Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
19*8. augusztus 1. SZOLNOK MIGTEI NÉPLAP 7 RENDEZŐK, SZÍNÉSZEK A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ 1964—65-ŐS ÉVADJÁRÓL 0 A színházak a lehetőségek határain belül igyekeznek saját stílusukat kialakítani. Egy vidéki színház esetében ez természetesen jóval nehezebb, mint a fővárosban, ahol a színházak jobban specializálhatják magukat, nem kell mindenféle műfajú darabot színpadra vinniük. Azonban még így is kialakulhat egy sajájtos arculat, ha a rendezőkben és a színészekben megvan a törekvés az eszmei, stílusbeli egység megteremtésére. Ha ebből a szempontból elemezzük a színház munkáját, azt kell mondanunk, nem tudta teljes mértékben kialakítani a maga alaphangját. Ez pedig adott lenne Berényi Gábor rendezői munkájában. Az intellektuális, a belső gondolatok kivetítését szolgáló, a belső történéseket drámai módon, jelenésszerűen ábrázoló. a huszadik század emberéhez szóló stílus ez. Elsősorban Az ember tragédiájára hivatkoznánk, mint ennek a stílusnak legkiemelkedőbb bizonyítékára. De ilyen az Egy szerelem története rendezése is, amely éppen sallangmentességével. a csábító, felszínes, érzelgősség lecsiszolásáVal, szűkszavú díszleteivel emlékezetes sikert aratott. Már nem egészen ezt a stílust képviselte a szintén Berényi rendezte, egészében sikeres Rozsdatemető, amely helyenként engedményeket tett a színpadi naturalizmusnak. A zenés darabok értelmezésénél ugyanez a követelmény, de érthetően más síkon, az ízlésesség és a mélyebb emberi humor kivetítésében mutatkozhat meg. Ebből a szempontból jó munkát végzett Bor József fiatal rendező. A könnyű műfaj legalább olyan merész, mint a fajsúlyosabb, ha komolyan vesszük. Bor rendezése „kellemes”, hasonlóan lecsiszolt, mint Berényié, természetesen más hullámhosszon. Bor rendezései jól szórakoztattak, ha a bemutatott müvek jellegükből adódóan nem is kelthettek maradandó élményt. Elsősorban a Nyitott ablak rendezésében mutatkoztak meg az ifjú rendező jótulajdonságai. A Jegygyűrű a mellényzsebben is kellemes szórakozásnak bizonyult az ő jóvoltából. Mindkettőben a nemes szórakoztatás és az adott kor enyhe presziflá- lása adták meg a sajátos ízt. Éppen a színház főrendezője tért el ettől a helyes úttól. Téry Árpád a Kis rókák naturalista-konzervatív rendezésével az amúgy is távolálló történetet még távolabb vitte a mai nézők érzésvilágától. Pedig a műben valamivei több volt és modernebb rendezői koncepcióval ez a többlet kihozható lett volna. Laczkó Mihály első gyakornoki évét töltötte a színháznál Két rendezett darabja közül a Lement a hold állt közelebb egyéniségéhez. Ügy érezzük, megvannak az adottságai, hogy a színház szempontjából kívánatos intellektuálisan modern, intim játékmódot átvegye, persze a saját rendezői egyéniségének szűrőjén. A Lement a hold esetében még éreztünk egy kis bátortalanságot, a naturális rendezési mód kísértését. Elképzeléseit még nem sikerült meggyőzen megjeleníteni, annál is inkább, mert a szereposztás hibája folytán a tempó lassulása. egyes szereplők nem megfelelő reagálása is hátráltatta munkáját. A Sus- m us ízléses, kedves, bár nem különösen kiugró produkciója volt Laczkónak. Ügy véljük, nyugodtan előlegezhetünk bizalmat számára. Bízunk abban, hogy hivatástudata. lelkesedése mellé megtalálja a gyakorlat által megszerezhető biztonságot is. A vendégrendezők közül Lovas Editet említhetjük meg, aki tisztában van mestersége összes fogásával. Módszerei, stílusa figyelemre méltóak. Sajnos a Mária főhadnagynál elkövette azt a hibát, hogy a naiv-romantikus ábrázolásnak bő teret engedett. — Makai Péter vendégrendezése is sikerült. a Lili bárónő ízléses, szép előadása a közönség igényesebb részét is kielégítette. 