Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-03 / 181. szám
1*05. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAÍ 5 Sikerrel szerepeltek a szolnokiak a Felszabadulási Tánefesztiválon Baranyában (Tudósítónktól) Pénteken este kezdődött a Felszabadulási Táncfesztivál Pécsett, a festői környezetű Széchenyi téren. A magyar zászló mellett bolgár és francia lobogó is felkúszott a magasba, mivel a fesztiválnak külföldi vendégei is voltak. A megnyitó szavakat a tánccsoportok felvonulása követte. Az első műsort a pécsi szabadtéri színpadon rendezték „Húsz legszebb táncai” címmel. Az estén fellépett a francia dijoni együttes is neves szüreti tánccal, valamint a szófiai Dimitrov táncegyüttes magas színvonalú, sodró tempójú, kitűnő műsorral. A háromnapos fesztivál eseményeit szinte nem is lehetett követni. Szombaton délelőtt Pécsett mutatták be műsorukat a népművészek. Madocsai, marosszéki, galgahévízi, drávakeresztu- ri, szatmárököri-tói gyöngyszemek követték egymást, s óriási sikert aratott a mátészalkai cigányegyüttesi Szombaton délután a jégtáncmozgalom új útjait láthatta a közönség, mint a műsor címe is jelezte: Üj utakon. Egyes kísérletek (mint például Bartók, Or- sovszki: Requiem 1965 című száma) a pantomim, illetve balett-zenét keresik, új megoldások lehetőségét, mások a folklór különféle továbbfejlesztésével próbálkoznak. A műsor mind a tíz számát vastaps követte. Ezen az estén került sor a kisipari szövetkezetek tánccsoportjainak VI. országos találkozójára ugyancsak a pécsi szabadtéri színpadon. Ugyanezen a estén Pécs- váradon. Komlón és Mágo- cson szerepelt a fesztiválon résztvevő többi együttes. A Biklósi vár udvarán felállított szabadtéri színpadon ezerkétszázan nézték meg a Körtánc című műsort. A bolgár táncosok és a Beloiannisz görög táncegyüttes is fellépett. Vasárnap délelőtt a vendéglátó pécsi Mecsek együttes műsorát nézték végig az érdeklődők, valamint a fesztiválon résztvevő táncosok, szakemberek. Este a szabadtéri színpadon tartották i ■ " a pompás záróműsort, amelyen a kitűnő együttesek előadásával szebbnél szebb néptánc kompozíciókban gyönyörködhetett a közönség. Melegen ünnepelték a külföldi vendégegyütteseket is. A záróműsor után fáklyák fénye mellett vonultak a fesztivál résztvevői a Széchenyi térre, az ünnepélyes zászlólevonáshoz. A felszabadulási táncfesztivál szignálja ezúttal azt jelezte,, hogy véget ért a háromnapos, gazdag program. A tanulságok levonására, a szakmai vitára hétfőn délelőtt került sor. A koreográfusok, folklóristák, zenészek. tánccsoportok, tánccsoport-vezetők több órás, tartalmas tanácskozáson vitatták meg a legégetőbb kérdéseket, elsősorban a néptáncmozgalom további útjának, feladatainak problémáit. A népművészettől az új utakig igen sok lehetőség van — állapították meg a tanácskozáson, — és a mozgalom napjainkban valósággal reneszánsz korát éli. feladatai világosak, eredményei gazdagok, mindez alkalmas arra, hogy további lendületet adjon e művészi ág művelőinek, e mozgalom harcosainak. A háromnapos fesztiválon nagy sikerrel szerepelt a szolnoki Tisza táncegyüttes is. A kunsági szírt és a Háry verbunk meleg tapsot váltott ki. A szakembereknek egyöntetűen dicsérő véleménye alakult ki a szolnokiakról. Mint tréfásan megjegyezték; a szolnoki táncosok a mozgalomban mint állandó NB I-esek jöhetnek számításba. Folklór feldolgozásaik újszerű. színvonalas, technikailag kiváló