Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK HEEpVEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 205. szám. Ára 50 fillér 1965. szeptember 1., szerda. MÄPIBENDEN s A csökkent munkaképességűek íokozottabb védelme Szállítási csúcs a mezőgazda- sáarban Becslések szerint ha­zánkban évente több mint 110 millió tonnára rúg­nak a mezőgazdasági üze­mi szállítások. Ez megha­ladja a vasúti és hajózási szállítást. Ha pedig azt !s figyelembe vesszük, hogy például a munkagépeket kiviszik a földekre, vagy a kombájn kimegy a ga­bonatáblákra — tehát ».kiszállítja” önmagát, hogy dolgozhasson — ak­kor a mezőgazdasági üze­mi szállítás vetekszik az összes hazai vasúti és közúti szállítással. A termelőszövetkezet vagy az állami gazdaság amellett, hogy termel, egy kisebb fuvarozó vállalat is. Ez egész évben érez­hető. de különösen súlyos gondként jelentkezik a terménybetakarítás meg­kezdése után, a nyárvégi, s őszi hónapokban. A szállítási csúcsidőszak augusztus elejétől novem­ber végéig tart megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Ekkor végzik el az egész évi szállításnak csaknem a felét. Különösen szep­tember és október teszi próbára a mezőgazdasági szállítóeszközöket és az irányító szakembereket. Ebben az időszakban, de olykor novemberben is, egyik legsúlyosabb prob­lémaként jelentkezhet a vonóerő és a szállítókapa­citás hiány. Igaz, enyhíthetnek va­lamit a szállítási gondo­kon az állami vállalatok­tól. elsősorban az AKÖV- től bérelt teherautók. Ez azonban egyegy gazda­ság helyzetét tekintve, bi­zonytalan, hiszen nem tudhatják pontosan előre, mikor, hol, mennyi teher­autóra, pótkocsira számít­hatnak. Legbiztosabb meg­oldás, és a leghelyesebb tervezés az. ha mindenek­előtt a gazdaságokban le­vő saját járműveket és ló­fogatokat igyekeznek a le­hető legjobban kihasz­nálni. A szállítás jó szervezé­sével és a teljesítmény fo­kozásával nemcsak a hiányzó szállítóeszközök jó részét pótolhatják, hanem számottevően csökkent- hetik ennek a munkának a költségeit is. Nagyon sok megtakarítást érhe­tünk el a mezőgazdaság termelési költségeinél már akkor is, ha a tervszerű, jó munka eredményeként csupán egy-két százalék­kal javul a tsz-ekben a szállítógépek teljesítmé­nye. S a lehetőség, a je­lenlegi helyzet jóval töb­bet kínál egy-két száza­léknál. Ma még alig alkalma­zott, de leggyorsabban el­terjeszthető megoldás a nyújtott műszak; Ha a szállítógépek 10 óra he­lyett akár 14 órát is dol­goznák naponta — már tekintélyesen növeked­het teljesítményük. Ezen­kívül természetesen so­kat számít az is, mennyit raknak egy-egy pótkocsi­ra vagy teherautóra. Csö­veskukoricából például sokkal többet vihet a von­tató, mint amennyi a pót­kocsira fér. S a pótkocsi is többet elbírna, ha ol­dalát mindenütt felmaga­sítanák. Nem közömbös az sem, hogy mennyi ideig rakod­nak egy-egy gépre és mer­re, hogyan halad terhével a szállítójármű. Ezért az előrelátó szakvezetők már a szállítás kezdetén kije­lölik azt az útvonalat, amelyen legrövidebb tá­volsággal céltól célig ér­nek a gépek. A dűlőuta- kat karbantartják, eső után boronálják, gyalul­ják, hengerezik, hogy biz­tonságosan, gyorsan köz­lekedhessenek rajta a járművek. Ezáltal növel­hetik a haladási sebessé­get is és 2—3 fordulót nyerhetnek naponta. Kü­lönösen akkor, ha gon­doskodnak róla, hogy a pótkocsihoz, teherautók­hoz