Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-01 / 205. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK HEEpVEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 205. szám. Ára 50 fillér 1965. szeptember 1., szerda. MÄPIBENDEN s A csökkent munkaképességűek íokozottabb védelme Szállítási csúcs a mezőgazda- sáarban Becslések szerint hazánkban évente több mint 110 millió tonnára rúgnak a mezőgazdasági üzemi szállítások. Ez meghaladja a vasúti és hajózási szállítást. Ha pedig azt !s figyelembe vesszük, hogy például a munkagépeket kiviszik a földekre, vagy a kombájn kimegy a gabonatáblákra — tehát ».kiszállítja” önmagát, hogy dolgozhasson — akkor a mezőgazdasági üzemi szállítás vetekszik az összes hazai vasúti és közúti szállítással. A termelőszövetkezet vagy az állami gazdaság amellett, hogy termel, egy kisebb fuvarozó vállalat is. Ez egész évben érezhető. de különösen súlyos gondként jelentkezik a terménybetakarítás megkezdése után, a nyárvégi, s őszi hónapokban. A szállítási csúcsidőszak augusztus elejétől november végéig tart megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Ekkor végzik el az egész évi szállításnak csaknem a felét. Különösen szeptember és október teszi próbára a mezőgazdasági szállítóeszközöket és az irányító szakembereket. Ebben az időszakban, de olykor novemberben is, egyik legsúlyosabb problémaként jelentkezhet a vonóerő és a szállítókapacitás hiány. Igaz, enyhíthetnek valamit a szállítási gondokon az állami vállalatoktól. elsősorban az AKÖV- től bérelt teherautók. Ez azonban egyegy gazdaság helyzetét tekintve, bizonytalan, hiszen nem tudhatják pontosan előre, mikor, hol, mennyi teherautóra, pótkocsira számíthatnak. Legbiztosabb megoldás, és a leghelyesebb tervezés az. ha mindenekelőtt a gazdaságokban levő saját járműveket és lófogatokat igyekeznek a lehető legjobban kihasználni. A szállítás jó szervezésével és a teljesítmény fokozásával nemcsak a hiányzó szállítóeszközök jó részét pótolhatják, hanem számottevően csökkent- hetik ennek a munkának a költségeit is. Nagyon sok megtakarítást érhetünk el a mezőgazdaság termelési költségeinél már akkor is, ha a tervszerű, jó munka eredményeként csupán egy-két százalékkal javul a tsz-ekben a szállítógépek teljesítménye. S a lehetőség, a jelenlegi helyzet jóval többet kínál egy-két százaléknál. Ma még alig alkalmazott, de leggyorsabban elterjeszthető megoldás a nyújtott műszak; Ha a szállítógépek 10 óra helyett akár 14 órát is dolgoznák naponta — már tekintélyesen növekedhet teljesítményük. Ezenkívül természetesen sokat számít az is, mennyit raknak egy-egy pótkocsira vagy teherautóra. Csöveskukoricából például sokkal többet vihet a vontató, mint amennyi a pótkocsira fér. S a pótkocsi is többet elbírna, ha oldalát mindenütt felmagasítanák. Nem közömbös az sem, hogy mennyi ideig rakodnak egy-egy gépre és merre, hogyan halad terhével a szállítójármű. Ezért az előrelátó szakvezetők már a szállítás kezdetén kijelölik azt az útvonalat, amelyen legrövidebb távolsággal céltól célig érnek a gépek. A dűlőuta- kat karbantartják, eső után boronálják, gyalulják, hengerezik, hogy biztonságosan, gyorsan közlekedhessenek rajta a járművek. Ezáltal növelhetik a haladási sebességet is és 2—3 fordulót nyerhetnek naponta. Különösen akkor, ha gondoskodnak róla, hogy a pótkocsihoz, teherautókhoz legyen elegendő rakodómunkás. Vegyünk egy példát. Két ember hiánya egy pótkocsinál naponta 2 óra várakozási időt okozhat s ez 10 szállító- járműnél már úgy mutatkozik a teljesítményben, mintha csak 8 géppel szállítottak _ volna. A terményrakodástól tehát semmiképpen se vonjanak el munkaerőt a tsz-ek vezetői. A cukorrépát például ne 1—2 ember vil- lázza a gépkocsira. A szállítószalagokat, trágyamarkolókat szintén használják fel a rakodás meggyorsítására. Megyénk szövetkezeteiben többé kevésbé kialakult gyakorlat már. hogy a traktorosokat, gépkocsi- vezetőiket, rakodókat anyagilag, premizálással is ösztönzik a szállítójárművek jobb kihasználására. A jutalmazás módja és összege változó. Leggyakoribb a mázsánként fizetett prémium és a napi norma teljesítésének jutalmazása. Hasonló módon ösztönzik a fogatoso- kat is, mivel a szállítási feladatok megoldásának mindenütt fontos feltétele az is, hogy jól kihasználják az igaerőt. A fo- gatosok, gépjárművezetők a jutalmazás hatására jobban számon tartják a rájuk váró feladatokat és mindent elkövetnek, hogy a legcélszerűbben dolgozzanak. A gazdaságok vezetőinek egyrésze az elmúlt években kevés figyelmet fordított a szállítás szervezésére, nem kereste kellő igyekezettel a teljesítmény fokozásának módjait. Más részük azonban — s ez örvendetes — felismerte már ennek a munkának a fontosságát. Jó tapasztalataik hasznosítása, módszereik alkalmazása nagymértékben segíthet a szállítási gondok leküzdésében, K. U. Tegnap délelőtt a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottságának soron- következő ülésére dr. Já- vorszky József és Cserfalvi Gyula osztályvezetők terjesztettek elő jelentést, mely a csökkent munkaképességűek fokozottabb védelme érdekében hozott 33/1963. korm. sz. rendelet végrehajtásáról szólt. E témával mind a megyei tanács vb szakigazgatási szervei, mind az SZMT, e KSH, a NEB és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Szolnok megyei igazgatósága az utóbbi négy év alatt többször foglalkozott. A megyei NEB tavaly júliusban folytatott vizsgálatot e tekintetben. Akkor kitűnt, hogy a meKedden délelőtt bemutatták a sajtó képviselőinek a szeptember 1-én nyíló (Országos Mezőgazdasági Újítási Kiállítást. — Mezőgazdaságunk technikai fejlődését jellemzi — mondotta tájékoztató előadásában Fekete János, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának helyettes vezetője, a kiállítási szakbizottság elnöke —, hogy a gépi és állati vonóerő együttes mennyisége az 1958. évi ■ 114 000 traktoregységről 142 ezer traktoregységre gyarapodott, s ezen belül a gépi vonóerő aránya 28 százalékról 68 százalékra nőtt. Az újításokat egy, körülbelül 1000 négyzetméter alapterületű pavilonban és a körülötte lévő mintegy 3000 négyzetméter nagyságú szabad területen mezőgazdasági ágazatok szerint mutatják be. Harminckilenc növénytermesztési újítást ismertetnek. A zöldség, gy ümölcs és szőlőtermesztés köréből negyven újítást, az állattenyésztés és tartás ágazatában mintegy húsz újítást, valamint nagyszámú ész- szerűsítési és újítási javas- ! latot mutatnak be a gépek javítása, karbantartása és a vízgazdálkodás, öntözés köréből is. A Szolnok megyei mező- gazdasági újítók is részt- vesznek az országos kiállításon. Bemutatják többek között Tóth József és Lukovszky János, a törökszentmiklósi gépállomás dolgozóinak szervestrágya markoló berendezését, a jászberényi gépállomás által MTZ—5 erőgépek hidraulikus vizsgálatához készített próbapadot és Szabó Tibor, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozójának úgyszintén hidraulikus berendezéseket vizsgáló próbapadját is kiállítják. A vízgazdálkodás és öntözés ágazatában Nagy István társaival (jászfel- sőszentgyörgyi Egyetértés Tsz) nagyüzemű kútcso- portok létesítésére dolgozott ki újítást. Érdekes újítás a jégvágó fűrész, amely kikötőkben és gyében a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatására alkalmas mun. kahelyek felmérése sok helyen nem történt meg. A megvizsgált vállalatoknak 40 százalékánál alakultak csak meg o bizottságok, de ezek sem végeztek eredményes munkát. A jelenlegi vizsgálatok időpontjára jelentősen változott a helyzet. Megállapítható, hogy a bizottságok mindenhol megalakultak, mindenhol van orvos-tagja a testületnek. A jelentés elkészítésében résztvevő szinte valamennyi szerv képviselője hangsúlyozta a végrehajtó bizottsági ülésen, bár a dolgozók széles körben tájékozódlak e rendelkezésről, halastavakban a jég lékelésére használható eredményesen. Az ötletes szerkezetet Somogyi Gábor, Szaladi János és Littmann János, a szolnoki vízügyi igazgatóság dolgozói készítették. A szeptember 11-ig nyitva tartó kiállítást délelőttönként szervezett formában a mezőgazdasági üzemek kijelölt szakembereinek és az újítások gyártámégis megállapítható, hogy o rendelet csak a dolgozók igen szűk körére terjed ki. Bizonyítja ezt, hogy. a társadalombiztosítási igazgatóság Szolnok megyében egyetlen egyszer sem folyósított keresetkiegészítést, holott a rendelet ezt lehetővé teszi. Országos szinten is tavaly mindössze 16 ezer forintot, az idén pedig csupán hatezer forintot fizettek ki, holott erre a célra több millió forintos keret áll rendelkezésre. Ez is azt bizonyítja, hogy a rendelet alkalmazásának köre a keresetkiegészítés vonatkozásában kicsi. Szó volt a megyei tanács vb-ülésén arról is, hogy továbbra is fennt kell tartani a jászberényi csökkent sában érdekelt ipari üzemek képviselőinek mutatják be. Részükre minden nap szakmai filmvetítést és konzultációt is rendeznek. Más érdeklődők hétköznap délután 2—6 óráig, vasárnap pedig egész nap tekinthetik meg, szintén belépődíj nélkül, a kiállítást. A szakfelvilágosítók mindenkinek rendelkezésére állnak. munkaképességűeket foglalkoztató vállalatot. Fenntartását több szempont is indokolja. A vállalat annak ellenére, hogy csökkent munkaképességű embereket foglalkoztat mégis rentábilisan dolgozik. Olyan munkákat végez el a lakosságnak, amelyet a vállalatok és a szövetkezetek nem vállalnak. Továbbá biztosítja a foglalkoztatottak anyagi ellátását, nem kell ezeknek az embereknek a szociális segélyekből élni. Es végül jó hatással van az egyénre mert érzi, hasznos munkát végez, nem felesleges ember. Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb elnöke összefoglalójában kifejtette: megyénkben megkezdődött a rendelet értelmében a munka, mely egyre eredményesebb. Javasolta, fogadja el a vb a jelentést, ugyanakkor utasítsák a tervosztályt, hogy a harmadik ötéves terv előirányzatainak előkészítésénél továbbra is számoljanak a jászberényi csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalattal, s ahol arra lehetőség van a tanácsi vállalatoknál, kbiz-ek- nél oldják meg, hogy egyre többen vállaljanak bedolgozó munkát; A megyei tamámeg vb e napirend után a tanácsi vállalatok 1965 első félévi gazdálkodásáról, majd a szeptember havi tanácsülés anyagáról tárgyalt. Túlteljesíthető a zöldség és gyümölcs exportterv Nagy az érdeklődés a szilva és görögdinnye iránt A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja (MÉK) a 842 vagon os zöldség és gyümölcs exporttervét tavaly 1635 vagonra teljesítette. A vállalat az idén 1275 vagonos tervfeladatot kapott. A HIDEG, CSAPADÉKOS időjárás nem kedvezett a zöldség- és gyümölcs- félék termelésének, késleltette a primőr megjelenését. Számos cikkből csökkent a hozam, a felvásárolt mennyiség. Új burgonyából az exporttervet csak 39 százalékra sikerült teljesíteni. Bár a paradicsom-szezon még tart, az éves terv teljesítése csak 78 százalékra várható a késői érés és a minőség romlása miatt. A felvásárló vállalat — augusztus végéig 63 százalékos eredményt ért el a zöldség- és gyümölcsfélék exporttervének teljesítésében. 180 vagon szilvát jelentő tervet kaptak. A termés kiváló, nagyszemű és igen jó minőségű. Kedvezően hatott a vegyszeres védekezés. A nyugati piacon kedvelt szilvából előreláthatólag 390 vagonnyi mennyiséget tudnak kiszállítani. A TERMELŐK MAGAS ÁRAT, kilónként 3,60 forintot kapnak a szilváért. A válogatásért, csomagolásért plusz 40 filléres felár illeti meg a gazdákat. A válogatott, exportra szánt uborka csomagolása egy forint jár a termelőknek. A közös gazdaságokat tehát anyagilag is érdekeltté teszik az exporttermékek ízléses előkészítéséért. SOK PANASZ hangzik el nálunk a dinnye minőségére. A hűvös időjárást ez a gyümölcsféle különösen megérezte. A külföldi igények azonban eltérnek a hazaitól. Eddig 79 százalékra teljesítették az exporttervet dinnyéből. A túlteljesítésre azonban lehetőség van, mert a nálunk kifogásolt árut külföldön szívesen átveszik. Különösen keresett az apróbb — Sugár Baby fajtájú görögdinnye. A felvásárló kirendeltségek az elkövetkezendő napokban nagyobb mennyiséget küldenek belőle a nyugati cégeknek. A MÉK már ismeri a zöldségfélék termelésének jövő évi tervszámait is. — 1966-ban 7600 holdon, az eddiginél nagyobb területen termeltetnek zöldséget a megye közös gazdaságaiban. A termelési kedv növekedett, tájékozódásunk szerint a tervezett terület 80 százalékát már ..lefedezték” a megye termelő- szövetkezetei; Átmeneti időromlás várható észak-nyugatról A meteorológusok szerint a következő napokban átmeneti időrosszabbodás várható északnyugatról. Az északnyugati ciklon hátoldalán délkeletnek vonuló hidegfront első hullámai valószínűleg elérik a Kár- pát-medencét. Szerdán változó felhőzetre, a hétfőinél és keddinél kevesebb napsütéses aaámfthsiunki sorban a nyugati és az északi vidékeken lesznek újabb szórványos esők. Az éjszakai lehűlés általában mérséklődik, a nappali fel- melegedés nyugaton és északon kissé csökken, az ország más tájain lényegesen még nem változik. Szerdán a felmelegedés 9—14 foKról indul és a délutáni órákban valószínűleg elérik a maximumok a 18—23 fokot« Ma nyílik az országos mezőgazdasági újítási kiállítás