produkciók között szerepeltek. Különösképp szívesen látott vendégek voltak a szolnokiak úgy is, mint a szolnkoi Alföldi Táncfesztivál házigazdái. A kitűnően sikerült fesztivál azzal a reménnyel zárult, hogy ezek az országos fesztiválok mind gyakrabban megismétlődnek majd, hagyomány rangjára emelkednek és a táncmozgalom híved hiszik, hogy egészen rövid idő múlva nemzetközi fesztivállá, külföldszerte ismert eseménnyé válnak. CLOSSZÁK a k I u b é I e A Madách remekmű látványos bemutatója Szegeden A szegedi szabadtéri játékokon szombaton este mutatták be Madách Imre halhatatlan drámáját. Ezen az estén hétezerötszáz külföldi és hazai vendég volt tanúja Az ember tragédiája felújításának. A szegedi bemutatót Vámos László, a Madách Színház kitűnő rendezője állította színpadra. Rendezői elképzelése a Madách mű látványosságát hangsúlyozta. Éva szerepében Ruttkai Éva, Ádám szerepében Nagy Attila, Lucifer szerepében Gábor Miklós mutatkozott be. A közönség soraiban jelen volt Konsztantin Szimonov, a hazánkban pihenő világhírű szovjet író és költő is, aki a bemutató után nagy elismeréssel nyilatkozott az előadásról. Múzeumi kiállítóhely iség létesül Törökszentmiklőson Betejeződött a pulai filmfesztivál A törökszentmiklósi járási könyvtár régi épületében múzeumi kiállítóhelyiséget rendeznek be. A háromrészes kiállító terem két oldalán a helytörténeti anyagot helyezik el, állandó kiállítás formájában, a középső részben pedig alkalmi kiállításokat rendeznek. A városban iskolák és magángyűjtők szorgos munkájával már régóta gyűjtötték a régészeti és város# r ő I történeti múzeumi tárgyakat. Főleg Butyka Béla nevelő sokéves munkájának köszönhető, hogy már kiállításra érdemes dokumentumok gyűltek össze. A városi tanács a járási és városi könyvtár új helyiségbe költöztetésével és a régi helyiség felújítási költségének és berendezésének biztosításával gondoskodott arról, hogy Törökszentmik- lóson is megtekinthetők legyenek a város múltjára vonatkozó emléktárgyak. A megyei múzeum a szakszerű irányítás mellett vitrinekkel és bővebb hely- történeti anyaggal segíti a kiállítások megrendezését. Vasárnap este befejeződött a 12. pulai játékfilmfesztivál, a tavalyi fesztivál óta gyártott jugoszláv filmek seregszemléje. Az év három legjobb jugoszláv játékfilmjévé Vat- roszlav Mimica „A viseutcai Prometheus” Alekszan- dar Petrovics „Trió” és Branko Bauer „Jönni és itt maradni” című alkotását nyilvánították. Az előbbi két film megosztva kapta a nagy arany Aréna-díjat, míg a „Jönni és itt maradni” ezüst Aréna-díjat kapott. A nagy ezüst Aréna-díjra idén egyetlen filmet sem talált érdemesének a bíráló bizottság. „Elindultam szép hazámbul...“ XVIII. századi kun „népvándorlás” Csalog Zsolttal, a szolnoki Damjanich Múzeum munkatársával nagyon nehéz ilyenkor „szezonidőben” négy fal között találkozni. Ezúttal azonban, úgy látszik, szerencsém van, ugyanis az imént érkezett csak vissza jászsági gyűjtőút járói, és nem sokára újra nagy útra indul. Négy hónapra Jugoszláviába megy, hogy a magyar néprajzi atlasz számára adatokat gyűjtsön; Munkájában nem akarom sokáig feltartani, ezért mindössze néhány érdekességet szeretnék megtudni külföldi útjával kapcsolatosan. Másodmagával, Füzes Endre néprajzossal kutatják majd a jugoszláviai magyar népi emlékeket. — Kinntartózkodásunk alatt a magyar néprajzi atlasz összes jugoszláviai kutató pontján, 15 faluban végzünk kutatómunkát. Számunkra