulásával rendezhető. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje. lány beszélgetett. Amint a teddy-bundás nő kifordult a kapu alól, az egyik — fekete nadrágot viselt — intett a társának. — Kövesd. Én közben telefonálok. A fekete nadrágos lány a legközelebbi telefonfülkéhez sietett. A vonal másik végén férfihang jelentkezett. — Ida vagyok — darálta a lány a beszélőbe. — Egy acélkék teddy-bundás nő volt náluk. Vali utánament. — Meddig tartózkodott ott? — Talán tíz percig. — Jó. Maradjon ott és figyeljen tovább. Valika intézi a többit. Félóra múlva megy Harangi. A kocsival jöjjön be! Jó? — Értem. Vége. A telefon kattant. A lány Visszasétált a ház elé! . A másik, Valinak nevezett lány a teddy-bundás nő nyomába szegődött. A Rákóczi úton villamosra szálltak és a belváros felé utaztak. A nő a Kígyó utcánál szállt le, és betért a Mézes Mackóba. — Kávét ivott, majd egy üveg Cin- zanót vásárolt. A Petőfi Sándor utcába ment, betért egy házba, de fél perc sem telt el, ismét megjelent a kapuban; Tétován körülnézett, majd rövid várakozás után megállított egy iskolás kislányt. Néhány mondatot váltottak, — nem lehet tudni miről — aztán a kislánnyal együtt visszament a házba. Körülbelül egy óra múltán a kisKézenfekvő a kérdés; — mit vár a színház az elkövetkezendő hónapoktól és vajon mit várhat a színháztól a közönsé ’? Ez utóbbiról el kell mondanom, hogy az elmúlt évekhez képest — összehasonlíthatatlanul nagyobb figyelemmel kísérte már a készülődést is, és talán ezt a megnövekedett érdeklődést példázzák a néhány héttel ezelőtt megtartott népes színházi közönség- szervező ankéton elhangzottak is. Ezen az értekezleten alakult meg a színházbarátok köre, amely működésével minden bizonnyal szorosabbra fűzi majd a színház és a város közönsége közötti kapcsolatot. — A közönségnek általában tetszik a műsortervünk, elégedett vele. Ez a tetszés realizálódik abban is, hogy már most háromszázzal több felnőtt bérletet váltottak, mint tavaly — mondta Berényi Gábor igazgató. — Éppen a bérletezés sikere veti fel azt a problélány kijött a kapun és a posta felé szaladt. Kék borítékot csúsztatott a bejáratnál lévő postaládába, majd visszafordult a Kossuth Lajos utca felé. Vali, miután gondosan körülnézett — a sarkon megállította a gyereket. — Mondd csak, melyik iskolába járs2? — Egy osztályba jársz a Fejes Marikával? A kislány készséggel válaszolt. — Nem. Ilyen nevű nincs az osztályban. — Hogy is hívnak téged? — A kislány megmondta; Vali nevetett, megsimogatta az arcát, elköszönt tőle, és a postára sietett. Telefonált. Néhány perc múlva levélszedő gépkocsi állt meg a postaláda mellett. A levelek belepotyogtak a vas- csatos bőrtáskába, és a kocsi tovagördült... Pikó százados kényelmesen hanyatt dőlt a fotelben. Ügy forgatta az ujjai között az olcsó borítékot, — mintha valami becses egyiptomi papirusz lenne. Sokáig nézegette a címzést, a ragasztást, a bélyeget, majd egy határozott mozdulattal felnyitotta; A levélpapíron apró, szabályos, gyerekes betűkkel ez állt: $• „— Kedves Ferikém! Leveled már elég régen megkaptam. Látod milyen lusta vagyok, még csak most válaszolok rá. Pedig nagyon szeretlek ám, csak ezt ne a levelező készségemét, vajon a meghirdetett műsort látják-e majd a bérlettulajdonosok? — hiszen az elmúlt években bizony a műsor megváltoztatásával jónéhányukat csalódás érte. — Az évad folyamán sor kerülhet a műsorterv bizonyos módosítására, — elsősorban a zenei darabok tekintetében, de csak olyankor, ha ez indokolhatóan szükséges. Természetesen