Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEBYII A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MÍSSOÍSijjy XVI. évfolyam, 203. szám. Ara: 80 fillér 1965. augusztus 29., vasárnap. Áz igazi tartalék A z idei esztendőből el­telt hónapok során elért termelési ered­mények amellett, hogy a gazdálkodásban bekövetke­zett javuló tendenciát tük­rözik, bizonyítják: a mun­kások és alkalmazottak ké­szek a Központi Bizottság decemberi határozatainak szellemében dolgozni. — Egészséges erjedés indult meg, amely elsősorban ar­ról tanúskodik, hogy a so­kat helytelenített mennyi­ségi szemléletet mindin­kább a termelést, a minősé­gi oldalról vizsgáló szem­lélet váltja fel. Szolnok megye ipara 7.1 százalékkal termelt többet az első félévben, mint ta­valy az azonos irőszakban. Örvendetes jelenség, hogy ez a termelésnövekedés 55.7 százalékban a terme­lékenység fokozódásából származott. Ezen belül a tanácsi iparban kizárólag létszám emeléssel érték el a termelésfelfutást. Javult a munkaügyi gaz­dálkodás. szilárdult a fe­gyelem, jobb a munka mi­nősége, a költsógszintek alakulása kedvezőbb: a kü­lönböző gazdaságossági mu­tatók teljesítésében nagyobb tervszerűséget tapasztalni. Viszont nem szabad figyel­men kívül hagyni. hogy az eredmények kialakulásában (az általános igyekezet, jó- szándék mellett) elsősorban a központi utasítások vég­rehajtása játszott döntő szerepet. Gondolunk itt a norma- karbantartásból származó tekintélyes megtakarítások­ra. az új munkaügyi intéz­kedések hatására, mely csökkentette a munkaerő­forgalmat. a megszigorított hitelgazdálkodásra és a készletek feltárására és hasznosítására hozott intéz­kedésekre. Az utóbbi gondolat, va­lamint az a tény, hogy a minisztériumi iparvállala­toknak csaknem a fele nem teljesítette a kiszabott feladatokat, hogy egyes vállalatoknál tűrhetetlen volt a bérgazdálkodás, mint például a gabonafeldolgozó és felvásárló vállalatnál, a szolnoki ruházati vállalat­nál, s egyéb negatív je­lenségek is arra intenek, hogy a decemberi pártha­tározatok végrehajtásában meg csak kezdeti lépéseket tettünk meg. A külkereskedelmi fel­adatoknak a vállalatok ösz- szességében eleget tettek olyannyira, hogy terven felül mintegy 25 millió Ft értéket nyártoitak exportra. Ebben különösen a Tisza Cipőgyár, az Aprítógépgyár és. a tö­rökszentmiklósi baromfifel­dolgozó jeleskedett. Az export kiszállítások terv­szerűségével, ütemességével már korántsem lehetünk e’égdettek. Csők úgy né­hány néngazdasági érdek­ből rendkívül fontos ter­mék előállított mennyisé­gével. mint például a tég­la és a kőolaj. A nehezebb, több munkát kívánó feladatokra keve- s°bb gondot fordítottak a vállalatok, mivel a központi utasítások végrehajtása aránylag gyorsan sikerhez vezetett és kétségkívül ki­sebb erőfeszítéseket kívánt. Ezért nincs kellő előreha­ladás a .műszaki területen, így a gvártás és gyártmány- fejlesztésben. áz új techno­lógiák. technikai vívmányok alkalmazásában, az energia- hordozókkal való takarékos­kodásban. az üzemszerve­zésben. A létszámgazdálko­dáson belül az alkalmazot­tak száma sem csökkent kellőkéonen. a termelés ad­minisztrációja még mindig rengeteg .bürokratikus ele­met tartalmaz. Az elmúlt hónapokban tehát nem volt hibamentes a munka, őszintén szólva sokkal jobban is dolgozhat­tunk volna. Kétségkívül egyszerre nagyon sok fel­adat* 1 kellett megbirkóz­ni, méghozzá olyanokkal, amelyeknek megoldása tel­jes figyelmet, odaadást, fő­ként következetességet kí­vánt. Itt világlik ki, hogy a megszokott és meglehető­sen konzervatív szervezési, irányítási módszerek sok te­kintetben már nem megfele­lőek, korszerűsítésre szorul­nak. Az anyagi és erkölcsi ösztönzés összefüggésére sem voltak kellő figyelem­mel. Esvelőre az erkölcsi ösztönzés háttérben maradt, mert sok helyen elsősorban a pénznek tulajdonítanak megfelelő ösztönzőerőt. A prémiumok, céljutalmak bűvös erejében bízva for­dulnak a munkásokhoz, nem beszélve arról, hogy e prémiummal jutalmazható feladatokat sem mindig a legjobban választják meg. Ez a gyakorlat nem helyes, mert mint a szocialista bri­gádmozgalom is bizonyítja, a munkások lelkesedése, a párthatározatok megértése különleges anyagi javadal­mazás nélkül is tízezreket, százezreket sarkall jobb munkára. Igaza van Tyeresková- nak, aki a Lityeraturnaja Gazeta hasábjain kifejti: „A munkában való áldozat­hozatal nagyszerű és ne­mes dolog, de csakis ab­ban az esetben, ha ésszerű és elkerülhetetlen. Ára, ha az áldozathozatal csupán rossz szervezés és önfegye­lem hiánya miatt szüksé­ges, akkor ez bőn önma­gunkkal, a társadalommal szemben”. A gondolat első részét még nem veszik figyelem­be a gyakorlatban, míg utóbbi részét azért nem ké­nyelmes kimondani, mert az esetek többségében a vezetés hibájára vallana. A megyei tégla- és cse­répipari vállalat tervadós­sága az országos lemara­dás egyharmadát teszi ki. E vállalat vezetői egyfelől ésszerű szervezési intézke­déseket tettek, —• másfelől kérték az amúgy is jól ke­reső behordókat és kihor­dókat, hogy rövidített mun­kaidejük lejártával napon­ta két órahosszát túlóráz­zanak, segítsenek a kaza­lozásban. — Fáradtságukat megfizetik. Mit gondol er­re a kemence munkása? Van tisztességes, jó fizeté­sem. elég az nekem, minek túlórázzam. Csakhogy tőlük most ál­dozatot kérni ésszerű és elkerülhetetlen. Az árvíz háromezer lakóházat dön­tött romba. Jön a tél, fe­dél kell az emberek feje fölé. A ..megfizetem” he­lyett inkább azt kell mon­dani: munkások adjatok téglát, rajtatok múlik, lesz-e a károsultaknak ott­honuk. Ennek tanulságát más természetű dolgokban is le kell vonnunk. A kormány augusztus 18-i ülésén elis­merését fejezte ki az eddi­gi munkáért, s egvben kér­te a dolgozókat, hpfiv to­vábbi lelkes, jó minőségű, fegyelmezett munkával já­ruljanak hozzá éves ter­vünk maradéktalan teljesí­téséhez, a harmadik öt­éves terv megalapozásához. Mindehhez további erő­feszítésekre van szükség. Elsősorban a termelés iga­zi. nagy tartalékainak fel­tárásában, melv nem mást. mint az üzemszervezés megjavítását, a technoló­giai és minőségi fegyelem szigorú betartását, racio­nális gazdálkodást, műsza­ki fejlesztést kíván. Fábián Péter Több napsütés, kevesebb zápor A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán tájékoztatásul közöl ték, hogy pénteken a Skandináv-félsziget felől hideg „légcsepp” húzódott át a magasban Közép- Európa fölé, ami a Kárpát­medencében megnövelte a záporos-2ivataros hajlamot, Hazánkban pénteken még sok volt a felhő. A Buda­pest—Szeged vonaltól ke­letre nem volt semmi nap­sütés, ettől nyugatra 2—6, a délnyugati megyékben pedig 7—10 órán át sütött a nap. Pénteken este a fő­város területén volt kisebb zivatar, amely 3—4 milli- méternyi csapadékot és néhány kerületben jégesőt is adott. A meteorológusok sze­rint a következő 36 órában tovább javul az idő. Észak* magyarországi képzőművészek kiállítása Beszterce­bányán Besztercebánya (MTI). A Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyei képzőművészek ú. n. Észak- Magyarországi Csoportja ez év április 4-én, felszabadu­lásunk 20. évfordulóján mu­tatkozott be első tárlatával Salgótarjánban. A tárlat anyagát csehszlovák kül­döttség is megtekintette, s meghívta a csoportot, mu­tatkozzék be önálló kiállítá. sával a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban. En­nek megfelelően nyitották meg szombaton Beszterce­bányán. a Szlovák Múzeum kiállítási termeiben az Észak- Magyarországi Képzőművé­szek Csoportjának tárlatát. A kiállításon az északma- gyarországi festészetet, a grafikát és a szobrászatot több művészeti díjat nyert alkotás képviseli. A kerekeken guruló fain * Az ajándékba kapott olajkút * 'tanultunk a történelemből * A karcagi lejtős * Az írás művészete * Jász-Ken Kakas X Bírósági hírek Kerekes András brigádja az AKÖV jászberényi tele­pén már ötször nyerte el a szocialista címet. Az idén a szocialista műhely arany fokozatáért küzdenek Kezdődik „a cukorszezon 700 vagon répa áss induláshoz — Hogyan készült fel a szedésre, a szállításra egy kunsági tsz ff Szeptember 3-án megkezdődik a cukorgyártás a . ..,/lnoki cukorgyárban. A gyár termeltetési körzeté­ben — amely öt megyét érint — sok tsz-ben már megkezdték a répa szedését. Gyári előkészületek — A kezdéskor hatszéz- héíszáz vagon répával rep- deikezünk — mondta Lü- ley Lajos, a répaosztály vezetője. — Ebből mintegy háromszáz vagonnyi a gyár­telepen lesz, a többi pedig útban az üzem felé, illetve felszedve, szállításra ké­szen. Egyelőre főleg vasúton érkezik a répa, a közelebbi termelőszövetkezetek pedig, így a szolnoki Lenin is, saját járműveivel a gyár­telepre hordja a répát. — Milyen a répa cukor- tartalma? — Az eső előtti mérések adatai szerint körzetünkben 16,6 tavaly pedig 16.8 szá­zalék vo-lt a répa cukortar­talma. A mezőhéki Tán­csics Tsz répája a legéde­sebb, a méréskor 18.15 volt a cukorfok. A mezőtúri, a fegyvernek! és surjáni ha­tárban szintén meghaladja a 18 százalékot a répa cu­kortartalma. — Honnan érkezik az el­ső .szállítmány? — Egész körzetünkben ütemterv szerint fogtak és fognak a répa szedéséhez a gazdaságok, s eszerint szállítanak. Szolnok megyé­ből az üzemkezdéshez töb­bek között a törökszentmik­lósi Kossuth, Aranykalász, Dózsa, a fegyvernek: Kos­suth, a szolnoki Lenin, a tószegi Dózsa és a kisúj­szállási termelőszövetkeze­tek szállítanak répát. A szeptember 15-ig átadott répáért felárat fizetünk. Ez az összeg szeptember 5-ig négy. 10-ig három és 15-ig két forint mázsánként. A tsz elnök nyilatkozata A cukorgyáriak — mint a rövid információ is tük­rözi — mindent megtettek az üzemkezdés és a továb­F őldgázvagyonunk értékét kamatoztatni kell Befejeződött a debreceni gázipari konferencia (Tudósítónktól) Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület ren­dezésében szombaton befe­jeződött az a háromnapos gázipari konferencia, amely elsősorban a lakossági és kommuniális gázellátás kérdéseit tárgyalta meg. — Hazánkban ez volt az első ilyen célzattal rendezett konferencia, mert eddig a gáznak csak ipari felhasz­nálását tárgyalták szakem­bereink. A debreceni ta­nácskozáson a külföldi szakemberek is elmondták tapasztalataikat, elsősor­ban a Szovjetuinó, Anglia és Lengyelország érdeke­sebb gázipari kérdéseit hal­lották a magyar szakem­berek. A tanácskozás szombati napján a résztvevők Deb­recenből Hajdúszoboszlóra mentek, ahol a Nagyalföl­di Kőolajtermelő Vállalat földgázfeldolgozó telepét tekintették meg. A vendé­geket Megyeri György üzemvezető fogadta, majd Pápai József és Fáik Mik­lós olajmérnökök tartottak szakvezetést. A több mint 500 millió forint költséggel létesí­tett nagyjelentőségű löld- gázfeldolgozó telep már a befejezés előtt áll. Július elsejétől az üzemi próbákat végzik. A tanács­kozás résztvevőinek részle­tesen bemutatták a legkor­szerűbb egységeket, létesít­ményeket — így a desztil­lációs tornyokat, a csőke­mencét, a mélyhütőkomp- resszor-telepet, a központi műszaki termet, valamint a tartályparkot. Ismertették a hajdúszoboszlói üzem mérnökei, hogy az üzemi próbák ideje alatt naponta 350 ezer köbméter földgázt szol­gáltattak Budapestre. A tervek szerint október közepén teljes termeléssel megtartják a végleges üze­mi próbákat és ettől kezd­ve naponta 4 millió köb­méter földgáz feldolgozá­sával a termelésbe lép a hajdúszoboszlói telep. Még az idén nyolc nagy buda­pesti üzem kap az alföldi olajbányászok kutatómun­kája nyomán értékes föld­gázt az országnak erről a vidékéről. A debreceni tanácskozás különös hangsúllyal emelte ki a záraóértekezlet hatá­rozatában, hogy hazánk ér­tékes földgázvagyonát mi­nél jobban kamatoztatni kell. Elsősorban a fővárosban és nagyobb vidéki váro­sokban kell a földgáz­tüzelésre áttérni, a kom­munális jellegű gázszol­gáltatást növelni. bi folyamatos munka ér­dekében. A répa szedésére, szállítására az állami és közös gazdaságok is felké­szültek. Hogy miként, ar­ról Nyikos Károly, a kis­újszállási Búzakalász Tsz elnöke nyilatkozott. — Az idén 244 holdon termeltünk cukorrépát. Az egy holdra tervezett ter­mésátlag 180 mázsa. Né­hány hete végeztünk pró­bamérést, akkor 175 mázsa répát és 210 mázsa koro­nát. levelet ígért egy-egv hold. Most már a 200 má­zsát adja holdanként, ké­sőbb 230—240 mázsára szá­mítunk. összesen 500 vagon répát várunk, s ebből szep­tember 10-ig napi 7, aztán 10 vagonnal szállítunk. A tuirgonyi vasútállomáshoz hordjuk majd a répát öt gumikerekű járművel és tíz lófogattal. A járműve­ket. Máté Sándor gépesítési brigádvezető. a fogatokat pedig Rácz Károly és Er- nyis Elek növénytermesz­tési brigádvezető irányítja; A szállítóeszközök jobb ki­használása érdekében — a gyárral egyetértésben — közvetlenül vagonba rakjuk a répát, s azt a gyárban minősítik. — A Il-es üzemegység­ben a B—7-s táblán a leg­érettebb a répa. Itt kezdjük a szedését, mintegy hetven tag bevonásával. A két ré­pakiemelővei Gönczi Lajos és Csillag Kálmán dolgozik. Számításunk szerint, ami­kor már tíz • vagon répát szállítunk naponta, állan­dóan szedni kell százhúsz- százhárminc embernek. Ép­pen ezért a családtagok munkájára is számítunk és szükség szerint kívülállókat is foglalkoztatunk. Egy hold répa felszedéséért, koronázásáért és csomóba rakásáért 960 forintot fizetünk. Ratkai András tartja majd számon a ré­paszedők teljesítményét, - s az üzemegységvezetőkkel és növénytermesztési brigád­vezetőkkel együtt ellenőrzi a munka minőségét. Ter­mészetesen mi magunk gazdasági- és szakvezetők is figyelemmel kísérjük a répa betakarítását, s azt, hogy a szállításnál betart­suk a gyári ütemezést, mondotta befejezésül Nyi­kos elvtárp N. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom