Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

IMS. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Jó olvasót keresünk Jó olvasót keresünk s nagyobb szerencsével já­runk, mint Brecht jó em­bert kereső kínai istenei. A jászberényi Hűtőgépgyár­ban Cukrász Sándort, a célgép szerkesztési osztály vezetőjét ajánlják a könyv­eladók. Azt mondják, sokat vásárol. Kérdésünk, hogy miért szereti a könyvet, meglepi, hogy _ is kezdjen hozzá' segítség kellene, szerencsé­re a felesége itt dolgozik a közelben, hívja is rögtön telefonon. Így beszélgetünk hármas­ban. — Hát nem a kötése miatt. A háromforintos Ol­csó Könyvtár kötetét ve­szem, _ vagy a legdrágább kiadványt, aszerint, hogy miben találom azt, ami ér­dekei. Műszakit is termé­szetesen, de beszéljünk csak a szépirodalomról. — Főleg a klasszikusokat ked­velem, a francia, orosz, an­gol, német írókat. — Szeretünk olvasni és inkább a könyveket gyűjt­jük a lakásban, minthogy nippekkel rakjuk tele — mondja Cukrágzné. * — Szeretjük a mai ma­gyar írókat is, de a túl fia­talokkal várakozunk. ■— Szerb Antal. Németh László, Ráth Végh István, Tamási Áron. Hegedűs Gé­za. Illés Béla, Szabó Magda könyved vannak meg többek között a legújabb magyar irodalomból. Van vagy ezer könyvünk. — De van Racine, és Shakespeare-sorozatunk, Brecht színművei és más drámák — mondja Cuk­rozná. — Ha a tévében látunk egy színházi elő­adást, elolvassuk utáng a művet és a róla szóló ta­nulmányokat. — Tehát nem tartják ele­gendőnek, hogy csak a könyvtárból kölcsönözze­nek... — Jó, ha annak egy ré­sze megvan otthon, amit szeretünk — mondják szin­te egyszerre. — Verseket, tudományos és ismeretter­jesztő könyveket, útleíráso­kat, enciklopédiákat több­ször is elővesz az ember. Vagy a művészeti könyve­ket, drámákat. De a regé­nyeket is. A Háború és békét, vagy a Thibault- családot nem elég egyszer elolvasni. — Mi a kívánságuk, mint jó olvasóknak és könyv­gyűjtőknek? — Hogy ne adják ki ugyanazt a könyvet kü­lönböző sorozatokban. így az ember sokszor csak egyes köteteket vásárol az újabb sorozatokból, mert nem akarja ugyanazt a könyvet kétszer megvenni. * Jászapáti. Szikszai Mária, a községi könyvtár veze­tője kiír néhány címet a nagykönyvből és elindu­lunk. Először Jónás Ferenc tsz-dolgozóhoz megyünk. Jónásné éppen jön az úton, a ház előtt, régi is­merősként üdvözli a könyv­tárost, hiszen nemcsak szorgalmas olvasó, hanem az irodalmi összejövetelek­nek is egyik leghűségesebb látogatója. Hozza aztán bent a könyvtári könyveket: Walter Scott meg Szabó Magda regényeit. — Vásárolni is szokott, vagy csak a könyvtárból olvas? — Ha van pénzem, min­dig veszek, de nálam nem soká maradnak meg, el­ajándékozom. Megölelem a könyveket, aztán viszem a rokon gyerekeknek. * Tóth Ili is megölelte a könyveket odabent, a hűs szobában, úgy hozza ki a verandára. megmutatni, mind vadonatújak, mai ma­gyar írók műveit, főleg verseskötetek. Még egy jó olvasót talá­lunk ebben a jászapáti ház­ban, Ili nővérét, Katalint, ötödéves bölcsészhallgató, neki vagy háromszáz köny­ve van, Ilinek — negye­dikes gimnazista lesz az ősszel — vagy kétszázöt­ven. — Mit olvasott legutóbb? — Győri Dezső két köny­vét, Anna Seghers: A hete­dik kereszt, Révay Ady ta­nulmányát, Hemingway: Akiért a harang szól és még szeretném megvenni Az öreg halász és a ten- ger-t. Kati: már megvettem. — Most vettem meg a Kis magyar irodalomtörté­netet... Kati: És alighanem meg­kapod tőlem az új mai ma­gyar költők antológiáját. — És mi a további terve? — Bölcsészhallgató sze­retnék lenni. — És a még további ter­ve? — Hogy újságíró legyek. (L. L.) fi műiiész T8LBP úJDonsn GOIBÓL Nemsokára új művel gazdagodik a szolnoki Tisza- parti szoborsétány. Simon Ferenc diáklány szobrát a Tiszaparti Gimnázium előtt állítják majd fel. A szob­rászművész műtermében már elkészült a szobor gipsz változata. Az elmúlt héten a Képzőművészeti Alap zsűrije is átvette a kecses, artisztikusan meg formált lány-figurát. Most már csak a munka utolsó fázisa, a kőbe-faragás van hátra, amelynek befejező szakaszát szintén sajátkezű- lég akarja elvégezni á mű­Egy titkos hadsereg titkos háborúja ¥í égi igazság: nincs olyan titok, amely örökké titok maradhatna. Ezt a tapasztalatot bizo­nyítják azok az értesülé­sek, amelyek egy 25 000 fő­ből álló titkos hadsereg tit­kos háborújának rejtelmeire utalnak. Annyit már vilá­gosan érzékelni lehet, hogy ennek a titkos hadseregnek a jelenkori világ mintegy ötven országában „támasz­pontjai” vannak, operatív bázisai, működésben lévő „boszorkánykonyhái”. Maga a titok az U. S. News and World Report című ameri­kai hetilap hasábjain pat­tant ki, noha — természe­tesen — a „titok” egyes jelenségeit sok országban észlelték már jóval előbb. Minden jelenségnek van ugyanis magyarázata, és aki keresi ezeket, előbb- utóbb megtalálja. Nos, a szóban lévő titkos hadsereget az Egyesült Ál­lamok imperialista vezér­kara szervezte meg, képez- teti ki és finanszírozza. Ennek a hadseregnek min­den egyes tagját sokolda­lúan készítik fel bevetés­re és a tagjai között nem- csupán amerikai állampol­gárok szerepelnek. Vannak közöttük m°;?c'sél]á.sú sze­mélyek és közönséges bér­gyilkosok. Oktatásuk fel­adataik szerint történik. — Némelyiküket a korrumpá­lás. a megvesztegetés, a lekötelező szívélyesség mes­tereivé nevelik. Ezeket az urakat bőven felszerelik dollárral és a dolce vita Ez a cikk adalék az amerikai imperializmus dél-vietnami „hadicéljainak” és be nem vallott világpolitikai törekvéseinek feltárásához. A világ­sajtó különféle közleményeinek kivonata és ösz- szegezése a terjedelem adta határozatokon belül. minden fortélyát alaposan ismerő szép hölgyeket ren­delnek melléjük munka­társul. De ennek a hadse­regnek általános fegyver­neme a gyorstüzelő puska, a hangtompítós pisztoly, a tokjából villámgyorsan ki­pattanó kés, a gyorsanölő méreg és a sziszegő se­lyemhurok. Ott, ahol ezek a direkt eszközök nem alkalmaz­hatók — megjelennek ugyanennek a hadsereg­nek „humanista” mezbe öl­tözött zsoldosai. Ezek utakat építenek, iskolákat alapí­tanak, kulturális szükség­leteket elégítenek ki — és mindenütt tudományos éberséggel tapogatják egy- egy ország politikai ütő­erét. Központi feladatuk csírájában szétrombolni minden olyan népi meg­mozdulást, amely veszé­lyeztethetné az amerikai imperializmus céljainak megfelelő status quo-t. TV em egyszerű antikom- munista hadsereg ez. Azonnal megjelentek Pa­namában. Venezuelában, Dominikában és több más latin-amerikai országban, mihelyt a nép kifejezte vész, végső formába öntve az alkotást. ☆ Lajos szive *»* szerinti legkedvesebb műfaja már a főiskolán is a mozaik volt. E vonzalom most újra testet öltött, hiszen a mű­vész hamarosan befejezi el­ső nagy szolnoki mozaik megbízását. Hét, egyenként 1 négy­zetméter felületű mozaik­képet készít a Kolozsvári úti új óvoda épületére. Témaválasztásában alkal­mazkodott az épület rendel- tetéséhez. A hét mozaik mindegyike egy-egy állatfi­gurát ábrázol: méhészkedő mackót, fizeket, pávát, zeb­rát, zsiráfot, gólyát és ka­kast. A téma megválasztását tehát a gyermek képzelet­világa szabta meg, néhány kötöttséggel azonban a megformálás mikéntjében is számolnia kellett Mészáros Lajosnak. Mindenekelőtt a műfaj ál­tal meghatározott kötöttsé­gekkel. A mozaik művészete most újra reneszánszát él­heti. A murális, az épülete­ket díszítő művészetben a mozaik látszik a legalkal­masabbnak a modern épü­letek díszítésére, esztétikai hatásuk fokozására. A mo­zaik szemben a sgrafittóval tartós, az időjárás viszon­tagságaival szemben is el­lenálló. Emellett változatos képzőművészeti hatások el­érésére is alkalmasabb. Mészáros Lajos állatfigu­rái, alkalmazkodva a műfaj követelményeihez, nagyvo­nalúan stilizáltak, összefo- gottak. Színezésük egyszerű. Tekintettel arra, hogy a mozaikok az épület külső falára kerülnek. Mészáros Lajosnak kerülnie kellett a túlzott színességet, az erő­teljesebb színhatásokat. Mindössze négyféle színű metlachit kövecskét hasz­nált fel. Ez a négy szín a következő: sárga, fehér, fe­kete és vörös. A különböző színárnyalatokat ezen a négy színen belül a külön­böző színű kövek kölcsön­hatásával éri el a művész. keskeny filmszínházakban is megtekinthetik a széles­vásznú filmeket Megyénk keskenyfilm- S2ínházaiban az elmúlt fél­évben 6148 előadást tartot­tak, közel 350 ezer néző részvételével. Mintegy 52 filmet pergettek le az új műsorbeosztási rendszer szerint. Ugyanis ez év ja­nuár 1-től a mozikat beso­rolták. Mindegyik lejátssza ugyanazt a filmet, termé­szetesen egymás utáni ®or­seadbezu A külföldi és hazai kuta­tások nem várt eredmény­nyel örvendeztetik meg az év második felében a kes­keny filmszínházak közönsé­gét. Csaknem 20 szélesvásznú filmet „keskenyítenek”. Ez­által a kisebb községek és a tanyaközpontok lakossága is megtekinthet olyan fil­meket, mint az Aranyem­ber. Háry János és a Riói kaland­elégedetlenségét zsarnok uraival szemben. Domini­ka esete beszédes illusztrá­ciója a tényeknek. Domini­kában nem a kommunis­ták szervezték a spontán ellenállást. De haladéktala­nul felléptek ellene a jen­ki imperialisták — előbb titkos hadseregükkel, az­után reguláris alakulataik­kal is. Ennek a titkos had­seregnek „benne van a ke­ze” a legújabb görög ese­ményekben éppúgy, mint héhány közelkeleti ország — látszólag véletlen és váratlan — politikai for­dulataiban. Ezt a titkos hadsereget — nem a jenki kémszol­gálat 400 ezer ügynökéről van szó — a külön titkos parancsnokság vezényelte annak idején Maliba, Etió­piába, Kongóba. Felbuk­kannak, mint az USA ka­tonai misszióinak tagjai, tanácsadói, kiképzői. Fegy­verszállító közvetítők, ha­tárvitákat provokáló búj tó­gátok, vagy légi úton szál­lított deszant-diverziósok. Ez utóbbiak közvetlen ak­ciókat hajtanak végre. Amint a Kuba-elleni kü­lönféle mesterkedések bi­zonyítják, kíséri etezneK gerilla-alakulatok felvonul-. tatásával is. Felszerelik gé­peiket fémtüske szórására alkalmas bombákkal is. — És olyan cipőket gyárta­nak, amelyek védik diver- ziósaikat az általuk szét­szórt fémtüskék ellen. — Vannak különleges vitorlá­zó repülőgépeik, amelyek nagy terheket képesek meghatározott területek fö­lé szállítani a szárnyak le­törésének veszélye nélkül. Sötétben dolgozó „rejtel­mes” alakulatok ezek, ame­lyek igyekeznek kihasz­nálni titkosságukban rejlő előnyüket, E hadsereg megszállott propagátorai között többen szeretnék eljuttátni ala* kulataikat a „vasfüggöny” mögötti országokba. Ellen- forradalmi megmozdulások szervezését, vagy támoga­tását bíznák rájuk —* ha csupán rajtuk múlna. ¥ étezik az Egyesült Ál­^ lamokban egy szerv, egy stratégiai tanács, — amelynek tagjai között megtalálható a vezérkari főnökök bizottságának el­nöke, a hadügyminiszter és a külügyminiszter he­lyettese, a kémfőnök és más szakértők. Nem akárkikről van tehát szó. Ezek az urak hetenként rendszere­sen tanácskoznak a Fehér Házban és „a felderítő te­vékenység elleni harcot irányító különleges cso­port” fedőnév alatt mű­ködnek. Ez a titkos hadsereg a „kommunista veszély” el­hárításának ürügyét hasz­nálja lepelnek. Valójában az USA világcsendőrségé- nek egyik alakulata és évi 2 milliárd dollár költség­vetési kerettel rendelkezik, Mozgósításuk a „szabad­ság” védelmében történik — az imperialisták szabad­ságának védelmében. Erről az U. S. News and World Report, természetesen, hall­gatott. Annál egvenesebben szólott Walt Schoenman, Bertrand Rüssel amerikai titkára a BVT helsinki kongresszusán. Schoenman nyíltan megmondotta: Az amerikai imperializmus egv világméretű birodalmat akar megteremteni. ¥ gén. erről van szó. A titkos hadsereg ezt a célt szolgálja. A jenki im­perializmus vi 1 á ffh ód ító ter­vei érdekében ömlik a vér Vietnamban. Ez a tűzvész pedig a harmadik világhá­ború előszele Tehet, ha az emberiség nem fog össze ellene. t—l

Next

/
Oldalképek
Tartalom