nem lesz változás a meghirdetett kulcs-darabok előadásában, — Az esetleges csalódások elkerüléséhez két dologra van szükség. Egyrészt a közönség bizalmára, hogy az esetleges műsorváltozás az ő érdekeit szolgálja, másrészt arra, hogy a színház csak abban az esetben változtasson műsortervén, ha meggyőződött róla, hogy a változás a közönségnek is előnyös. Ilyenkor, évad elején a közönséget az is érdekli, hogy vajon szakmai szempontból mit vár a színház az új évadtól. — A nyári szünetben a mén mérd le. Inkább gondolj a sok együtt töltött kellemes órára, és akkor bizonyára nem fogsz kételkedni bennem. Egyébként minden a szokott módon folyik, a munka bent is és otthon is nagyon egyhangú. Én nem is tudom mi lesz velem, ha még sokáig távol leszel. Nem is írok többet, mert csak a bőgés jön rám; csókollak, csókollak a Te kis ..............d”; P ikó sokáig, gondterhelt arccal tanulmányozta a szöveget. Talán tíz cigarettáit is elszívott, de nem tudott kiokoskodni semmit. A telefon után nyúlt. — Kapcsolja Elek főhadnagyot — mondta a központosnőnek, majd amikor a hívott jelentkezett, megkérte, jöjjön át egy percre. A főhadnagy nemsokára benyitott. — Elek elvtársi nézze meg ezt a levelet — és átnyújtotta a papírt. Elek előbb a borítékra pillantott, majd megkérdezte: — A Faragó ügy? Pikó bólintott. A főhadnagy szeme néhányszor végigfutott a sorokon, és szája széles mosolyra húzódott. A levelet az asztalra dobta. — Ez szép kis szerelmes levél! — Vegyük a mondatok kezdő betűit Kezdjük az elsővel, tegyük hozzá az ötödiket, majd folytassuk a másodikkal, hatodikkal és így tovább. Pikó tollat vett elő, és az utasítás szerint sorba írta a betűket. „LELÉPNI” — egészült ki végül a szó. Pikó őszinte elismeréssel gratulált torsának. — Ez gyors munka volt; Amaz legyintett. — Ugyan, semmiség... Különben is Várjon csak... Azt hiszem, aki ezt rejtjelezte, nagyon jól tudta, hogy percek alatt megfejtjük. Sőt! Talán éppen ezért írta! 15. Valter és menyasszonya az indiánokat is megszégyenítő csatakiáltással rontottak a mamára. — Még szép, hogy ebédre hazajöttök! — zsörtölődött Val térné. (Folytatjuk) Július végén jelent meg a Közlekedési Balesetelhárítási Tanács felhívása, melynek lényege: augusztusban és szeptemberben ne legyen megyénkben halálos és gyermek baleset. Ugyanakkor díjakat tűztek ki — 3—3000 forintot az első helyezetteknek és 2— 2000 forintot a versenyben második helyezést elérőknek — külön-külön járásra és városra vonatkozóan. Természetesen e pénzt a nyertesek majd balesetelhárítási felszerelések vásárlására fordíthatják. örvendetes, hogy a megye üzemeinek, gazdaságainak vezetői is magukévá tették a balesetelhárítási tanács felhívását. Több helyen különféle jutalmakat tűztek ki a balesetmentesen közlekedő gépjárművezetők részére. A Megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács tegnap értékelte, milyen eredményeket értünk el a balesetek csökkentésében augusztusban. — Mindenekelőtt megállapították: sokat segített a mozgalomnak, hogy a gazdaságvezetők is magukénak érezték e nemes célkitűzést. Nekik is köszönhető, hogy bár 17 százalékkal nőtt a forgalomban résztvevő gépjárművek száma — megyénkben a múlt évhez képest kevesebb baleset történt, ugyanakkor nem volt any- nyi súlyos baleset, mint 1964 év hasonló időszakában; Tavaly 500 forinton felüli kárral járó baleset 56 történt a megyében; Az idén ötven. Tavaly három halálos és 36 súlyos baleset volt. Az idén egy halálos és 23 súlyos baleset; Nem történt közúti baleset Jászberény, Mezőtúr és Kisújszállás városokban. A további sorrend a városok versenyében a következő: Karcag, Túrke- ve, Szolnok, Törökszent- miklós. A járásoknál a következő sorrend alakult ki: első a szolnoki, majd a törökszentmiklósi, a kunszentmártoni, a tiszafüredi, és a jászberényi járás következik. Szeptemberben tovább nő a közúti forgalom megyénkben is. Részben azzal, hogy ismét úiahb és újabb gépkocsik’ érkeznek a megyébe, részben azzal, hogy megkezdődnek az őszi szállítások. A gépjárművezetőknek továbbra is pontos, figyelmes munkával kell dolgozniok, hogy még további eredményeket érjünk el a balesetek megelőzése, illetve a balesetek számainak csökkentése érdekében. vezető állású dolgozóira átruházhatja. Az átruházott hatáskörben eljárt vezetőnek azonban feltétlenül kell, s lehet időt szakítani arra, hogy a fegyelmi határozat meghozatala előtt a dolgozót személyesen meghallgassa. Ugyancsak a munkavállaló érdekvédelmét szolgálja az is, hogy nemcsak a terhére, hanem a javára szolgáló tényeket is — erre irányuló külön kérelem nélkül — hivatalból fel kell deríteni a fegyelmi eljárás során. Durván sértette fenti jogszabályi rendelkezést az alábbi ügyben eljáró fegyelmi hatóság: Az egyik állami gazdaság azért, mert egészség- ügyi zárlat idején a városi főorvos engedélye nélkül a dolgozó a munkahelyét elhagyta, fegyelmi határozattal elbocsátotta. A Területi Munkaügyi Döntő- bizottság a fellebbezéssel támadott határozatot hatályon kívül helyezte, mert a határozat meghozatala előtt a dolgozót nem hallgatták meg. A megismételt eljárás során is csak a fegyelmi vétség elkövetését bizonyító egyetlen tanút hallgattak meg. Elmulasztották vizsgálni, megállapítani azokat a fontos tényeket, körülményeket, — amelyek a dolgozó javára szolgáltak és ismét a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtották a dolgozót; Az új határozat így ismét törvénysértő lett, mert nem voltak figyelemmel a nyomatékos enyhítő körülményekre: a munkahely elhagyását a gazdasághoz kihelyezett' állatorvos engedélyezte, a dolgozót a munkahely elhagyása előtt fertőtlenítették, a munka- vállaló felesége betegen feküdt stb; A fegyelmi eljárásnak új rendelkezése az is, hogy a fegyelmi határozat, az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig nem hajtható végre. Különösen fontos ennek betartása a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az elbocsátás kiszabása esetén, mert a munkaviszony a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig fennáll. E rendelkezéssel összhangban a munkakönyvbe bejegyezni az elbocsátás tényét csak a határozat jogerőre való emelkedésének napján lehet, s e napon kell kiadni a dolgozónak a munkakönyvét is. Mivel a fegyelmi határozat kiadásakor a dolgozót állásától fel kell függeszteni, s e felfüggesztés időtartamára munkabért kL fizetni nem lehet, ha a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, az elbocsátást a munkaügyi döntőbizottság megváltoztatja és a dolgozót eredeti munkakörébe visz- szahelyezik, a kiesett időre járó bért a vállalatnak meg kell fizetni. Éppen ezért az ilyen fegyelmi büntetés kiszabását nagyon meg kell fontolni, mert ha a határo' zat nem megalapozott és az elbocsátást a döntőbizottság megváltoztatja, a törvény a dolgozó érdekeit részesíti fokozott védelemben. Fentiekből is megállapítható, hogy a fegyelmi eljárás valamennyi jogszabálya a nevelést szolgálja; 8 személyeskedésből eredé visszaélésekre következmények nélkül nem ad lehetőséget. Dr. C*. » OROSZ MIHÁLY: R ML * in 14; A ház előtt két fiatal