nagyon érdekes lesz ez a gyűjtőút, hiszen ezek i~ falvak 1910 óta feldolgozatlanok. — A jugoszláviai »expedíciónak” van egy másik; Szolnok megyei vonatkozású érdekessége is, hiszen tudomásom szerint a XVIII. század végén nagyon sok kisújszállási vándorolt ki a délvidékre; — Igen. Ä kisújszállási kirajzás végcélja Pacsér volt A XVIII; század végén nagyon sok kun telepedett le itt Egyúttal Pa- cséron a Szolnok megyei néprajzi atlasz számára kJ gyűjtök anyagot Valószínűleg nagyon sok ősi szokást, emléket őriztek meg az itt élő kunok. Ezek az adatok jó összehasonlításra is módot nyújtanak. Ami közös népi emlék Kisújszálláson és Pacséran. annak eredete valószínűleg még a XVIII; század vége elé tehető. — Csak szövegemlékeket gyűjtenek jugoszláviai útjukon? — Igen. a munka jellegéből következően elsősorban szöveges gyűjtést folytatunk, természetes azonban, ha valami szép tárgyi emléket találunk, értesítjük az illetékes helyi gyúzenmo. kát b. a 0 Néhány évvel ezelőtt, a klubmozgalom fellendülése idején, sok művelődési házban qlakult „mindenki klubja”. Azt várták ettől, hogy „mindenki” otthon érezze benne magát. De ez ma már aránylag kevés helyen válik be. Szerencsésebbnek bizonyult a munkás-klub, tsz-klub, öregek klubja. A további fejlődés az érdeklődési körök szerinti felosztásra mutat, s ebben az irányban érdemes lenne fokozni a szervező munkát. Előnyös, ha a klub már nevével is mutatja célját: természet- barátok, bélyeggyűjtők klubja, tv, tánc, játékklub, 0 'Ä klub elsősorban a kultúrált esti szórakozás célját szolgáló intézmény. Mint ilyen természetesen Ismeretközlő és népművelő jellegű is — de a maga sajátos módján. Beszéltünk már az ismeretterjesztő előadások lehetőségéről. — Sokat segíthetnének az irodalmi színpadok is. Ne csak nagy műsorokra és fényes, nyilvános szereplésekre készüljenek. A tánc szünetében elmondott két 'vers is maradandó élmény lehet. Máskor egy zongoraszám, egyéb más rövid zenei műsor, tréfás Ki mit tud? okozhatna a tagoknak és vendégeiknek kellemes meglepetést. 0 A klub azon társadalmi intézmények közé tartozik, ahol leginkább szükség van a találékonyságra, változatosságra, rugalmasságra. — Ügy gondoljuk, hogy nem az segíti elő fejlődését, ha egyébként jó elgondolásokat lehető legnagyobb körben akarnak elterjeszteni, hanem ha alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, sajátos igényekhez. A klubmozgalom is része a kultúrfor- radalomnak. — A modern stratégia azonban már régen szakított a falanksz- arcvonallal és a várakba való tömörüléssel. így a népművelésben is megszűnik a „nagy rendezvényeit” mindenhatóságába vetett hit. Azzal, hogy a művelődési ház nagytermében időnként sikerül két-há- romszáz embert összegyűjteni, még nem tettünk meg mindent. Kialakul a kulturforra- dalom modern harcmodora. Kihelyezett könyvtárak művelődési otthonokban — és lehetnének egyes klubokban is. Libresszók és ívvel felszerelt eszpresszók Szeszmentes ifjúsági ötórai teák a vendéglőkben. A hálózatot még bővíteni lehetne többféle klub alapításával és a vendéglátóiparral való kapcsolatok további kiénítésével (természetesen nem talponállókkal és kocsmákkal, hanem a jobb büfészolgálattal és az új eszperesszók és vendéglők hel vitézeinek Időnkénti igénybevételével). (L. U II * \ I / > AUGUSZTUS 2-TOL —í ^ 21-IG 1 l. rnAs SOKFÉLE I \ RUHÁZ ATI CIKK % ES 6U»'OS ÁRENGEDMÉNNYEL a kijelölt áruházakban ás boltok báni