0 A színészek játékával általában elégedettek lehetünk. Ebben az évben is bebizonyosodott, hogy nagy feladatok színvonalas megoldására képesek. A színház vezetésének egyik hiányossága az volt, hogy a színészek megfelelő foglalkoztatását nem oldotta meg. Adottságaik szerinti szerepek híján mind a közönség, mind a társulat kevesebbet kapott. mint amit kaphatott volna. íme a legjellemzőbb példák: Győri Ilona Jászai-díjasunk egyetlen nagyobb, emlékezetesebb szerephez jutott ebben az évadban. A Kis rókákat említhetnénk. Aki emlékszik például Stuart Mária-alakítására az igazat ad nekünk abban: joggal hiányoltuk az idén. Anda- házy Margit sajátos tehetsége a népi ihletésű szerepek megformálása. Kitűnő alakításokat láthattunk tőle azelőtt (Mirandolina, a Figaro házasságának talpraesett Zsuzsija emlékezetesek). — Most az évadban csak egy nagy szerepet kapott: Pék Máriát a Rozsdatemetőben. Pedig ő is többre lenne képes. Az érdekes karakterű Bűrös Gyöngyit alig láthattuk nekivaló szerepben. Holl Istvánt, akinek drámai megjelenítő készsége éppenúgy magasfokú, mint ének és tánctudása — lényegében csak a Nyitott ablakban és a Tragédia néhány epizódfigurájában láthattuk. Pásztor Erzsi tehetségét. amelyet Hippia szerepében villantott fel a Tragédiában, a Nyitott ablak szakácsnő alakításával és néhány kisebb szereppel kellett aprópénzre váltania. A színháznak kevés művésze van az idős szerepek megformálására. Ezért kellett a tehetséges Horváth Sándornak sokszor egyéniségétől távolálló szerepeket is megformálnia, amelyek közül egy-kettőt, így Orden polgármestert a Lement a holdban kitűnően megoldott. Ugyanakkor keveset láthattuk Győző Lászlót, aki Reich bácsi alakjának emlékezetes színre vitelével bebizonyította, jóval többre képes, mint amennyi lehetősége volt. Nagyon sok jól megformált alakítást láthattunk a sokoldalú Fonyó Istvántól BOV Törökszentmiklósi GYÁREGYSÉGE középiskolai képesítéssel és raktárosi gyakorlattal rendelkező hűiőrakfárosf keres. Bővebb felvilágosítást személyesen ad. és az ebben az évadban igazi színésznővé érett Gyöngyössi Katalintól. Hegedűs Ágnes néhány szépen megoldott szerepben tűnt ki, de ő is többre képes, gondoljunk a Stuart Mária Erzsébetére, vagy a Pesti emberek női főszerepére. Upor Péter is egyre többet nyújt, fejlődése örvendetes és évről évre felfelé ível. A Kis rókákban nyújtott alakításától az Egy szerelem történetében bemutatott kitűnő játékáig, amire országszerte felfigyeltek, mérhető ez a felfelé ívelés. Ügy érezzük Szekeres Ilonát is lényegesen többet kellene foglalkozitatni. A Tragédia Évája máshol is megállta volna a helyét, ahol lírai adottságai jobban érvényesülhettek volna. Mindezt annak tudatában mondottuk el, hogy a színház a sok tájelőadás miatt egyeztetési nehézségekkel küzdött, hogy anyagi problémák merültek fel egyes darabokkal kapcsolatban. A most megnyíló színiévadban ennek már tanulságul kell szolgálnia, talán akkor nem tekintik tehetséges fiatal művészek sem átjáróháznak a Szigligeti Színházat. Megvannak az adottságok ahhoz, hogy a stabil, a színházhoz hű színész törzsgárda tovább fejlődjön. Ez jórészt azon múlik, hogyan használják ki adottságukat, tehetségüket. Igen lényegesnek tartjuk ezt, mert az állandó és összeszokott kollektíva a rendezői felfogáson kívül a másik nélkülözhetetlen eszköz az egységes és magasszínvonalú játékstílus kialakításához. - ' 4 A Szigligeti Színház eredményesen zárta évadját. A művészi színvonal javult és jónóhány kitűnő értékes színpadraéllításban gyönyörködhetett a _ közönség. Az újabb előrelépéshez a színészek jobb kihasználása, az ez évi tapasztalatok tanulságainak teljes mértékű hasznosítása szükséges. Hernádi Tibor AZ ÖNMAGUNKKAL SZEMBENÉZÉS /E; A film alkotója Gaái István sok szolnokinak jó ismerőse. Jó ismerős és jó ismerője a mai fiatalok problémáinak. Eltalálja az érzékeny pontokat; amit mond, — ha nem is mindenki által elfogadhatóan mondja —- figyelemre méltó. így éreztük ezt a Cigányokban s még jobban a szolnoki ihletésű Sodrásban című alkotásában, amely nemrég elnyerte az olaszországi pesarosi fesztiválon ja a kari DlSZ-titkár nagyon becsületes, nagyon harcos. Megpróbálja menteni a barátját egy — szerinte méltatlan — szerelemtől és kizáratja a lányt a DISZ-ből, majd az egyetemről is. A barátok egymás ellen fordulnak. Aztán koholt vádak alapján letartóztatják a titkárt, Lacit. Marci ellen fordul minden és mindenki. Otthon egyenetlenség, lesöpört padlás, Laci felesége gyávának Balogh Bori egyetemi hallgató: Darab Virág a fiatal kritikusok díját. Legújabb műve a közelmúltban, pontosabban 1950—51-ben játszódik. — Címe: Zöldár. A cím jelképes. A zöldár viszi le a tél összegyűlt csapadékát, megöntözi a környező földeket és életet ad. Ugyanakkor rombol is és a hó mellett sok szennyet is hordoz magával. S így együtt: zöldár. Ostoros Márton parasztfiú életének nagy napja virrad fel. Egyetemre kerül. Orvos akar lenni, és meglepve veszi észre, hogy átirányították a bölcsészkarra. Meg sem kérdezték. Aztán a sok új érdekesség elvonja a figyelmét. Baráttartja, mert nem állt ki a barátja mellett, egykori szerelme kiégett és az őt szerető másik lányban csak érzéki, de nem érzelmi társat talál. És Ostoros Márton a falujából újra elindul Pestre. Utoljára a vonatablakban látjuk, amint arcát kitartja a zuhozó, tisztító esőbe. Ez a dióhéj-összefoglaló egyáltalán nem érzékelteti, mert nem érzékeltetheti azt a hatást, amit az akkori időket átélt és tevékenyen élt embert éri. A film kitűnően ellenpontoz: Ostoros Marci életének első új kabátja és az egyetemi diákotthon csempé- zett mosdói — amit Marci A FELLAZÍTÁS kortesei HUN PÉTER KÖNYVE (Kossuth) A .Jellazítás” műszót egy amerikai professzor, Adolph Berle dobta be először a köztudatba. Azóta a „fellazítás'’ bevonult a szótárakba, az imperialista ?ro- pagandagépezetbe, ennek a szellemében működik a Szabad Európa és az emigráns lapocskák legtöbbje. Hun Péter könyve nagyon értékes és jól rendezett dokumentum és adalék-gyűjtemény, amely éppen csoportosítása folytán alkalmas arra. hogy ezt a legújabb amerikai „csoda- fegyvert” a megfelelő helyre állítsa. A könyv megismertet a pszichológiai hadviselés okával, szervezőivel és végrehajtóival. Megismerjük a leghatalmasabb propagandaszervezet a USIA-t (U. S. Information Agency). Ez a szerv az amerikai elnökök különös figyelmét élvezi. Igazgatóját a mindenkori elnök nevezi ki bizalmi embereiből. A reklám és a propagan. da mindenhatóságában pel- tétlenül hisznek az imperialista körök vezetői, ezért óriási összegeket áldoznak rádió- és sajtópropagandára. kiadványokra. Erről <s szól Hun Péter: hogyan állítják e propagandakampány szolgálatába a magyar emigráció egyes alakjait? 1949-ben megalakult a Free Europe Comittee. azaz a Szabad Európa Bizottság. Ez a CLA hírszerző iroda és a külügyminisztérium közös vállalkozása. Ennek a szolgálatába szegődtek azután a különböző rendű és rangú honárulók, a fasisztáktól a jobboldali szocialistákig és a „nemzeti kommunistákig”, akiken az Aczél Tamás és Mérey Tibor típusú renegátok értendők A könyv érdekes arcképeket közöl ezekről a politikusokról. elsősorban az úgynevezett Magyar Bizottság tagjairól. Izgalmas részleteket olvashatunk az ellenforradalom előkészítésének időszakáról, a már említett Berle professzor 1956-os előadásáról, és a lázadás jelszavairól. A Szabad Európa Rádió működésének érdekes kulisszatitkait tárja fel a könyv. Ezután a fellizítási politika egy kevésbé ismert fejezetéről szerezhetünk tudomást: az emigráns irodalom életéről torzsalkodásairól, Faludi György, a költő és az emigráns Irodalmi Üjság szerkesztőjének tündökléséről és bukásáról. Azonban nemcsak az Irodalmi Újság igyekszik megszolgálni a dollárt, hanem a jobboldali szoedem, Kéth- ly Anna és Szélig Imreoda. künn megjelenő „Népszava” című újságja is. íme egy jellemző részűét: Különösen figyelemreméltók a könyvnek azok a részei, amelyek az idegen- forgalmat felhasználó ellenséges elemek aknamunkáját ismertetik. És itt nemcsak a kémszervezetek információszerző tevékenységéről van szó, hanem arról is, hogyan propagálják a turisták a nyugati életformát. Az ellenség szándékaival és terveivel számolnunk kell. Más kérdés az, hogy tudjuk: az imperialista stratégák légvárai már akkor kezdenek összeomlani, amikor „pszichológiai” bomlasztó terveik számára elkészítik „tudományos” helyzetértékeléseiket. Ezek a helyzetértékelések, még ha részletkérdésben igaznak is látszanak, alapjaikban hibásak — vágyálmokat, ferde képet tükröznek. S végül is az ezekből fakadó cselekedetek kudarca — előbb-utóbb bekövetkezik. Ezt a tanulságot vonja le a leírtakból könnyve végszavában a szerző. S az események ismeretében nem kétséges, hogy következtetései helyesek. végig tisztogat önfeledt örömében — kiáltóan mutatják meg: sorsdöntő változást hozott az ostoros mártonoknak ez a rendszer. De ugyanilyen hangsúllyal mondja el Gaál István: a hibákkal nem lehet, nem szabad azonosulni! Van a filmben egy taggyűlés, ahol kizárják Ács Lászlót, akit annakidején egyhangúlag választottak meg DISZ-tit- kámak. Először csak néhány könyv emelkedik a magasba. Aztán mind több, szinte lehet látni a karok vonakodását és a megadást. Hogy mivel vádolják, senki sem tudja. De szavazni — kell. Önvizsgálat újra meg újra. És az a jó film, amelyik szembesíteni tudja az embert önmagával: hogyan is volt, hogyan Is történt veled? Mit tettél te magad? Ilyen film a Zöldár és az akkori problémák arra is jók, hogy lemérjük, mit tettünk azóta, hogy takarítottuk el azt, ami keserűséget okozott. A film nem ad választ. Az eső mossa a lerakodott kormot és a megkövesedett bánatot. — Hogyan tovább, Ostoros Márton? Ezt nem mondja ki a film. * Egy kis budai presszó asztalánál ülünk Gaál Istvánnal. Bár 6 sokkal Inkább Pista, rövidre nyírt szőke hajával, diákoe külsejével. — Te is „Ostoros” vagy? — Feltétlenül van bennem valami belőle. A saját nemzedékem vívódását írtam meg és a film látszóla. gos befeiezetlensége nem véletlen. Végül is mindenki aki akkor élt, egyéni választ adott az élet kérdéseire és ezt nem lehet sem megírni, sem lefilmezni, csak esetleg e film nyomán újra átélni. — Hogyan leltél a főszereplőre? — Már második filmje. Nagyon sok próbafelvételt csináltam, amíg Végül is mellette döntöttem és nem bántam meg. Ez a fiú remekül bevált, pedig „civil”, tanársegéd egy főiskolán. Egyéniségeket kerestem a filmhez és találtain. Jó módszer. Mindenesetre jobb, mint az olyan forgatókönyvek, amelyek egy- egy nagy művészre íródtak. A Zöldárban az elképzelést szolgálják a szereplők és nem az elképzelés a szereplőket. Ezt éreztük a női főszereplő Darab Virág esetében. akinek hallatlan kifejezőerejű gyönyörű szeme külön esztétikai élmény — dramaturgiai funkcióval. És megint szerepel a Sodrásban Gaál felfedezettje, Zsipi Istvánná, az öreg parasztasszony, aki olyan természetes és egyszerű, mint a föld vagy a búzakalász. Lesz a filmnek sok ellenzője is. Talán nem mindenki ért meg majd mindent, amit a társszerző-rendező el akar mondani, sőt félreértelmc- zők is lesznek. Ezzel együtt jelentős a mű: sajátosan magyar, sajátosan emberi és egyértelműen szocialista művészi alkotás. — ht — A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja pályázatot hirdet a szolnoki ki- rendeltségére kirendeltségvezetői munkakör betöltésére. — Feltétel: mezőgazdasági vagy köz- gazdasági technikumi érettségi, legalább 5 évi kereskedelmi gyakorlat, erkölcsi és működési bizonyítvány. — Jelentkezni a vállalat központjában személyesen a személyügyi előadónál lehet.
