Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
IMS. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Jó olvasót keresünk Jó olvasót keresünk s nagyobb szerencsével járunk, mint Brecht jó embert kereső kínai istenei. A jászberényi Hűtőgépgyárban Cukrász Sándort, a célgép szerkesztési osztály vezetőjét ajánlják a könyveladók. Azt mondják, sokat vásárol. Kérdésünk, hogy miért szereti a könyvet, meglepi, hogy _ is kezdjen hozzá' segítség kellene, szerencsére a felesége itt dolgozik a közelben, hívja is rögtön telefonon. Így beszélgetünk hármasban. — Hát nem a kötése miatt. A háromforintos Olcsó Könyvtár kötetét veszem, _ vagy a legdrágább kiadványt, aszerint, hogy miben találom azt, ami érdekei. Műszakit is természetesen, de beszéljünk csak a szépirodalomról. — Főleg a klasszikusokat kedvelem, a francia, orosz, angol, német írókat. — Szeretünk olvasni és inkább a könyveket gyűjtjük a lakásban, minthogy nippekkel rakjuk tele — mondja Cukrágzné. * — Szeretjük a mai magyar írókat is, de a túl fiatalokkal várakozunk. ■— Szerb Antal. Németh László, Ráth Végh István, Tamási Áron. Hegedűs Géza. Illés Béla, Szabó Magda könyved vannak meg többek között a legújabb magyar irodalomból. Van vagy ezer könyvünk. — De van Racine, és Shakespeare-sorozatunk, Brecht színművei és más drámák — mondja Cukrozná. — Ha a tévében látunk egy színházi előadást, elolvassuk utáng a művet és a róla szóló tanulmányokat. — Tehát nem tartják elegendőnek, hogy csak a könyvtárból kölcsönözzenek... — Jó, ha annak egy része megvan otthon, amit szeretünk — mondják szinte egyszerre. — Verseket, tudományos és ismeretterjesztő könyveket, útleírásokat, enciklopédiákat többször is elővesz az ember. Vagy a művészeti könyveket, drámákat. De a regényeket is. A Háború és békét, vagy a Thibault- családot nem elég egyszer elolvasni. — Mi a kívánságuk, mint jó olvasóknak és könyvgyűjtőknek? — Hogy ne adják ki ugyanazt a könyvet különböző sorozatokban. így az ember sokszor csak egyes köteteket vásárol az újabb sorozatokból, mert nem akarja ugyanazt a könyvet kétszer megvenni. * Jászapáti. Szikszai Mária, a községi könyvtár vezetője kiír néhány címet a nagykönyvből és elindulunk. Először Jónás Ferenc tsz-dolgozóhoz megyünk. Jónásné éppen jön az úton, a ház előtt, régi ismerősként üdvözli a könyvtárost, hiszen nemcsak szorgalmas olvasó, hanem az irodalmi összejöveteleknek is egyik leghűségesebb látogatója. Hozza aztán bent a könyvtári könyveket: Walter Scott meg Szabó Magda regényeit. — Vásárolni is szokott, vagy csak a könyvtárból olvas? — Ha van pénzem, mindig veszek, de nálam nem soká maradnak meg, elajándékozom. Megölelem a könyveket, aztán viszem a rokon gyerekeknek. * Tóth Ili is megölelte a könyveket odabent, a hűs szobában, úgy hozza ki a verandára. megmutatni, mind vadonatújak, mai magyar írók műveit, főleg verseskötetek. Még egy jó olvasót találunk ebben a jászapáti házban, Ili nővérét, Katalint, ötödéves bölcsészhallgató, neki vagy háromszáz könyve van, Ilinek — negyedikes gimnazista lesz az ősszel — vagy kétszázötven. — Mit olvasott legutóbb? — Győri Dezső két könyvét, Anna Seghers: A hetedik kereszt, Révay Ady tanulmányát, Hemingway: Akiért a harang szól és még szeretném megvenni Az öreg halász és a ten- ger-t. Kati: már megvettem. — Most vettem meg a Kis magyar irodalomtörténetet... Kati: És alighanem megkapod tőlem az új mai magyar költők antológiáját. — És mi a további terve? — Bölcsészhallgató szeretnék lenni. — És a még további terve? — Hogy újságíró legyek. (L. L.) fi műiiész T8LBP úJDonsn GOIBÓL Nemsokára új művel gazdagodik a szolnoki Tisza- parti szoborsétány. Simon Ferenc diáklány szobrát a Tiszaparti Gimnázium előtt állítják majd fel. A szobrászművész műtermében már elkészült a szobor gipsz változata. Az elmúlt héten a Képzőművészeti Alap zsűrije is átvette a kecses, artisztikusan meg formált lány-figurát. Most már csak a munka utolsó fázisa, a kőbe-faragás van hátra, amelynek befejező szakaszát szintén sajátkezű- lég akarja elvégezni á műEgy titkos hadsereg titkos háborúja ¥í égi igazság: nincs olyan titok, amely örökké titok maradhatna. Ezt a tapasztalatot bizonyítják azok az értesülések, amelyek egy 25 000 főből álló titkos hadsereg titkos háborújának rejtelmeire utalnak. Annyit már világosan érzékelni lehet, hogy ennek a titkos hadseregnek a jelenkori világ mintegy ötven országában „támaszpontjai” vannak, operatív bázisai, működésben lévő „boszorkánykonyhái”. Maga a titok az U. S. News and World Report című amerikai hetilap hasábjain pattant ki, noha — természetesen — a „titok” egyes jelenségeit sok országban észlelték már jóval előbb. Minden jelenségnek van ugyanis magyarázata, és aki keresi ezeket, előbb- utóbb megtalálja. Nos, a szóban lévő titkos hadsereget az Egyesült Államok imperialista vezérkara szervezte meg, képez- teti ki és finanszírozza. Ennek a hadseregnek minden egyes tagját sokoldalúan készítik fel bevetésre és a tagjai között nem- csupán amerikai állampolgárok szerepelnek. Vannak közöttük m°;?c'sél]á.sú személyek és közönséges bérgyilkosok. Oktatásuk feladataik szerint történik. — Némelyiküket a korrumpálás. a megvesztegetés, a lekötelező szívélyesség mestereivé nevelik. Ezeket az urakat bőven felszerelik dollárral és a dolce vita Ez a cikk adalék az amerikai imperializmus dél-vietnami „hadicéljainak” és be nem vallott világpolitikai törekvéseinek feltárásához. A világsajtó különféle közleményeinek kivonata és ösz- szegezése a terjedelem adta határozatokon belül. minden fortélyát alaposan ismerő szép hölgyeket rendelnek melléjük munkatársul. De ennek a hadseregnek általános fegyverneme a gyorstüzelő puska, a hangtompítós pisztoly, a tokjából villámgyorsan kipattanó kés, a gyorsanölő méreg és a sziszegő selyemhurok. Ott, ahol ezek a direkt eszközök nem alkalmazhatók — megjelennek ugyanennek a hadseregnek „humanista” mezbe öltözött zsoldosai. Ezek utakat építenek, iskolákat alapítanak, kulturális szükségleteket elégítenek ki — és mindenütt tudományos éberséggel tapogatják egy- egy ország politikai ütőerét. Központi feladatuk csírájában szétrombolni minden olyan népi megmozdulást, amely veszélyeztethetné az amerikai imperializmus céljainak megfelelő status quo-t. TV em egyszerű antikom- munista hadsereg ez. Azonnal megjelentek Panamában. Venezuelában, Dominikában és több más latin-amerikai országban, mihelyt a nép kifejezte vész, végső formába öntve az alkotást. ☆ Lajos szive *»* szerinti legkedvesebb műfaja már a főiskolán is a mozaik volt. E vonzalom most újra testet öltött, hiszen a művész hamarosan befejezi első nagy szolnoki mozaik megbízását. Hét, egyenként 1 négyzetméter felületű mozaikképet készít a Kolozsvári úti új óvoda épületére. Témaválasztásában alkalmazkodott az épület rendel- tetéséhez. A hét mozaik mindegyike egy-egy állatfigurát ábrázol: méhészkedő mackót, fizeket, pávát, zebrát, zsiráfot, gólyát és kakast. A téma megválasztását tehát a gyermek képzeletvilága szabta meg, néhány kötöttséggel azonban a megformálás mikéntjében is számolnia kellett Mészáros Lajosnak. Mindenekelőtt a műfaj által meghatározott kötöttségekkel. A mozaik művészete most újra reneszánszát élheti. A murális, az épületeket díszítő művészetben a mozaik látszik a legalkalmasabbnak a modern épületek díszítésére, esztétikai hatásuk fokozására. A mozaik szemben a sgrafittóval tartós, az időjárás viszontagságaival szemben is ellenálló. Emellett változatos képzőművészeti hatások elérésére is alkalmasabb. Mészáros Lajos állatfigurái, alkalmazkodva a műfaj követelményeihez, nagyvonalúan stilizáltak, összefo- gottak. Színezésük egyszerű. Tekintettel arra, hogy a mozaikok az épület külső falára kerülnek. Mészáros Lajosnak kerülnie kellett a túlzott színességet, az erőteljesebb színhatásokat. Mindössze négyféle színű metlachit kövecskét használt fel. Ez a négy szín a következő: sárga, fehér, fekete és vörös. A különböző színárnyalatokat ezen a négy színen belül a különböző színű kövek kölcsönhatásával éri el a művész. keskeny filmszínházakban is megtekinthetik a szélesvásznú filmeket Megyénk keskenyfilm- S2ínházaiban az elmúlt félévben 6148 előadást tartottak, közel 350 ezer néző részvételével. Mintegy 52 filmet pergettek le az új műsorbeosztási rendszer szerint. Ugyanis ez év január 1-től a mozikat besorolták. Mindegyik lejátssza ugyanazt a filmet, természetesen egymás utáni ®orseadbezu A külföldi és hazai kutatások nem várt eredménynyel örvendeztetik meg az év második felében a keskeny filmszínházak közönségét. Csaknem 20 szélesvásznú filmet „keskenyítenek”. Ezáltal a kisebb községek és a tanyaközpontok lakossága is megtekinthet olyan filmeket, mint az Aranyember. Háry János és a Riói kalandelégedetlenségét zsarnok uraival szemben. Dominika esete beszédes illusztrációja a tényeknek. Dominikában nem a kommunisták szervezték a spontán ellenállást. De haladéktalanul felléptek ellene a jenki imperialisták — előbb titkos hadseregükkel, azután reguláris alakulataikkal is. Ennek a titkos hadseregnek „benne van a keze” a legújabb görög eseményekben éppúgy, mint héhány közelkeleti ország — látszólag véletlen és váratlan — politikai fordulataiban. Ezt a titkos hadsereget — nem a jenki kémszolgálat 400 ezer ügynökéről van szó — a külön titkos parancsnokság vezényelte annak idején Maliba, Etiópiába, Kongóba. Felbukkannak, mint az USA katonai misszióinak tagjai, tanácsadói, kiképzői. Fegyverszállító közvetítők, határvitákat provokáló búj tógátok, vagy légi úton szállított deszant-diverziósok. Ez utóbbiak közvetlen akciókat hajtanak végre. Amint a Kuba-elleni különféle mesterkedések bizonyítják, kíséri etezneK gerilla-alakulatok felvonul-. tatásával is. Felszerelik gépeiket fémtüske szórására alkalmas bombákkal is. — És olyan cipőket gyártanak, amelyek védik diver- ziósaikat az általuk szétszórt fémtüskék ellen. — Vannak különleges vitorlázó repülőgépeik, amelyek nagy terheket képesek meghatározott területek fölé szállítani a szárnyak letörésének veszélye nélkül. Sötétben dolgozó „rejtelmes” alakulatok ezek, amelyek igyekeznek kihasználni titkosságukban rejlő előnyüket, E hadsereg megszállott propagátorai között többen szeretnék eljuttátni ala* kulataikat a „vasfüggöny” mögötti országokba. Ellen- forradalmi megmozdulások szervezését, vagy támogatását bíznák rájuk —* ha csupán rajtuk múlna. ¥ étezik az Egyesült Ál^ lamokban egy szerv, egy stratégiai tanács, — amelynek tagjai között megtalálható a vezérkari főnökök bizottságának elnöke, a hadügyminiszter és a külügyminiszter helyettese, a kémfőnök és más szakértők. Nem akárkikről van tehát szó. Ezek az urak hetenként rendszeresen tanácskoznak a Fehér Házban és „a felderítő tevékenység elleni harcot irányító különleges csoport” fedőnév alatt működnek. Ez a titkos hadsereg a „kommunista veszély” elhárításának ürügyét használja lepelnek. Valójában az USA világcsendőrségé- nek egyik alakulata és évi 2 milliárd dollár költségvetési kerettel rendelkezik, Mozgósításuk a „szabadság” védelmében történik — az imperialisták szabadságának védelmében. Erről az U. S. News and World Report, természetesen, hallgatott. Annál egvenesebben szólott Walt Schoenman, Bertrand Rüssel amerikai titkára a BVT helsinki kongresszusán. Schoenman nyíltan megmondotta: Az amerikai imperializmus egv világméretű birodalmat akar megteremteni. ¥ gén. erről van szó. A titkos hadsereg ezt a célt szolgálja. A jenki imperializmus vi 1 á ffh ód ító tervei érdekében ömlik a vér Vietnamban. Ez a tűzvész pedig a harmadik világháború előszele Tehet, ha az emberiség nem fog össze ellene. t—l