legyen elegendő ra­kodómunkás. Vegyünk egy példát. Két ember hiánya egy pótkocsinál naponta 2 óra várakozási időt okozhat s ez 10 szállító- járműnél már úgy mutat­kozik a teljesítményben, mintha csak 8 géppel szállítottak _ volna. A ter­ményrakodástól tehát semmiképpen se vonjanak el munkaerőt a tsz-ek ve­zetői. A cukorrépát pél­dául ne 1—2 ember vil- lázza a gépkocsira. A szállítószalagokat, trágya­markolókat szintén hasz­nálják fel a rakodás meg­gyorsítására. Megyénk szövetkezetei­ben többé kevésbé kiala­kult gyakorlat már. hogy a traktorosokat, gépkocsi- vezetőiket, rakodókat anya­gilag, premizálással is ösztönzik a szállítójármű­vek jobb kihasználására. A jutalmazás módja és összege változó. Leggya­koribb a mázsánként fi­zetett prémium és a napi norma teljesítésének ju­talmazása. Hasonló mó­don ösztönzik a fogatoso- kat is, mivel a szállítási feladatok megoldásának mindenütt fontos feltéte­le az is, hogy jól kihasz­nálják az igaerőt. A fo- gatosok, gépjárművezetők a jutalmazás hatására jobban számon tartják a rájuk váró feladatokat és mindent elkövetnek, hogy a legcélszerűbben dolgozzanak. A gazdaságok vezetői­nek egyrésze az elmúlt években kevés figyelmet fordított a szállítás szer­vezésére, nem kereste kellő igyekezettel a telje­sítmény fokozásának mód­jait. Más részük azonban — s ez örvendetes — fel­ismerte már ennek a munkának a fontosságát. Jó tapasztalataik hasz­nosítása, módszereik al­kalmazása nagymértékben segíthet a szállítási gon­dok leküzdésében, K. U. Tegnap délelőtt a Szol­nok megyei tanács végre­hajtó bizottságának soron- következő ülésére dr. Já- vorszky József és Cserfalvi Gyula osztályvezetők ter­jesztettek elő jelentést, mely a csökkent munkaképessé­gűek fokozottabb védelme érdekében hozott 33/1963. korm. sz. rendelet végrehaj­tásáról szólt. E témával mind a megyei tanács vb szakigazgatási szervei, mind az SZMT, e KSH, a NEB és a SZOT Társadalombiztosítási Fő­igazgatósága Szolnok me­gyei igazgatósága az utóbbi négy év alatt többször fog­lalkozott. A megyei NEB tavaly júliusban folytatott vizsgálatot e tekintetben. Akkor kitűnt, hogy a me­Kedden délelőtt bemutat­ták a sajtó képviselőinek a szeptember 1-én nyíló (Or­szágos Mezőgazdasági Újí­tási Kiállítást. — Mezőgazdaságunk tech­nikai fejlődését jellemzi — mondotta tájékoztató elő­adásában Fekete János, az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának helyettes ve­zetője, a kiállítási szakbi­zottság elnöke —, hogy a gépi és állati vonóerő együt­tes mennyisége az 1958. évi ■ 114 000 traktoregységről 142 ezer traktoregységre gyara­podott, s ezen belül a gépi vonóerő aránya 28 százalék­ról 68 százalékra nőtt. Az újításokat egy, körül­belül 1000 négyzetméter alapterületű pavilonban és a körülötte lévő mint­egy 3000 négyzetméter nagyságú szabad terüle­ten mezőgazdasági ágaza­tok szerint mutatják be. Harminckilenc növényter­mesztési újítást ismertet­nek. A zöldség, gy ümölcs és szőlőtermesztés köréből negyven újítást, az állatte­nyésztés és tartás ágazatá­ban mintegy húsz újítást, valamint nagyszámú ész- szerűsítési és újítási javas- ! latot mutatnak be a gépek javítása, karbantartása és a vízgazdálkodás, öntözés kö­réből is. A Szolnok megyei mező- gazdasági újítók is részt- vesznek az országos ki­állításon. Bemutatják töb­bek között Tóth József és Lukovszky János, a