Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

18Ä5. augusztus 15, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A VB-ELNÖK MONDJA: a város tisztaságáról, a par­kosításról, az utak építéséről, az áruellátásról, a külső kerületi boltok zöldség választékáról, a közlekedésről Interjú Kapás Rezsővel Munkatársunk felkereste Kapás Rezsőt, a Szol­nok városi tanács vb-elnökét. Megkérte válaszoljon néhány, a város lakosságát érdeklő kérdésre. Újságíró: Sok bírálat, pa­nasz és javaslat hangzik el a város külső képére, az utak tisztaságára, karban­tartására. parkok, terek k>- alakítására vonatkozóan. Miigen intézkedéseket tesz­nek a helyzet javítására? Vb-elnök: Elkészült a város általános rendezési terve, amely bizonyos terü­letekre építési tilalmat fr elő. Ennek a betartása azt is eredményezi, hogy a vá­ros egyes helyein az épü­letek állaga nem kielégítő, külső képük sok esetben rendetlen, elhanyagolt! A város általános rende­zési terve átdolgozásra ke­rül; S ez még, sajnos, meg­hosszabbítja az egyes terü­leteik rendbehozását. De alapjaiban a főbb koncep­ciók nem változnak, csak további finomítások, módo­sítások szükségesek, Mindehhez tartozik vi­szont, hogy a lakóépületek jó karbantartása a tulajdo­nosok, lakók alapvető érde­ke. Sok esetben tapasztal­juk, hogy miután a kisebb javításokait nem végzik el, nagyobb ráfordítással _ tud­ják csak a karbantartást el­végezni. azokon a helye­ken is, ahová nem vonat­koznak a tilalmi rendele­tek. Újságíró: Várható-e ja­vulás az utak tisztaságára és karbantartására vonat­kozóan? Vb-elnök: Jelenleg a ré­gi és az újonnan kialakított városrészek között — ahol ezeket már közművesítet­tek is — ellentmondások vannak. E városrészek vá­rosképe megfelel a mai igé­nyeknek. Ugyanakkor a ré­gi utak nincsenek burkol­va. Ezek tisztántartását nem lehet biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az időjá­rástól függően sarat vagy port hordanak róluk a jár­művek. Ezzel az új utakat is elszennyezik, Vannak más szennyező gócok is. Azok az építkezé­sek például, melyek egyéb­ként gazdagítják a város*, az építkezés időszakában rengeteg szennyet „juttat­nak” az építkezéstől távol eső területekre is. Ilyen szennyező góc azAKÖV Jó­zsef Attila úti telepe is, amelyről naponta a gépko­csik százai hordják a főut­cára a port, salakot. Szeretnénk, ha minél ke­vesebb panasz hangzana el a város útjaira. Törekvé­sünket igazolja, hogy 1955- ben egy zárt szemétszállító gépkocsi. 9 lófogatú kocsi és egy öntöző gépkocsi volt Szolnokon. Tavaly már öt locsoló, 6 szemétszállító gépkocsi volt — közte két KUKA. — 9 lovaskocsi is hordja a szemetet a város­ból. A külső területeken a beton szemétgyűjtőket meg­szüntettük. Betemettettük a város különböző részein é- vő gödröket is. amelyek egészségileg ártalmasak voltait. Most van „műben” az összekötő út melletti téglagyári agyaggödör. A Sashalmi út gödrének be­töltését szeméttel nem le­het megoldani, ide az épít­kezésektől kikerülő földet hordatjuk. Jelenleg a hatvan úttisz­títónk közül egy emberre 1500—2000 négyzetméter tisztítandó útfelület jut. Munkájuk könnyítésére ter­veinken seprő- és porszí­vógép beszerzése szerepei. Újságíró: Milyen elképze­lések és lehetőségek van­nak a városban újabb par­kok és terek kialakítására? Vb-elnök: A városban je­lenleg egy lakosra 5 négy­zetméter parkterület jut. Ez kevés. Végrehajtó b’- zottsági határozatunk van arra, hogy a harmadik öt­éves terv időszakában még legalább 60 ezer négyzet- méter parkot, hét játszóte­ret építünk, s legalább 50 ezer fát ültetünk a város­ban. j Újságíró: A Vöröscsillag és a Vosztok úton lényegé­ben befejeződött a lakóte­lep kialakítása. Mit várhat­nak a városnegyed lakói az utak, járdák rendbehozásá­ban? Vb-elnök: Ebben az év­ben még 600 ezer forintot költünk az újonnan épülő iskolához vezető út és a járdák megépítésére. Jövő­re befejezzük ott a járda és az úthálózat építését. Külön gondot fordítunk en­nek a lakótelepnek a par­kosítására is. Nem keve­sebb gonddal törődünk a Tisza-liget kultúrterületté történő kialakításával is. Az abonyi úti lakótelep csa­tornázása a közeljövőben szintén megkezdődik. Újságíró: Mi Kapás elv- társ véleménye a város áru­ellátásáról. milyennek tart­ja a zöldség, a gyümölcs, n hús és tejtermék ellátást? Vb-elnök: A város áru­ellátása az alapvető élelmi­szerekből bizonyos hullám­zásoktól eltekintve, kielégí­tőnek mondható. Több kul­túrált üzlet épült a város­ban. Meggyorsult a boltok áteresztő képessége is, mi­vel a városban lévő élelmi­szerboltok 16 százaléka ön- kiszolgáló, az iparcikk bolt­egységeknek pedig 12 szá­zaléka önkiválasztóan mű­ködik. Helytelen volna azonban azt hinni, hogy minden a legnagyobb rend­ben van. Tudjuk, a kiske­reskedelmi hálózat fejlődé­se nem tartott lépést a va­ros általános fejlődésével, az új lakótelepeik építésé­vel. A jelenlegi bolthálózat egyik általánosítható jel­lemzője a zsúfoltság. Az élelmiszerszakmában jelen­leg egy négyzetméter bolti területre kilenc vásárló jut. Ma körülbelül annyi a bolti terület, mint amennyi a felszabadulás előtt volt. Az elmúlt húsz évben viszont legalább 17 ezerrel növe­kedett a Város lakóinak szá­ma. Növekszik a város von­zóköre is, a bejáró munká­sokkal és azokkal együtt, akik valamilyen ügyes-ba­jos dolgaik miatt Szolno­kon járnak legalábbi papi 13—15 ezer külső vásárló­val kell számolnunk. A város zöldség és gyü­mölcsellátása az utóbbi idő­ben javult. Ezt mondhatjuk el a hús és tejtermék ellá­tásról is. A teljes igényt azonban kielégíteni mind­ezekből nem mindig tud­juk. A város kereskedelmi szervei most a termelőszö­vetkezetektől közvetlenül kapják a friss árukat. Je­lenleg általában 10—14 tsz szállít üzleteinkbe. A ke­reskedelmi csoport dolgozói rendszeresen látogatják a környék termelőszövetkeze­teit, hogy a piacokra minél nagyobb mennyiségű árut hozzanak fel. A tsz-ekkel történt megállapodások alapján több a vágóbaromfi a piacon, s a vágott ba­romfi árusítására kijelölt boltban is szinte korlátlan mennyiségű baromfihúst árusítanak. Újságíró: A város külső kerületeiben lakó háziasszo­nyok között elég sok a mél­tatlankodás, mert ha bolt van is, nincs mindig elég és friss zöldáru és burgo­nya. Hogyan ismeri vb-el­nök elvtárs ezt a helyzetet? Vb-elnök: Sorolhatnám a tsz-eket. a nyársapátit, a szajolit, a cibakházit, a cserkeszöllőit, a tiszakécs- keit, és még többet is. me­lyek közvetlenül szállítanak a város boltjaiba. Mégis tu­dom, hogy nem könnyű az ott lakó háziasszonyok hely­zete. Szeretnének szép, friss árut vásárolni és gyorsan is, mert hisz legtöbbjük dolgozik. Az idén azonban az időjárás miatt a zöldsé­gek elég későn kerültek a piacra, üzletbe és elég drá­gán is. A tanács vb és a keres­kedelmi csoportunk sokat dolgozott az áruellátás lán­colatának kialakításáért. Miután azonban a vásárlók naponta keresik fel a bol­tokat, naponta kell működ­nie ezeknek az ellátási lán­colatoknak. Sajnos, miután elég kevés a raktár, elég egy kiadós eső, egy gépkocsi ki­esés. a boltos egy kis gon­datlansága és azt már érzi a vásárló. Máskor túl óva­tosak a boltosok. Csak magukra gondolnak. Szom­baton például, amikor va­lószínű legtöbb a vásárlás, úgy rendelnek, nehogy a nyakukon maradjon vala­mi. Az, hogy a vevő tudjon vásárolni, nem minden ke­reskedő szívügyé. Kísérlet, de elmondom. A VII. kerületi kispiacnál, a Vosztok úton és az ipari­tanuló intézet előtt a na­pokban gyümölcs-zöldséges sátrakat állítanak fel. Újságíró: Milyen terveik vannak a város állandó üz­lethálózatának fejlesztésé­re? Vb-elnök: Azt mondha­tom. hogy Szolnokon jelen­leg ellátatlan terület nincs. De tudom, hogy egyes kör. zetekben — Vöröscsillag út Vosztok út. Bálvány utca, megyei kórház környéke, II., VI. körzet. Kassai, Ko­lozsvári út térségében — nehézségeket jelent a napi fogyasztási cikkek beszerzé­se. Elkészült egy fejlesztési terv és folyamatban van a vendéglátóipari egységek hálózatfejlesztési tervének kidolgozása. Hamarosan megkezdik egy légkondicio­náló berendezéssel ellátott, két műszakos zöldség, gyü­mölcs szaküzlet kialakítását a Kossuth téren, itt ^ egy modern fodrászat és háztar­tási bolt is nyílik. Vendég- látóioari egység kialakítását kezdik meg a Tisza-liget- ben és ABC-áruház épül a Vosztok úti lakótelepen. A város zöldség, gyü­mölcs és eavéb élelmiszer ellátásában döntő fordulatot mégis csak egy vásárcsar­nok építése jelentene. Je­lenleg ugyanis nincs mód arra, hogy a piacon a fel­hozott árukat tárolják, hűt- sék. A mezőgazdasági üze­mek a piacra behozott ter­mékeket kocsikról árusít­ják, s ez nekik sem kedve, ző. A csarnok építéséről most folynak a tárgyalá­sok. Újságíró: Milyennek tart­ja Szolnok közlekedési há­lózatát. várható-e javulás az autóbuszforgalomban? Vb-elnök: A városrende­zés és a közlekedés kiala­kítása nagyon szorosan ösz- szefügg. Szolnok eddig egy főutcás város volt. Törek­szünk arra, hogy lehetővé tegyük a keresztirányú köz­lekedést is, és a városren­dezéssel egy időben emeljük a közlekedés színvonalát. Ebben az évben nyolc autó­buszt kapunk, de ez mind­össze a selejtezések pótlá­sára elég. A kiselejtezett kiskocsik helyett viszont többnyire nagy befogadó­képességűeket kapunk, így a férőhely 240-el növekszik. Többet lehet azonban tenni a meglévő kocsik kihasz­nálásának fokozásával. A május 30-án életbelépő me­netrendben már újabb húsz járatot közlekedtet a vál­lalat. A Ságvári körút északi részén megkezdett építke­zések miatt a tüdőkórházi Zagyva-hidat lezárjuk. — Megnyitjuk viszont a Sza­badság téri felújított Zagy­va-hidat. Ez a közlekedés ideiglenes módosítását te­szi szükségessé. Az AKÖV- nél külön bizottság dolgo­zik most az átszervezésen. Ennek megfelelően új szá­mozási rendszert vezetnek be és új útirányokat ik­tatnak be az Alcsi vasút­állomás és a Szolnoki sze­mélypályaudvar, valamint a Szabadság tér és az abo­nyi—jászberényi összekötő út között. Az utóbbi járat lehetővé teszi a Kolozsvári hídon túli területek foko­zottabb bekapcsolódását a közlekedésbe. Az említett bizottság az újabb díjszámításon is dol­gozik. Az átszervezés után több lesz a kalauz nélküli — perselyes — járat. A jegyek ára pedig előrelát­hatólag a következő képpen alakul: A Vöröscsillag út és a Vegyiművek között az átszállás nélküli utazás egy­ségesen 1 forint, de egy átszállás újabb 1 forintba kerül. Űjabb bérletjegyeket is vezetnek be, a szelvényes havibérletet, amely napi egyszeri oda-vissza utazásra jogosít és a felmutatásra szóló bármennyi utazásra igénybevehető havi jegyet. Megjegyzem ismét, hogy ezek tervek, amelyeket még a véglegesítés előtt vitára bocsátunk. Napjainkban átlag 28 000 ember utazik autóbusszal. Célkitűzéseinkben egyik legfontosabb, hogy az át­szervezéssel csökkentsük az utazásban eltöltött időt. A jelenlegi 36 perces átlag utazási időt legalább 25— 27 percre szeretnénk rövi­díteni. Megszüntetni pél­dául azt, hogy valaki a Vöröscsillag útról a Cukor­gyárig a vasútállomásra is kénytelen legyen kikocsiz- ni. A terv előreláthatólag október végén nyer végle­ges formát. Újságíró: Mit várhatnak azok, akik a taxiszolgálat tökéletesítését szorgalmaz­zák? Vb-elnök: Erre sajnos azt tudom mondani, hogy ebben az évben lényeges javulás nem várható. 1966- ra vonatkozóan nem állnak még adatok az AKÖV ren­delkezésére. Számítások bi­zonyítják, hogy a taxi-ál­lomás jelenlegi kihasznált­sága 60 százalékos. Az igénybevételek a nap bizo­nyos időszakaiban jelent­keznek és ilyenkor a zsú­foltságot nem tudjuk el­kerülni. A vállalat a koráb­bi évekhez hasonlóan ez­után is felvesz előrende­lést, elsősorban kórházi és esküvői igények kielégíté­sére. Nem jelenti ez azt, hogy bizonyos szervezeti in­tézkedésekkel nem lehet javítani a helyzeten. A vá­ros valóban városi szintű közlekedéséért azonban még sokat kell tennünk szervezéssel és erőnkhöz mérten anyagilag is. Százezer fiatal a mezőgazdaságért A KISZ KB intézőbi­zottságának felhívására százezer fiatal sietett ed­dig a mezőgazdaság segít­ségére. A diákok és az üze­mek ifjúmunkásai nyári pihenőjük egy részét áldoz­ták az aratás, cséplés és az egyéb időszerű betakarí­tási munkák meggyorsítá­sáért. Heves megyében az egyetemisták és középisko­lások 30 csoportja dolgo­zott a termelőszövetkeze­tekben és az állami gazda­ságokban. Fejér, Heves. Csongrád, Szabolcs és több más megyében ideiglenes ifjúsági táborokat hívtak életre, amelyek lakói a növényápolásban, a zöld­ség- és gyümölcsszedésben, a szénabetakarításban, a kévehordásban és összera­kásban, illetve gabona­szállításban kamatoztatták segítőkészségüket, Az igazságot oh/kor nehéz elviselni A szolnoki járási ta­nács pártszervezete a Központi Bizottság de­cember 10-i határozatá­nak szellemében felmér­te, hogyan takarékoskod­tak az apparátus dolgo­zói az év első felében a különböző költségekkel. — összegezték, amivel egyetértenek, amire azt lehet mondani a munka­társaknak: így van jól; így legyen ezután is. A kiküldetési költsé­gekkel például jól gaz­dálkodtak. A tavalyi első hat hónaphoz viszonyít­va 14 ezer forinttal ke­vesebbet vettek fel —• szólt a megállapítás. — De amit nyertek a vá­mon, elveszítették a ré­ven, mert a távolsági és helyi telefonköltségek összege ugyanakkor 71 százalékkal, — 16 ezer forinttal — emelkedett. A helyi beszélgetések költsége is négy és fél­ezer forinttal volt maga­sabb a tavaly ilyenkori­nál. Vannak 70—80 fo­rintra menő távolsági be­szélgetések is. A vezetőség mindezt összegezte, okokat, ma­gyarázatokat keresett. 3 a taggyűlés napján még- egyszer megbeszélték ho­gyan tárják mindezt i párttagok elé. Nem volt könnyű do­log. L. T. elvtárs, a ve­zetőség egyik tagja ugyanis mindaddig egyet­értett a beszámolóval; míg az ő neve nem sze­repelt a drágán telefoná­lóké között. Ekkor viszont elfogadható és elfogadha­tatlan okokkal egyformán érvelt. Aztán hosszas, erélyes tiltakozás után „megad­ta” magát, mondván! hiába, saját hibáinkat mindig nehezebb belátni. De nem lehet másként elhitetni senkivel, hogy komolyan gondoljuk a takarékosságot, csak ak­kor, ha magunk is meg­nézzük azt is, mikor és miért vesszük fel a „drá­ga” kagylót. Vagyis: amit másoknak mondunk, az nekünk is épp úgy szól. Még akkor is, ha az igazságot oly­kor nehéz elviselni. — bo — Űj, négytantermes mezőgazdasági technikum építését kezdték az ÉM. Szoinoí. megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói Törökszentmiklóson. A régi iskola épületét kollégiummá alak't jak. Képünkön: az új iskola alapozásában a techni­kum negyedéves diákjai is segítenek;

Next

/
Oldalképek
Tartalom