Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

IMS: augusztus 14,

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A jászberényi járás munka- és balesetvédelmi helyzetét vizsgálta a járási népi ellenőrzési bizottság

Két évvel ezelőtt, 1963 szeptemberében a jászberényi járási népi ellenőrzési bizottság a járás ipari és mezőgazdasági üzemeiben megvizsgálta a baleset és a munkavédelem helyzetét. A legtöbb helyen nem tartották be a minimális munkavédelmi szabályokat sem, nagyon sok volt a baleset, s az emiatt kiesett munkanapok száma. A járási NEB akkor a helyzet javítására több határozatot hozott. A közelmúltban egy újabb ellenőrzés során a határozatok végrehajtását vizsgálta meg.

Az öntözővíz „termése'*

& „Kukoricáik” a nagykörűi öntözőtelepen Rákócziíalván a biztosra mennek Esett az eső, de árasztottak tovább

A Kaszálón olyan a kukorica, mint az erdő. És akkora a növény, hogy ha alulról nézi az ember, fának látja. És rajta két cső átlagosan, némelyiken még három is van. Csak közé bemenni nem tanácsos, süpped a föld., átázott, sáros a talaj. Majzik Béla bácsi ugyanis negyedmagá-val lapáttal jár-kel a csatorna mentén és nyitja, zárja a kapukat, emelgeti, lecsukja a vízitiltót. öntöznek. Csobogva szalad a víz végig a kukorica, során.

ÄLTALÄNOS TAPASZTALAT, hogy az ipari jellegű üzemekben e rövid idő alatt is javult a baleset- és munkavédelmi munka. Egyes üzemek saját hatáskörükön belül, a felsőbb szervek segítségével javítottak a dolgozók munkakörülményein, rendszeresen megtartják a balesetvédelmi oktatásokat, ellenőrzik a munkavédelmi szabályok betartását. Ez tapasztalható a Jászberényi Általános Műszerész Ktsz- : nél is. Eredménye: 50 szá- i ealékkal kevesebb baleset * történt, mint két évvel ezelőtt. Javulást tapasztalt a NEB a jászberényi Asztalosipari Vállalatnál, vagy a jászárokszállási Játékáru Ktsz-nél is.

Nem mondható azonban ugyanez el a mezőgazdaság gi üzemekre. Kevés kivételtől eltekintve a tsz-ek- ben még nem sokat törődnek a munkavédelemmel. A két év előtti vizsgálatokhoz viszonyítva emelkedett a balesetek száma. Még az olyan tsz-ben is, mint a jászboldogházai Aranykalász, ahol a gazdasági eredmények megyei, és országos viszonylatban is kiválóak, lekicsinylőén kezelik a baleset és munkavédelmi szabályok betartását és betartatását.

Érdemes ennél az egy példánál egy kicsit időzni. Annak ellenére, hogy 1963- ban a NEB nyomatékosan felhívta a figyelmet az Aranykalászban tapasztalt hiányosságokra, azóta úgyszólván semmi sem változott. Azaz mégis, mert a munkagépeknél több mint kétszázzal, a kézi munkaeszközöknél csaknem harminccal, a személyszállításnál huszonkettővel, az állatgondozóknál pedig mintegy hetvennel több volt a baleset száma tavaly, mint 1963-ban. Ezzel szemben a termény és termék szállításnál, valamint az anyagmozgatásnál a számok csökkentek. — Vagyis éppen olyan munkaterületeken tapasztalható javulás, ahol a balesetveszély nagyobb.

EBBŐL ARRA LEHET következtetni, hogy a tsz- ben csak egyes területeken követelik meg a szabályok betartását. A teljességhez tartozik még az is, hogy a csökkenés az ott dolgozók körültekintőbb munkájának tudható be, nem pedig a balesetvédelmi oktatásnak, és a vezetők intézkedéseinek. Ennek bizonyítására számtalan példát lehetne felsorolni. A központi majorban lévő műhelyben például a havonkénti oktatás helyett az idén csak januárban tartottak előadást, s akik azon résztvettek, azok sem tudják ezt bizonyítani, mert semmiféle igazolást nem kaptak.

Az akkumulátor töltő helyiségben, ahol savgőz, a kovácsműhelyben, — ahol szénmonoxid keletkezik — nincs elszívó berendezés. Bőt még védőitallal sem látják el az itt dolgozókat. A köszörűgépeknél nincs védőszemüveg, ahol van, ott viszont nem használják.

E néhány példa elegendő annak bizonyítására, hogy a tsz-ben kevés gondot fordítanak a munka- és balesetvédelemre. Sajnos, a járás területén nemcsak a jászboídogházi tsz az, ahol I ilyen hibákra derített fényt I a járási NEB vizsgálata. ‘ Nemsokkal jobb a helyzet

a jászapáti Velemi, a jászárokszállási Táncsics, a jászszentandrási Haladás tsz-ben sem. A járási tanács vb mezőgazdasági osztályán lévő statisztika szerint ez év első négy hónapjában a járás termelőszövetkezeteiben 403-mal több volt a baleset miatt kiesett munkanapok száma, mint az előző évek hasonló időszakában.

A NÉPI ELLENŐRZÉSI

bizottság vizsgálata a már említetteken kívül azt is megállapította, hogy nem vizsgálják meg kellően a balesetek okait, Legtöbb esetben megállapítják a tényt, felelőssé teszik a dolgozót és befejezettnek tekintik az ügyet. A baleset bekövetkezésének előzményeit — oktatás, védőAugusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén az MHS délelőtt 10 órai kezdettel újra megrendezi — sorrendben ezúttal ötödször — a nagyszabású vízi és légiparádét a parlament előtti Du- naszakaszon. Az érdekes sportesemény-sorozattal kapcsolatban pénteken délelőtt tartottak sajtótájékoztatót, amelynek színhelye ezúttal az MHS egyik LI-2- es repülőgépének a fedélzete volt. A 40 perces légi- úton — miközben az újságírók 600 méteres magasságból tekinthették meg a fővárost és a Duna-kanyart— Réti Antal, az MHS Országos Elnökségének elnökhefelszerelés hiánya és nem használása; figyelmen kívül hagyják. Különösebb vizsgálat nélkül megállapítják: a dolgozó a hibás. A balesetekből nem vonják le a megfelelő tanulságot.

A baleset okaival, illetve felderítésükkel szembeni közömbösségnek az az oka, hogy maguk a vezetők nem törődnek a megelőzéssel, s úgy gondolják a vizsgálat nem hozna mást, mint a saját felelősségük megállapítását Végső soron azonban erre is szükség van.

A NEB vizsgálat tehát immár két éven belül másodszor tárta fel a hibákat és tett javaslatot azok megszüntetésére. A termelőszövetkezetek vezetőin és az arra hivatott szervek képviselőin a sor, hogy változtassanak a helyzeten. Ezt a gazdasági érdek, ám elsősorban a dolgozó ember érdeke követeli meg. Testi épségük, munkakész- sétrük védelméről van szó.

Nagy Lajos

JNEB elnök

lyettese számolt be az előkészületekről.

A Margithíd és a Lánchíd közötti szakaszon — a Duna vizén, illetve a légtérben — bonyolítják le a mintegy 2,5 órás programot. Pontosan 10 órakor a Himnusz hangjai mellett jelszavakat vontató repülőgépek és helikopterek húznak el a Duna felett, maid Dóra János, a Hazafias Népfront budapesti titkára tartja meg az ünnepi beszédet, melynek elhangzása után 10 000 galambot repítenek a magasba. Ezután látványos események sorozata szórakoztatja a nézőket.

— Dehát ebben az esős időjárásban?

Elképedésünk nem lepi meg a nagykörüieket, hiszen a szomszédos csataszögi főagronómus ugyanígy tett, mint mondják. És szövetkezetükben is akad ember, aki ezen a véleményen van. Majzik Béla bácsi készen a válasszal.

— Hej elvtárs, esett az eső a minap, mégis árasztottunk tovább.

Ég mondják, magyarázzák miért. Mert az nem mindegy, hogy mikor esik az eső, és az sem, hogy menynyi hull belőle. Júniusban itt Nagykörűben is sokkal több hullott, mint bármikor. Valamelyik nap is megeredt, de csak 4—5 milliméter volt az egész. És a kukoricára egyszeri árasztásra 100—120 millimétert adtak. Van a táblának olyan része, amely még 150 millimétert is elnyel.

Mutogatják a kukoricát, Molnár János öntözőmester, Kiss elvtárs a szövetkezet párttitkára. Hát bizony olyan, hogy csak éppen beszélni nem tud. Érthető, mert náluk nem a hanyag munka takarója az öntözés, hanem a többivel együtt termésfokozó. Vagyis a föld megkapta a mélyszántást,

az istálló és a műtrágyát, megkapálták, tisztán tartják ás csak ezután jön a víz. A vízben pedig oldott műtrágya, aszerint, hol kívánja a növény.

A 300 holdas öntözőtelep egy részét csak tavasszal sikerült felszántani. De

utána gréderrel egyení- tették el a talajt. És a legbátrabbak azt mondják, ad 50 mázsát holdanként a kukorica. Pribéli Menyhért, a főagronómus úgy ítéli, az öntözővíz „terem” 10—12 mázsa kukoricát holdanként, — Igaz, hogy pénzbe kerül, holdanként legalább 800 forint meglesz az öntözési költség. De a többlethozam meg kétezer forint körülien

várható. Egyszerű számítással bizonyítható, érdemes-e.

Az elnök Bartos László tovább fűzi gondolatait. A Haladás Termelőszövetkezet sertéshizlalásra rendezkedik be. Az pédig nem megy biztonságos kukoricatermesztés nélkül. Erre való az öntözés. Csakúgy, mint Rákócziíalván is. A rákóczifalvi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet ugyan igazi nagyüzemi tehenészet kialakításán fáradozik. És ahhoz is ugyanaz kell, mindentől, az időjárástól is függetlenített takarmánytermesztés.

Ezért rendeztek be a major körül 253 holdas öntözőtelepet. Kukorica, silókukorica, és takarmánycirok van benne. Egyszer már megöntözték, még egyszer elárasztják. Hajdú Feri bácsi, az agrármérnök-elnök becsal a kukorica közé. Mint az aludtej. olyan a tábla. Huszonnégyezer szálat hagytak meg holdanként. Kapa nem járta az ikersoros kukoricaföldet. Hungazinnal irtották ki a gyomot belőle.

Itt, Rákócziíalván, is bővebben jött az égi áldás az idén. És ha a kukoricát nem öntözik meg? Azt mondja erre az elnök :s. a gazdász is.

— Akkor ebből a kukoricából nem lett volna semmi.

Vagy legalábbis csak iel csöveket nevelne a növény. A rákóczifalviak „locsoltak” még szórófejjel is a Réten. És nagy terveket kovácsoltak eddigi tapasztalataikra alapozva. Amilyen mértékben csak lehet és ahogy csak győzik erővel, úgy építik át öntözésre a gazdaságot. Azt vallják:

HAZAI

A függetlenségüket újonnan elnyert országok külügyi képviselői részére rendezett ENSZ diplomáciai tanfolyam hallgatói, Drago- szlva Protics ENSZ főtitkárhelyettesnek, a tanfolyam igazgatójának vezetésével néhánynapos látogatásra Budapestre érkeztek. A tanfolyam 21 hallgatójának túlnyomó része afrikai országok állampolgára. A látogatás célja, hogy a részvevők megismerkedjenek a Magyar Népköztársaság külpolitikájával, 9 a magyar Külügyminisztérium szervezetével, munkájával.

— Mi nem tartjuk, hogy a mezőgazdaságban nincsen plafon. Az ötven mázsás májusi morzsolt kukorica már bizonyára az. De hol vagyunk még attól? öntözéssel odaigyekszünk.

Az majd a mérlegelésnél válik el végülis, mit ér az öntözés. A rákóczifalviak, a tiszapüspökiek, a nagykörüi- ek és a fegyvernekiek .s bíznak benne. Rákóczifai- ván, a Tisza-parton mutogatja az elnök.

— Akkor lepődnek majd meg az emberek, ha nem győzik innen behordani a kukoricát.

HÍREK

Az ÁFOR kimutatása szerint a tavalyi első félévhez viszonyítva az idén 10 százalékkal több benzint vásároltak a kutaknál a személygépkocsi tulaj dono- sok. A növekedésre jellemző, hogy amíg a nagy kocsiforgalmú országokban havonta átlag 18 000 liter üzemanyagot szolgáltat ki egy-egy kútoszlop, nálunk* ahol lényegesen kevesebb a kocsi, havi 60 000 literes forgalommal van megterhelve minden egyes oszlop — mondják az ÁFOR-ná^

„Nem forog a kocsi kereke” — legalábbis addig, míg Tóth Lajos, a tiszasiilyi Rákóczi Tsz bognára el nem készíti

Áz MHS nagyszabású vízi és légiparádéja augusztus 20-án

Borzák Lajos

a partelet fóruma

Törődünk

egymással

Faragó József a jászárokszállási Táncsics Tsz párttitkára tapasztalt pártmunkás. Megkértük, mondja el véleményét arról:

— Milyen legyen a párttagok és pártonkívüliek kapcsolata?

— 1950—63-ig voltam elnök. Csak azt mondhatom a Táncsics Tsz tagjaira, hogy a hegyeket is elmozdítanák annak a szavára, aki megmondja nekik, megbeszéli velük mit, miért akar. És ebben nem lehet kivételt tenni. Párttagokkal, pártonkívüliekkel egyformán szót kell érteni a vezetőknek ahhoz, hogy egy szövetkezet boldoguljon.

— Hadd térjek mégis vissza egy pillanatra oda, hogy a régi gondolkodás- mód a nagy táblákkal még nem múlt ki. Néhány napja történt. Arra értem oda, hogy két kombájnos átkozza egymást. A hangosko- dóbb régi proletárgyerek, a másiknak az apjánál volt cseléd valamikor. Lényegtelen dolgon. szólalkoztak össze. A régi proletár a fiút szidta az apja valamikori bánásmódjáért. Igaza volt?! Dehogy volt! Nem foghattam pártját, pedig .párttag, munkásőr. Melléfogott. Ezt neki se lehet. Pláne neki nem.

— A tsz ötszáz tagja közül hetvenkettő párttag. Mégsem csak ezt tartjuk számon a munkaelosztásnál, mert a párttagok között is van olyan, aki fölött nyomtalanul tűnik el az idő. Keveset tanulnak, keveset segítenek mások nevelésében. Nem nagyon kívánkozik ez cikkbe, de így igaz: van olyan tagja alapszervezetünknek, aki azt tartja pártmunkának. csapjunk oda, ahol a szó nem használ. Nem rossz- indulat ez. de akkor is rossz hatású.

— Rögtön utána mondom, hogy az alapszervezet tagjainak többsége nem ilyen, de elég néhány ilyen ember is. Ha őket valamivel megbízzuk, rájuk azt mondják, hadd beszéljen, most ez a dolga. Mindjárt

ennek az ellentéte:

— A belső-réti részen — ez tanyavilág — él egy párttag, André László. Szókimondó ember, nem tűri el a rendetlenséget. Megmondja a véleményét, még meg nem is valami finoman. De elismert, jó munkás, törődik a közös gondjaival. Róla azután így vélekednek, hogy ez az ember jól beszél és ő maga is azt csinálja, amit nekünk mond. Ezt meghallgatják.

13 éven át, míg tsz-elnök voltam, igen csak egyformán volt dolgom párttagokkal. pártonkívüliekkel; Nem tudnék úgy átváltani, hogy a pártonkívüliekkel most kevesebbet törődjek; Sokszor hívunk meg közülük taggyűlésre, vendégeink és segítőink egyszerre.

— Ha a baj hajtja^ az embereket, nem kell őket hívni. Jönnek, kopogtatnak* és elmondják gondjaikat; de a tanulásra, a politizálásra már hívni kell őket. S nálunk a pártoktatásban is szívesen résztvesznek a pártonkívüliek. Csak szólni kell nekik.

— Most, a pártcsoportbi- zalmiak a gépműhelyekben dolgozókat, a traktorosokat, keresték fel. Beszélgettek és aztán — ők dolgoznak együtt — a bizalmiak tesznek javaslatokat arra, kik legyenek a szemináriumok hallgatói. Akit eddig megkérdeztek, egy sem mondott nemet;

— Azt hihetik most, milyen jónak tartom én saját pártmunkámat. Pedig tudom, hogy nem a legsikeresebb. Ezt két számból is kiolvashatja. Tavaly négy, az idén eddig három tagjelöltet vettünk fel. De akik közénk jönnek, vallják: együtt kell nekünk megélni ezen a jászárokszállási földön, attól függetlenül, hogy kinek, hány hald földje volt a múltban, s attól függően, ki milyen munkát végez most. így kell törődnünk egymással, párttagokkal és pártonkívüliekkel egyaránt. (B. E.)