török­szentmiklósi gépállomás dolgozóinak szervestrágya markoló berendezését, a jászberényi gépállomás által MTZ—5 erőgépek hid­raulikus vizsgálatához ké­szített próbapadot és Szabó Tibor, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgo­zójának úgyszintén hidrau­likus berendezéseket vizs­gáló próbapadját is kiállít­ják. A vízgazdálkodás és ön­tözés ágazatában Nagy István társaival (jászfel- sőszentgyörgyi Egyetértés Tsz) nagyüzemű kútcso- portok létesítésére dolgo­zott ki újítást. Érdekes újítás a jégvágó fűrész, amely kikötőkben és gyében a csökkent munka­képességű dolgozók foglal­koztatására alkalmas mun. kahelyek felmérése sok he­lyen nem történt meg. A megvizsgált vállalatoknak 40 százalékánál alakultak csak meg o bizottságok, de ezek sem végeztek eredmé­nyes munkát. A jelenlegi vizsgálatok időpontjára jelentősen vál­tozott a helyzet. Megállapít­ható, hogy a bizottságok mindenhol megalakultak, mindenhol van orvos-tagja a testületnek. A jelentés elkészítésében résztvevő szinte valamennyi szerv képviselője hangsú­lyozta a végrehajtó bizott­sági ülésen, bár a dolgo­zók széles körben tájéko­zódlak e rendelkezésről, halastavakban a jég lékelé­sére használható eredmé­nyesen. Az ötletes szerkeze­tet Somogyi Gábor, Szaladi János és Littmann János, a szolnoki vízügyi igazgató­ság dolgozói készítették. A szeptember 11-ig nyit­va tartó kiállítást délelőt­tönként szervezett formá­ban a mezőgazdasági üze­mek kijelölt szakemberei­nek és az újítások gyártá­mégis megállapítható, hogy o rendelet csak a dolgozók igen szűk körére terjed ki. Bizonyítja ezt, hogy. a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság Szolnok megyében egyetlen egyszer sem folyó­sított keresetkiegészítést, holott a rendelet ezt lehe­tővé teszi. Országos szin­ten is tavaly mindössze 16 ezer forintot, az idén pedig csupán hatezer forintot fi­zettek ki, holott erre a cél­ra több millió forintos ke­ret áll rendelkezésre. Ez is azt bizonyítja, hogy a rendelet alkalmazásának köre a keresetkiegészítés vonatkozásában kicsi. Szó volt a megyei tanács vb-ülésén arról is, hogy továbbra is fennt kell tar­tani a jászberényi csökkent sában érdekelt ipari üze­mek képviselőinek mutat­ják be. Részükre minden nap szakmai filmvetítést és konzultációt is rendeznek. Más érdeklődők hétköznap délután 2—6 óráig, vasár­nap pedig egész nap tekint­hetik meg, szintén belépő­díj nélkül, a kiállítást. A szakfelvilágosítók minden­kinek rendelkezésére áll­nak. munkaképességűeket fog­lalkoztató vállalatot. Fenn­tartását több szempont is indokolja. A vállalat annak ellenére, hogy csökkent munkaképességű embereket foglalkoztat mégis rentá­bilisan dolgozik. Olyan munkákat végez el a lakos­ságnak, amelyet a válla­latok és a szövetkezetek nem vállalnak. Továbbá biztosítja a foglalkoztatot­tak anyagi ellátását, nem kell ezeknek az embereknek a szociális segélyekből élni. Es végül jó hatással van az egyénre mert érzi, hasz­nos munkát végez, nem fe­lesleges ember. Fodor Mihály, a Szol­nok megyei tanács vb el­nöke összefoglalójában ki­fejtette: megyénkben meg­kezdődött a rendelet értel­mében a munka, mely egy­re eredményesebb. Java­solta, fogadja el a vb a jelentést, ugyanakkor utasít­sák a tervosztályt, hogy a harmadik ötéves terv elő­irányzatainak előkészítésé­nél továbbra is számoljanak a jászberényi csökkent munkaképességűeket foglal­koztató vállalattal, s ahol arra lehetőség van a taná­csi vállalatoknál, kbiz-ek- nél oldják meg, hogy egy­re többen vállaljanak be­dolgozó munkát; A megyei tamámeg vb e napirend után a tanácsi vállalatok 1965 első félévi gazdálkodásáról, majd a szeptember havi tanácsülés anyagáról tárgyalt. Túlteljesíthető a zöldség és gyümölcs exportterv Nagy az érdeklődés a szilva és görögdinnye iránt A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Köz­pontja (MÉK) a 842 vagon os zöldség és gyümölcs exporttervét tavaly 1635 vagonra teljesítette. A vál­lalat az idén 1275 vagonos tervfeladatot kapott. A HIDEG, CSAPADÉ­KOS időjárás nem kedve­zett a zöldség- és gyümölcs- félék termelésének, késlel­tette a primőr megjelené­sét. Számos cikkből csök­kent a hozam, a felvásárolt mennyiség. Új burgonyából az exporttervet csak 39 százalékra sikerült teljesí­teni. Bár a paradicsom-sze­zon még tart, az éves terv teljesítése csak 78 száza­lékra várható a késői érés és a minőség romlása miatt. A felvásárló vállalat — augusztus végéig 63 száza­lékos eredményt ért el a zöldség- és gyümölcsfélék exporttervének teljesítésé­ben. 180 vagon szilvát je­lentő tervet kaptak. A ter­més kiváló, nagyszemű és igen jó minőségű. Kedve­zően hatott a vegyszeres védekezés. A nyugati pia­con kedvelt szilvából előre­láthatólag 390 vagonnyi mennyiséget tudnak ki­szállítani. A TERMELŐK MAGAS ÁRAT, kilónként 3,60 fo­rintot kapnak a szilváért. A válogatásért, csomago­lásért plusz 40 filléres fel­ár illeti meg a gazdákat. A válogatott, exportra szánt uborka csomagolása egy forint jár a termelők­nek. A közös gazdaságokat tehát anyagilag is érdekelt­té teszik az exporttermé­kek ízléses előkészítéséért. SOK PANASZ hangzik el nálunk a dinnye minő­ségére. A hűvös időjárást ez a gyümölcsféle különö­sen megérezte. A külföldi igények azonban eltérnek a hazaitól. Eddig 79 száza­lékra teljesítették az ex­porttervet dinnyéből. A túl­teljesítésre azonban lehető­ség van, mert a nálunk ki­fogásolt árut külföldön szí­vesen átveszik. Különösen keresett az apróbb — Su­gár Baby fajtájú görög­dinnye. A felvásárló kiren­deltségek az elkövetkezen­dő napokban nagyobb mennyiséget küldenek be­lőle a nyugati cégeknek. A MÉK már ismeri a zöldségfélék termelésének jövő évi tervszámait is. — 1966-ban 7600 holdon, az eddiginél nagyobb terüle­ten termeltetnek zöldséget a megye közös gazdaságai­ban. A termelési kedv nö­vekedett, tájékozódásunk szerint a tervezett terület 80 százalékát már ..lefe­dezték” a megye termelő- szövetkezetei; Átmeneti időromlás várható észak-nyugatról A meteorológusok szerint a következő napokban át­meneti időrosszabbodás vár­ható északnyugatról. Az északnyugati ciklon hátol­dalán délkeletnek vonuló hidegfront első hullámai valószínűleg elérik a Kár- pát-medencét. Szerdán vál­tozó felhőzetre, a hétfőinél és keddinél kevesebb nap­sütéses aaámfthsiunki sorban a nyugati és az északi vidékeken lesznek újabb szórványos esők. Az éjszakai lehűlés általában mérséklődik, a nappali fel- melegedés nyugaton és észa­kon kissé csökken, az or­szág más tájain lényegesen még nem változik. Szerdán a felmelegedés 9—14 foKról indul és a délutáni órákban valószínűleg elérik a maxi­mumok a 18—23 fokot« Ma nyílik az országos mezőgazdasági újítási kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom